Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-21 / 221. szám

1*67. «September 21.. szombat békés megyei népújság Eredményes műszőrme kísérletek 3 Békéscsabai Kötöttárugyárban Hűvösre fordult az idő, s egyre inkább a melegebb ruhaneműik, átmeneti kabátok, félkabátok, kis- foumőák kerülnek elő a szekrény­ből. Gondot Okoz az öltözködés, no meg a moly, mert míg a szek­rényben volt a ruha, a bunda, be­fészkelte magát oda, s foghíjassá „dolgozta'1 a ruhát. Most egy o- lyan kísérletezésről számolunk be olvasóinknak, melynek főként a nők örülnek majd. A Békéscsabai Kötöttáru- gyárban Erdős Károly főmérnök agyában született meg az ötlet Miért ne kísérletezzünk mi is műszőrme gyártással? ötletét el­mondta idős Lévai Kálmán fő- medhaaMkusnak, aki már több nagy jelentőségű újítást, talál­mányt dolgozott ki, és a két kitű­nő szakember — az üzemi körül­mények figyelembevételével — ki­dolgozta a gyakorlati munkame­netét : A kísérletezést lánckötőgépen végezték el Némi változtatást kellett csak vég­rehajtani. Mivel ennél a munká­nál a befogófésűt nem alkalmaz­I íratták, dörzshengert állítottak oe, ami lehúzza az árut, s ugyan­olyan jó, mint a lefogó fésű. Kö­zépre egy késit helyeztek, ami ket­té vágja a szálakat, s így egy gé­pen egyszerre két vég vágott plüst — mondhatjuk úgyis, — műszőr­mét gyártanak. Büszkék arra, hegy lánckötő gépen oldották meg a gyártást, no meg arra is, hogy — ellentétben a külföldi kísér­letekkel —, nem kell a gyártott műszőrmét nyíró gépen nyírni, mert ezt a középen elhelyezett kés még gyártás közben elvégzi. Az áru legyártásával még nem ért véget a műszőrme útja, mert azt ki kell készíteni. Ezt if­jú Lévai Kálmán kísérletezte ki. Az anyagot kimosta, majd 190 fokon hőkezelte, s akkor kapta meg a szőrme végleges formáját. A felülete olyan lett, mint a per­zsa, könnyen kirúgta magát. A to­vábbi kísérletek azt mutatták, hogy a különböző fajtájú és mi­nőségű szálakból készült műszőr­mék közül a középvastagságú per- lonszállail készült a legjobb. Élet­tartama, rendkívüli erőssége és rugalmassága miatt 5—6 szorosa az eredeti szőrmének. Nem gyúródik, jól bírja az időjárás viszontagságait Ha megázik, hamar megszárad, mivel nedvszívó képessége csak 4,5 százalékos, az állati szőrmék 25 százalékos nedvszívásával szemben. A piszok langyos vízben, szappannal könnyen kimosható belőle. Mosás után éppen olyan lesz, mint új korában volt, fényét, színét nem veszíti el, sőt minél t9tytj§$pr mosnák, annál szebb lesz! A meleget éppen úgy tartja, mint a! szőrme, s a moly sem tehet kárt benne. Könnyen szabható, varrható, a- kár a közönséges anyag — mond­A gabonavetések egyik legve­szedelmesebb betegsége az üszög. Hogy milyen terméskiesést okoz évente, arra a megyei számadat világos képet ad. Az üszög, a hiá­nyos csávázás következtében évente 15 százalékos terméskiesést is okozhat. Ez a kár kétszázezer kát. hold gabona vetésterületet vé­ve alapul hét mázsa átlagtermést számítva 210 ezer mázsával jelenti kevesebb gabonát a termelőknek, s az országnak. Az üszög ilyen nagymérvű kár­okozását csávázással megakadá­lyozhatjuk. A csávázást végezhet­jük a gyakorlatban igen jól be­vált Hdgosan nedves csávázószerre] vagy Germisán porozó szerrel. Igen jól bevált a Linhart féle kosaras, nedves csávázási mód­szer. Végrehajtása