Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-19 / 194. szám
A Magyar Népköz- társaságban minden hatalom a dolgozó népéi Nemzetnek ásott mély gödörből állottunk ide — vallanil Tizenkilencnek parazsából dobbantunk elő győztesen! — Szovjet hősök vérével hintett szabad hazánknak — győzelem 1 Hála érte a szovjet népnek Jillr« an- . »<-> . . .. A.. íMjrf rfijfc Mit biztosított nekünk, nincstelen parasztoknak a kapitalista alkotmány? Még rágondolni is fájó. A kapitalista alkotmány a munkához való jogot sem biztosította, hiszen annyiszor bejártuk az e- gész országot, mint kubikosok munkáért — e- rtdménytelenül. Világosan él bennem az az időszak, amikor százával álltunk a községháza e- lőtt, a piactéren munka nélkül. Volt inségmunka. Lehetett, sőt nem egyszer idézésre kellett menni Takács Ferenc, volt községi főjegyző rizstelepére fillérekért dolgozni. Hát ez volt a kapitalista alkotmány. A nép alkotmánya? A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. E két mondat úgy érzem, nekünk mindent jelent. Ma nem kell a munkanélküliség-, tői félnünk, nyíltan, 6- szintén nyílváníthatjuk véleményünket. Nincsenek rongyos, satnya, é- hező gyermekek. Nincsenek munkanélküli emberek, de vannak vidám arcú, egészséges gyermekek. Ezt akarták megsemmisíteni 1956. október 23-a után belső és külső ellenségeink és azt, amit a Szovjetuniótól kaptunk: szabadságunkat. Hálával gondolok ezért a Szovjetunióra. SZENTESI SÁNDOR VB-elnök. Köröstarcsa. Hóbei János emlékezik Az augusztusi vakító nap, mintha most mégjobban sütne úgy érzem, amikor találkoztam Hóbei Jani bácsival, a szarvasi Táncsics Tsz központjában, a cséplőgép mellett. Kocsis... Tíz kereszttel állt a gép mellé. Szó sem róla, igen szépek, súlyosak a kévék, amibe az éltető acélos búza van, de ő idős kora ellenére is könnyedén dobálja őket a kévevágónak. Jó erőben van Jani bácsi, de kell is ez, hiszen naponta száz-százti- zenöt keresztet hord be két pejkó- jávah Amikor élete felöl érdeklődöm, szinte nedvesen csillog a szeme. — Sok nélkülözést értem meg a múltban, sok száz és ezer talicska földet toltam fel a töltésre, sok hajnalban keltem fáradtan, kirepedezett sarkamból folyó vérrel, a „híres Schwartz’“ csabacsűdi birtokán. De az évek, egyre csak azt mondták nékem, — becsüljem mindig az embert, az egyszerű proletárt, a kubikost, harcoljak a népnyúzás ellen — a fejlődésért. A múltban éltünk, mert é}ni kellett, tudtuk az élet parancsát, mentünk dolgozni, — és robotunkkal növeltük a másik ' maréknyi magyar, a kulákok, és földbirtokosok gazdaságát. Apámnak öt kai tasztrális hold földje volt, öten voltunk testvérek. Nagyon nehéz volt a megélhetés. Mikor a felszabadulás beköszöntött hozzánk, új élet kezdődött! A múltnál sakkal jobban emJ lékszik az elmúlt tizenkét évre. Ezekről így: — 1948. szeptember 11-én több társammal megalakítottuk a szarvas Táncsics Tsz-t és engem tettek elnökké. Életemben sohasem hittem volna, hogy ilyen nehéz kezdeni... Állatunk nem volt, pénzünk sem, sokat kellett harcolni a tagság érdekében a még lábadozó kulákokkal. Munka munkát követett, — de már a mienken dolgoztunk. — Röviddel utána bekötöttük Bolza gróf uradalmi istállójába a mi lovunkat, nemsokára az első tehenet. Csak az első évek voltak nehezek, utána szép eredményeket értünk el. Évről-evre nőtt a taglétszámúink. Jóban, rosszban együtt voltunk, öt és fél évig voltam * tsz elnöke, de nem akartam iskolába menni s így a fiataloknak adtam át a helyemet. Most nagyon jól állunk, a régi semmiből és senkiből másfélmillió fel nem osztható szövetkezeti vagyona van termelőszövetkezetünknek. Tizenkét évi fáradtságomért kaptam megbecsülést s ezidáig elvégzett munkám gyümölcsét, számításomat megtaláltam. Igyekszem elfeledni a múltat, — de nehezen megy —, mert szívemben még sajog a múlt megaláztatása. Az ellenforradalom alatt én mindig az elmúlt tizenkét évre gondoltam, mely kenyeret adott a kezünkbe és a „fokhagymát átváltotta szalonnára”. Most alkotmányunk nyolc éves évfordulójának tiszteletére csak anyyit üzenek: Köszönöm azt, amit testvéreink nek, barátaimnak, proletártársa- imnak adótt és biztosított az alkotmány. szín béla Tudom, mit jelent a nép államának önzetlen segítsége Mit adott a nép állama, és az Alkotmányunk nekem? Néhány tömör szóval is meg lehetne mondani: sokat, nagyon sokat. Sok volna mindazt leírni, amit szeretnék: a múlt és a jelen közötti különbErre is csak a né p államában van lehetőség: Réti Jánosék állami kölcsönnel családi házat építenek. séget, megváltozott é- letünket. Államunk, alkotmányunk hozzásegítette gyermekeimet, hogy ösztöndíjjal, állami támogatással tovább tanuljanak; Hisz havonként hozzávetőleg is 700—800 forint az az összeg, mellyel államunk e- gyiik-egyik gyermeknek az iskolai, illetve kollégiumi ellátását biztosítja. Nekem három gyermekem tanul, ebből kettő már negyedéves egyetemi hallgató. Én tudom, hogy mennyire felmérhetetlen az államtól kapott segítség. Mint édesanya előtt az lebeg, hogy gyermekeimet úgy neveljem, hogy azok becsületes emberekké legyenek. S én szívem teljes melegével segítem a nép államát. Mucsi Imréné Békés, Báthori u. 10. DJ REZSŐ: Néphaíalmunk ünnepén Tekintetem suhan a rónán: csendes a táj, az ünnepi. Hús tavakban nem fürdik senki, a víz önmagát fürdeti. Hol lehetnek, hová vonultak az elmúlt hetet pihenők, merre gyűjtik pezsdítő "tetthez, cselekvéshez a friss erőt? — Kérdésedet kiáltsd világgá, s millió visszhang így felel: — Hazánk dolgos apraja-nagyja ma néphatalmat ünnepel! Alkotmányunk szent ünnepének mély, áhitatos csendje ez, ami parton és vizek hátán; s viráeerdőkttn száll, neszez ; j i Meghajolnak és leborulnak zászlóink ma a tereken i 11 i.. szabad élettől ittasultan fut át a vér az emberen! Fejünk emeli, szemünk gyújtja a néphatalom tudata! Életünkre e nagy nap, mintha virágesőként hullana: — csupa szín és illat az ország; gyermekajkakon méz csorog, versünk, dalunk, örömünk méze csordul s az ország — mosolyog; aztán tapsol, de aztán árad; tengerré árad öröme: hegyek, síkok, városok, falvak terét égzengőn tölti be új, hatalmas honfoglalásunk diadalfütött’ mámora s üdvözlésül mélyből az égre szökken zászlaink zápora! Jobbágynak ásott sírveremből támadtunk ide — hallani! Megyénkben az elmúlt tizenhárom esztendőben Igen sok ÚJ iskolát építettek. Szabadkígyós gyerekei is új általános Iskolát kaptak a nép államától. Építettünk és építünk mindent, amire a népnek szüksége van. Pusztaottlakán a múlt évben építettek gyönyörű kul- túrliázat, melyet belső szépségében is megcsodálhat bárki.
