Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-16 / 191. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG ISST augusztus 11, péntek cd rosszindulat turn látszhat közre az e!hú es állása ál Mit jelent a munkához való jog ? n„_a gazasági és jogi rend által biz­tosított olyan reális lehetőség, as melynek alapján minden munka­képes állampolgár kizsákmányo­lástól mentes, képzettségének és képességének megfelelő munkával vehet részt a társadalom munkájá­ban és végzett munkája mennyisé­gének és minőségének megfelelően részesedhet a nemzeti jövedelem­ből”. Országunk még nem áll a szocializmus építésének azon a fo­kán, hogy a munkához való jog alapelveit a gyakorlatban minden részleteiben érvényesítem tudja. Alapjában azonban érvényesült a munkához való jog országunkban már az első ötéves terv megkezdé­sétől .amikor a kapitalista rendszer átkos örökségét, a munkanélküli­séget felszámoltuk. És most az el- i lenforradaiom súlyos gazdasági i kártevése ellenére is kormányunk helyes gazdaságpolitikájával sike­rült a munkanélküliség fenyegető rémét leküzdeni és elkerülni azt hogy még átmenetileg is nálunk munkanélküliség legyen. A munkához való jog az állam­polgári jogok között a legalapve­tőbb, egyrészt a társadalom, más­részt az állampolgárok szempont- { jóból. Egész társadalmi létünk at- ! tói függ, hogyan vesznek részt az állampolgárok a társadalmi mun- J kájában. Alkotmányunk lerögzíti, í hogy a „Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka." Ugyanakkor az állampolgárok életszínvonala, családjának jelene és jövője attól függ, hogy mennyi­ben vesz részt a társadalom mun­kájában és ennek megfelelően, hó-) gyan részesedik a nemzeti jövede­lemből. A törvényben meghatáro­zott munkához való jog helyes érvényesülése egyik alapvető kér­dése tehát annak, hogy milyen mértékben haladunk a szocializ­mus építésének útján és milyen mértékben erősödik a munkásosz­tály hatalma, az állam és a dolgo­zó tömegek kapcsolata. Az ellenforradalmi eserpéaygk során számosán megfeledkeztek arról, hogy mit jelent a népi de­mokrácia állama által biztosított munkához való jog és visszaéltek népi államunk bizalmával, a nép­hatalom ellen támadtak, vagy ro­azagos eiieKezieienfciK határozata többek között kimondja: „A pártértekezlet elítéli azt a helyenként tapasztalható káros gyakorlatot, bogy a kisebb hibát elkövető dolgozókkal szemben is úgy lépjenek fel, mint a tu­datos eUeníorradalmárokhal szemben. A jószáadékú, de meg­tévesztett dolgozókkal szemben nem a megtorlást, hanem a megnyerés eszközét kell alkal­Több helyen azonban nem a párt- határozat szellemében járnak d, egyes emberek munkaviszonyát törvénysértő módon, a Munka Törvénykönyvének rendelkezé­seit figyelmen kívül hagyva szüntetik meg. És ez nem elszigetelt jelenség. A Kőröstarcsai Községi Tanács VB Urbancsok Pál igazgatási előadó munkaviszonyát a következő in­dokkal szüntette meg: „Megálla­pítást nyert, hogy nevezett szem­benin sok esetben a forradalmi munkás-paraszt kormány határo­zatával, amit alátámaszt az ez évi május 1-i ünnepélyen tanúsított magatartása is. Az ünnepély ide­je alatt másokkal beszélgetett és befejezés előtt távozott.” Vélemé­nyünk szerint ez az indoklás non elfogadható és túlzott szektás né­zetre vall, amit az is bizonyít, hogy Urbancsok Pált a pártban is átigazolták és jelenleg is párttag. Különben maga az a tény, hogy valamely dolgozó a május 1-i ün­nepségen beszélgetett és az ün­nepség vége előtt eltávozott, nem lehet ok a munkaviszony meg­szüntetésére. konszen vükkel a népi hatalom élt len támadókat támogatták. Ezért az ellenforradalom leverése uíání egyik fontos kérdés volt felülvizs-1! gálni, hogy ki milyen magatartást tanúsított az ellenforradalom alatt és az azt követő időkben, és el kel­lett bírálni, érdemes-e államunk ér a dolgozó nép bizalmára, marad­hat-e munkakörében vagy sem. Ez a f elülvizsgálat az év első hó­napjaiban megkezdődött és még ma is folyamatban van. Az állami, gazdasági és egyéb szervek vezetői általában helyesen végezitek el a felülvizsgálatot és megtisztították az állami és gazdasági szerveinket az ellenforradalmi elemektől s el­mondhatjuk, ma már csaknem minden szervben fontos vezetői és bizalmi munkakörben néphez hu emberek vannak Ez súlyos megsértése az alkotmányban biztosított munkához való jognak. A tisztogatás során több hibát is követtek el szerveink Az év első hónapjaiban a felülvizs­gálat alkalmával a revizionista né­zetek erősen érvényesültek és több helyen opportunizmushoz vezettek, mert vagy nem bocsátották el kez­detben az ellenforradalmi eleme­ket, még azokat sem, akik ellen később bűnvádi eljárás során el­lenforradalmi tevékenységükért a bíróság büntetést szabott ki, vágj] nem alfcalinagfctlk a Munka Tör­vénykönyvének idevonatkozó sza­bályait, hogy fegyelmi eljárás so­rán bocsátották volna el az ellen-1 forradalmi elemeket Az úgynevezett „nagy halakat", akik az ellenforradalmi tevékenységben irányító szerepet játszottak, „racionalizálták", „áthelyezték", vagy „hozzájárulással” kiléptettek. Az ilyen álláspont nem a munkás- osztály hatalmát erősítette, hanem az ellenforradalmi1 maradványok további fennmaradását szolgálta. Az utóbbi hónapokban pedig en­nek az ellenkezője tapasztalható. Egyes állami, gazdasági és egyéb szerveink vezetői, mintha csak az év elején elkövetett revizionista befolyás alatt megnyilvánult hi­báikat akarnák .jóvátenni", ma a szektás, dogmatikus nézetnek helyt adva, számos esetben min­den reális és komoly indok nélkül bocsátanak el dolgozókat „ellen- forradalmi tevékenység miatt”, fit gyeimen kívül hagyva az állam­polgárok részére törvényben bizto­sított jogokat. Az úgynevezett „kis halakkal” szemben, akiknek túl­nyomó része félrevezetett, megtér vesztett dolgozó, túlzott szigorral lépnek fel. Az MSZMP júniusi országos ér­tekezletének határozata kimondja, hogy „a munkáshatalom további erő­sítése megköveteli, hogy kímé­letlenül megbüntessük azokat, akik bűncselekményeket követtek el és akik ma is aktívan har­colnak a néphatalotn ellen.” Azokon a helyeken tehát, ahol az ellenforradalmároktól még nem tisztították meg az állami, gazda­sági és egyéb szerveket, feltétlenül szükséges, hogy a Munka Tör­vénykönyv alapján, konkrét té­nyek igazolásával a meglévő tör-, vények, rendeletek szerint az el­lenforradalmi elemekkel szemben eljárjanak. Ennek leple alatt azon­ban egyes személyek szubjektív szándéka {bosszúállás, ellenszenv) ne érvényesüljön. Már pedig az utóbbi hónapban ilyen jelenség­nek vagyunk tanúi. Lega'ább is a Békés megyei TEB elé került munkaügyi viták ezt igazolják. A Megyei Területi Egyeztető Bizott­ság által legutóbbi három hónap­ban tárgyalt munkaügyi viták kö­zül az elsőfokú vállalati egyezte­tő bizottság elbocsájtásí jóváhagyó határozatát több mint 50 százalék­ban meg kellett, hogy semmisítse és a dolgozót visszahelyezte, meri a munkaviszony megszüntetése nem volt indokolt, tehát törvény- sértő volt. Jóllehet, hogy az MSZMP or­Somi Sándomé eleki román tan­nyelvű általános iskola nevelőjé­nek munkaviszonyát az illetékes tanácsi szerv többek között azon indokkal szüntette meg, hogy „ke­zében a szocialista nevelés nincs biztosítva”. Ezen állítást a felmon­dás semmi ténnyel nem támasz­totta alá. Ezzel szemben az eleki párt- és tanácsi szervek, a szülői munkaközösség azt igazolták a fe­lülvizsgálati; eljárás során, hogy nevezett magatartása kifogás alá nem esik. A községi tanács VB többek között igazolásában azt ír­ja: „Az októberi eseményekben és követően, november és decem­ber hóban az ellenforradalmi cse­lekedetekben nem vett részt. 1948 óta nemzetiségi vonalon tanít az általános iskolában. Ezen terüle­ten nem vettük észre, hogy cse­lekedetei népi demokrácia-ellene­sek lennének, feladatát pontosan elvégezte.“ Somi Sándomé ügyé­ben bizonyára nem hallgatták meg a helyi szervek vezetőit, azokat, akik legközvetlenebbül ismerik és valószínű, hogy egyes rosszindu­latú egyének véleményei jutottak j el az illetékes szervekhez, mc- I Ivek alapján a nevezett munkavi­szonyát megszüntették. Ugyanak­kor van olyan pedagógus, aki könyveket égetett, valamint az ifjúságot népi demokrácia ellen uszította s mind a mai napig nem vonták felelősségre. A Gyulai József Attila Szana­tóriumban pedig nyolc kisebb be­osztású dolgozó (ápolónő, takarí­tó stb.) munkaviszonyát minden indoklás nélkül megszüntették. A szanatóriumi egyeztető bizottság, mely első fokon az ügyet felül­bírálta, minden bizonyítási eljá­rás nélkül a munkaviszony meg­szüntetését jóváhagyta. Ezen eljá­rási szabálytalanságot tetézi még az, hogy az egyik egyeztető bizott­sági tag volt a feljelentő, illetve vádló és egyben az elbíráló is. A nyolc dolgozó közül hét fellebbe­zéssel élt a Megyei Területi Egyeztető Bizottsághoz és a fe­lülvizsgálati eljárás során a terü­leti egyeztető bizottság hat dol­gozót munkakörébe visszahelye­zett, egy dolgozó ügye pedig ki­vizsgálás alatt van. Bizonyára van olyan ember, kinek munkaköréből ▼aló eltávolítása indokolt lebet de ezt az illeté­kes szervek konkrétan bizonyítsák. Minden bizonnyal az illetékes szervek a munkaviszony megszün­tetésénél abban a tudatban jár­nak el, hogy ezzel a párt politiká­ját hajtják végre és a munkásosz­tály hatalmát erősítik. Minden jó­indulat ellenére, azonban szektás nézetekből fakadó a cselekedetük. Állami, gazdasági és egyéb szer­veink vezetőinek az egyes dolgo­zók magatartását úgy kell elbí- rálniok, hogy az a dolgozók igaz­ságérzetét ne sértse és intézkedé­süket a tömegek támogassák. Népünk túlnyomó többsége már látja az ellenforradalom igazi cél­ját, azt, hogy az ellenforradalmá­rok a felszabadulás óta étert ösz- szes eredményeink megsemmisíté­sére s közte a munkához való jog eltörlésére is törekedtek. Ahhoz azonban, hogy a dolgozók teljes szívvel, odaadással kiálljanak a munkáshatalom, kormányunk po­litikája mellett, annak egyik fel­tétele, hogy az állampolgárok al- I kotmányban biztosított jogait min- i denki tiszteletben tartsa és következetesen a törvények alapján járjanak el. Az állam és a tömegek közötti kapcsolat a mindennapi életben valósul meg állami szerveink és a dolgozók közös együttműködésé­ben. A tömegek megértik, hogy az ellenforradalmárokat, akik ál­lamunk rendjének megdöntésére törekedtek, az állam szigorúan megbünteti. De nemcsak megér­tik, hanem maguk is követelik és helyeslik, ha az ellenforradalmi elemek munkaviszonyát az illeté­kes szervek megszűntetik és meg. ' vonják tőlük azt a bizalmat, a- I mellyel visszaéltek. Ezekkel szem­ben tehát következetesen a tör- ; vények alapján el kell járni, le­leplezni a tömegek előtt, bebiz» nyitani ellenforradalmi cselekede j tűket Azonban olyan esetben, a ! mikor egyszerű, megtévesztett em berekről van szó, bármilyen rossz- indulat játszik is közre, védjük meg azokat. Dr. Vági József HÍREK A M-ezökováctházan augusztus 18-án megnyíló mezőgazdasági ki­állításon az Állami Biztosító kü­lön pavilont állít fel, ahol propa­ganda céllal bemutatják az egyes biztosítási fajtákat és azok meg­kötésének előnyeit. • AZ ÜZEMI művészeti együt­tesek az ősszel zenei és táncün­nepségeket rendeznek, amelye­ken fejlődésükről, képességeik­ről adnak számot. Az ünnepsé­geket szakmánként az egyes szakszervezetek bonyolítják le Budapesten. • A konzervgyárakban befejező* dött a kofái főzelékfélék és gyü­mölcsök tartósítása. Jelenleg a legnagyobb feladatot az uborka tartósítása jelenti, mert uborká­ból több mint ezer vagonnal sa­vanyítanak. Ebből hatszáz vagon csemegeuborka lesz. • A BÉKÉSCSABAI Állami Áruház régi, kedves szokásához híven, az idén is levelezőlapon köszönti az elsőosztályosokat. A levelezőlapon felhívják a szü­lék figyelmét arra is, hogy a leg­olcsóbb és legpraktikusabb is­kolai ruhákat az állami áruház­ban vásárolhatják meg. A CSABACSÜDI Állami Gaz­daságban a gazdaság dolgozói­ból szervezett cséplőmunkacsa­pat kitűnő munkát végez. A munka jó megszervézésenek e- redményeként elérték a napi 200—220 mázsás cséplési átla­got. JELENTŐS értékű lelettel gaz­dagodott az esztergomi múzeum. Lábatlannál, a Duna 'medrének kotrásakor elörehajló markul a ú kard, a honfoglaló magyarság jellegzetes fegyvere került fel­színre. A feltevések szerint, vise­lője a IX—X. század valamely dunai úsztatásakor ejthette o víz­be. Figyelmeztető, halálos végű gyermekszerencsétlenség történt az elmúlt napokban Petrohán Miklós, nyírbogáról lakos portá­ján, ahol kisfia játék közben be­leesett egy nagy mosófazékbaj Mire észrevették, a gyermek meg­fulladt. • Szeptember elején, a múlt év ő- sze óta először ismét megjelenik az úttörők népszerű lapja, az Űt- törővezető. Az első szám, melyet 6000 példányban nyomnak, 32 ol­dalterjedelmű lesz. Foglalkozik az úttörő csapatokban folyó nevelő­munkával és hasznos útmutatá­sokat ad a pedagógusok számára is. A BUDAPESTI TEXT1LFEL- DOLGOZÖ VÁLLALAT a napok­ban több újfajta gyermekruhát küldött a Békéscsabai Állami Áruházba. Ezek közül különösen nagy érdeklődésre tart majd szá­mot a düftin kötényruha, mely különösen az iskolába járó gyer­mekek számára nélkülözhetetleiii • HÉTFŐN délután emberemlékezet óta nem tapasztalt jégeső hullott Sop­ron környékére. A szárazon esett jég galambtojástól tyúktojás nagyságig terjedt, ablakokat zúzott be, telefon- huzalokat szakított le, és károkat fo­kozott a szőlőkben és gyümölcsösök­ben te. Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot..“ Alkotmányunk az állampolgárok I alapvető jogait rögzíti és többek között elsődlegesen kimondja: nA I

Next

/
Thumbnails
Contents