a következő; száz liter vízhez 20 deka Higosánt feloldunk. A magot'vászonnal 'bé­lelt vesszőkosárba öntjük, (kb 25 kilót) és az oldatba mártjuk úgy, hogy az oldat a magot ellepje. A WVWVWWCWWVWS^AA/WWWVWNAAAlVWWWWWWVWrfVWVWVWVWVWWW ta Papp József technológiai osz­tályvezető — és még a hulladék sem vész kárba, mert azt is fel­használhatjuk. Mutatott is egy női félbundát, ami műszőrméből ké­szült. Szép és könnyű volt, s csak szakértő mondta volna meg, hogy nem eredeti szőrméből készült. Ügy gondolom, nem kell mél­tatnom e kísérlet jelentőségét, mert a felsorolt előnyök mind ön­magukért beszélnek, s remélem, meghódítja majd a nőket is. A ssa r vn s marka tényé** tés es éri utolsó bemutatóidról Az idén rendezett szarvasmar- haten.yósztési bemutatók közül méreteit és a kiállított állatok ter­melését, külemét, a fejlett szarvas- marhatemyésztési módszerek fel­használását illetően, a kétsopro- nyi volt a legjobban előkészítve és megrendezve. Kétsopronyban szeptember 14- én, szombaton rendezték meg — ez évben utóljára — a községi szarvasmarhatenyésztési napot. A kétsopronyi tsz-ek és egyénileg i2dálkodók 53 tehenet, 40 nö­Csávázzuk a vetőmagét Leningrad mellett, Tarhovka állomástól 9 kilométerre keletre, a Razliv-tó partján szokat­lan emlékmű emelkedik a magasba. A hatalmas kőalapzaton színes grá­nitból készített kunyhó látható. A mintegy kéü méter széles emlékmű ol­dalára arany betűkkel vésték a következőket: ,.1917 júliusában és augusztusában ezen a he­lyen, egy kis ágkunyhó­ban, rejtőzött a burzsoá terror elől a Nagy Októ­ber vezére és itt írta az „Állam és forradalom” c. művét. Ennek emlékére, emeltek itt gránilkuny- hót. Lenin Városának Mun­kásai, 1927." E gránit emlékművel örökítették meg a le- ningrádi munkások azt a helyet, ahol Lenin 1917 nyarának viharos nap­jaiban menedékre talált A petrográdi júliusi tüntetés leverése után a burzsoá ideiglenes kor­mány kegyetlen terror­hajszát indított a bolse­vik párt ellen. Minde­nütt besúgók és provo­kátorok kutattak Lenin után. Vlagyimir Iljicset törvényen kívül helyez­ték. Petrográd utcáin hirdetmények jelentek meg, amelyek felszólítot­II Nagy Október emlékezetes helyein Lenin kunyhója Irta: A. Cserepahin fák a lakosságot: fogja el Lenint és adja át a ha­tóságoknak. Ezért jutal­mat is tűztek ki. Lenin július 18-tól 24- ig Petrográdban rejtő­zött, de a helyzet mái nagyon veszélyessé vált. Ezért július 25-re virra­dó éjszakán Razlivba u- tazott és N. A. Jemelja- nov szesztrorecki bolse­vik munkás pajtájában bújt el. (Jelenleg emlék­mű örökíti meg ezt a helyet.) De ez sem volt teljesen veszélytelen. Junkerek, tisztek, állami hivatalno­kok jártak a környéken és már mindenütt beszél­tek arról, hogy Lenin „valahol itt van”. Ekkor határozták el, hogy Lenint a Razliv-tó túlsó partján, egy erdei kaszálón lévő kunyhóban rejtik el. Ez távol esett minden lakott terület­től és veszély esetén gyorsan el lehet tűnni az erdőben. Jemeljanov ág­ból és szénából kunyhót készített, amely nagyon hasonlított a kaszások megszokott nyári lak­helyére. Vlagyimir II­jics átevezett a tavon, s mint finn kasza* kezdte meg illegális életét. Itt 1917. augusztus 21-től szeptember 3-ig tartóz­kodott. Az erdei élet bizony nem volt könnyű. Éjjel rendkívül sok szúnyog tette kellemetlenné az életét. Lenin