Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-19 / 194. szám
VUá# proletárjai ogyesüljetek: mujnjei^ MUNKÁSOK. PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1957. AUGUSZTUS 19., HÉTFŐ Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM Mai számunkból: Alkottuk, megvédjiik ! Mesterséges selejtgyártás Hazajöttek a VIT küldöttek ’t í * * * * * * * * * * * * Alkot Hűin viliik ünnepén Ünnep előtt három csabai üzemben Tegnap délelőtt három csabai üzemben jártunk, s arról érdeklődtünk, hogyan készültek az ünnepre. Első utunk az István Malomba vezetett. Már messziről láttuk a vörös és nemzeti színű zászlókat, melyeket az Alkotmány napjának tiszteletére tűztek ki. De nemcsak zászlókkal köszöntik az ünnepet a malom dolgozói, hanem eredményeikkel is, mert augusztus 1-től a mai napig 15 vagon őrleményt adtak terven felül. Ma, hétfőn délután munkásparaszt találkozót rendeznek a malomban, s erre mintegy harmincötén, a békéscsabai Előre Tsz tagjai és néhány csabai e- gyéni paraszt látogat el hozzájuk. A vendégek megtekintik az országos hírű malmot, majd ezt a KISZ-szervezet kultúrműsora követi, utána pedig vendéglátás és baráti beszélgetéssel folytatódik az ismerkedés. A Pamutszövő is zászlódíszbe öltözött. Az tizem dolgozói azzal készültek az ünnepre, hogy készítményeik minőségének 93.9 százalékos júliusi átlagát az ünnepre 95.8 százalékra javították. Itt is munkás-paraszt találkozót rendeznek ma délután. Ide a helyi Szikra Tsz tagjai és egyéni parasztok látogatnak el, akiknek megmutatják az üzemet. Az üzemlátogatás után a KISZ kultúrcsoportjának műsora következik, majd pedig a vendégek az üzem dolgozóival közös vacsorán vesznek részt. A Kötöttárugyárban is kedves vendégeket várnak, csabai tsz-tagokat és egyéni parasztokat. A vendégeket körülvezetik a gyárban, megmutatják nekik késztíményeiket. Utána közös vacsora várja a parasztküldötteket és a gyár dolgozóit. Szórakoztatásról a KISZ kultúrcsoportja gondoskodik, sőt este villanyfénynél villámtornát is rendeznek s ekkor röplabda- és kosárlabdamérkőzéseket láthatnak a sport- kedvelők. Utána pedig mi következhet? — Tánc, reggelig! Szovjet gyártmányú gépek segítségével előrehaladt a kenderaratás a Bél-altöldön Békés, Csongrád, Szolnok és Bács megyében 57 szovjet gyártmányú kenderarató géppel vágják az állami gazdaságok a tsz-ek kenderét. A kitűnő gépek segítségével ezekben a megyékben — a Bélmagyarországi Rostkikészítő Vállalat területén — a kender aratásának átlagszámítás alapján körülbelül a felénél tartanak, szombatig 9000 holdnál több kendert vágtak le. Csongrád, Békés és Szolnok megyében előreláthatóan augusztus 25-re már befejezik a kender aratását. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság 900 holdas kenderéből 700 holdnyit már levágtak, Mezőhegyesen, valamint a Hidasháti Állami Gazdaságban az alkotmány ünnepére végeznek ezzel a munkával is, amint arról Vass Lajos, a Délrostközponti felügyelője tájékoztatott. A Délmagyarországi Rostkikészítő Vállalat hatáskörébe tartozó négy megye területén — bár az idén kevesebb földterületet vetettek kenderrel — a termés jobb a tavalyinál, különösen Békés megyében, ahol 28 mázsás holdankénti megyei átlagterméssel számolnak. (MTI) Négy nagy szivattyútelep földalatti építménye készült el a Körösök völgyében Ünnepelünk. Ünnepeljük alkotmányunkat bensőséges, mély érzelemmel. Öröm és jókedv csendül ezen a napon Záhonytól Sopronig. Lőkösháaától Balassagyarmatig. Nem azért, mert most már semmi gondunk, bajunk nincs. Akad, van még sok rendezni való dolgunk. Nagy családról, az egész népről, az egész nép kisebb-nagyobb hiányairól s főként a napról-napra növekvő igényekről: a jobb táplálkozásról, a jobb ruházkodásról, tanulásról, kultúráról kell gondoskodnia pártunknak, kormányunknak. Igen, főként a növekvő igények adnak gondot, ezek hoznak felszínre nap, mint nap újabb és újabb hiányokat. Nem olyan már a magyar nép, mint amilyen tizenöt-húsz évvel ezelőtt volt, amikor nagy többségét az állandó munka, az egyik napról a másikra való létezés gondja gyötörte. A fő gond, a fő vágy: minden nap háromszor jóllakni és legalább vasárnap jó ruhába öltözni. E vágyak mellett titkos remény volt a szép ház, a szép ‘bútor és a sok-sok kényelmi cikk, a rádió, a kerékpár, stb. Csak óhaj volt sok minden: a tanulás, a szórakozás, az üdülés, az emberszámba vevés, mert minél kevesebbje volt valakinek, annál jobban lenézték azok, akiknek több, még több és akiknek legtöbbjük volt. Nem a jelen dicsőítése .nehézségeink elhomályosítása akar ez lenni. De ez az igazság. Élnek még sokan azokból a munkásokból, akik heteken át ácsorogtak a gyárkapuk előtt. Élnek az országban munka után kóborló kubikosokból, az emberpiacokon várakozó agrárproletárokból, a parasztokból, akiknek dobra került a házuk, ingóságuk, a görnyedő cselédekből, a létbizonytalanságban tengődő értelmiségiekből. Élnek s párhuzamot vannak bárki előtt a múlt és a jelen között a jelent dicsérve. Vannak statisztikai adatok, letagadhatatlan, szépíthetetlen számok és tények is a múlt nyomoráról, jogtalanságáról, elnyoma- tottságáról. Nem az igények elfojtása akar ez lenni, hogy a múltban jól sem lakhattál, pincékben, odúkban laktál, most külön lakás, lakóház, kárpitozott bútor, motorkerékpár, világvevő rádió kell? Nem akarja senki visszaszorítani az igényeket. Nem is szabad, mert ez a termelés, gazdasági és kulturális fejlődésünk ösztönzője, hajtóereje. Mégis beszélni kell a múltról, most, alkotmányunk ünnepén, mert csak így tudjuk felmérni azt az utat, amit eddig megtettünk, így tudjuk értékelni azokat az eredményeket .amelyek népünk egységéből fakadtak. Mert egysé-j ges volt dolgozó népünk az elmúlt tizenkét év alatt a legtöbb politikai és gazdasági célkitűzés megvalósításában, a szorgalmas munkában. Ez az egység és szorgalom eddigi hatalmas eredményeink, meglévő nehézségeink leküzdésének, népgazdaságunk továbbfejlődésének forrása, S minden jel arra mutat, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kormány politikája állandóan növeli a munkakedvet, a szorgalmat, a többre és jobbra való törekvést egész népünkben. S kötelességteljesítés nyomán mindjobban kielégülnek az igények, megszűnnek a hiányoké Van-e olyan felnőtt ember hazánkban, aki ezt nem tudja, vagy nem érti meg? Nincs. Az, hogy sokan túlzott igényekkel lépnek fel. hogy egyesek óriássá kiáltják ki kisebb-nagyobb nehézségeinket, ez az egyéni önzésből, de főként a tudatos elégedetlenség szításéiból adódik. Ellenségeink egy percre sem nyugodtak bele abba, hogy munkásosztályunk átvette a há- zánk feletti hatalmat, hogy a dolgozó parasztsággal szövetségben fokról-fokra építi a szoicializmust. Példa erre belső ellenségeink soksok összeesküvése az elmúlt tizenkét év alatt, s legfőképpen az elmúlt év őszén lezajlott ellenforradalom. A termelékenység növelését, a népgazdaságunk fejlődését, a szocializmus építését gátló elégedetlenséget nemcsak belső ellenségeink szították és szítják, hanem a nyugati s főként a tengerentúli imperialisták. Nem múlt el nap az elmúlt tizenkét óv óta, hogy sajnálkozásukat ne fejezték volna ki „a rabságban lévő magyar nép" iránt, s hogy ne uszítottak volna népi demokráciánk ellen. Mindjárt 1945-ben igyekeztek meggyőzni a magyar népet, hogy a lerombolt, elmaradott iparú és mezőgazdaságú országunkat csak külföldi segítséggel tudjuk felépíteni, fejleszteni. Aztán, amikor eltakarítottuk a romokat, s a három éves tervben új létesítmények építését tűztük ki célul, azt akarták elhitetni velünk, hogy az egész terv csak kommunista propaganda, hogy iparunk háború előtti színvonalának eléréséhez legalább 40 évre van szükségünk. Az 1949 augusztusában törvénybe iktatott alkotmányunkról is megjósolták, hogy minden pontja papíron marad. Minden hamis állításukra csat- tanós választ adnak eddigi eredményeink. Megyénkben is számos új üzem és gyár épül. Lásd a Békéscsabai Ruhagyárat, a Sarkadi Kendergyárat, de lásd ezek mellett Inotát, Kazincbarcikát, SztáJ linvárost és többi büszkeségeinket. Iparunk éppen kétszer annyit termel, mint a háború előtti legutolsó békeévben. Mezőgazdaságunk is állandóan fejlődik, még ha a kívántnál lassabban is, de azért nem kell szégyenkeznünk miatta. S hogy alkotmányunk paragrafusai nem írott maiasztok, azt minden szónál ékesebben bizonyítja egész dolgozó népünk jelenlegi életei Mindenki dolgozhat a rátermettsége szerinti munkakörben. Mindenki tanulhat, művelődhet, szórakozhat. Egyenjogúság van férfiak és nők között, nemre és fajrs való tekintet nélkül. S ami a legfontosabb, a jogok gyakorlásához megvannak a feltételek. Nem véletlenül ünnepli dolgozó népünk évről évre az alkotmány évfordulóját mély* érzelemmel és örömmel, hanem azért, mert megtestesülve látja annak paragrafusait, az élet minden mozzanatában. Alkotmányunk törvénybe iktatásának 8. évfordulója különösen nagy örömünnep számunkra mert egy véres ellenforrada lom leverése után vagyunk, amely vissza akarta állítani hazánkban a kapitalista rendszert összes tartozékaival: a jogfosztottsággal, a kizsákmányolással, a nyomorral, a fasiszta terrorral, a nemzetiségiek kettős elnyomásával, egyik jelentős erőforrásunk, az internacionalizmus szellemének eltörlésével, a nacionalizmussal, a sovinizmussal, az antiszemitizmussal és sok más békétlenséget keltő jelenséggel. Az ellenforradalmárok az áruló Nagy Imre és társai — Békés megyei szekértolói is — éket akartak verni népünk és a testvéri szomszéd népek, de legfőképpen népünk és a nagy szov-f jet nép közé. A magyar népet nem üres szavak kötik a szovjet néphez eltéphetetlen szálakkal, hanem a mélységes hálával telített szeretet 1945-ért, s mindazért, amit hazánk felvirágoztatására, népünk boldogulására tett az elmúlt 12 év alatt. Mindezt a sok szépet és jót, örömet és boldogságot, amit eddig megértünk, mindazokat az eredményeket és a további eredmények lehetőségét is a Szovjetuniónak köszönhetjük. Hálatelt szívvel köszönjük az életünk értelmét és célját tükröző alkotmányunk ünnepén a szocialista Szovjetuniót, hogy másodszorra is felszabadította hazánkat, amely másként újra a grófok és tőkések, a nyugati imperialisták prédája, vadászterülete dolgozó népünk testi és szellemi nyomorának színhelye lenne. Ünnepelünk, mert van mit ünnepelnünk, s ez az ünnep új erőforrás eddigi eredményeink továbbfejlesztéséhez, meglévő kisebb-nagyobb nehézségeink leküzdéséhez, a szocializmus egységben' való építéséhez. Az országban jelenleg épülő félben lévő hat nagy teljesítményű szivattyútelep közül négy a Körösök völgyében készül a belvizek levezetése céljából. Mezőberény közelében, Hosszútoknál 8500, a Gyomac—Körösiadány közötti Folyástéren és a Szeghalom—Fokközi részen 6000—6000, a Sarkad melletti Malom-foknál 4000 liter másodpercenkénti teljesítményű szivattyútelep épül. A hat szivattyútelep közül a Hosszú-foki lesz a legnagyobb, elkészültével kb. 22 000 liter vizet szállít másodpercenként a Körösbe. Az új Békés megyei szivaty- tyú-egységek a folyáséri kivételével, a magyar, román vízügyi egyezmény keretében létesülnek, A földalatti részek építését befejezték, a gépi alkatrészek egyré- szét is beépítették, más részét most végzik és szállítják az alkatrészeket. Nagyjában már emelkednek a föld feletti szivattyúházak falai is, és az elgondolások szerint a jövő évre befejezik építésüket. A országgyűlés által megszavazott 22 millió forint belvízmentesítést szolgáló összegből jelentős rész jut Békés megyének, a- melynek megvalósításáért az előkészítő felmérési és tervezési munkákat Is megkezdte a Gyulai Vízügyi Igazgatóság. (MTI)
