Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-23 / 196. szám

VI ág proletárja! egyesüljetek: MUNKÁSOK. PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1957. AUGUSZTUS 23., PÉNTEK Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 196. SZÄM Üdvözlet a román nagy nemzeti ünnepe népnek alkalmából Ma ünnepli a testvéri román nép felszabadulásának 13. évfor­dulóját. Tizenhárom éve szabad a Román Népköztársaság. 1944. au­gusztus 23-án valósult meg — a kommunista párt által vezetett hazafias erők hősi harcainak ered­ményéként — az a fegyveres népi felkelés, amely végett vetett a fasiszta katonai diktatúrának és Románia kivonta a szovjetelle- mes háborúból s megindította a harcot a hitleri fasizmus ellen. Az 1944. augusztus 23-i fegyve­res népi felkelés hatalmas szociá­lis átalakulások távlatait nyitotta meg a román nép előtt. Létrejött a népi forradalom megvalósításá­ért vívott harc sikerének előfelté­tele, melyet az egész nép folyta­tott, élén a kommunista párttai. Az 1944. augusztus 23-i fegyve­res népi felkelés előkészítése és megvalósítása a Román Kommu­nista Párt a nép felszabadításáért vívott harcának egyik legdicsősé­gesebb szakasza. Megkoronázta azt a harcot, melyet a párt a szov­jetellenes, bűnös háború megszűn­tetéséért folytatott. Betetőzte azt a szerteágazó politikai és szerve­zeti munkát, melyet a párt vég­zett a nép hazafias erőinek moz­gósítására a hitleri elnyomókkal (szemben. Minden az új történelmi feltéte­lek között valósult meg, melyet a szovjet hadsereg a hitleri had­erők felett aratott győzelmek so­rozatai hozták létre. A szovjet hadsereg feltartóztathatatlan elő­retörése meggyorsította a fegyve­res népi felkelés kibontakozását és újabb szenvedésektől, anyagi veszteségektől óvta meg a román népet. A román hadsereg egységei, a hazafias erők, a felfegyverzett munkáscsoportdk hathatós támo­gatásával néhány nap alatt döntő csapást mértek a hitleristákra, meghiúsították a fasiszták minden törékvéseit, amely gátat akart vetni a román nép felszabadulási harcának. A kommunista párt által veze­tett román hazafias erők hősi har­cával, a fegyveres népi felkelés teljes győzelemmel ért végett. Megdöntötték a katonai diktatú­rát, elűzték a hitleri megszállókat és a román nép — történelmében először — a szovjet hadsereg se­gítségével kivívta igazi nemzeti függetlenségét. Az imperializmus igája alól fel­szabadult fiatal román állam tör­ténelmében új szakasz kezdődött, a népi demokratikus rendszer, a proletariátus és a parasztság for­radalmi — demokratikus likta- túrájának megerősítéséért vívott harc. E küzdelemben a proletáriátus •— szövetségre lépve a dolgozó pa- rasiztsággal — győzelmet aratott. A felszabadulás óta eltelt 13 év alatt nagy átalakulások mentek végbe Románia gazdasági, politi­kai szerkezetében. A munkásosz­tály marxista-leninista tanítással felvértezett pártja, a burzsoá-de- mokratikus forradalom befejezése útjára vezette a román népet és az utóbbi tíz évben a szocialista forradalom útján halad. A dolgozó nép ezen az úton olyan szabad és független hazát létesített, amely­ben valóban a maga urává vált. Az új társadalom kialakításában a Román Munkás Párt magáévá teszi a Szovjetunió Kommunista Pártjának történelmi tapasztala­tait, a szocializmus építésének szovjetunióbeli tapasztalatait, s ezeket az ország történelmi viszo­nyaira alkalmazza. A felszabadu­lástól eltelt történelmileg rövid idő alatt Románia egy félgyarmati országból — melyben a népet ke­gyetlenül kizsákmányolták —■ a leghaladóbb társadalmi rendszer­rel rendelkező országok sorába lé­pett. A Román Népköztársaságban ma minden hatalom a dolgozó né­pé, amely felszabadulva az elnyo­más alól minden erejét, minden hozzáértését hazája felvirágoztatá­sának szolgálatába állítja, egy még boldogabb élet kialakításáért. A párt és a kormány nagy gon­dot fordított és fordít arra, hogy a tömegek mind nagyobb mérték­ben vegyenek részt az állam, a tartományok, a rajonok, a városok és községek ügyeinek intézésében, a termelés megszervezésében és irányításában, a szocialista de­mokrácia megerősítésében. Az új tanácstörvény jelentősen növelte az államhatalom helyi szerveinek hatáskörét. A tanácsok a saját működési területükön irá­nyítják az egész gazdasági, állam- háztartási, szociális- kulturális és közigazgatási tevékenységet. A gazdasági vállalatok, községi vál­lalatok, egészségügyi és kulturális intézmények jelentős számát alá­rendelték közvetlenül a tanácsok­nak. Sikerült biztosítani a taná­csok működésének lehető legjobb anyagi és pénzügyi feltételeit ab­ból a célból, hogy a tanácsok a ma­guk hatáskörében megoldhassák a gazdasági élet különféle kérdéseit, a helyi szociális és kulturális prob­lémákat, hogy ösztönözhessék a la­kásépítkezéseket és egyéb építke­zéseket. A tanácsok felhasználhat­ják saját vállalataik jövedelmét, a területükön működő más vállala­tok terven felüli jövedelemének bi­zonyos részét, az egyes adókból befolyt összegeket, valamint az ál­lami költségvetési előirányzatokat. Kormányintézkedések egész so­ra biztosította a gazdasági vállala­tok vezetői hatáskörének kiszélesí­tését. Közvetlen kapcsolatot léte­sítettek a szállító és rendelő vál­lalatok között, a tömegfogyasztási cikkeket előállító gyárak és keres­kedelmi szervezetek között, még­pedig olymódon, hogy ezek a kap­csolatok kedvezően hatnak a ter­mékek minőségének javítására és a választék növelésére. Az ipar erőteljes fejlesztésének eredményeként az ország ipari termelésének volumene 1938-hoz viszonyítva 1955-ben elérte a 299 százalékot, 1956-ban pedig a 330 százalékot. A termelőeszközöket előállító ipar elsődleges fejleszté­se visszatükröződik abban a tény­ben is, hogy a szektorok termelé­si színvonala 1956-ban 415 száza­lékot ért el, 1938-al szemben. A termelésnek ez a fokozott lendülete a Román Népköztársa­ságot egy jellegzetesen agrár or­szágból fejlődő agráripari ország­gá alakította át. Az ipar nagy je­lentősége a nemzetgazdaságban kitűnik, de a nemzeti jövedelem­hez való hozzájárulásából is. így például 1955-ben az ipar 47.5 szá­zalékkal járult hozzá a nemzeti jövedelemhez az 1949. évi 41.7 szá­zalékkal szemben. A népi hatalom éveiben, a szo­cialista ipar létrejöttével és fej­lődésével egyidejűleg Románia mezőgazdasága mély átalakuláson ment át. A népi demokratikus ál­lam traktorokkal és mezőgazdasá­gi gépekkel látta el a mezőgazda­ságot. Romániában jelenleg 236 gépál­lomás és 323 állami gazdaság mű­ködik. Ezek összesen 32 160 trak­torral rendelkeznek, 15 lóerős egy­ségekben számítva és továbbá különféle mezőgazdasági gépek­kel. Az 1951—1955 közötti idő­szakban 16 iparvállalatot specia­lizáltak traktorok és mezőgazda- sági gépek gyártására. Ezek a gyárak 30 féle mezőgazdasági gép sorozatgyártását kezdték el. A ro­mán ipar ma abban a helyzetben van, hogy biztosítani tudja az or­szág mezőgazdasági gépszükségle­tének legnagyobb részét. A gép­állomások például gépeikkel 35 féle mezőgazdasági munkát vé­geznek. Az állami gazdaságok mind nagyobb mennyiségben ter­mesztenek gabonát és egyéb me­zőgazdasági terméket. Az állami gazdaságok nemesített vetőmag­vakkal, gyümölcs- és szőlőoltvá­nyokkal, tenyészállatokkal látják el az egész mezőgazdaságot. Az ipar és a mezőgazdaság te­rületén elért kimagasló eredmé­nyek alapját képezik annak a fejlődésnek, melyet a testvéri ro­mán nép az életszínvonal emel­kedésében elért. Kívánjuk a román népnek, hogy hazája, a Román Népköztársaság egyre erősödjék, s minél nagyobb eredményeket érjenek el a szo­cializmus építése útján. US2ŰL a Román Népköztársaságból Costarica a Román Népköztársaság tengerparti városa. Jelentős tengeri kikötővel rendelkezik. Képünk Constanca egyik legszebb ré­szét mutatja. A természet szépségeit kedve­lők részére sok szépet tartogatnak a Román Népköz- társaság hegyei, erdői. Képünk a Meziad barlang bejáratát mutat­ja, mely szépségé­vel kellemes per­ceket nyújt a lá­togatóknak. Képünk a Bucegi hava­sok, Jalomita völgye egyik juhászát ábrázolja, aki ö- römtől sugárzó arccal mu­tatja a román dolgozó pa­rasztság megváltozott életét. Ez a juhász is mindent meg- tesit azért; hogya tervben 1960-ra előirányzott 15 mii. Hó birka felnevelése meg­valósuljon és amelyből leg­alább nyolcmillió finom és félfinom gyapjas lesz. A Román Nép- köztársaságban ü mindent megtesz­nek azért, hogy a gyermekek tiszta, jól felszerelt óvo­dákban, napközi otthonokban tölt­sék idejüket amíg szüleik dolgoznak. Képünk az egyik bukaresti óvodá­ban készült, ahol gyermekek min­den figyelme az óvodában tartott előadásra irányul.

Next

/
Thumbnails
Contents