Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-02 / 179. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 195T augusztus vártelt A káderul u nka fontoüá^a Napjainkban, de különösen az országos pártértekezlet után sok »zó esik- a párt, állami, gazdasági, kulturális élet területén a káder- munka tartalmáról, céljáról. Köz­tudomású, hogy a párt és a kor­mány helyes politikájának megva­lósítása a kádereken áll, vagy bu­kik. Ha ez így van, akkor egyik legfontosabb területe pártunknak, államunknak, hogy olyan emberek tízezreit nevelje ki, akik helyes politikai vonal megvalósításának végrehajtására képesek megszer­vezni a dolgozó tömegek aktív részvételét a munkában. A proletárdiktatúra viszonyai között a kádermunka tartalmát és irányát a párt hivatott megszabni. Ha a helyes politikai vonal végre­hajtása eldeformálódik, úgy el tor­iul a káder-munka is. Az utóbbi 12 évben sok tízezer kádert nevelt pártunk Aránylag rövid idő alatt, hiszen a káderek legtöbbje a munkapadok, a kapanyél mellől kerültek vezető funkcióba. Idő kellett ezeknek az embereknek, míg föltalálják ma­gukat a számukra ismeretlen, tel­jesen új munkaterületeken. Látni kell azt, hogy a párt, állami, gaz­dasági, kulturális élet irányításá­ban, a hadseregben, a tömegszer­vezetekben, az élet minden terüle­tén sok tehetséges fiatal munkás­paraszt káder került be a vezetés­be. Űj értelmiség nőtt fel. Persze sokan, különösen a megtévesztet­tek, az ellenforradalom bekövet­kezését csupán a káderek hibájá­nak rója fel. Igaz, hogy a vezetés módszerei is hozzájárultak, de nem ez volt a döntő ok. Hiba vot­ing, ha nem látnánk és.fakadnánk kádermunkánk fogyatékosságait! A káder és személyzeti munka régebbi gyakorlatában nem vált lehetővé az emberek tényleges megismerése, nevelése. Túlzót' volt a papírmunka A vezetők munkájáról készített feljegyzések titokzatossága bizalmatlanságot szült Elterjedt a gyanakvás. A meggon­dolatlan leváltások, helyezgetések, egyesek munkájának elbírálásánál a szektás vonások, másutt az op­portunizmus volt tapasztalható. A szakmai hozzáértésre való hivat-i hozással vezető funkcióban ma­radtak megbízhatatlan emberek. S ugyanakkor a régi mozgalmi múlttal rendelkező, jól képzett elvtársakat leváltották azzal, hogy idősek, maradi gondolkozásnak Az elkövetett hibákat az ellen­forradalom felhasználta és eltúloz­ta. Frontális támadást indított «káder és személyzeti munka ellen. ] Az ellenforradalom a kádermun­kát bürokratikus, a nép érdekei elleni bűncselekménynek tüntette fel. De a maga számára viszont megbízható személyeket követelt a vezetésbe. Számukra megbízhatóak voltak a Horthy katona­tisztek, csendőrök, kulákok, nyilasok A szocializmushoz hű embereket pedig eltávolították munkahelyük­ről. A Magyar Szocialista Munkás­párt november 4-e után félreért- hetetlerül megmondta, hogy dol­gozó népünk állama, népi demok­ratikus rendszerünk a régi párt­vezetés hibáit elítélve, eredmé­nyeit megbecsülve a kádermunká­ban a jövőben is elsősorban a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság soraiból kiválasztott és a hosszú harcokban megedzett te­hetséges vezetőkre támaszkodik. De ugyanakkor kíméletlen harcot folytat a vezetőbeosztásfoan