egyszer tréfából ezt mondta Je-> meljanovnak: „No, Nyi- kolaj Alekszandrovics, j kémek elől el tudtán bújni, de a szúnyogoktó nem. De ebbe is beli kell nyugodni." Lenin még itt seit hagyta abba forradalm tevékenységét. Figyelem­mel kísérte az eseménye­ket. A kunyhóban ú rendszeresen megkapta az újságokat és a folyó­iratokat. Dzserzsinszkij Ordzsonikidze, Sztálin, í a párt más vezetői gyak­ran meglátogatták Le­nint. Tájékoztatták aí ország helyzetéről és uta- sításokat kaptak a pár központi bizottsága ré­szére. Lenin innen irá­nyította a bolsevik pár történelmi jelentőségí VI. kongresszusénál munkáját, amely a pár­tot és a tömegeket a fegyveres felkelés, a Szocialista Forradalom útjára vezette. Lenin a párt vezeté­sében kifejtett nagy munkája mellett elméle­ti-alkotó tevékenységet is folytatott. Itt írta meg az „Állam és Forrada­lom" című halhatatlan művét, „A forradalom tanulságai" és sok más — összesen 9 cikket. Vlagyimir Iljics azon­ban nemcsak elméleti munkával foglalkozott. Nehogy leleplezzék, gyakran fizikai munkát is végzett. Ha lépéseiket hallott, gyorsan felvette parókáját és nekikezdett a kaszálásnak. Szeptember 3-án hagy. ta el rejtekhelyét. Kilenc kilométeres gyalogút után megérkezett a di- bunai vasútállomásra, a- hol már előre elkészített konspirációé lakás várta Másnap Konsztantyin Petrovics Ivanova névre kiállított igazolvánnyal Ugyelnaja vasútállomás­ra utazott, ahol mint mozdonyfűtő, vonatra szállt. Nemsokára megér­kezett Finnországba. f Lenin kunyhóbeli éle­téről számos dokumen­tum számol be. a kunyhó eredeti helyén, a Razldv- tó partján épült emlék­műben. magot lassan keverjük, s közben a felszínre került puffancsokat eltá­volítjuk. Az áztatást 15 percig vé­gezzük, majd kiterítve, a csává­zott magot napon megszántjuk. Az oldatot minden 25 kilogramm mag csávázása után pótoljuk: bú­zánál 4,' árpánál 5, zabnál 8 liter azonos töménységű oldattal. Porcsávázásra használt szer a Germisán. Ebből mázsánként 20 dekagrammot használjunk. A por- csávázást zárt, forgatható fahordó­ban végezzük, mert csak így lesz tökéletes a mag felületi bevonása (átlapátolással tökéletes munkát nem tudunk végezni). Porcsává- zásnál a szer a mag elvetése után a nedvességgel érintkezve fejti ki gombaölő hatását. A csávázásinál ügyeljünk az uta­sítás pontos betartására, mert kü­lönben a csávázás eredménytelen lesz. Csávázószert tsz-ek és egyénileg gazdálkodók a helybeli földmű-t vesszövetkezeteknél szerezhetnek be. A csávázott vetőmagot sem élelmezési, sem takarmányozási célra nem szabad felhasználni, mivel a csávázószer méreg! A nagyüzemekben végzendő csávázást a növényvédő állomás nagy teljesítményű csávázógép ü- zemeltetésével segíti. A gép ned­ves és porcsávázást is végez. Nagy előnye, hogy a nedves csávázás után a magot azonnal zsákokba szedve, a vetés idejéig romlás ve­szélye nélkül tárolhatjuk. A gép óránként 30 q vetőmagot csáváz. (Ebből a géptípusból jelenleg csak egy áll a Tarhosi Növényvédő Ál­lomás rendelkezésére, így nem juthat el minden gazdaságba. A következő gazdasági évben azon­ban, több ilyen gép üzemeltetésé­vel megoldódik a nagyüzemi csá­vázás is.) Nagy Ist ván, a Békés megyei Növényvédő Állomás agronómusa. vendékmarhát, a mesterséges tér* mékemyítő pedig a Mörser és « Gautris törzsbikákat állította