Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-08 / 210. szám

VlUff prot«Mr|M egyesüljetek! TWtffei~~ MUNKÁSOK. PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1957. SZEPTEMBER 8., VASÁR NAP Ára 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 310. SZÁM Búzából 102 százalékra teljesítette adógabona beadási tervét Békés megye Békés megyében, a termelőszövetkezetek példájára az egyéni« leg dolgozó parasztok döntő többsége is igyekezett a cséplőgéptől egyenesen az állami magtárakba szállítani az adóbúzát. Kenyér- gabonából a megye 102 százalékra teljesítette az állam iránti kö­telezettségét. Különösen Gádoroson, Mezőkovácsházán, Tótkomlóson, Füzesgyarmaton és Kondoroson dicsekedhetnek jó eredményekkel, ahol az adógabona tervet száz százalékon jóval felül teljesítették. Nem kell szégyenkezni Békésen a szabadgabona felvásárlás miatt sem: eddig 107 ezer és egyszáz mázsa búzát adtak el az ál­lamnak a termelők. Különösen jó eredménynek számít, ha figyel lembe vesszük, hogy ezt a kenyérnek valót önként, saját elhatáro­zásukból adták hivatalos áron a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák. (MTI) A szocialista kultúrpolitikáért Megyénkben a felszabadulás óta egész sereg új művelődési otthon, könyvtár, mozi kezdte meg mű­ködését. Állandó színház létesült. A legkülönbözőbb prózai és zenei rendezvények, ismeretterjesztő előadások szórakoztatják, nevelik dolgozó népünket. Amennyiben megmaradunk itt is, másutt is a lenini munkamódszerek mellett, még ezeknél is nagyobb eredmé­nyek születnek. A baj ott kezdő­dött, mikor a sikeréktől megrésze­gedett vezetés nyomában kulturá­lis téren is elrugaszkodtunk a tömegéktől, s íróasztaloknál ki­agyalt tervek alapján, fedezet nél­küli statisztikai adatokkal handa- bandázva folyt a „népművelés’1. Az ellenforradalom kulturális károkozása közismert. Utóhatása eszmtei-politikái s így kultúrpoli­tikai zűrzavarban nyilvánult meg, ami legkirívóbban a művelődési szervék, intézmények, csoportok, e gy üt-tesök m űsonpolit ikáj ában tükröződött. Ami a legtermésze­tesebb, az ellenforradalmi eleme­ket sorra kiébrudalták e terület­ről is. Ezen túlmenően a kulturá­lis munkakör fokozatosan meg­szűnt, „egyébre nem alkalmasak” és „minden áron elhelyezandők’1 menhelyévé lenni. A gyökeresen átalakuló apparátus ezáltal alkal­massá vált a nép igazi, pártos mű­velésére. Az ellenforradalom át- kos munkálkodása következté­ben úgyszólván minden művelő­dési ház és otthon kizökkent régi kerékvágásából. A népművelési apparátus gyors talpraállításának és „bevezetésének“ köszönhető, hogy a legfőbb veszély a kultu­rális élet hosszúnak ígérkező bé­nultsága aránylag rövid idő alatt megszűnt, a szakkörök, ének-, tánc- és színjátszó együttesek is­mét életre kelték, s mint a nyári fesztiválok bizonyították, me­gyénk kulturális élete ismét visz- szatért egészséges, életerős hala­dását biztosító medrébe! Ig-z, hogy a megyei művelődési osztály há­ta mögött sok „látványos” ered­mény van, mint például a Tiszán­túli Festők Kiállítása, a Mező- gazdasági Kiállítás, a Kínai Kép­zőművészeti Kiállítás, a néprajzi kiállítások patrőnálása, tanulmá­nyi utak más megyék kulturális intézményeihez és így tovább, a- zonban kint a területen a tenniva­lókat illetően még van adósság. Hasznos volt a járások kultúrott­hon igazgatóinak, népművelési ügyvezetőinek, múzeum igazgatói­nak — stb — központi instruálá- sa. úgyszintén a gyomai kulturá­lis továbbképzés is, de éppen az utóbbin elhangzott sok-sok kér­dés és kívánság a bizonysága, hogy a népművelés függetlenített és nem függetlenített dolgozói gyakoribb helyszíni viszontlátást, henidszeres, szakadatlan eg.vütt- munkálkodást szeretnének. Pillanatig sem lehet , kétséges sem a megye, sem a terület nép­művelési dolgozói előtt, hogy a tartalmi kérdések a munkában előtérben álínak. A művészeti irányzatok nemes vetélkedése, ha helyesen engedik útjukra, feltét­lenül a haladó irányzatok vetél­kedésében nyilvánul. A szocailis- ta kultúrpolitika pártosságából és eszmei tisztaságából következik, hogy mindig tudjuk mit, miért cselekszünk. Ez alól mentesítést a népműve'és sem önmagának, sem másoknak sohasem adhat! A megyei vezetés és a helyi ve­zetés elvtársias együttműködése a helyi önállóságnak, kezdeménye­zésnek, öntevékenységnek nem fog a rovására menni, ellenben az egészséges együttműködés a tár­sadalom mozgósítását és azt ered­ményezi, hogy az aránylag szürke, egyhangú kulturális életet minde­nütt mozgalmasabb, színesebb, pezsgőbb váltja fel. A csupán -kisebb köröket érintő terveztetéseket, a széles tömege­ket érdeklő és érintő megmozdu­lásoknak kell felváltaniok.- Olya­noknak, melyek megyénk legtá­volabb zugaiba, a tanya világba is elhatolnak. A kamuti idős Faragó Gábor pedagógus és kultúrotthon igazgató az eleven tanunk, hogy ez lehetséges. A tanács és a term-elöszövetkezetbeliek megnye­résével és nem utolsó sorban' a helyi pártszervezet lelkes támo­gatásával, no, meg a fiatalokat megszégyenítő fáradhatatlanságá­val Faragó elvtárs — mondhatni a semmiből — virágzó kulturális életet teremtett az istenhátamö- götti Kamu-tón. Nyakunkon az ősz s nemsokára a tél is elérkezik. Szakadatlanul szervezni kell a művelődési há­zak és otthonok részéről azokat az erőket, melyek az előadókat, szereplőket, szakkörtagokat és a rendezvényék közönségét képezik, tehát pedagógusokat, mezőgazda- sági és ipari szakembereket, álla­mi gazdasági embereket, tsz-tago- kat, üzemek dolgozóit, ezenkívül a legteljesebb együttműködés cél­jából szoros kapcsolatba kell lép­ni a párttal, a tanáccsal, a KISZ- szel, a Hazafias Népfronttal, a -nő. tanáccsal, a megyei TTIT-tel, is­kolákkal, múzeumokkal, mozik­kal, tehát mindazon szervekkel és intézményekkel, melyek a dolgozó tömegeket valamilyen módon kép­viselik. Ez a tömegkulturális mun­ka kiszélesítésének az útja. A jó és a siker reményével kecsegtető feladatnak azonban az a feltétele, hogy az ne az élettől elszakítva, íróasztal mellett szülessen, hanem a felsorolt szervek, intézmények megkérdezésével, az ő segítő köz­reműködésükkel! Csak ily módon lehet összefüggő, tartalmas, szín­vonalas, közös, nagyhorderejű tö- megkulturális tevékenységet vé­gezni. Ebben segítenek a párt- és ta­nácsszervek s nem kis mértékben a sajtó ifli Mai számunkból: Hogyan tovább? Fogadják szere­tettel, aki őszintén jön Meddig tűrik még a DÁV-nál ? Mezőgazdasági kisgép bemutatót rendeznek Békéscsabán Szeptember tizennegyedikén, szombaton, mezőgazdasági kisgép bemutatót rendez Békéscsabán a Békés megyei MÉSZÖV. A meg­nyitó ünnepségre meghívják az állami gazdaságok, gépállomások és a termelőszövetekzatek mező­gazdászait, a tsz elnököket, élen­járó gazdákat, hogy megvitassák: a táj jellegnek megfelelően Békés megyébe milyen' gépet érdemes hozni, melyek a legjobban bevált mezőgazdasági munkaeszközök, hogy felesleges szállítással ne töltsék az időt és ne pazarol iák a pénzt. (MTI) Tdevúziás- vétet ötszáz kilométer távolságbót Érdekes kísérletet folytattak le a közelmúltban az Ural-hegység egyik csúcsán, Karpinszk helység közelében. Az ezerötszázhúsz mé­Szeptemberben hét külföldi kiállításon mutatják le műszeriparunk termékeit A METRIMPEX Külkereske­delmi Vállalat nemzetközi vásá­rokon, önálló és kollektív kiállí­tásokon mutatja be műszeripa­runk kiváló gyártmányait. Az idén eddig 14 külföldi ország ki­állításaira küldték mintadara­bokat. A kiállítások sikerét bizo­nyítja, hogy a műszereket megvá­sárolták, s számos megrendelés is ben 22 orvosi műszert, bútort és készüléket mutat be a METRIM­PEX. Ezenkívül még szeptember 7—22-ig Zágrábban és szeptem­ber 8—15-ig Bécsben több mint száz orvost laboratóriumi, textil- és különleges elektronikus mű­szert állítanak ki. (MTI) tér magas csúcson televíziós an­tennát és különleges vevőkészülé­ket állítottak fel. Az antenna és a vevőkészülék segítségével az ötszáz kilométer távolságban lé­vő szverdlovszki televíziós adó adásait is sikerült venni. A kí­sérletek tapasztalatai alapján kö­zeljövőben az Ural-hegység ma- j gasan fekvő falvaiban lehetővé j válik uz ötszáz ^kilométeres tár i volságban lévő szverdlovszki te« 1 levíziós adás vétele is. (MTI) érkezett. E hónapban hét külföldi kiál­lításon és vásáron vesz részt a METRIMPEX, csaknem három­száz berendezéssel és készülék­kel. Jelenleg Stockholmban, Da­maszkusziban és Szalonikiben a Kereskedelmi Kamara rendezésé­ben megnyílt kiállításon mutatják be orvosi, textil, laboratóriumi és elektromos műszereket. Szeptem­ber 3—14-e között Torontóban 54 ország geodéziai szakembereinek részvételével tartanak kongresz- szust. Ez alatt az idő alatt geo­déziai műszerkiállítás is lesz, a- melyen négy korszerű magyar földtani műszert mutatnak be. Szeptember 7—14-ig a római fo­gászati világkongresszus kereté­Nemzetközi borászati kongresszus, borverseny és borkiállítás lesz jövőre Magyarországon A földművelésügyi, az élelme­zésügyi és a külkereskedelmi mi­nisztérium megkezdte az előké­születeket a Szőlészeti Kutató In­tézet fennállásának 60. évforduló­ja alkalmából 1958-ban, a tervek szerint Magyarországon sorra ke­rülő nemzetközi borászati kong­resszus, borverseny és borkiállí­tás megrendezésére. Az előkészí­tő munkák irányítását hét főből álló bizottság végzi. A világhíres magyar bortermelői kultúra nagy eseménye lesz a nemzetközi ver­seny és kiállítás, amelyre jó elő­re fel kell készülnie termelőink­nek, szakembereinknek, elsősor­ban a meglévő borok gondos ké­zelésével és az idei termés jó mi­nőségének biztosításával. (MTI) Gondolják meg föl «a* ENSZ- urak! Újabb levelek és táviratok, a hazáját, békéjét féltő lakosság tiltakozásának újabb özöne érkezett szerkesztőségünkbe. A cím mindegyiken ugyanaz: „Az Egyesült Nemzetek Szervezetének, Da* Hammarskjöld úrnak, New York“. A levelek minden egyes mon­datából érezni, hogy azt becsületes emberek kemény ökölcsapásnak szánták. Olvasva a leveleket, szinte látni véli az ember, hogyan dong milliók ökle az ENSZ asztalán, hogy az asztalról szertehull a szennyirat. Öten hiába kapkodnak utána, 111 ocsmány száj hiába habzsol, öklendez köteteket. A magyar nép ökle nem remeg. Ezt mondják a sorok, melyet nem 111, de százezrek, milliók írtak alá« A Békéscsabai Sütőipari Vállalat dolgozói így írnak: „Mi kommunisták, pártonkivüli dolgozók elítéljük az ENSZ úgynevezett ötös bizottságának hazug, rágalmazó jelentését. Tiltó* kozunk hazánk belügyeibe való beavatkozás ellen és nem tűrjük, hogy az imperialista államok megzavarják békés termelésünket. Követeljük, hogy az úgynevezett „magyar kérdést" vegyék le a napirendről, mivel az ENSZ alapokmánya értelmében nincs jo­ga az ötös bizottságnak beavatkozni hazánk belügyeibe." A Békés megyei Állami Erdőgazdaság dolgozói levelükben írják: egy em- bérként állnak a magyar munkás-paraszt kormány mellett és csat­lakoznak az országban kibontakozott tiltakozó mozgalomhoz. A Békés megyei Malomipari Vállalat dolgozói követelik, hogy az ENSZ ne a magyar üggyel foglalkozzon, hanem töltse be alap­okmánya szerinti rendeltetését. A Békés megyei Moziüzemi Válla« lat dolgozói: ,,A leghatározottabban tiltakozunk az ENSZ ötös bi­zottságának jelentésében foglalt, az egész magyar népet önérzeté* ben mélyen sértő, a valóságnak egyáltalán nem megfelelő jelentés ellen. A magyar ügyet az ENSZ vegye le a napirendről." Az okányi állami általános iskola dolgozói, és a békéscsabai Híd-'és Vizműépítési Technikum Pedagógus Szakszervezete mély felháborodással vette tudomásul az ENSZ ötös bizottságnak ha« zug jelentését. Egységesen tiltakoznak a jelentés tárgyalása ellen; Az üzemek, vállalatok, intézmények, gazdaságok dolgozói mellett tiltakozásra emelték szavukat a háziasszonyok, az idős emberek is. A békéscsabai hat kerületben, a Telep utcában lakók, a békéscsa­bai Gyulai út ^akói, az Ady Endre utcai dolgozók, a Thurzó utca la­kosai kisgyűlésükön fogalmazták meg tiltakozó levelüket. A Pus­kin tériek, a VI. kerületben a Ligeti-sor lakói, a Kálvin utcai dol­gozók, a Kulich Gyula utcaiak és így tovább sorolhatnánk a tilta­kozók zömét, mind egységesen emelik fel szavukat az ENSZ aljas módszere ellen, mellyel bele akar avatkozni egy függetlenségét, szabadságát szerető nép bétü gyébe. A magyar nép egységes aka­raton van, békét akar. és veszett ebeknek nem nyit kaput soha.

Next

/
Thumbnails
Contents