dolgo­zó elleniorradalmárok ellen. Nagy megelégedésre talált az MSZMP azon határozata, hogy a régi, tapasztalt harcosokat be kell vonni a pártszervezetek munkájá­nak irányításába. Az ellenforrada­lom ideje alatt, ők voltak, akik legharcosabban kiálltak, akik bá­torították a fiatal, még kevésbé ta­pasztalt vezetőket. A régi harcosok elsők között kezdték meg az MSZMP újjászervezését Megyénk szinte minden községére az jellemző, hogy a 19-es kommu­nisták voltak az első szervezői az újjáalakult pártszervezetnek. Ök voltak azok, .akik. .önként jelent­keztek a proletárdiktatúra fegyveJ reS'íftegvédé^grg. Nemcsak a ne­héz időkben, de a továbbiakban is számolni kell a régi harcosok ta­pasztalataira és be kell őket vonni még fokozatosabban, hogy a fiatal kommunistákkal közösen mun­kálkodjanak a párt és a proletár- diktatúra megerősítésén. Nem helyes és a párt politikájá­tól idegen az a gyakorlat, amely még napjainkban is érvényesül a kádermunkában. A káderek elbírálásá­nak fokmérője a párt helyes politikájának megvalósításáért végzett konkrét munka Ezekre a feladatokra csak azok a káderek képesek, akiknél alapvető követelmény: 1. Osztály és párt­hűség, politikai megbízhatóság. 2. rátermettség, a szakmai hozzáér­tés megvan. Az utóbbi, ha nincs is teljes mértékben meg, de a felté­tele megvan, hogy azt az illető el­sajátítsa, az ilyennek megvan a lehetőség, a beállítására. Valamennyiünk közös érdeke hogy a vezetésben mindenütt a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztok kapjanak helyet. Ez nemcsak úgy érhető el, ha szé­lesedik a kádermunka, a sze­mélyzeti munka alapja. Demokra- tikusabbá kell tenni ezt a munkát. Visszaállítani azt a tégi jó mód­szert, ha egy-egy vezető funkció-, ba helyezésnél, előléptetésnél vagy leváltásnál a legilletékesebb párttagokat és a pártonkívüliek véleményét kikérjék. Az ellenfomaalom óta eltelt hó­napok tapasztalatai a kádermun­kában, bizonyítják, hogy helyes úton haladunk. Bár a kádermunka elvei, módszerei még nem egészen kiforrottak, itt sok-sok feladat vár még megoldásra. De közös erővel az országos páríértekezlet elvi és gyakorlati útmutatásával végre le­het és végre is kell hajtani, mert ismételten elmondhatjuk, hogy a párt és a kormány helyes politiká­jának megvalósítása a kádereken áll, vagy bukik. Csepkó Etelka — Tanácskoztak a kötegyáui kommunisták — Tudósítónktól. Régen volt ilyen tanulságos pártgyúlés! — jegyezték meg pén­teken este a kötegyáni kommunis­ták a taggyűlés után. Tegyük hozzá, hogy ennek a kijelentés­nek volt is fundamentuma, még­hozzá igen alapos. Régi kommu­nisták, kipróbált párt harcosok jöttek össze a pártszervezet helyi­ségébe, akik az ellenforradalmi nehéz napokban is megőrizték hitüket és újult erővel dolgoztak és dolgoznak tovább a község ja­vára. A gyűlésre magukkal hoz­ták őszinteségüket, örömeiket, gondjai Seat. Ezek az dvtérsak tudnak és mernek bírálni, dicsérni, ha erre szükség van. Tudnak és akarnak is! Régi barátként üdvözölték Bo­ros Gergely elvtársat, a járási pártbizottság titkárát, aki eljött, hogy őszinte szóval beszélgessen a falu kommunistáival. Ezen a gyűlésen fogadták ma­guk közé Szatmáry István elv­társat, a tanács dolgozóját. Isme­rik és becsülik, 26 éve szakszer­vezeti tag. Még az ellenforrada­lom előtt kérte felvételét, de ak­kor már nem kerülhetett rá a sor. Most 53 kommunista emel­te fel a kezét, hogy egyöntetűen bizalmat szavazzon egy ember­nek, aki magáénak vallja a párt célkitűzéseit. Miközben Perdi Lajos elvtárs, a község párttitkára beszél — fi­gyelem az emberek arcát Komo­lyak valamennyien — szinte lé­legzetvisszafojtva hallgatták a szavakat. Perdi elvtárs részlete­sen elemezte a pártkongresszus határozatait, majd a SZKP ú- jabb tisztítótűzben fogam zott lé­pését, a pártellenes csoportról. A múlt hibáit ismerjük és ta­nulunk belőle. A mi esetünkben nem érvényes az a közmondás, hogy más kárán tanul az okos, mert nekünk a magunk kárán kellett tanulnunk Nem szabad előfordulnia többé annak, mint 1949 után, amikor hiányzott az őszinte szó, rágód­tunk hibáinkon és a proletárdik­tatúra ökle sokszor nem oda súj­tott, csapott, ahová kellett volna. Mi ne rágódjunk, hanem csele­kedjünk! Amikor a népről, a pártról van szó, akkor nincs ir­galom, nincs kegyelem, bármi­lyen nagy volt is valaki! — Félre kell tenni az útból — mondotta Boros elvtárs többek között. Beszélt a revízionizmusról, Hl&szfa/a a földkerekség fővárosa Hat még a kádermun­kánál a személyi kultusz. A Pravda szerdai számában közli Giuseppe De Vittorionak a Szakszervezeti Világszövetség elnökének és az Olasz Általános Munkásszövetség főtitkárának nyilatkozatát a moszkvai VIT-ről. Az ifjúság moszkvai fesztiválja számomra több volt, mint nagyszerű látványosság. Látni az élet és a népek közötti béke mellett tüntető ifjúság hatalmas felvonulását, annyit jelent, mint látni a jövő agyát és szívét. A különböző arcok, nyelvek, virágok és népviseletek a békét és azt a fiatal nemzedéket jelképezték szá­momra, amelynek nevében a nemzetközi munkásosztály harcol. Hozzáteszem: sohasem éreztem még ilyen erősen, hogy Moszk­va a földkerekség szellemi fővárosa. ellenforradalomról, az imperia­lista törekvésekről — világosan és érthetően. A beszédet követő vitából kivi­láglott, hogy nem kielégítő az emberek politikai tájékozottsága. Többet kell olvasni, vitatkozni, s akkor eltűnnek a homályos pon­tok! A község gondjairól is sok szó esett. Különösen a termény­szerződés kérdéséről. Megvitatták és megállapodtak abban, hogy ellássák a felvilágosító szavakat az egyéniek körébe és a tsz-ekbe is. j f-ox A szövetkezeti problémák, még ma sem oldódtak meg — ezen öürgősen változtatni, kell.- . „ Nagy bűn az, hogy nem me­rik gerincesen felvetni a bajokat és kényesebb problémákat, félnek valamitőL De ugyan mitől? Kíméletlennek kell lenni a ka- rieristák, törtetők, talpnyaíók, „márkás” fasiszták mesterkedé­seivel szemben és akkor Köte- gyánban is világossá válik, hogy a kommunista pártnak van ereje a bajok leküzdésére, a jövő szeb­bé tételére. P. J. a szubjektivizmus, a döntések nem elvi alapon történő megoldá- t sa, a politikai megbízhatóság hát- z térbeszorítása, a szakmai rátér- ? mettség, a hozzáértés lebecsülése, j vagy túlbecsülése. A káderek 5 munkájának megítélésénél, beál- i lításánál, előléptetésénél és levál- > tásánál a rokoni, a baráti, az isJ J meretségi alapokon való döntés is. | Már a kezdet kezdetén fél kell | lépni »a pórt irányvonalától legki- * sebb mértékben eltérő helytelen | nézetek és gyakorlatok ellen. | l ÜJ REZSŐ: EGY SZÓRA A külföldön is igen keresett faj- iahibrid kukoricából 1500, a bel­tenyésztett hibridkukoricából pe­dig 350 holdon termelnek vetőma­got a Békés megyei állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek. A címerezést minden termelő befe­jezte határidőre, de némely he­lyen hanyagul, felületesen végez­ték ezt a munkát. A Töviskesi Ál­lami Gazdaságban például a jó termést Ígérő fajtahibrid kukori­cából egy ötven holdas táblán 8 4 százalék önmegtermékenyítő cí- J mert találtak a szakemberek s ? ezért kizárták a vetőmagtermelés- * bői. Gondos munkával erről a te- $ rületről 510 mázsa jó vetőmagot J adhattak volna a népgazdaságnak, | amivel csaknem négyezer holdat « lehetett volna bevetni tavasszaL t A Tatársánei Állami Gazdaság- $ ban hasonló, hiba miatt 30 hold | beltenyésztett hibridkukoricát kel- ^ lejt kizárni. Egy szóra csak! — A nagy láz miért volt októberén a bensőd miért forrt, s a szívedben ki kivel csatázott? Tán levertünk templomi keresztet, vagy a harcot csak- azért kerested, mert elvtársnak tisztelt egy barátod? Pedig velünk az állam te voltál, s „akkor ősszel" tisztedről lemondtál: hogy hurráztak kegyelmes csibészek! — Mikor „hősök* hőseink gyalázták, s bitófává torzultak akácfák, láthattad már, hogy „az ügy” mivé lett, Mit vártál hát, — hajlongást törésig, míg a csűröd padlatig fölélik, hálálkodhass kegyosztó uraknak? Cím-, rangkorság mi bennek viháncolt? Csak nem az a bolondság hiányzott, hogy magadat napestig urazzad? Nyakadba a Zászlósúr kellett már? Gyárunk, bányánk Chorinért epedt tán? Hiányoztak cégéres vitézek? Elfeledted, — de hamar feledtünk, Voronyezsnél de sokat temettünk, — urak űzte szegény nép mivé lett?! Nincs irgalom, ha — őrült — kitéped magadat a karból, mely kivédett ezer halált, — s napfényre emelt fel! Ha lámpásod pirosát kioltod, nem lehetsz már nép, csupán bitorlott kalóz-zsákmány, felemelt kezekkel. Nincs megállás, ha tőlünk szakítod testedet, s a semmibe taszítod, meteorként az utad halálos. Nincs megállás — ó, szegény — középen. A két pólus egytelen körében ellenvonzás hatalma halált hoz! Nincs olyan, hogy erődünk lebontjuk, új, hatalmas falaink lerontjuk rablólovag-váraknak miatta. Körömnyit sem az ordas hadaknak nem engedhet, nem oszthat, nem adhat kinek földjét osztálya kiszabta! Kutyavásár egyszer volt, elég volt! Ara-terhe rettentő nehéz volt. Olyan vásár ne legyen birtokod. — Másodszor is kezedbe ragadták, hát élj vele, ha kell a szabadság, — de ellene lázadni nincs jogod! Nem te voltál? Más tombolt nevedben? Te csak nézted bálvánnyá meredten, mint bánnak el helyeddel, hazáddal? Jól ismerem a szived, szerelmed, dögkeselyű nem lakik tebenned, — jobban illik kertedbe madárdal. Még csak annyit: tavasz jön tél után. Nézd! Milliók mennek a fény után! Visszafelé, ellenük? — Nem lehet! Ha fáj, ha nem, miénk e szép tavasz! Ki érte élsz velünk vagy, itt haladsz. — Örök törvény! Boldog, szent rendelet! — Rossz címeresés miatt több vagonnal csökken a hibridkukorica- vetőmag termés Békés megyében Ne „rágódjunk“, — dóig ózzunk.!

Next

/
Thumbnails
Contents