Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-08 / 210. szám

s 1997. szeptember BftHÉA MEGYEI NÉPÚJSÁG Hogyan tovább ? A Párt Megyei végrehaj­tó bizottsága a napok­ban értékelte a politikai tömeg- munka helyzetét, amelyből két alapvető rését szeretnénk kiragad­ni, Az egyik: a politikai tömeg­munka eredményei, hiányosságát, amellyel a párt VB is foglalko­zott. A másik, ami ebből követke­zik — a békülékemység, az elbi­zakodottság, a balosság, amely csaknem minden területen meg­mutatkozik. elképzeléseit azokkal szemben, a- kik még ellenvéleményt is ,meré­szeinek'’ hangoztatni, szinte hara­got éreznek, s egyre jobban elszi­getelik magukat a pártonkívüliek- től. így válnak az ilyen elvtársak pöfíeszkedőkké, beképzeltekké. — De meg kell mondani őszintén, így válnak egyre inkább alkalmatla­nokká arra, hogy a párt nevében beszéljenek. Ez a jelenség az el­még találkoztunk több helyütt' a megyében: Pusztaottlakán, Nagy- bánhegyesen és másutt. jyj egyénk pártszervezeteiben gyakran megmutatkozik a párton kívül iektől való elzárkóaott- ság, a befelé fordulás. Ez külö­nösen a termelőszövetkezeti párt- szervezeteknél tűnik fel legjob­ban. Szinte elszigetelik magukat azoktól az emberektől, akik ok­Hogyan tovább? Ez volt g. VB egyetlen nyitott kérdése, amiáyre választ kellett, bogy kapjanak, a­melyben határozatot kellett hozni. Aki valamennyire is jártas a párt- munkában, az tudja, hogy egyes megállapítások önmagukban nem sokat mondanak az embereknél. Sokszor elhangzott már az, hogy a „fő veszély a jobboldali elhaj­lás, de emellett küzdeni kell a baloldali szektáns hibák ellen is.” Amikor elhajlásró beszélünk, mondjuk meg, miben mutatkoz­nak meg azok a mindennapi gaz­dasági, portikai, kulturális mun­káiban és nézetekben. Amíg pártszervezfeteink nem így keresik a hibák kiküszöbölésének útját, csupán az élettől elvonat­koztatva, nagy szavakkal harcol­nak a pártegységért, addig min­dig talajra talál az intrika, a szét­húzás, addig a pártszervezetek erejének, figyelmének nagy részét a különböző személyek torzsalko­dása köti le, s minden más gazda­sági és politikai feladat akarva- akaratlanul háttérbe szorul, — ál­lapították meg. '17' árják a pártonkíVüUek, hogy *0- a kommunisták elmondják, | milyen bérezést alkalmaznak a gyárban, mi van a normákkal, mi­lyen elképzelések és tervek van­nak a nyereségrészesedés biztosí­tásában és így tovább. De van ez falun is. A dolgozó parasztok is elsősorban arra kíváncsiak, vajon hogyan és milyen áron tudják ér­tékesíteni betakarított terményei­ket, lesz-e elegendő építőanyag, kisgép, szerszám, amely a gazda­ság felújításához szükséges. De az is érdekli őket, hogy a falu ho­gyan fejlődik tovább. Éppen ezért nemcsak beszélgetni akarnak ilyen kérdésekről a kommunistákkal, hanem dolgozni velük együtt ezek megoldásáért. múlt időben több községben meg­mutatkozott. Bélmegyeren volt olyan jelenség, hogy a községi alapszervezet titkára egyszerűen nem fogadta a pártonkív üiiek ‘kö­szönését. Nemhogy elbeszélgettek volna a volt M DP-tagokkal, de messzire elkerülték őket. S ugyan­akkor a túlzott balosság mellett, az engedékenység is megmutatko­zott. Több kétes elemet java­soltak a pártba, „ebben a köz­ségben” olyan idős harcosok, akik már a saját bőrükön tapasztalták, hogy az engedékenység, a békü- lékenység csak árthat a pártnak. Ilyen és ehhez hasonló esetekkel tóber viharos napjaiban kiléptek a szövetkezetből. Pedig nagy türel­met és megértést kell tanúsítaniuk a kommun ist óknak ezek iránt. Ne féljenek az alapszervezetek • jó­szándékú emberek ellenvélemé­nyétől. A pártnak nem passzív tömegre, hanem inkább az aktív, kezdeményező, a vitákban U részt­vevő, véleményüket elmondó, be­csületes emberek támogatására van szükség. Éppen ezért szót keH értenünk mindenkor a pártonkí- vüliekkel is, mert támogatásuk nélkül keveset ér a „mi” egyetér­tésünk. Csepkó Eta Egy rákóczista emlékére A Budapesti II. Rákóczi Ferenc Tisztiiskola parancsnok­sága és növendékei szeptember 5-én délután 4 órakor a szarvasi temetőben az örök hála jeléül megkoszorúzták Cserei Miklós növendék sírját. Fájó szívvel jöttek, de ugyanúgy távoztak az iskola parancsnokai és növendékei, barátai, akikkel együtt küzdött Cserei Miklós az ellenforradalom elten, mint a Ma­- -f„ t~ -^fiS. , gyár Szocialista Munkáspárt ifjú tagja. A növendékek és a parancsnokok megfogadták Cserei Mik­lós sírjánál, hagy kemény helytállással mindenkor védelmezik a munkás-paraszt hatalmat és kommunista helytállással erősí­tik, szilárdítják néphadseregünket. E fogadalom után koszorút és virágcsokrot helyeztek el a tisztiiskola növendékei és a parancsnoki kar a fiatal Cserei Miklós sírjára és azzal búcsúztak, hogy emlékét kegyelettel őrzik örökké szívükben. Varga Sándor főhadnagy, Szarvas. mtimüutmiiHiH iiiiiiiiiiniMini ; Ki il Ifö Id i: híre k S s Ml Ilii Ilii íiSS Muni niiiiiiiiiiiiuiiiiii mump mii immHiiiiiHWiHHgmimwiiHi ikiip MM Ml A zt a szót, hogy politikai tö- megmunka, eddig még ke­veset emlegettük. Pedig tulajdon­képpen erről van szó. A politikai törne gmunka nem más, mint az, hogy célkitűzéseinkhez megnyer­jük az embereket. A politikai tö- megkacsolat pedig az, hogy a dol­gozók érdekében cselekszünk. Az agitáció sohasem lehet üres, tar­talmatlan, megfoghatatlan frázis halmaz, hanem csak mindig a cse­lekedetekkel együtt járó magya­rázó, meggyőző, lelkesítő munka. S ha ma nem lehetünk elégedet­tek, mert akadozik a dolgozók körében a felvilágosító munka, ez szorosan összefügg azzal, hogy hiányoznak a cselekedetek, s a pártszervezeteink mindig túlságo­san „befelé” élnek. Elfoglalták sa­ját belső problémáik. A tömegkap- esolat javítása pedig nemcsak jobb agitációt jelent, hanem azt is, hogy jobban törődjünk a dolgozó em­beretekéi. A pártmunkából örökre száműzni kell az emberék iránti türelmetlenséget, az ellenvélemé­nyek letorkolását, és az ezekből fakadó bizalmatlanságot. Káros Jelenségek ezek, amelyek becsü­letes elvtán&akat tévútra vezetnek. Egyes ilyen párttagok lenézik a- zokat, akik, nem párttagok, mejt- nesn értik meg első szóra a párt MOSZKVA. (MTI) A Magyar Népfcöetársaság moszkvai nagykövetsége dokumen­tációs kiállítást rendez a moszkvai Gorkij-parkhan. „A magyar nép a szocializmus útján” című kiállítás sok érdekes adattal mutatja be országunk fejlődését az elmúlt tizenkét évben. Beszámol a múlt év októberi ellenforradalomról is és képet ad as ellenforradalom okozta károk helyreállításáról. A kiállítás, amely iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik, szeptember 10-én nyílik meg. BERLIN. (MTI) A lipcsei vásár alkalmával, mint minden évben, az idén is megrendezik Lipcsében az össznémet munkástanácskozásokat. Ez lesz a hatodik munkásianácskozás, amelyen a két német államból érkezett munkások és szakszervezeti funkcionáriusok megvitatják feladataikat a béke fenntartásáért, a dolgozók helyzetének megja­vításáért és Németország újraegyesítéséért folytatott harcukban. RÓMA. (MTI) Gronchi olasz köztársasági elnök szombaton délelőtt repülőgé­pen Iránba utazik, néhány napos hivatalos látogatásra. A köztár­sasági elnököt elkíséri útjára Giuseppe Pella mimiszterelnökhelyet- tes és külügyminiszter, valamint több olasz diplomata és Irán ró­mai nagykövete. Iráni látogatása során az olasz államfő politikai természetű megbeszéléseket folytat a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről, Olaszország és a Közép-Kelet kapcsolatairól, továbbá a két országot konkrétan érdeklő gazdasági kérdésekről, különösen az iráni kő­olajtermelést illetően; ULAN BATOR. (TASZSZ) Hivatalosan bejelemtték, hogy a Mongol Népköztársaság nagy Népi Huráljónak meghívására októberben Mongóliába látogat a csehszlovák nemzetgyűlés küldöttsége. (MTI) BÜRtö győzelem a burzsoá jobboldal felett Kínában — Politikai kommentár — Mint a kínai sajtó jelentéseiből kitűnik, a kommunista pórt ve­zette népi erők sikerrel verték vissza a burzsoá jobboldal táma­dását, melyet a kommunista párt vezető szerepe, a népi demokra­tikus diktatúra és általában a szocializmus ellen intézett. A jobboldal helytelen következ­tetést vont le a magyarországi ellenforradalom nyomán előál­lott időleges nemzetközi feszült­ségből, valamint a kínai belpo­litikai helyzet alakulásából és május—júniusban előre megter­vezett, széleskörű támadást in­tézett a Kínai Kommunista Párt ellen. A támadás közvetlen célkitűzése a kommunista párt vezető szere­pének gyakorlati felszámolása, közvetett célja pedig a kapitalis­ta-földesúri rendszer visszaállítá­sa volt. A Kínai Kommunista Párt idő­ben felismerte a burzsoá jobbol­dal támadásának célját, jóllehet az a kommunista párton belül megindított munkastílus megja­vítására irányuló mozgalom segí­tőjeként, a bürokratizmus, aszek- tárianizmus és a szubjektivizmus elleni harc leple alatt jelentkezett, ugyancsak kihasználta a szabad viták jelszavát, valamint a kínai demokratikus pártok és a kom­munista párt közötti hosszútávú együttélésre és kölcsönös ellen­őrzésre vonatkozó politikát. En­nek felhasználóval a jobboldal a demokratikus pártok vézető pozí­cióinak megszerzésére törekedett, hogy azután a demokratikus pár­tok, mint legális szervek segítsé­gével folytassa harcát a kommu­nista párt ellen. A Kínai Kommunista Pártnak, a munkások és parasztok töme­geinek viszonylag rövid idő, kö­rülbelül másfél hónap alatt si­került a jobboldal támadását nemcsak teljes mértékben vis­szaverni, hanem döntően el is szigetelni. Ez a tény mindennél jobban bizo­nyítja, hogy a burzsoá jobboldal mennyire elszámította magát, a- mikor azt hitte, elég meghirdetnie a kommunista pórt elleni keresz­tes háborút ahhoz, hogy a kínai tömegek felkeljenek és fegyvert fogjanak a kommunisták ellen. En nek éppen az ellenkezője történt. Amikor a tömegek megismerték a jobboldal igazi célját, minden in­gadozás nélkül a kommunista párt mellé álltak és különösen a mun­kások milliói, azonnal bekapcso­lódtak a jobboldal elleni harcba. Itt mutatkozott meg élő és haté­kony valóságban a Kínai Kom­munista Párt tömegvonalának he­lyessége, amely mindenkor szem előtt tartja a nép érdekeit. Nem véletlen tehát, hogy a kínai nép­tömegek a kommunista párt elle­ni támadással saját eredményei­ket és jövőjüket látták veszélyez­tetve, s az ellentámadás során fel­sorakoztak a párt mögé. A burzsoá jobboldal deíinzivá- ba kényszerítése és elszigetelése következtében előállott új helyzet most ismét lehetővé teszi a kom­munista párt számára, hegy a szocializmus építését akadályozó hibák, a bürokratizmus, a aaek-tá- rianizrous és a szubjektivizmus el­len vesse be fő erőit és következe­tesen végig vigye a párton belül a munkastílus megjavítására irá­nyuló mozgalmat. A munkastílus megjavítására irányuló mozgalommal párhuza­mosan a kínai párt továbbra is folytatja az irodalom és a mű­vészet, valamint a tudomány területén a szabad viták politi­káját. Hasonlóképpen vélekedik a de­mokratikus pártokkal való kap­csolatok terén a hosszútávú együttélés és a kölcsönös ellenőr­zés jelszaváról is. Ez utóbbinak viszont elengedhetetlen feltétele, hogy a nyolc demokratikus párt végérvényesen elhatárolja magát a kommunista párt és a népi rend­szer ellen támadó jobboldaltól. A demokratikus pártok munká­ját megkönnyíti az az ideológiai és politikai nevelési mozgalom, a- mely a kommunista párt kezde­ményezésére indult meg a kínai nemzeti kapitalisták és a kispol­gári értelmiség körében. Ennek a mozgalomnak nemcsak az a célja, hogy ideológiailag és politikailag átformálja a nemzeti burzsoáziá‘t'1 hanem többek közölt az is, hogy a kezdeti lépésként lefaragja á burzsoázia jobboldali nézeteit, majd végérvényesen a szocializ­mus ügye mellé sorakoztassa fel a kínai nemzeti kapitalistákat. Ez természetesen nem könnyű fel­adat. A kínai kommunisták azon­ban türelmesek, s ha szükséges, több különböző mozgalom segít­ségével valósítják meg ezt a fel­adatot. A jobboldal elleni harc leadön- tőbb szakasza tehát lezárult Kí­nában. A harc eredményeként a nép egy­ségesebb lett, s a kommunista párt tekintélye megnőtt, s ma na­gyobb, mint bármikor volt. A kí­nai párt azonban nem válik el- bi zakódéttá, hanem a szabad vi­ták során, valamint a párton be­lüli munkastílust javító mozga­lom eredményeként elhangzott bí­rálatokat megvizsgálja és az ezek­bői levont következtetések alap­jón tovább javítja munkáját. Ez feltétele annak, hogy a párt a jövőbeni még eredményesebben vezesse Kínát a szocializmus épí­tésének útján. A jobboldal ellen is tovább folyik a harc, egészen a végső győzelemig. Ez a harc azonban, mint a párt által alkal­mazott módszerek mutatják, mindinkább a meggyőzés nevelő­eszközeivel folyik. (MTI) Dotált tivzts vuktcé-a Dr. Lükő Gábor, a gyulai Erkel Ferenc múzeum vezetője a nép•» rajzi múzeum évkönyve számára tanulmányt írt a magyar líra stí­lusáról. A kiváló néprajztudós ós író hozzákezdett egy nagyobb, többszáz oldalasra tervezett művének a megírásához is, amelyben: Dalok tüzes szekerén címmel az európai népek lírai népköltészetét hasonlítja össze, azok eredetével és egymásra való hatását is tár­gyalja. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents