Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-19 / 194. szám

1951. augusztus 19., hétfő

BÉKÉS MEGYÉI NÉPÚJSÁG

9

Hazafias Népfront megyei elnöksége

mezőgazdasági csoportjának tanácsadó ja

Otvenháromezer forint

évi megtakarítás

Kukoricamoly kártétele

A kukorica vetésterületeinket, j ha átvizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy minden második tő szára, csöve át van fúrva. A levelek hónaljában a csövek csuhéjlevelén mákszem nagyságú ürüléket találunk. A mostani nyári meleg, szeles, napos idő hatására az ilyen; tövek száradnak el. De több olyan tövet is lehet találni, amelyik derékon törött. Ez a jelenség a kukoricamoly kártételét jelenti.

Törvényes rendelettel köteles volna mindenki a kukoricaszárat (izéket) május hó 10-ig elégetni, illetve leszalmázni, leföldelni. U- gyanis a kukoricamoly rajzási ideAranka

je május 10-től kezdődik. A kirajzó lepkék a kukorica zöld töveire rakja petéit és fertőzi ezen keresztül az egészséges töveket. Ez a rendelet gyakorlatilag nincs végrehajtva. Eredménye a fentiekben rögzítve van. Az idei tapasztalatokból, amit mindenki leszűrhet, ha a kukorica vetését átvizsgálj^, sokat kell tanulni.

Tanulság, hogy a rendeletet végre kell hajtani. A törvénysértők ellen saját érdekében minden ember lépjen föl. A hatósági szerveken keresztül szerezzünk érvényt a törvénynek.

irtása

A Népújságban is olvastuk ennek jelentőségét. A múlt hónap folyamán Szarvason lucernater- mesztési ankétot rendezett a Békés megyei Hazafias Népfront mezőgazdasági bizottsága. Ezen az ankéton szó volt többek között az arawkairtás gyakorlati megvalósításáról is. Az ankétem résztvevőit, Kovács Gábor kutató, lucerna kísérleti telepén láthatták az arankairtás különféle módszerét.

Az a helyes, ha egy ilyen tapasztalatcserén a látottakat a részvevők saját munkaterületükön kipróbálják és bevezetik a gyakorlatba. E- zen a tapasztalatcserén én magam ds résztvettem. Láttam, hogy az arankát pétisónak vizes oldatával nagyszerűen lehet irtani. Vezetésem alatt álló tangazdaságban azóta igen eredményesen végezzük pétisóoldattal az irtását. Módszere: az arankával fertőzött lucernafoltot kézi kaszával le kell földig ka- j szálni. A lekaszálást úgy végezzük, j hogy a meg nem támadott lucer- j

nából is a folt körül egy 50 cm-es sávon a lucernát vágjuk le. A le- •kaszált arankás lucernát kézi ge- reblyével húzzuk össze, szedjük szalmazsákba, vagy ponyvás szekérbe, vigyük le a lucernatábláról és a tábla szélén, úton égessük el. A visszamaradó folton az

aranka visszamaradhat. A visszamaradott arankát vízben oldott pétisóval locsoljuk le. Tíz kg pétisóhoz öntsünk 20 liter vizet. Az így nyert tömény oldatot öntsük locsoló kannába. Rózsán keresztül locsoljuk meg a foltokat. A pétisó tömény oldata egyenletes elosztással a folton lévő növényi részeket teljesen kiégeti. A lucerna

gyökérnyakból azonban 60—70 százalékban kihajt. Ezzel az eljárással a lucernából az arankát

igen eredményesen tudjuk kiirtani és különleges berendezésre nincs szükség.

Ezt a módszert mindenkinek ja- I vasolom, próbálja ki és eredmé- I nyesem irtsa az arankát.

Nyári istállótrágyázás jelentősége

Aratás és cséplés lassan befejeződik. A felszabaduló emberi, állati és gépi erőt összpontosítsuk az istállótrágya mielőbbi kihordására és alászán f ására.

A nyáron augusztus, szeptemben hónapban kihordott istállóti’ágya azonnali leszántása után a talajban lévő baktériumélet tevékeny munkához lát. A trágyát humusz- szá alakítja, közben a növény számára vízben oldható tápanyagot

miatt elmaradó baktérium tevékenység következtében cssk majd a tavaszi melegebb időjárás beálltával fog bomlásnak indulni. Vízben oldható növények számára tápanyagot jelentő táplálók a kultúrnövények számára elegendő mennyiségben a nyárt és kora őszszel végzett lisrtáTlótrágyázásnak lesz eredménye.

Helyes trágyázás

készít.

A későn, november, decemberben kihordott istállótrágya leszán- tás után a beálló hideg időjárás

1. Félig érett istállótrágyát hordjunk ki. 2. A kihordást nyálon, vagy kora ősszel végezzük el.

A Szabadkígyósi Mezőgazdasági Szakiskola

várja a fiatalokat

A közelmúltban lapunkban a Szabadkígyósi Mezőgazdasági Szakiskola igazgatójának írását olvashattuk. Iskolába hívta a fiatalokat. Kérte a termelőszövetkezetek vezetőit, hogy küldjenek 11 —21 év közötti tsz-tagokat Szabadkígyósra, a mezőgazdasági tudomány egyes részkérdéseinek megismerésére.

A felhívás közzététele után csak néhányan jelentkeztek. Az iskola 800 plakátot készíttetett és a környező öt megyébe küldte. A nagy hirdetési kampány sem hozta meg a hozzáfűzött reményeket.

— Miért a passzivitás, a beiskoláztatás iránt? Mindenki előtt érthetetlen. Egy fillérjébe sem kerül a tsz-eknek, sőt az intézetben havonta még 30—50 forint zsebpénzt is kapnak a tanulók. Mégsem jönnek a parasztfiatalok tanulni — mondta Timkó elvtárs, igazgató.

Megyénk valamennyi szövetkezete ,ha csak egy tanulót küldene a szabadkígyósi kétéves mezőgaz- I dasági szakiskolába, akkor néhány I

év múlva a tsz-ek vezetői a szaktudást igénylő helyekre képzett embereket tudnának állítani.

Ma már idejét múlta az a gazdálkodási mód, hogy: „A nagyapám is így csinálta, ha őneki megfelelt, nekem is jó.” A nagyapák termelési módszere helyébe ma a tudományos alapokon szervezett és vezetett nagyüzemi gazdálkodás lépett.

Kormányunk mindent elkövet, hogy a nagyüzemek terméseredményei évről-évre kedvezőbben alakuljanak. Ezt a célt szolgálja a Szabadkígyósi Mezőgazdasági Szakiskola is. Azok a termelőszövetkezetek, melyek az adott lehetőségeket nem akarják igénybe venni, a tagság ellen cselekednek, mert az élenjáró termelési módszerektől, a nagyobb jövedelemtől fosztják meg a nagyüzemben gazdálkodó parasztokat.

A beiskoláztatásra tanácsot, pel- világosítást a helyi tanács ad.

D, K.

3. Kupacokban a trágyát ne hagyjuk hetekig ,hanem azt azonnal teregessük szét. 4. Az egyenletesen elteregetett istállótrágyát még aznap 15—20 cm mélyen szántsuk le úgy, hogy az földdel jól le legyen takarva. 5. A teregetést egyenletesen végezzük. A kupacok helyét villa fokával jól üssük széjjel. (Buja foltosság elkerülése végett.)

Nyáron éretlen szalmás trágyát is kihordhatunk földünkre és azt leszánthatjuk. Ilyen esetben a pen- tozán hatás leküzdésére adagoljunk kh-ként 50 kg pétisót. Ennek hatására a baktériumélet gyorsan elvégzi a nyers, szalmás trágya humusszá való átalakítását és vízben oldható tápanyag készítését. Későn, ősszel, télen szalmás trágyát nem szabad kihordani és leszántani a földre, mert pentozán hatás áll elő tavasszal, ami tápanyag szegénységet jelent a kul- túrnövényzet számára.

Ha a határban széttekintünk. megáHapíthajuk, hogy dolgozó parasztságunk a kupacokban lévő trágyát hetekig úgy hagyja. Sőt némely helyen szétteregetett állapotban, leszán tatlanul, láthatunk trágyát. Ez teljesen helytelen, mivel az istállótrágya tápanyag tartalmában 50—60 százalékos veszteség fog bekövetkezni. Ez igen jelentős, lássunk erre egy példát.

100 mázsa istállótrágyában van: nitrogén 50 kg, foszfor 25 kg, kálium 60 kg, mész 50 kg. Ha ennek 50 százaléka veszendőbe megy és ha figyelembe vesszük, hogy egy mázsa pétisóban a hatóanyag 18— 20 kg és ennek ára 95 forint, akkor a 100 mázsa istállótrágyánál csak nitrogénben 120 forint veszteséget jelent.

Ezért van azután az, hogy nincs meg az istállőtrágyázásnak a várt hatása. Ezzel a helytelen eljárással minden dolgozó paraszt úgy önmagának, mint népgazdaságunknak jelentős kárt okoz.

Timkó Béla igazgató, Szabadkígyósi Mezőgazdasági Szakiskola.

A Csorvási Állami Gépállomás raktárosát, Priskin Pali bácsit úgy ismerik, mint aki mindig valamilyen ésszerűsítésen, vagy újításon gondolkozik. A közelmúltban készítette el ezévi legnagyobb újítását, az üzemanyagot kiszolgáló munkagépet.

— Ezelőtt két embert foglalkoztattunk az üzemanyag telepen. Kézi szivattyúkkal nap>onta 25— 30 hordót töltöttünk fel. Később a kézi szivattyút villamosítottuk.

Ekkor sok üzemanyag csöpögött és folyt el. A kárbaveszett gázolaj nagy mennyisége arra sarkalt, hogy oldjam meg az üzemanyagvételezést kevesebb veszteséggel. Egy automatát kellene közbeiktatni az üzemanyagot szívó motor és a kapcsoló közé — gondoltam. Igen ám, de hogyan? Több elgondolás volt a fejemben, míg végül azt mondtam: ez a mostani megoldás lesz a legjobb.

Pali bácsi ezután bemutatta „tudományát”, a „csodadobozt”, melybe a szíva ty- tyúmotor kapcsolója után egy átszerelt vekkerórát helyezett el. Az óra számlapján beállítja, hogy hányszor 170 kilogramm üzemanyagot szívjon a motor. A számlálólap beállítása után a motort bekapcsolja, mint ahogy a képen látszik.

Amikor a 170 kiló gázolaj a szívóberendezésen keresztülhaladt — egy hordó megtelt — az automata 10 másodpercre kikapcsolja a villanymotort. Ez az idő elegendő arra, hogy a tömlőt egyik hordóból a másikba helyezzék.

Az automata előnye, hogy 2e hordó feltől tését mindössze 30 perc alatt végzi el, s erre a meny- nyiségre csak egyszer kell beállítani, bekapcsolni. Amikor az automata kiszolgálta az üzemanyagvételező t, az óraszerkezet kikapcsolja a motort.

— Többen nem hitték, hogy 75 fnásodperc a'att a szivattyú 170 kiló üzemanyagot szív fel. Próbaként lemérték a megtöliött hordót és meglepkldtek, mert az állitá-o- kát bizonyította a mérlegelés.

íme egy újítás, melyet vala mennyi gépállomás, állami gazdaság megvalósíthat.

«HHWfliMiBiiiMttMwiiiiiBíiiHmiihiiiiiiiiiiiimttiwitiititiiiiNiBiiiBintnHniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHtiiaumiMmiHiiiniBiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiinnnmimiMiiuiíUu;

JÓKEDV, JÁTÉK

A LIKIÍÓK TAMÁJAy

— Látogatás a Békés megyei úttörőtáborban a Balaton partján —

A badacsonytomaji hegy oldalán festői környezetben fekszik a Békés megyei úttörők üdülője, ahol az úttörőpajtások pihenik ki az iskolai munka fáradalmait, hogy szórakozással, pihenéssel és hasznos időtöltéssel szedjenek e- rőt az elkövetkezendő iskolaévre.

Valahogy hadilábon állnak a jó idővel, mert bizony amióta itt vannak, nagyon kevés napsugaras, fürdésre alkalmas idő volt.

Baricsa Rózsa tanárnő, aki e- gyébként a tábor veztője, azonban gondoskodik a megfelelő időtöltésről. Tőle kérdezzük meg, mivel is töltik az időt, hogyan telnek el a napjaik?

f— Nem mondom, sokkal köny- nyebb lenne, ha a nap állandóan sütne és sokat járhatnánk fürödni, de azért így sem panaszkodhatunk. Ha nem lehet fürödni, de az időjárás engedi, akkor kirándulni megyünk. így néztük meg a Szegedi Róza irodalmi múzeumot, a Rodostó túristaházat, melyet a II. Rákóczy Ferenc történelmi emlék- bizottság hozott létre, meglátogattuk a népszerű Kisfaludy-házat is.

Időközben kisebb csoport vesz bennünket körül, dr. Tóthné, a népszerű Ilonka néni vezetésével. Valamennyien békéscsabaiak,

Vajda Enikő, Sajti Zsolt, Kálmán András, Jós Edit, Várkonyi Mária és az örök tréfacsináló, a „dagadt” Koller Jóska.

Tőlük kérdezem meg, hogyan érzik itt magukat, milyen a koszt és elegendő-e?

Koller Jóska vállalkozik a válaszra.

— Tessék csak rám nézni. Én már alig férek a nadrágomba. Itt annyit kell enni, hogy azt már lapos gyomorral ki sem lehet bírni.

— Napi négyszer kapunk kitűnő és bőséges ennivalót — kapcsolódik a beszélgetésbe a két elmaradhatatlan jóbarát, a hórihor- gas Sajti Zsolt és a pöttöm Kálmán András —, de sokkal egyszerűbb, ha itt tetszik maradni és személyesen győződik meg a mi életünkről.

Már az ebéd is jól kezdődött. Kitűnő húsleves, sok-sok zöldséggel és hajszálvékony metélt tésztával, töltöttpaprika és gyümölcs olyan volt, hogy jó anyám sem főzne különbet.

S közben a napsugár megunta a sötét felhőtakarót, előmerészkedett és ontani kezdte hevét. Vidám gyermekcsapat rohant a Balaton immár elcsendesedett habjaiba, Vidám gyermekkacajtól lett

hangos a környék.

Este részt vettem az „ejszanai őrségen”, de bent a házban már vidám, vacsora utáni móka folyti Koller Jóska igazán elemében é- rezte magát. Szamárkeresztelőt rendezett.

Rigó volt a médium. Fehér lepedővel letakarva négykézláb mászott be a kíváncsi gyermeksereg közé. Jóska barátunk hatalmas hóküsz-pókusszal állt neki a szertartásnak. „Megkeresztellek téged, az állatok legokosabbját, a- tyala-patyala, irmig-dirnix, ákom- bákom, ezután egy hatalmas w:V zesvödröt kapott elő a hátamogüi és úgy rendje és módja szerint rádöntötte szegény „szamárra’‘.

— Most aztán nemcsak megkeresztelt szamár, de ázott veréb is vagy — kiáltotta befejezésként, a többiek harsogó nevetése közepette. Aztán a különböző szobajátékok következtek. Ország-város: ki a karmester? Székfoglaló és még sok más. De ennek a napnak is vége lett. Elérkezett a lefekvés ideje, ágybakerültek a kis lurkók;

A hold sarlója bevilágított az ablakon, fényével megöntözve az alvó gyermekfejecskéket, s a ház körül pedig az „éjszakai őrség"

vigyázott a pajtások édes álmára,

Csaba