Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-16 / 191. szám

195.7, augusztus Ifi,, péntek ■CMS HPEGYEI *®rC«A<5 □készítették — mepitetíák Gyula város és járás hároméves népgazdasági tervjavaslatát A gyulai járás párt- és tanács- szervei .a mezőgazdasági termelés­sel kapcsolatos három éves terv­javaslatot «HsésBítették, melyet szombaton -— augusztus ilO-én —- az MSZMP Gyula város tanácster­mében a gazdaságuezefőlstesl és •szakemberekkel ismertették. Az értekezlet résztvevői közti! többen felszólaltak és bíráltak a tervelőirányzatot. A hozzászóláso­kat külön-iicälö» csoportokba nem oszthatjuk, mert minden .egyes fel­szólaló úgy értékelte a tervjavasla­tot,, bogy jelent-e továbbjutást a íészletfeladatok végrehajtása, a belterjes gazdálkodás kiailakításá- han. Kót-három felszólaló egyes rész­adatokat elvonatkoztatva vizsgált és alacsony tervszárnaak minősí­tették az 1960-ra előirányzott vegyszeres gyomirtás háromezer hold kiterjedésű területét. Termé- Szelesen ez a háromezer hold az idei hat-kétszáz hold vegyszeres gyomirtásban részesített területhez viszonyítva nagy előrehaladásit je­lent. A jövőben egyre nagyobb tért hódít a különböző vegyszerekkel való gyomirtás, mely az elkövet­kezendő években lehetővé teszi hogy a gabona és kukoricatermő területek jelentős többségén, fejheti agrotechnikai mód­szerrel oldjuk meg a gyomirtást. A vegyszereiken kívül ehhez ter­mészetesen gépvontatású permete­ző felszerelések gyártása is szüksé­ges, hogy ezt a munkát a jelenle­ginél nagyobb területen tudjuk el­végezni. A szakszerű növényápo­lás és a bő termés édestestvérek, de mit ér az előbbi, ha nincs meg­felelő talajerő utánpótlás. Itt sze­retnénk megemlíteni, hogy a közel ötezer hold állami tartaléktőid sorsa tápanyag utánpótlás szem­pontjából nincs megoldva. Éveken keresztül ezeken a földeken trá­gyázás nélkül termeltek és a talaj- szerkezet évről-évre romlott. A tervben nem látunk biztosítékot az említett földterületek szakszerű kezelésére. A tervjavaslat szerint az állat- létszám fokozatos növelése, a ta- karmónyterületek arányos fejlesz­tése több és egyre több szerves­trágyát jelent, melyet a jövőben különféle műtrágyákkal kívánnál kiegészíteni a haitás fokozása vé­gett. A terv ezen ítészét szeretnénk kibővíteni. Ariról van szó, hogy a földműveléssel foglalkozókat rövid időn belül meg kellene tamtam az istállóirágya szakszerű kezelésére.1 .a -műtrágyák helyes használatára, különös ügyelemmel a tsz-ek és í állami gazdaságok területén az u-; többi években észlelt perrtozám ha­tás műtrágyával vAtó etemsulyo zására. A tervjavaslat alapján az állat-1 tenyésztést, ezen belül a tehén-lét- j .számot tez-ekben háromszorosát», járási viszonylatban pedig (tsz, egyéni összesen) megkétszerezik.: A sesrtéetenyésztésben is nagyará­nyú fejlesztésit ütemeztek te. 1860- ban 100 kai. holdra kdtaae koca jut, majd, ugyanakkor a juhállo- máiny darabszámút is növelik. Az állattenyésztés terv­számai igen magasak és nincs kizárva, hogy a járás te­rületén betervezett erő- és egyéb takarmány nem fedezi a megnö­vekedett állatállomány takar­mányszükségletét. A baromfitenyésztés tervelő­irányzata viszont elég alacsony. Járása szinten kát. holdanként leg­alább öt darab „törzs’1 haromfi tartása lenne indokolt. Különösen, ha figyelembe vesszük a megnöve­kedőit belföldi szükségletet és az export lehetőségeket. Az állattenyésztés fejlesztésével az állati betegségek megelőzésére is kellene gondolni. A 6ertés- és baromfi fertőző betegségek elleni Nagygyűlések & A MEGYÉBEN Augusztus 20-án a Hazafias Népfront megyei elnökségének szervezésében a megyében öt he­lyen tartanak nagygyűlést. A nagygyűlés előadói központi kül­döttek. Nagygyűlések lesznek a megyé­ben: Battonyán, előadó: Kónya Lajos rendőrezredes. A nagygyű­lésen részt vesz és hozzászól dr. Szép István főállatorvos is. Tót­komlóson előadó: Bielik György, az Országos Szlovák Szövetség el­nöke, Csorváson előadó: Szentki­rályi János, a Szabad Föld főszer­kesztője, Gyulán előadó: Szőke Mátyás földművelésügyi minisz­terhelyettes. A mezőkovácsházi nagygyűlés előadójának nevét a későbbi időben közöljük. Ezenkí­vül a községi ünnepi gyűlések elő­adóinak a nevét I« a későbbi idő­ben közöljük. küzdelem, a .azarvasmarhák med­dőség elleni .kezelése fontos fel­adat. Ezenkívül helyes lenne, ha a gyulai járásban az elhullott álla­tokat nem ásnák «1, hanem az ál­lati fehérjét feldolgozó vállalatnak adnáik át, bps' ,a fehérjét meg­merni t»ók és különféle állató erede­tű takarmányokat állítsanak ele ■azokból. A járás mezőgazdaság fej­lesztési hároméves Sérvében Akiket hanyagságért bírságolt meg az orosházi özrendészeti alosztály még a lucerna vetésterületének a szálasnak armánylélékhez való helytelen arányosításává] nem ér­tünk egyet, ment az 1957-ten Iß százaléknyi szálastákarmány terű-, letet száz százaléknak véve nem hat százalék a lucerna, — mint a-1 hogyan a terv mutatja — mart ez járási! szín tan ,csak 383 hold éve­lő pillangóst jelenítene. (Ennéd pe- ddk jóval nagyobb a lucernaterramő terület.) Ezektőd a hiányosságoktól elte­kintve a tervjavasLatot feliétien pozitívnak tekintjük, s azok az elvtársik, akik készítették adapts szaktudásról, tettek tanúbizonysá­got. Bízunk abban, mint ahogyan Lestyán elvtárs, az MSZMP Me­gyei Bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője mondotta: „Ez nemcsak terv tesz, hanem a jelen­levők tudásuk legjavával munkál­kodnak majd valamennyi járási dolgozó bevonásával a javaslat végrehajtásán.” Dupsi Károly A kalászosokat ©em elég szor­galmas Tnumfeava'l HMgternraelmiL, learatni, «1 csápéira. Meg is kell azt "védeni. A gondos gazda retteg a jégesőt ígérő, vész es Mlegekttől is. pedig azt nem tudja elűzni Mások meg a un^előzhető vészt, például a tűzkárt sem igyekeztek elhárítani portájukról, pedig ez lehetséges és nem is kerül nagy áldozatba. Nyugodtam elmondhatják * leg- . vesaedeímesebto ellenség napjaink- taan a tűz. Tanácssaerweánk a tűs-» rendészeti hatóságokkal jó előre megszervezték a községekben és .a határrészekem a figyelő és ké­szültségi .szolgálatot. A lakosság nagyobb része ezt becsületesen el is látja. De vannak olyanok, akik igyekeznek menekülni a közérde­kű munka alól. Mint Sztojanov István aradházi, vagy Kánik Pál pusztaföldvári lakosok, akikre a szabálysértési eljárás után meg­felelő bírságot szabtak ki hatósá­gaink. Sokan nem akarják megértem még ma sem, hogy miért és meny­nyire fontos például a védőszán­tás, az aszta goknak az épületektől legalább 20 méter tűztávolsága, az oltóvíz előkészítése, vagy az asz- tagck körüli dohányzás eltiltása. A gépállomások és állami gaz­daságok gépkezelői, cséplőír unká- sai tűzvédelmi oktatásban része­sültek, mégis több gépkezelő ellen kellett máris eljárást indítani, A „Prolog“ KÍNÁBA Notanársok híreibö1 v I M W Ll_A I U wUW \ miiiiiiimmiiiiiiiniiimmiiuimimiiiimiiiiiin'' Tegnap reggel három fiatalember lépkedett előttem. Az egyik, a Vár­szegi újságárus fia. Is­merem hozzám is az ő apja hordja a lapokat. A fia szakasztott olyan, mint ő. Udvarias, inteligens, s most már komolynak is látszik. Ismerem őt is. Mikor a Népújságnak előfizetőket gyűjtött, hozzám is becsengetett. — Kérem, előfizetőket gyűjtök a Népújságnak, tessék megrendelni... Szóval ismerem őt is, az apját is. tMondom, az apja minden reggel be­csúsztatja a napi újsá- gokat a lakásom ajtai ján elhelyezett „LEVE­LEK” című lyukon. Teg­nap reggel az újságokat egy kísérő cetli követte: „Kedves V. Elvtárs! Ma, az oktatási osztályon az új tanítók esküdnek. Az én fiam is köztük van... Esetleg egy hírt lehetne be­lőle csinálni... Várszegi újságárus.” Ni csak, az újságárus bácsi fia tanító, nem is tudtam... Aztán megnyugtattam magamat hiszen ez nem is olyan nagy újság. Van nekünk kanászbojtárból lett tanítónk is... és mi­Az újságárus fia lyen jó tanító! Felöltöztem s mentem a munkahelyemre. Há­rom. fiatal ember került elém, ahogy kifordul­tam a Körös-partra. Ha nem figyeltem volna mozgásukat, bizony még suhancoknak tekinte­ném őket. De nem, nem azok. Komoly, kimért léptekkel haladtak, hal­kan, alig hallhatóan be­szélgettek. A középső, szőke fiatalember egy le­billent hajfürtjét helyez­te vissza, fésű helyett nyitott ujjaival... És... nézd csak, az a szélső, az újságárus fia! Szóval most mennek az eskütételre. Igen, ezt lát­ni meggondolt, férfias menésükön. A Várszegi­gyerek még a cigaretta szippantásaival is ezt áruluja el: „Tanító va­gyok!" És ezt a külsőt a szívük, jövőben szágul­dozó gondolataik köl­csönzik nekik. Bizony ez nagy nap. Tanítók vagytok, a nem­zet napszámosai. Büszke cím ez fiúk! Jogosan vagytok most valamivel magasabbak és valahogy melletek is emeltebb... Hm, sokat mondtam nektek így a hátatok mögött, . ahogy ballag­tunk. Nem hallhattátok, mert csak magamban be- széliem arról, hogy mennyire féltelek ben­neteket. Kezditek az éleJ tét, ami sokkot nehe­zebb, mint sejtenétek. Eddig csak zöldfülű srá­cok voltatok a zöld pa­dok között^Most meg­lett emberek, mi több: a nemzet lurkóiért felelős emberek. Nehéz lesz e: a felelősség. A mi né­pünk szívébe tud zárni embereket, tanítókat, dé­delget, simogat és meg­csókol, — de haragja Is van! Ha felborzolod nyu­galmát, ököllel csap eléd és álljt parancsol. így tanítsd hát gyermekét. Éretlen, nyers gyerek agyakkal dolgozol, mely kényesebb, finomabb a legfinomabb műszernél. Tiszta legyen a kezed, ha hozzányúlsz, mert külön­ben elromlik és soha többé nem használhatja a nemzet. Tudod mit kell ten­ned, hiszen ezt tanultad és látod is. Látod, mit akar a nemzet: a bőség kosarát, a szellem nap­világát. Ennek légy te is a szolgája. Hazánk ezen az úton megy, neked csak közéje kell állnod, oda a gyereksereg élé­re, akik, ha az öregek el­fáradnak, vagy kidőlnek, ők élre törnek és viszik tovább a zászlót, melyre ez van aranybetűkkel hí­mezve: SZOCIALIZMUS. De míg ők ezt a zászlót kezükbe vehetik, az apák, az anyák rád bíz­ták őket, légy dajkájuk, vigyázz rájuk, ne engedd szétszéledni őket, fogd meg kezüket, ha az árok szélére akarnak lépni Nézd, figyeld őket, vi­gyázz rájuk. ...És tudjátok mindig munkás és paraszt szülő­töket. Te pedig — engedd, hogy még utoljára te­gezzelek — Várszegi ta­nító, légy mindig büszke újságárus apádra.* Varga Tibor meri semmibe vette a tűzrendé- saefa felkészülést, s arattak betar­tását. Esért indítottunk eljárást Csík István, az Orosházi Sertés- tenyésztő Vállalat traktorosa el-' len, mert szikoafogó nélkül több vontatott kocsin szalmát szállí­tott; Gus György csorvási gépállo­más! gépkezelő ellen, mert az elő­írt oltó vizet nem tő v_ tette meg a figyelmeztetés után sem, s a mér­leget szabálytalan helyen tartot­ta, a rakományok tűztávolságánál figyelmen kívül hagyta az elő­írt távolságokat. Az eljárást tért roészstesem «z esetiekben is pénz­bírság kiszabása követte. Az asztagokba nakott gabonák védelme is kötelessége mindén termelőnek. Nem gondol erre Li- tauszki János Pálma tér, tanya 444 szám alatti. lakos. ■ A hanyagság­nak lett a következménye, hogy július 29-én éjjel 22 óra után ki­gyulladt a tanya mellett lévő bú­za és árpa asztagja s több mint 15 ezer forint kára tett, persze nemcsak neki, hanem ezzel egy- időben népgazdaságunknak te. Az ügy természetesen ezzel nem zá­rult le... Rendelet szabályozza, hogy szal­maféleségeket lakóházak padlá­saira, alsó épületekbe, szűk ud­varokba behordani nem szabad. Mégis előfordul, hogy olyan pad­lásra is felrakják a szénát, a szal­mát, ahol kémény vezet keresztül. Vagy éppen udvaron tüzelnek a szalmakazal közelében. Kovács Pál orosházi lakos például több­szöri figyelmeztetés után sem volt hajlandó magát alávetni a remde- leteknek és bosszankodott, amikor szabálysértés címén megbírságol­ta az orosházi tűzrendészet! al­osztály. A lakóházaknál berakott szal­maféleségek veszélyesek, különö­sen, ahol gyermekek is vannak; Bár már számtalanszor felhívták az illetékes tűzmedészeti szervek a szülőket a gyermekek okozta tűzesetek megelőzésének fontos­ságára, sajnos, mégis szomorú pél­dák igazolják, hogy többet kell tenni a szülőiknek és még jobban kell vigyázni gyermekeikre. Oros­háza lakossága még ma is meg­rendültem gondol a pár nappal ez­előtt Győrfi Ferenc, Hársfa utcai lakosnál előfordult tűzesetre, ahol felügyeletük nélkül játszadozó 4 és 5 éves gyermekeik tüzet okoz­tak az alsó épületben, ahonnan őket már csak holtan hozták ki a mentést végző tűzoltók. Csodálatos, hogy ilyen esetek láttán még mindig sokan nem ta­nultak. Még ma is többen feles­leges zaklatásnak tartják, amikor tűzrendészet! szerveink, a rendőr­ség és a tanácsok figyelmeztetik a lakosságot s ezzel óvják, védik a bajtól és a káresetektől; Kenyérgabonánk, évi termésünk betakarításának jó része még hátra van. Van tehát feladat, van még mit védeni és menteni. Le­gyen hát mindenki gondos őrzője, gazdája házatájának. Gyermeke­ink mosolya figyelmeztessen ben- nünüket méginkább a szülői gon­doskodásra. Zárjuk el a gyújtó­eszközöket, ne hagyjuk magukra még játék közben sem féltett kincsünket, a gyermeket. Minden tűzeset megelőzhető és csakis ■>-■]- tunk, előrelátó embereken múlik, hogy megtettümk-e eddig is és megteszünk-e a jövőben is min­dent a pusztítás elkerüléséért há­zunk táján. Tűzrendészed Hatóság, Orosháza. Pekingben, a Kínai Kommunis­ta Párt megalapításának évfordu­lóján ünnepélyes keretek között temutatták a május elsejei ün­nepségekről készült első kínai szélesvásznú dokumentumfilmet és a Prolog című szélesvásznas szovjet történelmi filmet. Peking­ben olyan nagy az érdeklődés a kitűnő szovjet film iránt, hogy a jegyek már októberig elkeltek. J eredményt ért el. Több tíz ezer forint értékű téglajegyet osz­tottak szét községeknek, váro­soknak. A községek és Békés­csaba város eddig már öt ezer forint értékű téglajegyet adott i el. Békéscsabán 2300 forintot, : Reformátuskovácshá/a 1000, i Szabadkígyós 400, Mezőberény 500, Köröstarcsa 530, Körösla- I dány pedig 200 forintot fizetett I be. Augusztus 20-án, a Békéscsabai Városi Nőtanács kezdeményezé­sére szépségversenyt rendeznek a ligetben. A szépségverseny iránt már eddig is nagy az érdeklődés. A verseny résztvevői közül a há­rom legszebb, díjat nyer. Az első díj egy nagyon szép nylon háló­ing. A Békés megyei Nőtanács a gyermekvárosért indított moz­galomban már eddig is szép

Next

/
Thumbnails
Contents