kV A szarvasmarhatenyésztési na* pót Veres Dániel, a községi ta­nács elnöke nyitotta meg, majd Kovács István FM állattenyész­tési főigazgatóhelyettes tartott be* szédet. Kovács elvtárs előad Évában részletesen taglalta a hazai szarvasmarhatenyésztés eredmé­nyeit, hiányosságait. Beszélt a ta­karmány termelésről, a célszerű t akarmán yfelhasználásról, a nagy* üzemi állattenyésztés, különösen a szarvasmarhatenyésatés nagyobb mérvű kialakításának fontosságé­rt. Az előadás után felvezették a község legkiválóbb szarvasmarha egyedeil A nap érdekes motívu­ma volt az ut ódellenőrzés. A törzs- bikák mellé felvezették a mester­séges termékenyítésiből származó utódokat. A termelők valameny- nyien láthatták, hogy egy-egy jól kiválasztott törzsbika az utódok­ban mennyire kedvező irányba képes terelni a tejtermelést és-az állat csontozatának, Miiemének alakulását. A felvezetés után átadták a szarvasmarha tulajdonosoknak a tenyésztési díjaknak megfelelő he­lyezéseket, és elismerő oklevele­ket. A termelőszövetkezeti állomány­ból a Hunyadi Tsz 3-as Páválya 300 napos laktáció alatt 5520 liter 4 százalékos zsírtartalmú tej ter­melésével első helyezést nyert. Az egyéni termelők közül a tenyész­tési díjnak megfelelő helyezést kapott Kovács R. Pál, tanya 520 szám alatti állattenyésztő: a csa­ládbemutatóért. A 17-es Frajla ne­vű. tehene telivér szimentáh 300 naposf'laktáció alatt 5170 kiló- gramm 3,8 százalékos zsírtartal­mú tejet termelt. A Frajla leá­nyát, a 2 éves Tikit és a Frajla fiát, a 8 hónapos Plútó Mörser utód bikát mutatta be. Bt K. FELHÍVÁS Értesítjük Békéscsaba város adózó lakosságát, hogy a Békés-« csabai Városi Tanács pénzügyi osztálya 1957. szeptember 22-én ég 29-én, vasárnap délelőtt 8-tól 12 óráig adóbefizetést napot tart a városi tanács földszint 80-as szo­bájában, valamint az erzsébeths- lyl kirendeltség hivatalos helyisé­gében. Az adóbefizetési nap megtartá­séval a városi tanács lehetőségei kíván nyújtani azoknak az adó-“ zóknak, akik elfoglaltságuk miatt hétköznapokon adóügyüket nem tudják rendezni. Békéscsaba, 1957. szeptember 20. Békéscsabai Városi tanács VB pénzügyi osztálya. Kossuth Rádi<} 8.10 Zenekari hangverseny. 94)0 Uttöró- híradó. 9.20 Lapozgatás az énekeskönyv­ben. 9.40 Dalok, hangszerszólók.. 10.10 Operettmuzsika. lt.OO A csendháborító. 11.20 A Zeneművészt! Főiskola hallgatói­nak hangversenye. 12.10 őszre fordul már az idő... 13.00 Mi van a könyvesbol­tokban? 13.10 Operarészletek. lt.OO A Gyermekrádió műsora. 14.20 Szív küldi szívnek szívesen. 15.05 Kórusaink, életé­ből. 15.25 Világgazdasági negyedóra. 15.40 Zenés hétvége. 17.07 A hétvégi halász. 17.15 Bécsi operettek. 18.10 Népi együtte­sek műsorából. 18.40 Riportmflsor. 18.55 Emlékezés a budapesti Liszt-versenyrt, 20.25 Boldogságfelelős. (Rádiójáték.) 22.40 Sporthiradó. 23.00 Táncoljunk. Petőfi Rádió 14.20 Népek zenéje. 15.00 Motorosok öl­perce. 15.05 Vladimir Horowitz zongorá­zik. 15.30 Zenekari hangverseny. 10.40 Fi» vóstáncok. 17.00 A preludium története. 17.40 Válaszolunk hallgatóinknak 17.50 Zenekari dalok. 18.10 Lányok, asszonyok, 18.30 Magyar szerzők kónnyfl zené}« 19.05 Tánczen». 19.40 Riportmüaor.. 20.08 Az opera mindenkié. 21.05 Népdtiók 4« csárdások. 21.50 Zenekari hangverseny.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents