Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-02 / 179. szám

lost augusztus I., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Tegyük szervezettebbé # a pótalkatrész ellátást A gyulai szabiikról, fénykép helyett Megyénkben az aratási munká­kat néhány napon belül befejezik. Állami gazdaságaink, termelőszö­vetkezeteink főleg a gépek segít­ségével végezték el ezt a legne­hezebb mezőgazdasági munkát. Ma, amikor a betakarítás nehezén túljutottunk, máris új feladat előtt állunk, a gépek szakszerű leállítása, téli tárolásának előké­szítése előtt. A múlt években a gépek javí­tását kötelezően írták elő. A trak­torokat például akkor is szét kel­lett szedni, ha azok üzemképesek voltak. Ezek a sokszor felesleges munkák növelték a költségeket, melyek összességükben a mező- gazdasági termelés önköltség ala­kulására károsan hatottak. Ma eleve más a helyzet. A köz­pontosított irányítás helyébe az üzemek, vállalatok nagyobb önál­lósága, önálló pénzügyi gazdálko­dása került. Ezzel a vezetési mód­szerrel mezőgazdasági üzemeink­ben már ebben az évben is a. ön- klötség a múlt évihez viszonyítva, kedvezőbben alakult. Ez azt is je­lenti, hogy például az SZ-80-as, vagy a DT. gyártmányú traktorok főalkatrész cseréjét nem Buda­pestről, enyhébb esetben a megye székhelyekről, vagy az állami gaz­daságok területi igazgatósága írja elő, hanem a szükséglet szerint maga az illető üzem vezetősége. Nálunk a gépesítés még gyer­mekcipőben jár. Néhány év múl­va azonban a mezőgazdasági mun­kák javarészét — a most szerzett tapasztalatok alapján — tovább gépesítjük. Államunk erőfeszíté­seit a gépesítés fokozására csak makkor tudjuk biztosítani, ha azo­kat a gépeket, melyek használa­tunkban vannak, a legmesszebb­menőkig megbecsüljük. Ez a meg­becsülés többek között azt is je­lenti, hogy a gépet nemcsak a nagy munkák idején tartjuk üzem­képes állapotban, hanem az év minek n sz-u^Kan. A Mezőhegyesi Állami Gazda­ság vezetői például azt tervezik, hogy minden gépet, amikor az a kampányfeladatát elvégezte, ala­pos vizsgálatnak vetik alá. Ek­kor a felelős vezető, vagy a gép kezelője jegyzőkönyvbe „diktálja" az üzemeltetés során tapasztalt zavarokat és azok okati. A jegy­zőkönyvekbe írt alkatrészeket ösz- szesítik és azok beszerzéséről már most gondoskodnak; A Csorvási Gépállomáson köve­tik a mezőhegyesiek példáját. A- zokat a gépeket, melyeken fő­darabokat nem cserélnek, a téli tároló helyekre csak kijavított ál­lapotban helyezik el. A behuza- tott aratógépeket már felül is vizsgálták. Javítási ütemtervet készítettek, melynek alapján há­rom aratógépet még augusztus hónapban, négy kombájnt pedig még most melegében — amint be­fejezik az aratást — kijavítják. A mezőhegyesi és a csorvási kezdeményezést megyénk vala­mennyi állami gazdasága, gépállo­mása méltán követheti. Milyen előnyökhöz jutnak azok az üzemek, melyek már most e kezedményezésbe bekapcsolód­nak? Tudják, látják, hogy egy-egy gépen milyen javításokat szüksé­ges elvégezni, így munkájukat tervszerűbbé tehetik. Ezt a terv- szerűséget nemcsak a javítások idejére tudják biztosítani, hanem az alkaltrész beszerzésekre is. Ez­zel pedig az állami ipar tervszerű alkatrész termelését segítik elő. De nemcsak az alkatrész ellátás válhat ezzel a módszerrel tervsze­rűbbé, hanem a szakmunkások, a szerelők foglalkoztatása is. Ha ezt a lehetőséget jól használják fel, akkor a gépjavítás minősége is javul. A gépek javítása során lehetőség kínálkozik a darabbér­ben, vagy teljesítménybérben tör­ténő javítás szervezésére. Ezek összességükben előnyösen befo­lyásolják a ráfordítás költségének csökkentését, mely a mezőgaz­dasági termékek önköltségi ár­alakulására is kihatással lesz. Ha szocialista szektoraink már most készülnek a gépek javításá­ra, akkor a jelenleg még többlet munkának Vélt, úgynevezett hiba- felvételek megkönnyítik további munkájukat. Dupsi Károly Jó maszlagtermés várható! A „Herbária” Országos Gyógy- nönövényforgalmi Szövetkezeti Központ megbízásából a földmű­vesszövetkezetek vásárolják kor­Tragédia IHllttHlltHttUtlftitlIlllftlIlllllillllllHI Orosházán IIMIKIII!IIIIIIIIIIHII!!IIIIII!II!II!!III Kedden délután két óra tájban Orosházán, a II., Hársfa u. 10 szá­mú házban súlyos tragédia tör­tént. GyőrH Ferenc 5 éves, és Győrfi László 4 éves gyermekek még a szülők ebéd után lefeküd­tek aludni, kint játszottak az ud­varban lévő fészerben, ahol szal­ma és tűzifa volt. Játék közben a két gyermek meggyújtotta a szalmát. A tűz füstje az ajtó felé húzódott és így a gyerekek nem mertek a tűzön keresztül kimen­ni a fészerből, hanem behúzód­tak a sarokba és a kisebbik a já­szol alatt keresett menedéket. Mi­re a tűzoltóság a helyszínre érke­zett, a két gyermek elevenen meg­égett és meghalt. Intő példa ez azon szülők ré­szére, akik nem vigyáznak kis­korú gyermekeikre. láttán mennyiségben ezen igen fontos gyógyszeralapanyagot tar­talmazó gyógynövény levelét nyers állapotban. A földművesszövetikezetek na­gyobb termés esetén brigádokat szervezve végzik a gyűjtést. A gyűjtők szívesen foglalkoznak a maszlaglevél gyűjtésével, mert na­pi 80—100 forintot is meg tudnak keresni szorgalmas munkával. A földművesszövetkezet a rövid szárral begyűjtött maszlaglevél nyers kg-jáért 90 fillért fizetnek. A maszlag legelőkön, trágyás helyeken tömegesen terem. A nö­vény levele a gyógyászatban lég­zési nehézségek kiküszöbölésére készült gyógyszerkészítmények al­katrésze. Maszlaglevélből készül­nek az asztma-szivarok, az asztma­cigaretták és az asztma elleni füs­tölő keverékek. Az említett gyógynövény levele fontos exportcikk is. A Gyógynö­vény Központ száraz állapotban, idegen anyagtól teljesen mentesen présbálákban, vágj' egalizált zsá- kokban több száz mázsát szállít külföldre, ,a világ minden tájára. Beregnek a varrógépek, csat­tognak az ollók a Gyulai Szabók Szövetkezetében. Figyelmes asz- szony- és férfi-fejek hajolnak a szövetek, vásznak fölé, — és ké­szülnek az ingek, nadrágok, ka­bátok. Szabó András üzemvezető tájé­koztat bennünket a szövetkezet életéről, munkájáról. — 1946-ban alakult a szövetke­zetünk 28—30 taggal. Nem volt pénzünk, de anyagunk sem. Las­sacskán fejlődtünk, s ma már 110 szövetkezeti tagunk van, megfele­lő gépekkel és igen sok munká­val. Tudom, hogy az újságírók nem szeretik a számokat, de mé­gis mondok egyet: a félévben öt­millió forintos forgalmunk volt. Megnyugtatjuk az üzemvezetőt, hogy bár valóban a számok he­lyett az embert szeretjük látni, azonban ennek a számnak mi magunk is örülünk, hiszen az ott I dolgozó szabók nagyszerű munká­ját mutatja. Es kik ezek a szabók? — Száztíz ember sok, de köz­tük vannak igen kiváló dolgozók. Pappné, Brád Mózes, Sail And- rásné és még nagyon sok. Kere­setükön is meglátszik ez: 1700 fo­rint körül keresnek. Derék dolog jó szabónak lenni. És a „jó szabó” címet elsősorban aszerint osztogatja a lakosság, hogy milyen csinos, milyen jó ru­hát készít. A gyulai szabóknak e- miatt sem kell restelkedniök: a lakosság elégedett munkájukkal. Meg is ígértük, hogy legköze­lebb fotóriporterrel megyünk hoz­zájuk, és bemutatjuk az olvasók­nak, hogy a fess, jóvágású ruha, melyet viselnek, kik készítették. Egyelőre fénykép helyett ezt mondjuk a szabókról. Varga Teremtsünk rendet a baromfi és tojás felvásárlás terén Az utóbbi hetekben szinte naponta foglalkozik a Népújság azokkal a rendellenességekkel, mely a piacon uralkodik, nem utolsó sorban a baromfi- és tojásfelvásárlás terén. Sajnos azonban még mind a mai napig nem jelent meg olyan intézkedés, mely elősegítené a spekuláló felszámolását, a magánkereskedelem rendszabályozását. Pedig erre feltétlen szük­ség volna, méghozzá minél előbb. Tisztázni kell az ellenforradalom óta kialakult helyzetet, a magánkereskedelem felvásárlási tevékenységét, az iparengedé­lyek további kiadását és intézkedéseket kellene hozni a speku­láció sürgős felszámolására. Hogy is néz ki jelenleg a helyzet a piacon? A baromfi- tojásfelvásárlási tevékenység a földművesszövetkezet feladata lenne, azonban ennek távolról sem tud eleget tenni. Az év elején akadályozták feladatának teljesítésében az úgynevezett megbízéleveles felvásárlók, akik az árakat — függetlenül a he­lyi földművesszövetkezet,felvásárlási áraitól — teljesen szaba­don alakították ki és saját haszonra sem kisforgalmat bonyo­lítottak le. Ez ugyan névleg június 1-ével megszűnt. Azonban elfoglalta helyét a magánkereskedelem. A magánkereskedelem 3—4 forinttal ad többet a baromfi­ért, 10—15 fillérrel többet a tojásért. Piaci napokon nem egy- kettő, hanem 8—10 magánkereskedő is megjelenik közvetlen Budapestről, sőt újabban már egyrészük teherautóval bonyolít­ja le nagykereskedelmi tevékenj'ségét. A földművesszövetkezet szinte tehetetlenül áll velük szem­ben, mivel az állami készlet javára kell felvásárolnia — álla­milag szabályozott áron — így egyáltalán nem tudja felvenni a versenyt. Persze, a kupeckodás az adja az egyik lehetőséget, hogy a kialakított — központilag szabályozott — felvásárlási ár sincs összhangban az eladási árral. A termelők zöme pedig elsősor­ban azt nézi, hogy hol kap árujáért többet és mivel a magán- kereskedőknél, így a legtöbben oda adják el árujukat. De töb­ben gyalázzák a földművesszövetkezetet, hogy ki akarja zsák­mányolni saját tagjait. Persze nem tudják, hogy a földműves- szövetkezet tojás darabonként 6 fillért, baromfi kg-ként pedig 60 fillért kap a felvásárlás esetében. Megélénkült a spekulánsok, az őstermelők tevékenysége faj akik saját termelvényüknek sokszorosát szállítják el a távoli piacokra. Mindezek miatt jelenleg az árunak kb. 50 százaléka a ma­gánkereskedelem és a spekulánsok útján folyik el, melyen nem kis hasznot vágnak zsebre. Természetesen mindennek maga a népgazdaság és a fo­gyasztók isszák meg a levét. Azzal, hogy — mint Meszlár György elvtárs nyilatkozott a Népújság július 21-1 számában — a fel­dolgozó üzemek áruhiánnyal küzdenek, nincs termelés a munka­bérek mögött, másrészt pedig a budapesti piaci árak 20—30 százalékkal magasabbak a múltévinél. Éppen a felsoroltak teszik szükségessé, hogy sürgősen in­tézkedések szülessenek a spekuláció felszámolására, a magán­kereskedelem tevékenységének rendszabályozására. Ez egyben politikai feladat is, mivel a felsoroltak igen rossz hatással van­nak az állami felvásárlás új rendszerének eredményességére, a lakosság ellátására, az export kötelezettség teljesítésére és a me­zőgazdasági árak alakulására. NEMSOKÁRA lesz jó bor Mezőhegyesen Néhány héttel ezelőtt a gazda-1 ság vezetősége határozatot hozott egy termelői borpincészet létesité- j séről. Mivel Mezőhegyesen szőlé­szettel nem foglalkoznak a szük­séges bormennyiség biztosítására a Soproni Állami Gazdaságot kér­ték meg. A soproniak örömmel vállalták a kérés teljesítését, s így [ rövid időn belül Mezőhegyest a legjobb soproni borféleségekliel látják el. HÍREK S A szakszervezetek Győr-Sopron megyei tanácsának művelődési otthona rendezésében augusztus 4-én nemzetközi fényképkiállítás nyílik Győrött. A kiállításon négjj nemzet legkiválóbb fotóművészei­nek 400 felvétele szerepel. • Hogyan táncoljuk a modern táncokat címmel augusztus 4 én este 8 órai kezdettel Békéscsabán a Munkásotthonban táncbemuta­tót tartanak. A bemutatót vita kö­veti. * Az óragyárban megkezdték az előkészületeket a villany ébresztő­óra gyártására. Az óra 110, vagy 220 voltos árammal működik. A villany ébresztőórák sorozatgyár­tását augusztusban megkezdik. Az idén a belföldi igények kielégíté­sére ötezret gyártanak. * A VI. VIT tiszteletére rendezett filmhét keretén belül Békéscsa­bán és a megye más városaiban a mozik előcsarnokaiban az állami könyvesboltok könyvárusítást ren­deznek, ahol ifjúsági és szépiro­dalmi műveket árusítanak. • A Csepel Művek Szerszámgép- gyárában, hazánkban először, megkp^téje a másoló-esztergapa- dók jártásét. Egyelőre 12—15 gé­pet' gyártanak. Ennek egy réSíe Csepelen marad, a többit a Győrt Vagongyárnak és néhány más üzemnek szállítják. • Augusztus közepén a lengyel HOT tánczenekar Békéscsabán a szabadtéri színpadon, Gyulán az Ehkel Ferenc Művelődési Otthon­ban vendégszerepei. * Pusztaföldváron augusztus 4-én nagyszabású állattenj'észtési napot rendeznek, ahol 2000 szakember és élenjáró állattenyésztő vesz részt. Az állattenyésztési napon csaknem száz tehenet mutatnak be ivadékaival együtt. • Szabolcs község augusztus 20-án ünnepli fennállásának 915. évfor* dulóját. A szabolcsi fiatalok ősi tánc- és énekszámokkal készüli nek a jubileumi ünnepségre. » A Békés megyei Eszperantó Bi­zottság javasolta az Országos Esz­perantó Bizottságnak, hogy a jö­vőre megrendezendő országos esz­perantó találkozót Gyopárosfür- dőn rendezzék meg. • Geszten a volt tiszakastélyt hat- tantermes iskolává alakítják át. Ugyanitt napköziotthon is lesz. • Eljárás indult Máté Doimhnkos 29 éves hulladékgyűjtő keszthelyi lakos ellen, mert mint hulladék- gyűjtő 1957. június hónapban Csatarendek községben nem hulla­dékgyűjtéssel foglalkozott, hanem 90 forintos tropikál anyagot 4—500 forintért adott el. A tropikál anya­gokat továbbeladás céljára vásá­rolta fel. Üzérkedés és árdrágí­tás miatt az ügyészségnek ad;ák át.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents