Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-07 / 209. szám
JW7. szeptember 1, szombat Beites MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 Ápoljuk és szilárdítsuk a népfrantmozgalmat Sokféle nézet, sokféle vélemény hangzik el manapság a Hazafias Népfront-mozgalom helyzetéről, arról, hogy milyen legyen ez a mozgalom. S mindjárt a dolgok elején meg kell jegyezni, hogy vannak aggályosikodók, akik e nagy nemzeti összefogás gondolatát egy széles népi mozgalom keretében még mindig gyanús szemmel nézegetik, s attól félnek, hogy abból az. ellenzéknek ilyen, vagy olyan formája alakul ki. Étiek az emberek hajlamosaik arra, hogy minden, tömegszervezet munkáját kívülről figyelhessék és az egyedül üdvözítő „építő bírálattal’* illessék a különböző szervezetek s jelen esetben a népfronf- mozgalom munkáját Amikor ezt kinyilatkoztatjuk, nem a szükséges, és helyes bírálat és éberség, ellen apellálunk, hisz számiakra az ellenforradalom egyik nagy tanulsága az, hogy a különbőz» ellenséges nézetek elhatalmasodása, az eszitálybékés hangulat a tragédiához vezetett. Éppen ezért a legkeményebben le kell számolni azokkal az eszmei áramlatokkal, amelyek az áruló Nagy Imre és társai politikája nyomán a társadalmi élet minden ^ terén, s így a Hazafias Népfrontban is talajra leltek. Ez viszont nem jelentheti azt, hogy elefántcsont toronyba zárkózva elszigetelődjünk és csak szűk rétegek és osztályok számára építsük és. fejlesszük ezt a mozgalmat. S itt mindjárt előkerül a kérdés. Milyen formák és keretek' között és a társadalmi élet melyik területén működjön a népfront? Egyesek azt állítják — mivel a megyénk mezőgazdasági jellegű *—, hogy a parasztság között. Mások az értelmiséggel való foglalkozást tartják a legfontosabbnak ‘— mivel ezt a réteget zavarta wieg jobbam gondolkodásában az ellenforradalom, ideológiája. Többen a munkásosztály aktívabb »észvételét sürgetik. Milyen legyen a többféle vélemény és nézet között a helyes állásfoglalás? Erre vár sok ember feleletet. Ha abból buht lünk ki, hogy a népfront-politika kereteit, céljait és törekvéseit a szocializmus építésének egyre táguló politikai, gazdasági és kulturális feladatai határozzák meg, akkor ezzel nyilvánvalóan kimondottak azt is, hogy a Hazafias Népfront működését és feladatait nem lehet és nem szabad a társadalmi élet egyik, vagy másik területére korlátozni. Nem lehet tehát elfogadnunk az említett véleményeket, amelyek amellett szólnak, hogy a mozgalom a dolgozó nép csak egyik, vagy másik rétegét mozgósítsa közös nemzeti céljaink megvalósítására. Mint mondottuk, egyesek azt javasolják, hogy a népfront a parasztság körében fejtsen ki tevékenységet, a munkásokkal pedig törődjön a szakszervezet. Mondván ezt azért, mert a parasztság a legelhanyagoltabb és legkevésbé szervezett. Igaz, hogy a parasztság túlnyomó többsége nem tagja társadalmi szervezetnek, vagy mozgalomnak. Ez azonban inkább figyelmeztetés és azt jelenti, hogy a népfront-mozgalom munkájában az egyik fontos feladat a parasztság között van és lesz, és j semmi esetre sem azt, hogy a népfrontmozgalom ne foglalkozzon a munkásokkal. Miféle mozgalom lenne ugyan az, amelyik a nemzeti össaefo- gás jelszavát árja zászlajára és második, vagy harmadik helyre szárítja célkitűzései között a munkásosztály erőinek bevonását • nagy összefogásba. Hibás ez a felfogás több szempontból is. Az egyik az, hogy a Hazafias Népfront a legforradalmibb elemekről mondana le, amiből egyenesen következik, hogy az ilymódcm paraszti-értelmiségi érdekekre szűkített és támaszkodó mozgalom lemondana a legszélesebb nemzeti erőik összefogásáról, a munkás-paraszt szövetség — mint a proletárdiktatúra alapjának — ápolásáról és szilárdításáról, lemondana egyik legfőbb feladatáról. A másik hiba, hogy ez a nézet céljaitól eltérően — amely a széles néprétegek aktív cselekvését kívánja meg — eleve szervezeti kérdéssé szűkítené le azt a nagyszerű feladatot, amelyet a párt a népfromtmozgalomnak szánt. A Hazafias Népfront-mozgalomnak tehát, amint azt az országos pártértekezlet határozata kimondja, olyan fórummá kell válnia, amelyen párttagok és pártonkívüHek, volt MDP-tagok, régi koalíciós pártok néphez hű tagjai, vezetői cserélnek esz- , mét és alakítják ki a helyi tennivalókat r ! A népfront mozgalmat aktív párttagok, aktív szakszervezeti tagok, harcos munkások nélkül elképzelni lehetetlen. Ebből a nagy nemzeti összefogásból, amely november után született újjá, nem hiányozhat a munkásosztály, sőt élenjáró szerep illeti meg társadalmi súlyának megfelelően. Az eddigi hibákból okulva a jövő feladata tehát éppen ezen a területen lesz. Az viszem! természetes, hogy a munkásosztály soraiban más módon kell dolgozni, mint az. értelmiség és a parasztság között, hisz ez társadalmi helyzetükből a- dódik, többet kell törődnünk a még kevésbé szervezett paraszti rétegekkel, de ezt éppen a cél, az érdek követeli meg s ebben a parasztságnak a munkásosztály és a haladó értelmiség segíthet a legtöbbet. Ez a kölcsönösen egy «takaró szándék és tett, h a népfront-mozgalom lényege, ez nemzeti felemelkedésünk és a párt által kitűzött program megvalósításának záloga. A Hazafias Népfront munkáját tehát nem szűkíteni, hanem bővíteni kell. Szélesíteni a mozgalmat, amelybei a nép minden haladó osztálya és rétege egymásra talál. Bővíteni munkáját olyan feladatokkal, amelyek nagyon is időszerűek, s amelyek igénylik, feltételezik a nemzeti összefogás megvalósítását. A nemzeti összefogás egyik ragyogó példáját trizenyítja az a ha talmas tiltakozó mozgalom is, amely napjainkban zajlik le hazánkban az ENSZ ötös bizottság szégyenteljes jelentése miatt. Egymásra talált itt munkás, pa-' raszt és értelmiség, háziasszony est tanuló, egy itt az érdek: a nemzeti i függetlenség, a népek barátságának ápolása, s hazánk dolgos népének zavartalan boldogulása. Fűzzük szorosra és ápoljuk ezt a napjainkban egyre sasélesedő barátságot és kapjon helyt jobban, mint eddig a nép minden réteget minden becsületes dolgozója ebben a mozgalomban. Deák Gyula Jól fizet a cukorrépa, új vetésre szerződnek Békés megyében Békés megye nagyobb vasútállomásaira az utóbbi napokban egymás után érkeznek a cukorrépával megrakott vontatók, teherautók és lovaskocsik. Különösen az állami gazdaságokba» és a termelőszövetkezeteknél jól fizet ez a növény: Szarvason, Tótkomlóson és Orosházán a termelőszövetkezetek nagy része 2M mázsa körüli átlagterméssel dicsekedhet. Az eddigiektől eltérően nem a cukorgyárakkal, hanem a földmű vesszővé tk esettel köthetnek szerződést a jövő évi termelésre s innen kapják a műtrágyát, védőezereket is. A szerződéskötést megyeszerte megkezdték s alig egy hét alatt több mint kétezer Md cukorrépa termelésről írták alá az egyezményt a tsa-ek és egyéni gazdák. (MTI) A LEGSZEBB, A LEGÁLDOZATOSABB MUNKA Néhány tanulságos óra a csárdasz illáéi tanyai iskola százötvenéves falai között Ha valhol nehéz munka a pedagógia, akkor a tanyai iskolákban az. Mennyi minden befolyásolja a tanítás sikerét: hiányos felszerelés, nagy távolságok, és — a különösen tavasszal kezdődő — iskolai hiányzások. — Azt utóbbi nálunk a legve- szélytelenehb—mondja Kurillá Géza né, a csárdaszállási tanyai iskola igazgatója. — Inkább a tanteremhiány az, ami rengeteg bony odraimat okoz. Riportunk színhelye: Csárdaszállás Csárdaszállás: ez az elnevezés sok érdekes, és titokzatos dolgot rejt magában. Csárda? Valóban az volt ezelőtt 150 évvel, de lehet, hogy előbb is, meg később is, és: hogy „szállás“ az meg azt mutatja, hogy meg is pihenhetett itt a fáradt utivándor. Azt írtam, kedves olvasóm, hogy titokzatosság . is övezi ezt az épületet. Úgy bizony, hiszen az ottani tamyawilágban arról száll a mendé-monda, hogy valamikor Rózsa Sándor ugratta er, re a lovát, és nem egyszer megpihent a csárda szállásán, a szép csárdámé orcájában gyönyörködve... Azóta évtizedek suhantak el a múlt emlékeztet szürkítő ködébe, de Rózsa Sándor csárdaszállási legendája fennmaradt, és sóba el nem felejtik itt az emberek, mert egy kicsit büszkék is a híres vendégre. Az évek múltak, de a csárda megmaradt. Kétöles, ívelt bol- toaatú falai sok világot, sok em-j bért láttak már — és most? Az egyik szoba tarterem, a másik egy fiatal pedagógus-házaspár lakása. (Lakás? Hogy mondjam másképpen? Valami olyasféle). A másik ' nehézlehelletű, vasrácsos ablakú, frissenmeszelit szoba pedig új lakót vár: az iskola nemrég odaheJ | lyezett egyik tanítónőjét Hol van már a betyárromantika Az bizony: sehol. A régi mulatozások helyén egyszerű tanter- : mek, és ahol talán több, mint száz i éve Rózsa Sándor hajtotta pihenőre a sok betyárkodásban fáradt fejét, most Kurilla Gézámé igazgatói irodája van berendezve. Itt beszélgetünk, és Kurillóné a tanyai pedagógusok megmagyarázhatatlan csendességével és végtelen őszinteségével meséli el tanítói pályafutásának egyes állomásait, égé-' szén addig, amíg — öt évvel ezelőtt — Csárdaszállásra nem került. — Mezőberényből, a büngösdi határból jöttem ide, — emlékezik vissza, — ott a tanyai iskolában nyolc osztályt tanítottam.. Nyolc osztályt! Ha nem is voltak sokan: mégis minden osztálynak külön tanterv, vázlatok, — a tanyai pedagógusok előtt nincs lehetetlen'. A munka, az mumk9 ugyanúgy, mint a földeken: látástól vakulósig. Akárhogy fürkészem az igazgatónő arcát: még véletlenül sem tudnék felfedezni rajta egy vonási vagy fáradt mosolyt, mely azt jelentené, hogy megunta hivatását. Ügy érzem, hivatásszeretetet is lehetne tanulni a tanyai iskolák- ban! Amikor még Gábor Laci itatta az egereket Szóval: sírt, mint a zápereső. hüppögött, pityer gett, mindent végigcsinált a Laci gyerek, amit aa iskolától való félelmében minden gyerek megtesz, — de mivel ^ dolognak nem lett foganatja, hát inkább megbarátkozott a padokkal, meg a tan it óbácsival is, és a második napon már vígan ker- getőzött a szünetben 25 másik elsőosztályos kislánnyal és kisfiúval. — Huszonhat új tanulónk van. első osztályosok, — mutatja a naplót Kurillámé —, a többi osztályokat összevontan tanítjuk, mert mindössze két rendes és két szükségtantermünk van, így is öt tanulócsoportot kell elhelyeznünk. Délelőtt, délután hangos az iskola, kora reggeltől késő estig dolgoznak a csárdaszállási iskola pedagógusai. A tanyai iskolákban talán még a palatábla a divat? Ne csodálkozzon, kedves olvasóm ezen a furcsa alcímen, de Csárdaszálláson úgy látszik sokan ezt gondolják. Igaz, nem is olyan sokan, inkább a földműves szövetkezeti boát vezetője, mert nem gondoskodott sem füzetről, sem írószerekről, és tankönyvük sínes a gyerekeknek. Azt mondják a pedagógusok, hogy Gyomára, meg más községeidbe járnak füzetet szerezni, azonban eddig elég gyenge eredménnyeL Mi lesz veletek, gyerekek? Előszeditek nagyapáitok palatábláját?... Hat nevelő, két lakás Ez örök probléma manapság. Lakás, lakás, lakás! Inkább kérdőjelet kellene e hármas felkiáltás után tenni, mert Csárdaszálláson is ez a legnagyobb probléma Hat nevelő tanít itt, közüliük négy családos, és csak két lakásuk vám. í\z, új tanítónő — riportom első részében "inát említettem — az öreg. csárda egyik öreg szobájában meszelgetett a minap, hogy oda költözik. És ha jön a tél?... És befújja az utat a hó?!... A hosszú téli napokon majd Rózsa Sásndsr- ról i® beszélgetnek, és a szemléltető eszköz maga az iskola lesz, a csárda-szállás! Ügy érzem, hogy névtelenül is a tanyai tanítók végzik a legszebb és legáldozatosabb munkát az ifjú emberkék nevelésében, formálásában. Búcsú, és viszontlátás, Csárda- szállás! Sess Ervin Születés — házasság — halálozás Savkadi anyakönyvi hírek Születések: Vass Lajos és Kiss Róza fia Lajos. Házasságkötések: Pomucz János és Buta Anna, Külos Imre és Varga Ilona, Dobi Ferenc és Debreczeni Margit, Kozsta István és Szín Zsuzsanna, Vineze Sándor és Kender Mária, Nagy József és György Györgyi Edit, Erdei Sándor és Kovács Rozália. Halálozás: Székely Károlyné Sajti Julianna <2 éves, Boldogh Györgyné Kuti Rozália 59 éevs. Békéscsabai anyakönyvi hírek Születés: Méreg Imre és Tóth Ilona leánya Edit, Leszkó András és Dras- kóczi Anna leánya Judit, Fabula János és Szász Ilona leánya Agnes Éva, Lakatos Lajos és Szigeti Julianna leánya Julianna, Nagy József és Kasik Zsuzsanna leánya Ilona Zsuzsanna, Szilágyi Mihály és Gróf Magdolna fia Mihály, Evanies János és Kovács Margit fia János Ferenc, Petróvszki György és Bacsa Ilona fia György Zoltán, Szaszák György és Zele- nyánszky Zsófia fia Attila, Gabriel János és Szász Ilona leánya Ilona, Zsíros György és Botyánszltí Ilona leánya Ilona Éva, Szenei Ferenc és Kálmán Ilona fia Ferenc, Kovács Márton és Bagyinka Mária fia Gábor, Busznak Mátyás és Molcsán Judit fia Mátyás Mihály, Bereczki Péter és Korlát» Julianna fia Péter, Susánszki György és Polner Mária leánya Györgyi Éva, Halas János és Na®: Julianna fia János Zoltán, Pápai János és Janicsek Mária fia János, Sajben András és Kósa Judit leánya Zsófia, Tóth János és SipiczW Ilona leánya Ilona Klára, Lévai Sándor és Hajdú Margit leánya Mária. Házasság: Szegedi János és Sajti Julianna, Zsilinszki János és Botyánszki Franciska, Valentínyi-Bieük János és Szöllősi Ilona, Kocziha János és Zsilinszki Mária, Enyedi Ferenc és Andrej Hona, Szálkái István és Kiss Zsuzsanna, Molnár Mihály és Szabó Éva Gabriella, Boros Lajos és Szigeti Mária. Halálozás: Bohus-Urban Zoltán 10 napos, Argyelán László 7 hónapos: Csorna Magdolna 2 éves, Nagy Gábor 30 éves, Takács László 5 hónapos, Korcsok László 1 napos, Veres Ibolya 1 napos, Rácz Terézia 1 napos. Lottóeredmény A Lottó e heti nyerőszámait a fő váróéban, a MEDOSZ székház színháztermében sorsolták ki, A szerenc seszámok: 139174|-76j7ejgOl
