Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-18 / 193. szám

iM?. augusztus 18., vasárnap BÉKÉS megyei népújság 3 Tikkasztó nyári hőség van. A nap alig hagyta el a delelőt, vál­tozatlanul perzselő erővel leheli a íorr óságot a nagyszénást határra. A Lenin Termelőszövetkezet mag­tára körül és bent az emberek fittyet hánynak a bágyasztó me­legre. A magtár előtt a kocsik té­rülnek, fordulnak, üresen jönnek és tömött zsákokkal megrakodva, nyekeregve tűnnek el a kanyar­gós dűlőúton, valamelyik termelő­szövetkezeti család portája felé. Gahonaosztás van Igaz, még csak előleg, de ha már ez van, akkor jön a többi is nem­sokára. Vidámak az emberek. Bent a raktár gyomrában széles búzadomibok terpeszkednek, be­lőlük telnek a mohószájú zsákok. A meleg fárasztó ereje meg'nát- rálnd kényszerül az életvidám szö­vetkezeti emberek elől. 30-an— 40-en sürögnek-forognak a tömött zsákokkal és dobbanó súlyos lép­tekkel, hordják kiapadhatatlanul a magyar aranyat, a búzát. Kunstár Pál, a termelőszövetke­zet elnöke együtt mozog az embe­rekkel, tekintete szeretettel, büsz­ke örömmel követi a zsákok út­ját. Jó helyre mennek, megdolgoz­tak érte és a többiért is, amit még kapnak — gondolja, s a cigaretta szünetben a szövetkezet dolgairól tovább szövi a gondolatait. Arról, hogyan gazdálkodtak és ho­gyan lesz tovább. 350 kát. holdon 4256 mázsa búzájuk termett 12 mázsa 16 kilogrammos átlag­gal. Most munkaegységenként 3f _ kilogrammot osztanak előlegben. A tsz családok nem járnak rósz- szül ebben, az évben sem. Most vitt el a Bencsik-család huszon­nyolc mázsát, idős Gyurik Páléfc 30 mázsát kaptak, Keresztes Bá lintékinalc 25 mázsa 90 kiló jutott előlegként és a többiek sem panaszkodnak. Az állam dolgát már többnyire elintézték. Adóba beadtak nyolc vagon gabonát Szabad felvásárlás útján értékesí­tettek háromszáztizennégy mázsát és még így értékesítenek vagy százötven—kétszáz mázsát. Az el nők gondolatai tovább, a__pénz- ügyekre terelődnek. Hogyis állnak pénzügyileg? Minden hónapban tudtak munkaegységenként tíz fo­rintot osztani, azonban ez a tag­ságra jutó pénzösszegnek körül­belül fele, mert év végén egy ősz- szegben osszák a másik felét. Mi­ből is kapnak pénzt? Itt van elő­ször is a dohány. Abból vagy egymillióháromszázezer forint a jövedelem. Ebből jön majd a leg­több pénz. Lesz forint a 6 hold fűszerpaprikából kát. holdanként úgy 20 ezer, azon túl, hogy a tag­ságnak nem lesz gondja, hogy fű- szerpaprikát vegyen a piacon. Tej­ből havonként 12 ezer forint jön a közösbe, a gyapjúból most kap­tak 80 ezer forintot, összevetve az állattenyésztésből az első fél­évben egymillió nyolcszázezer forintot jövedelmeztek. Na, igen, a tavaszi árpa sem „p- ta be a tagságot, mert rekordter­més volt; kát. holdanként 18 má­zsa 33 kllógramm. Kaptak érte eladásnál felárat is. A borsó 14 mázsa 40 kg-ot termett kát. hol­danként és 580 forint mázsánkén- ti árral ment el. Export minőségű volt. Az elnök ügy gondolja, hogy a készpénzzel nem gazdálkodtak rosszul, jó helyre tették, jó részét újabb jövedelmek forrásává vál­toztatták. Százíhuszomötzer forint­ért vették egy három és fél ton­nás Csepel Dieselt, így van most két gépkocsijuk. Nyolcvanezerért egy Zetort vettek pótkocsival. Jó vásár volt a szeszfőzde ,a negy­ven kh. gyümölcsöshöz, ez is szük­séges, a községnek is tudnak majd főzni. Tehát a befektetett hatvan, ötezer forint itt is jól jövedelmez majd. A huszonnyolc darab törzs­koca megérte az ötvenegyezret. El­kelnek a gazdaságban a vásárolt apróbb dolgok is; a motoros [er- metezőgép, a villanymotorok, meg a többi gazdasági kellékek. A szarvasmarhaállomány számát is növelni kellett, ezért azt is vet­tek. Szükség volt már nagyon sertésszállásokra is, építettek 250 férőhelyeset saját erőből, mert így olcsóbb volt. Az elnököt, úgy látszik, nem abból a fából faragták, hogy a, milliók nyugalmat hozzanak a gondolataira, együtt él 6 a tag­sággal, együtt érez velük, gondo­latai együtt szárnyalnak a tagság akaratával. Dehogy elégedik meg. Még több kell, még jobban kell gazdálkodni Előre kell menni az úton. Olyan terményeket kell termeim, mely hasznos az országnak, hasznos a szövetkezetnek, minél belterjeseb­ben gazdálkodni, az eredmények ezt az elvet igazolják. Növelni kell a munkaerőigényes növények ter­mőterületét, a fűszerpaprikáét, a dohányét. Ki kell alakítani to­vábbra is az üzemágak helyes ará­VALÓBAN súlyos hibát követtem el... iitiitmiiiitniHmiiiiiiiiiiiiintiiiiimikimmiimiimiuÍHtiiiiiiiiiumiimiiiiiiiiiiiiiiHimtifimfüiiiiiffniiiiitiiiuitiiiiimiiiiiiiu — Válasz a szerkesztőségnek és Ancsin elvtársnak — A Népújság augusztus 10-i szá­mában jelent meg Ancsin elvtárs­nak „őszintén tájékoztassuk a párt lapját” című cikke. Szeretném ha megértene a szerkesztőség és Ancsin elvtárs, hogy nem volt szándékomban a párt megyei lap­ját félrevezetni. Amikor a gépállomásra jöttem dolgozni, szinte jóleső érzéssel lát­tam, hogy a gépállomás udvarában lévő gépkezelők milyen gondosan vizsgálga-tják, a gépeket, hogy a- zok a cséplés megkezdésére telje­sen üzemképes állapotban legye­nek. Az első napokban ez a benyo­más, valamint az, hogy az egyik napon Kasnyik Mihály kombájn­vezető azzal a felajánlással állt Molnár Pál ÜB elnök elé, hogy versenyre hívja az ország összes kombájnosót az aratási-cséplési munkákban, váltotta ki belőlem cikkem megírását. A hibát ott kö­vettem el, amikor nem kísértem figyelemmel, hogy a versenyfel­hívás továbbítva lett-e. Hiba volt részemről az is, hogy az első előkészületi napok benyo­másaitól túlfűtve nem láttam azo­kat a hibákat, melyek később előt­tem is kibontakoztak. Én azt hit­tem, hogy az ország minden kom- bájnosa megkapta Kasnyik elvtárs felhívását s az a dolgozók előtt tu­datosítva is lett, mivel kombájn el­lenőrzési utamon a többi kom­bájnvezetők állandóan érdeklőd­tek a gépállomás aratás-cséplési eredményeiről. A Békés megyei Népújságban megírt cikkemmel elő akartam se­gíteni a termelés lendületét, amely sajnos jóhiszeműségem ellenére a dolgozókból ellenhatást váltott ki, Az ellenhatás természetesen jogos volt. Godó György, Kondoros, Gépállomás, | Csak dohányosoknak i | ÜDVÖZÖLLEK, te régen áhított symphrmia! Sokan emlékszünk még az illa­tos füstű, kellemes arcmájú sym- phonia cigarettára. Hiába, ilyenek vagyunk mi, gyarló emberek: a rosszat könnyen elfelejtjük, a jót sokáig emlékezetünkben tartjuk. A dohányipar már régebben be­jelentette, hogy a kísérletek után ismét megkezdik ennek a kedvelt szivarkának a gyártását. Vártunk, vártunk, de mégsem láttuk, pedig múltaik rohamosan a hetek. De mégis! Elárulok egy titkot, de ar­ra kérem mindannyiukat, hogy ne mondják el senkinek. Jó? A napokban már megkínáltak symphomával, azt persze nem mondom meg, hogy hol. Hogy jó vólt-e? Igen, nagyon jól Tehát nem álom már a symphonic ciga­retta. Egyáltalán nem ez, hanem füstölgő valóság. Majd meglátják. S ha mór elárultam azt, hogy már van, azt is elárulom, mikor hozzák forgalomba. Nemsoká, az alkot­mány napján már szívhatjuk. Ezzel a kedves, régen várt meg­lepetéssel kedveskedik a dohány­ipar az ünnepen. Köszönjük szé­pen! Üdvözölünk régen áhított symphonia! (P-) Vigyázat! Bűnözők! A rendőrkapitányság felhívása A Békési Rendőrkapitányság elfog­ta Árgyelán Péter büntetett előéletű békési lakost és feleségét, Hegedűs Zsuzsannát. A házaspár ez év febru­árja óta tíz-rendbeli betöréses lopást követett eL Attól sem riadtak vissza, hogy raboljanak. Ez nem is csoda, mert hiszen Árgyelán Péter már ki­lenc esetben volt büntetve, Hegedűs Zsuzsannát pedig korábban mint pros­tituáltat ismertek. Az erkölcsi zül­lésnek eme két megtestesítője kihall­gatása során beismerte, hogy bűncse­lekményeiket Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, Makón és Mezőtúron kö­vették el, rendszerint az éjszakai órákban, amikor a nehéz nyári mezei munkában elfáradt becsületes dolgo­zók legmélyebb álmukat aludták. Legutóbb Árgyelán Péter, öcsai Pál gyulai lakoshoz tört be. Ócsai a zaj­ra kisietett, s a betörő, kivel szembe találta magát, baltával támadt rá, 8 követelte, hogy minden pénzét adja át. Ócsai Pál-felesége meghallva a kinti vitát, dulakodást, kiugrott az ablakon és segítségért kiáltozott, mi­re Árgyelán elmenkült, s csak hosz- szas, szívós nyomozás után tudta a rendőrség kézrekerítcni. Az esettel kapcsolatban a követke­zőkre hívjuk fel megyénk lakosságá­nak figyelmét: Ne nehezítsék a rend­őrség nyomozómunkáját azzal, hogy a sértettek az ellenük elkövetett bűncselekményt nem jelentik azonnal. Sőt, olyan eset is akadt, hogy egyál­talán nem jelentették, s csak jóval később derült ki, hogy a rendőrség nem tud az esetről. Az is megnehezí­ti a nyomozást, hogy a panaszosok, a bűncselekmény felfedezésekor, a be­Uram vigyázzon, nehogy meghűljön... Hárman ülünk a Sztálin út egyik cuk­rászdájában egy asz­talnál. Nem tudjuk, mi ütött belénk, de megkívántuk a fagy­laltot. Hiába, a kánikula bezavarja az utcán járó embereket a cu- kik-ba, egy-egy fagy­laltra, hogy ezzel is izzadtságukat vala­micskét mérsékeljék. Megtörtént a meg­rendelés. Egyik bará­tom rendezte az ügye­ket, már a pénzre ér­tem, s kihozta a há­rom pohár fagylaltot. Szó, ami szó, igen drá­ga egy adag: 4 forint. Méghogy drága, de kevés. Emlékezetem­be ötlött, amint néze­gettem az adagot, hogy milyen más Bu­dapest. Igen, az. Ami­ről itt Békéscsabán oly sokat hallunk. A drágaság... és udvari­atlan kiszolgálás. A múltkor fent jártam Pesten és betévedtem egy eszpresszóba egy barátommal. Négy fo­rintért akkora adagot kaptunk, — hogy a végefelé majd kipuk­kadtunk. Most, amikor itt van előttem ez a po­hár és benne a „kis gombóckák”, gondol­kodtam. Ugyan mit tud ilyenkor csinálni az ember? Vajon vé­letlenül adtak-e ilyen keveset, vagy elő van írva nekik? Tű nőd- ten magamban, hogy lehet? Bizonyára el­küldték Békéscsabáról a különbözetet Pestre, hiszen mondjuk meg őszintén az igazat, ott az aszfalton melegebb van, több hűsítő kell... De akárhogy gondol­koztam, nem tudtam rájönni, hogy mi le­het az oka. Egyszer- csak eme szavakat halljuk:*' — Uram, vigyázzan nehogy meghűljön, mert jeges — mondja egy eléggé idős öreg „úrnak". Aki eképpen felelt. — Drága Jucikám. ez borzalom.... — Mi a borzalom? Talán hozzá tetszett szokni a hideg fagy­lalthoz és erre költi a zsebpénzét? — Nem! — felel rá egyszerűen az öreg szinte lekicsinylőén. — Hát drágám, a múltkor is kevés volt. de most még keve­sebb... — Ja, kérem mi vigyázunk a dolgozók egészségére Békéscsa­bán, — mondja Juci- ka édesen... Erre hárman össze­néztünk és pukkadoz- ni kezdtünk. — Ha-ha-ha — mi­lyen előzékeny és szimpatikus ez a cuk­rászipar. Sz. B. törés helyén lévő tárgyakat elmozdít­ják, megváltoztatják keljüket, s a nyomokat fogdosással, sepréssel, te­relgetéssel akaratlanul eltüntetik. Hagyjanak tehát mindent úgy, aho­gyan a felfedezés pillanatában talál­ják! A tettesek általában a lopott holmit meglepően olcsón vesztegetik. Argyelánék a lopott tárgyakat a ta­nyavilágban főleg Cjkigyós és Murony környékén értékesítették, feltűnően olcsó áron. Sokszor a vevő szabhatta meg az értékét, de sajnos, senkinek sem tűnt fel, hogy aa Ilyen holmi csak lopásból származhat. Még egy figyelemre méltó dologi Árgyelán Péter, mielőtt bűncselekmé­nyeit elkövette, 1—2 héttel előtte meg­jelent az általa kiszemelt tanyán és mint szerencsétlen, elhagj atott ember, útiköltségre vagy egyéb célra pénzt koldult. — Ezért, ha gyanússá válik valaki, azonnal tudassák ezt a legkö­zelebbi rendőrőrssel, vagy a szolgá­latban lévő őrszemmel, járőrrel. Ez­zel elérhető, hogy a bűnözőknek nem lesz oly nagy lehetőségük a bűnözés­re, vagy ha már elkövették, hamar kézrekerülnek. Megyei Főkapitányság Előkészületek Október 40. évfordulójára Az állami politikai könyvkiadó nagy példányszámban jelentette meg az „Októberi Forradalom Oroszországban és felszabad! ó mozgalmak világszerte'’ című ki­adványt. A cikkeket a kiadó vál­lalat kérésére a külföldi kommu­nista és munkáspártok vezetői ír­ják. A szerzők népszerű formá­ban elmondják, hogyan használják fel a külföldi kommunista és mun­káspártok az SZKP tapasztalatait, hogyan alkalmazzák a marxizmus —leninizmus tanításait. A szerzők között Kanada, Hollandia, Algéria, Anglia, Franciaország, Spanyolor­szág, Svédország, Ausztrália, Finn­ország, Irán, Korea, Albánia és Mexico kommunista, munkás vagy más haladó pártjainak vezetőit ta­láljuk. ♦ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszte­letére ősszel Moszkvában megnyit­ják az össz-szövetségi Művészeti Kiállítást. A legkiválóbb szovjet festők, szobrászok, grafikusok mintegy 1200 művel vesznek részt a kiállításon. Vlagyimir Szeröv le- ningrádi festőművész például az 1917-es forradalomról készít kép­sorozatot. V, Favorszkij moszkvai grafikus tüntető munkásokat ábrá­zoló pannót készít. nyát ,ez nagyon fontos. Az új ár­politika következtében jobban fog majd jövedelmezni a marhahízla- lás, tehát ezt is fejleszteni kell. Biztosítani kell a takarmányt, a bőséges silót. No, van mit csinálni ezután is bőven, gondolja az elnök és só­hajt egyet, a jóleső fáradságot messzeűző, tettrekész emberek sóhajtásával. Mielőtt elnyomná a cigarettáját, még arra gondol, hogy jó lesz a szövetkezet taglétszámát is növelni, mert az ellenforradalom ifiojfn kilépettek közül máris tizennégyen kérték a felvételüket. No, majd az őszi taggyűlések idején ezek ügyét is megtárgyalják, a. tagság­gal, addig bizonyosan újabb je­lentkezők is lesznek. Jól megné­zik majd, hogy a bőséges közös­ben kinek engednek „csajkát fog­ni". Hm, csajka... csajkarendszer... jót névet befelé az elnök. A kö­rülötte munkára mozduló embe­rek azt hiszik, hogy az elnök is az egyik tsz-kislány vidám pajkossá- gán mosolyog. Vége a cigarettaszünetnek. Űjabb üres zsákok nyitják a szá­jukat, mozdulnak a lapátok, szor­galmas munkáskezek lendítik ma­gasba a zsákokat. A magtár pad­lódeszkáján újra felhangzónak a már jól ismert, szaporán dobogó, döngő léptek. Nagyszénás község határában a Leninről elnevezett termelőszö­vetkezet gabonaraktárában folyta­tódik a gabonaosztás. Boda Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents