Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-19 / 194. szám

nép igaz hőse: Berta Somogyi Lajos A Horthy rendszer idején vé­geztem a tanítóképzőt. Oklevelem elnyerése után borbélyságból élő édesapám több mint egy évig fi­zette az adósságot, amit taníttatá­somra különböző helyekről kért tel. Miután oklevél volt a kezem­ben, szerettem volna álláshoz jut­ni. Megpróbáltam kérvényezni a különböző ,,nagy- és főtiszteletű" egyházi magasságokhoz, azonban mindez hiába volt. Végleges állás­hoz csak azért juthattam — okle­velem megszerzése után néhány év múlva —, mert akkor már tar­tott a második világháború, s a férfi tanítók közül sokat elvittek katonának. tovább nem jutottam, akkor is hi­vatalos ügyekben. A felszabadulást óta minden nyáron tudtam utazni szórakozásból is, részben a szak- szervezet segítségével, részben pe­dig egyénileg, s így megismerhet­tem hazánk legszebb tájait. Két évvel ezelőtt résztvettem egy kül­földi tanulmányúton is a Német Demokratikus Köztársaságban, — én, az egyszerű néptanító, a múlt rendszer megvetett je. Hát néhány szóban kifejezve ezt jelenti nekem a mi alkotmányunk. Így leírva tálán nem soknak lát­szik ez, de nekem mindent jelents a megbecsülést, a szabadságot, az élet igazi értelmét. Az őszi tragikus események rá­döbbentettek, engem is arra, hogi eredményeinket az ellenforradal­márok hogyan akarták megsemmi­síteni, s bennünket, kik szeretet­tel és hűséggel viseltettünk a mun­káshatalom iránt Hidas Antalnak, a Moszkvában élő magyar költőnek két sora jut eszembe most e levelem befejezé­sekor: A Magyar Népköz- társaság a munká­sok és dolgozó parasztod állama! Az igazi változást, a teljes meg­becsülést csak alkotmányunk tör­vénybeiktatása után éreztem. Ezt követően mód nyílt arra., hogy tovább tanuljak. Felvételt nyertem az egyetemre. Majd a párt bizalmából vezetői beosztást kaptam az egyik diákotthonban. Néhány évvel ezután megvaló­sult kislánykoromban elképzelt vágyam: egyetemi oklevelet kap­tam a tanítói végzettség mellé. Igaz, hogy 18 évi késéssel, de a mi államunk lehetővé tette, nekem is mint őszülő asszonynak, melyet az urak kormánya, mint fiatal lány­tól megtagadott. Emlékezzünk erre a képre: Berta Somogyi La­jos, a nép igaz hőse, a Köztársaság-téri harc hőse ő. Amikor ez a kép készült róla, még lábadozó be­teg volt, s életéért vívtak csatát az orvosok. A ha­lálból jött vissza és ma már rendőr alhadnagy. A nép hű Ha, akotmányunk, a proletárhatalom őrzője volt, maradt és lesz ezután is. Nézzük még egyszer ezt a képet és emlékez­zünk: soha többé nem engedjük, hogy a nép ellen­ségei a proletárhat ltomra törjenek! Biztosíték erre az a sok ezer Berta Somogyi Lajos, akik hősként álltak helyt október viharában is! „A harcban nem szabad megállni Bajtárs szorítsad a fegyvered" BENCZE OTTÓNÉ, általános iskolai igazgató Ott leszek mindig, AHOL A LEGTÖBBET KELL TENNI A múlt rendszerben Budapestnél A felszabadulás előtt gazdasági cseléd, majd vasúti pályamunkásként dolgoztam. Álmodni sem mertem arról, hogy valaha is annak az állomásnak leszek a főnöke, ahol több éven keresztül mint pályamun- kás dóig óztam. A felszabadulás után el­végeztem a középiskolát. Gyermekem nem az elemi iskola 4. osztályánál fejezheti be tanulmányait, mint én a múltban, hanem gimnáziumban tanul. S mindezt a Szovjetunió felszabadító harca nyomán a hatalomra jutott munkás- osztály, a kommunisták vezetésével vált lehetsége ssé. Nem f elejtem soha, hogy miként dúlták fel lakásomat, és az állomás főépületéről hogyan v jrték le a vörös csillagot s a va­súti vágá ;yzatot miként rongálták meg, s tiporták porba Lenin elvtárs arcképét. E napon különösen határozott elszánt­sággal m ogfogadom, hogy még inkább ott leszek azok között ,akik vállalják a har­cot és nem engedjük többé, hogy egysze­rű emberek legyenek áldozatai a gyilkos ellenforr adalmároknak. Tóth Mihály, állomásfőnök, Battonya „Szeretettel, édes- anyukámnak...” — küldi a boldog gye­rek a kis piros pa- p rszivet a talán bol­dogabb szülőnek. Es e kedvességet a nyu­godt gyermeki élet, a boldogság váltja ki szívéből. Látott-e ilyent a Horthy rendszerben valaki? Kiss Meny- hértné és Tímár Jó- zsefné parasztasszo­nyok meglátogatták a Munkácsy Múze­umban a festőkiállí­tást. N Kiosztották a megyei művészeti alap jutalmait Alkotmányunk ünnepének tisztele­tére a megyei tanács végrehajtó biz » zottsága hivatásos művészek, népmű­vészek, valamint az irodalomban te­vékenykedők közül a következő sze­mélyeknek adta a művészeti alap ju­talmait: Horváth Árpádnak, a Jókai Színház rendezőjének, Szilágyi Eta színmű­vésznőnek, Raónóthy Éva színművész­nőnek. Mokos Sándor festőművésznek, Fodor József Iskolaigazgatónak, Hu- IBar-üi Rezsőnek, a Népújság munka- ka.aisanaK es dr. Bereczki Imre nép­rajzi gyűjtőnek.

Next

/
Thumbnails
Contents