Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-09 / 185. szám

4 BÉKÉS begyei népújság 1957. augusztus 9., péntek A KISZ pártYeicíéiéről A kommunista pártok minde­nütt és minden időben nagy fi­gyelmet szenteltek az ifjúsági kérdésnek. Ennek tudható be, hogy az elmúlt évtizedek alatt a mi kommunista ifjúsági mozgal­munk olyan kiváló harcosokat a- dott a pártnak, a népnek, mint Ságvári Endre, Kulich Gyula, Kilián György, Kállai Éva elv­társak, akik életüket áldozták a kommunista eszmékért, de sokan a ma is élő elvtársak közül, köz­tük Kádár elvtárs, aktív munkát végzett az akkori ifjúsági moz­galomban. A felszabadulás óta elért sikereinkben ugyancsak meg található mindenütt az ifjúság, az ifjúsági szervezetek lelkes munkája. (MADISZ, EPOSZ, DISZ, SZÍT). Mindez azért volt így, mert a párt vezetése, politi­kai befolyása helyesen érvénye­sült az ifjúsági szövetségen be­lül. Meg kell azonban állapítani, hogy az MDP vezetésében elkö­vetett hibák negatív kihatással voltak az ifjúságra. Az országos pártértekezlet beszámolója igen nyíltan és reálisan foglalkozik ezzel, amikor megállapítja, hogy a párt adósa az ifjúságnak, mert amikor az ifjúság a legnagyobb krízisen ment át csak megállapí­totta, kritizálta a hibákat, de nem sokat tett a gyakorlatban, nem állt valóban az ifjúság mel­lé. Ugyanakkor felveti, hogy adós maga az ifjúság is a pártnak, a népnek, mert nem adta meg a tiszteletet azért a sok szépért, jóért, amit ez a rendszer nyújtott számára. Most, amikor ismertek előt­tünk, hogy milyen súlyos rombo­lást vitt végbe az ellenforrada­lom, főleg eszméivel, az ifjúság soraiban és amikor más részről egészséges kommunista ifjúsági mozgalom bontakozik ki, a párt­értekezlet megállapításaiból ko­moly tanulságot kell levonnia me­gyénk pártbizottságainak, párt- szervezeteinek és a KISZ-nek. Előttünk áll a dolgozó tanulóif­júság nagy tömege, mintegy 60— 70 000 ifjú és leány, akik egyre jobban kezdenek tisztán látni és akiknek zömét a KISZ-nek meg kell nyernie, és szocialista embe­rekké formálnia, bevonnia a szo­cialista építésbe. A KISZ még alig néhány hóna­pos fennállásra tekint vissza, mégis igen szép eredményekkel büszkélkedhet, bár még a me­gyében csak 4000 tagja van 122 alapszervezetben, de sokkal na­gyobb a munka, amellyel segí­tette a pártot az ellenforradalom felszámolásában, a hatalom megszilárdításában. Pozitívnak mondható a Megyei KISZ Szervező Bizottság irányí­tó munkája ebben. Dicséret ille­ti különösen az orosházi, a sar- kadi, a békéscsabai, a gyulai, az endrődi és még néhány terület if­jú kommunistáit, fiataljait, akik a legnehezebb időben is ott álltak a párt mellett és elsők között hozták létre a KISZ-t. Bár pozi­tív a KISZ munkája, mégis fel­lelhetők azok a hibák, amelyek, ha tovább hagyjuk növekedni, az egészséges ifjúsági munka fé- kezőjévé válnak. Sok megoldásra váró kérdés áll a KISZ előtt és igen sok KISZ-vezető, főleg alap­szervezetekben, tanácstalanul áll, nem tudja mit tegyen. A KISZ pártvezetésének érvé­nyesülése a párt helyes ifjúsági politikája nélkül ezek a problé­mák nem oldhatók meg. A marx- izmus-leninizmus tanítása sze­rint a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség olyan hajtószíjj, amely se­gít a pártnak az ifjúság kommu­nista nevelését megoldani, tarta­lékot nevel a párt és minden te­rület számára. A KISZ a többi szervezetektől annyiban különbözik, hogy ez a párté, a párt ifjúsági tömegszer­vezete, melyről külön fejezet van a párt szervezeti szabályzatában, mely szerint a párt megfelelő szervei közvetlenül vezetik a KISZ szerveit és szervezeteit. A KISZ-re kötelezőek a párt hatá­rozatai, és azokat végre kell haj­tani, ezért nincs is külön MSZMP csoport a KISZ-ben. A párt szá­mára azért is nagyon fontos az if­júsági kérdés, hogy olyan új nem­zedék nevelődjön, mely méltó lesz az idősebb nemzedék helyé­re lépni. Ezért a legfontosabb, hogy ne engedjük felújulni a ré­gi, az ifjúság, az ifjúsági szövet­ség ügyét lebecsülő nézeteket. A párt Megyei VB augusztus 3-i ü- lése komoly lépést tett affelé, hogy az ifjúsági kérdés valóban fontosságának megfelelően le­gyen kezelve a párton belül és a társadalmi élet minden területén. A VB-ülés alaposan elemezte az ifjúság, a KISZ helyzetét és át­gondolt távlati tervet terjeszt a legközelbbi VB-ülés elé, mely közel egy évre fogja meghatároz­ni a feladatokat. Milyen főbb problémák jelent­keznek ma a KISZ pártvezetésével kapcsolatban? A pártvezetés mindenekelőtt a választott pártszervek vezetéséír jelenti. Ha ezt vizsgáljuk, meg kelj állapítaná, hogy jobban foglalkoz-, nak a KISZ-el, mint ahogy az a DISZ idején volt. A párt-végre- hajtóbizottságai, vezetőségei na­pirendre tűzik az ifjúsági kérdést és egyes helyeken alaposabban meg is vizs­gálják (Gyula, Orosháza, Békése Batfonya). Azonban talpasztalat, hogy többségében általánosságban rövid szóbeli beszámolók alapján (Szeghalom, Mezőkoyácsháza) vi­tassák, illetve sokszor vagy senki vagy egy-két elvtárs szól hozzá, természetes sok esetben szintén általánosságban. Kevés helyen van mélyebb elemzés, kevés he-' lyen fogadnak el hosszabb időre és egyben közvetlen feladatokra szóló alapos, konkrét tervet, amit aztán jól lehetne ellenőrizni a végrehajtás során. Ezeknek oka hogy sok elvtárs nem is ismeri az! ifjúságot, a KISZ-t, nem is jár oda. Ezt bizonyítják olyan tényék, mint a mezőkovácsházi VB ülésen, ahol első napirend volt ugyan a KISZ jelentése, azonban csak egy elvtárs szólt hozzá, a második na­pirendhez pedig hét elvtárs. Vagy három járási párt VB augusztus­ban napirenre tűzte az úttörő munkát VB ülésre, olyan időben, amikor szünetel a tanítás, szabad­ságon vannak a tanárok és a ta­nulók, nem beszélve arról, hogy a KISZ-el együtt kívánják tárgyal­ni, ami csak felületességet ered­ményezhet. A KISZ megalakulásakor sokklal nagyobb törődés volt a pártban az ifjúság iránt és most bizonyos kö­zönyösség kezd lenni, ez viszont vissza veti a KISZ aktivitását. Pe­dig jelenleg Igen sok probléma vár megoldásra a KISZ-ben. Igaz, hogy a KISZ szervezetei harcban szü­lettek, főleg a párt házai körül, ami edzettebbé, öntevékeynebbé tette, mint amilyen a DISZ volt. De máris negatív jelenségekkel találkozunk a szervezetek zö­mében, az úgynevezett „harco­sabb idők”, (plakátragasztás, őrség, ifjúsági találkozók stb.) elmúltával. Tanácstalanság, „munkanélküli­ség" kezd úrrá lenni. Nincs prog­ram, feladat. A vezetőség se látja világosan a feladatokat, nem tud­ja, hogy irányítsa a tagságot. Több helyen bizonyos szektás befelé- fordulás tapasztalható (Orosháza Békéscsaba, Ruhagyár, Sarkad stb). nem akarnak új tagokat megnyerni, felvenni a KISZ-be. A „törz&gárda" jól érzi együtt magát, a kint lévő fiattal ok at úgy látják, hogy egy-két kivételtől eltekintve, nem valók a KISZ-be, csak felhi-* gulnának velük. Kevés a paraszt- íiafcal, főleg az egyénileg dolgozó paraszt. Szarvason 60-ból 5, Sar­kadon 172-ből 8. Az EPOSZ tagok megnyerése sem folyik kielégítő­en. Nincs még kidolgozva a kü­lönböző ifjúsági rétegek (munkás paraszt, diák, lányok, vallásos fia­talok, stb) irányában folytatandó politikai, nevelő munka formái. Meg kell oldani, hogy az ifjúság kommunista nevelésében felhasz­nálásáig kerüljenek megyénk gaz­dag forradalmi tradíciói. Nem ér­tik sok helyen a KISZ vezetői, ho gyan egyesítsék a KISZ-ben a hasznos politikai vitát, a termelés-^ sei való foglalkozást a szórakozása sal, a kultúr élettel, a sporttal, ho­gyan lehetne hasznos és vonzó a KISZ az ifjúság, a tagok számára. És még számtalan probléma van mind a középiskolás KISZ szerve­zetek létrehozása, az úttörő szer­vezet vezetése, állami, társadalmi szervékkel való együttműködés. Mindezek megoldására kell ráve­zetni a KISZ-t, megtanítani a KISZ vezetőit erre, ez a KISZ pártvezetésének fontos kérdése. A pártnak újra adni kell felada­tokat a KISZ-nek minden város­ban, üzemben és faluban, úgy ahogyan az ellenforradalom ide-« jén kezdett ez kibontakozni. Elvét­ve ma is találni pártmegbizatást (cséplés, útépítés, fásítás, védnök­ség, rohammunka, de nem kielé­gítő, mondjuk, miért csak márci­usban kaptak a fiatalok őrségbe beosztást és most miért nincs errs mód? .,A, Békéscsabai fiatalok ma is csillogó szemmel beszélnek ar­ról a harci gyakorlatról, melyen a munkásőrséggel együtt vettek részt a pósteleki kastély környé­kén. Mi az akadálya ma bárhol a megyében hasonló akcióknak? Vi­lágosan kell látni, hogy mindig ak­kor volt aktív az ifjúsági mozga­lom, amikor szinte a párt kéz« alatt, a párt házai körül, az idős kommunisták mindennapos e- gyüttléte és harci feladatok kijelö­lése alapján dolgoztak a fiatalok. Nagyon jó, hogy sok- fiatal kom­munista van a KISZ-ben (a ta­gok 20—25 százaléka), bár eze­ket is rendszeresen be kellene számoltatni és újra megbízni, segíteni, de még fontosabb len­ne, ha a legjobb arra alkalmas idős, 19-es tapasztalt elvtársa­kat küldenénk fontos pártfel­adattal a KISZ-be, esetleg a KISZ vezetésébe is. Ezek az elvtársak, ha nap-nap u- tán ott lesznek, a követendő egy­szerű kommunista ideált fogják jelenteni a fiataloknak és lesz harcos új gárda. Itt szükséges megmelítemi, hogy a vezető kom­munisták is rendszeresebben kell, hogy járjanak a fiatalok közé, szóljanak hozzájuk ifjúsági gyű­léseken, ismerjék meg az életben az ifjúsági problémáit és hibáit. Ne félévenként tegyenek látoga­tást, mint azt sok elvtárs a DISZ idejében tette. A Megyei Párt VB jóváhagyta a megyei KISZ szervező bizottság egyéves akció programját. Ezt a programot a KISZ alapszervezeti vezetőségi tagokkal, mintegy 550 —600 aktivistával egyhetes tanfo­lyamon fogják feldolgozni és a helyi viszonyokra alkalmazni. Se- gítenük kell, hogy mindenütt he­lyes és jó program-tervek szüles­senek és végre is legyenek hajtva. Meg kell adni „a hogyanra" a vá­laszt a nagy és a kis kérdések­ben, de vigyázni kell, hogy a nap­nap utáni pártirányítás ne csök­kentse a KISZ önállóságát, ön- tevékenységét, hanem ellenkező­leg, növelje azt. Nem kész recep­tet, tervet kell adni, hanem rá­vezetni az ifjúsági vezetőkot, hogy ők a saját fejükkel jussanak el a megoldáshoz. A párt központi Bizottsága ez év márciusi és májusi határozata kötelezi a pártbizottságokat s párt- szervezeteket, hogy állandóan kí­sérjék figyelemmel a különböző szervek, intézmények tevékenysé­gét az ifjúság nevelésében. Sok­szor elhangzott már, hogy az if­júság nevelése legyen társadalmi ügy, de nem sokat mentünk eb­ben sem előre. Ha igazán pártügy lesz először az ifjúság nevelése, akkor társadalmi üggyé tudjuk tenni. Az ifjúságon belül fellelhe­tő hibákért nemcsak a fiatalok, talán elsősorban nem ők a felelő­sek. Igen sok közönnyel és rossz példával találkozott az ifjúság és az ifjúsági szövetség is (az ifjúsági helyiséget mákgubó gyűjtőnek adták át stb.) Voltak szülők, akik sérelmeik miatt minden rossznak elmondták a rendszert, elhallgat­va azt a nyomort és megalázta­tást, amiben a Horthy-rendszer- ben éltek. Elhallgatva azt a gyer­mekeik előtt, hogy az idősebb nő­vér csak szolgáló lehetett a jegyző úrnál, vagy a malmosnál, míg a fiatalabb húga, öccse ma egye­temre jár. És most, amikor Kana­dából és másfelől telesirt levele­ket kapunk és hallgatják fájó | szívvel az „Oly távol messze van | hazám” című dalt, döbbennek rá, mire vezetett az akkori foglalko­zás gyermekeikkel. Számtalan szerv, intézmény és annak vezetői kezdik elfelejteni október 23-át és újra közönyö­sek az ifjúság iránt, pedig van mit levonni tanulságként. Nem engedhetjük meg azt sem, hogy újra széjjelhúzkodják az ifjúsá­got (földszöv., tűzoltó kultur­ell portokban, SZHSZ-körben, leánykörben, sportkörben, kul- túrházban stb) és a KISZ-en kívül foglalkozzanak velük. Ez újra az ifjúság egységét bonta­ná meg, mert ezekben a körök­ben, csoportokban lényegében új ifjúsági szervezeteket "-óznak létre, ahol többnyire öncélú „po­A 2 éves mezőgazdasági szakis­kolák a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok részére olyan szakmunkásokat képeznek, akik jó gyakorlati szaktudásuknál fog­va brigádvezetői teendőket is el tudnak látni. Az iskolák lehetőséget adnak a szakképzett tsz-tagok utánpótlá­sára. Ezért szükséges, hogy a ter­melőszövetkezetek a fiatal tago­kat 17—27 évig küldjék el az is­kolára. is termelhetünk. Egyik mód, ha a magot mindjárt az áliandó helyé­re vetjük szeptember folyamán. Amint a saláta kikelt, ritkítsuk, és ismételten kapáljuk. A máso­dik mód, ha palántákat nevelünk. Szeptember első felében szabad­földbe vetjük a magot és a 2—3 leveles palántákat szeptember végén, október elején állandó he­lyükre ültetjük ki. Ha a palánta a fagy beálltáig meggyökeresedik és nem fejlődik erőteljesen, ak­kor jól bírja majd a telet. litika mentes" élet folyik. Világosan le kell szögezni: az if­júság szocialista nevelés minde­nekelőtt az egységes ifjúsági szer­vezetben, a KISZ keretén belül történik, amelyet a párt közvetle­nül vezet. Ezért nem tartható az az álapot, hogy a KISZ-ben le­gyen a politika és más helyeken az eszköz, felszerelés, szakmai ve­zetők, a sport, kultúrélet, a szó­rakozás. Biztosítani kell, hogy az ifjúság sokoldalú neveléséhez a szükséges erkölcsi, politikai, anya­gi eszközök feltétele meg legyen a KISZ-en belül. Ezért határozott úgy a Párt Megyei Végrehajtó Bi­zottság, hogy a különböző szer k (tanács, MÉSZÖV, népfront, szak- szervezet stb.) tervet kell, hogy készítsenek az ifjúság, a KISZ po­litikai és anyagi támogatására vo­natkozóan. Eionek megfelelően természetesen helyiségeket is biz­tosítani kell. De a pártnak ugyan­akkor vigyázni kell arra, hogy az is meg, más résziül a KISZ maga ifjúság nem kapjon mindent ké­szen, dolgozzon érte és becsülje is törekedjen a jó együttműkö­désre. Sok más kérdést szóvá lehetne még tenni a KISZ pártvezetésével kapcsolatosan, de az itt említet­tek megoldása igen égető és ha­tása nem fog elmaradni. A KISZ most kezd majd szélesebb mérték­ben dolgozni és a következő év az ifjúsági mozgalom nagy fellendü- désének éve kell, hogy legyen. Hazánkban levertük az ellenfor­radalmat, gyorsan helyreállt a politikai, gazdasági és kulturális élet és szinte korlátlan lehetőség nyílt az ifjúsági munka fellendí­tésére. Ezért kell a pártbizottsága­inknak és pártszervezeteinknek határozottan és nagy gondossággal kézbe venni az ifjúsági kérdést. Az ifjúság, a KISZ ügye, nem kam­pányfeladat és soha sem kerülhet le a napirendről, ahogy a gyer­meknevelés sem lehet kampány egy családon belül. Szemünk e- lőtt kell legyen, hogy a mai ifjú­ban a holnap felnőtt embere él és amilyenné formáljuk, olyan lesz szocialista holnapunk. Násztor Sándor Termelőszüvetkezeiek is küldjenek fiatalokat a mezőgazdasági szakiskolákra! Áttelelő saláta termesztése Áttelelő salátát kétféleképpen Az iskola és a kollégiumi ellá­tás teljesen ingyenes, az elméleti tanulás mellett az iskola tagjai részt vesznek a korszerűen fel­szerelt tangazdaságok munkájá­ban. Az iskola elvégzésével a hall­gatók elnyerik a „szakiskolát végzett gazda” címet. A szakiskolákra augusztus 20- ig lehet még jelentkezni az isko­lák igazgatóinál. Az iskolák címét a helyi tanácsok mezőgazdasági osztályai adják meg. Termeszthetjük a salátát téli fogyasztásra úgy, hogy a szeptem­berben szabadföldbe nevelt pa­lántákat október első felében melegágyi keret között levő ágy­ba ültetjük, s ablakokkal takar­juk. Amint a nagyobb hideg be­következik, a keretet meleg trá­gyával vesszük körül és az abla­kokat még szalmafonattal vagy gyékénytakaróval külön is meg- védjük. Az ilyen saláta már de­cember végére vágható. Jól telelő salátafajták: a Her­kules, a Nansen és a Téli Vajfej.

Next

/
Thumbnails
Contents