Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-14 / 163. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 19S7. Július 14., vasárnap DClaiiz, mi? JUatka (& !!! — Széljeygzet egy báli plakátról ­Nem olyan régen Kiskunfél­egyházán Jártam. Ez a város Bács megye egyik legnagyobb Járási székhelye. Furcsa plakát ötlött a szemembe. A városi ifjúsági szer­vezet eképpen csalogatta a fiata­lokat szórakozni: „Klassz! Mi? Marha jó! De jobb lesz, ha elme­gyünk táncolni...1’ stb. Nem so­káig díszelgett a plakát, mert két nap múlva levetették az erre ille­tékesek. Mégis nem mehetünk el szó és megjegyzés nélkül, emellett az íz­léstelen, még a „polgári” propa­gandánál is undorítóbb reklám mellett és figyelmeztetőként, ta­nulságként írni kell róla. Nem vitás, azt hiszem, senki e- lőtt sem, hogy az ifjúsági szerve­zetben a fiatalok nevelése - cél. Már most, ha plakátjukon ilyen tipikus és ízléstelen, „jampec-zsar­gont“ használnak, nem hinném, hogy a nevelés célját szolgálnák vele. A megújhódott fiatalságunknak vigyáznia kell, nyelvünk tisztasá­gára, s megóvni azt minden szeny- nyeződés ellen. Ha pedig konkoly került be a tiszta búzába, ki kell onnét irtani. Szórakozzanak a mi fiataljaink jól, de ne klasszul és a marhát, mint kifejezést, hagyják meg ál­lati deffinicióként. Akkor aztán minden nem klassz, hanem j ó lesz. — Csaba — Terieszd a Népújság-ot! Tizenkét Pelőfi-vers MIT 7" |TT1 ü7 8 4 __ 10 ii 12 13 Hl14 !8K 15 Ri1* Hl ■7118 8 19 R201 21 RI221 ÍR23 24 25 m m 26 27 Hl H 28 í • 29 !R30 |31 H 32 33 m R H 35 34 h 37 38 | ||39 | R 40 Rí41 !«*■« ■I43 ■I44 R! Rí45 'R 46 1 47 m 848 H 49 ü o. o m 51 m ®2 m R 53 m 54 55 j 55/a H 56 |57 ||58 R 59 R 60 | 61 62 |jjj 63 I64 ÍR 68 | |69 R651 Rí66 67 I I70! R7< I 72 I R 73 Ri74 'M 75 R76 77 R 78 79 II80 R 81 82 2 83 W84 85 m R 86 87 H 88 |Rí89 J Vízszintes sorok: 14. Farkatlan kétél­tűek. 16-00 Könyvkiadó, író és termé­szetbúvár (1840—1909). 17. Határrag. 19. Majdnem totó. 20. Ital. 22. Vonatkozó névmás. 23. Ékezettel: nem törött. 24. Állati hulla. 26. Ez nem sok. 28. T. M. O. 29. Vissza: főzésnél használják. 30. Zord. 32. Mutató szó.33. Zrínyi Miklós is az volt. 34. Ilyen anyag is van. 35. Mértani idom. 37. Telet mássalhang­zói. 38. Vigyázó. 39. Ez nem szoríthat. 40. Mar. 41. H. R. E. 42. Gyilkol. 43. A teljes átalakulással fejlődő rovarok­nál a fejlődés harmadik szakasza. 46. Legtöbb késnek ez nincs. 51. Ünnepi lakoma. 53. O. K. ö. 55. Szibériai fo­lyó. 56. Nagyon csúnya. 58. Bűnhődés az ára. 59. D. S. J. 60. Az utolsó betű. 61. Búcsúzáskor gyakori kérés. 63. Kérdőnévmás. 65. Vissza: órahang. 66. Citrommal is finom. 67. Vissza: író­alkalmatosság. 6«. Figyelmeztető szó. 71. Meghatározott helyen. 72. I. I. B. 74. Törlőgumi. 76. Végek nélkül iktat. •77. N. K, 58. Majdnem klub. 80. R. É. O. 81: Lat párja. 83. Juttat. 84. Jámborság, szánalom olaszul. 86. Ne­mes fémek finomságának jelzőmérté­Függőleges sorok: 2. István Béla, 3. Legelő. 4. Fiú becenév. 5. Vízakadály. 6. Az okozat szülőanyja. 8. Minden hahota így kezdődik. 9. Szent István veje. 10. Kisbabát. 11. A. F. I. 12. Sir. 18. Árokhoz hasonló. 20. Üt. 21. Vissza: orvosi kötszer. 23. Ennek segítségével a nehéz is könnyebb. 25. G. E. S. 26. Végtag. 27. Vízszintes 26. ellentéte. 2*. Azonos mássalhangzók. 30. Nem sűrű. 31. Vissza: Kövéren sokan nem sze­retik. 34. Szörnyű veszteségeket, káro­kat okoznak az emberiségnek. 36. Francia író. 39. Sátorból is van ilyen. 41/a. Békés megyei községbe való. 43. ...anika (növénytan). 44. Ebből ért az ember. 45. Verssorok összecsengé- se. 47. Lelki és fizikai is van. 55/a. Osztrák festő és grafikus. 57. T. I. I. 59. Rendkívül kemény fa, a bútoron kívül a puskaagy is ebből készül. 60. Jugoszláviai Senta város régi neve. 62. Nem egészen jobb. 64. K. N. R. 65. Kizár mássalhangzói. 66. Mint vízszin­tes 65. 69. Kopasz. 70. Balatoni csator­na. 73. Ami a Földön van. 75. Lyukat csinál (ék. hiány). 78. Szenvedés. 79. U. T. S. 81. Vissza: igen fontos nyers­anyag. 82. Vissza: nem vak. 84. ...ntel- le. 85. Tegnaputáni kétharmada. 86. Károlykezdet. 87. T. B. Szerelem, ók ke. A vízszintes 1, 7, 48, 49, 88, 89, függőleges 1, 13, 15, 50, 52, 54 sorok egy-egy Petőfi-vers címét tartalmazzák. Megfejtésül e verssorok küldendők be, legkésőbb július ll-ig. A borí­tékra írjuk rá: Rejtvény. A rejtvény Gyömrei Dezső munkája; A véletlen hozott össze Elemér­rel a Budapest felé robogó gyors­vonaton. Én éppen helyet keres­tem, ő pedig állt az utasfülke előtt elzárva az utat. Közelebb érve örömmel üdvözöltem. A hangra felém fordult, tekintete azonban révetegen siklott tovább, ki a vo­natablakon. Ebben a pillanatban egy asszony batyujával — melyet maga előtt cipelt — úgy meglökte Elemért, hogy mellemnek esett. Akkor ismert rám. Miután a bá­tyus asszony elviharzott, kezetráz- tunk. Elemér kért, hogy üljek mellé, mert mondani akar vala­mit. örömmel engedelmeskedtem. Elhelyezkedtem a vele szemben lévő ülésen és fejemmel intettem, hogy hallgatom.... Elemér mielőtt beszélni kezdett akkorát sóhajtott, hogy a szom­szédunk álmából felriadva, a fo­gason függő viharkabátja után kerezsgélt. így kezdett beszélni. Te ismersz engem, felelj most ó­szintén. Véleményed szerint lehet- e egy ilyen embert szeretni, mint én vagyok? Nem vagyok hűje, mindjárt tudtam, miről van szó. Elemér szerelmes és nem biztos benne, hogy viszont szeretik. E- zért óvatosan válaszoltam: Nézd komám, ez ízlés dolga. Egyébként is a tapasztalat az, hogy a nők ál­talában csúnya férfiakba szeret­nek bele, állítólag lelkiek miatt. Láttam remény gyűl a tekinteté­ben, ezért bátrabban folytattam. Tudod, a női lélek dolgai kifür- készhetetlenek. Elemér gyorsan rámtekintett, látta, hogy megértő lélekre talált, máris lázasan me­sélte Erzsiké történetét. Erzsikét a strandon ismerte meg és két nap múlva csókolóz- tak. Ezután szerelmet vallott Er­zsikének, mire Erzsiké nem szólt semmit. Közbevágtam: ez gya­nús. Á dehogy gyanús mondotta Elemér. Tudod Erzsiké tegnap megfogta a vállamat és az ara­nyos orrocskáját az orromhoz dör­zsölte és azt mondotta, hogy und­id-smuncili. Az mit jelent? — kér­deztem értetlenül. Azt nem tu­dom, — folytatta Elemér. De ezt mondotta, és olyan jó volt, hogy ezt mondta. Kezdtem furcsán néz­ni Elemérre, miközben a fogam között mormogtam. Mi az, hogy uncili-smuncili? Elemér most már elragadtatva nyilatkozott. Erzsiké azt is mondotta, hogy „Te csacsi". Ezt tudtam mit je­lent. Csak azt nem értettem, mi­ért örül Elemér, hogy ő egy csa­csi, ami azt is jelenti, hogy ő egy nagyfülü szamár. Elemér még folytatta, azonban én már letet­tem arról, hogy megértsem, a bá- gyasztó meleg nyomta a szeropil- ládmat lefelé. Még távolról hallot­tam, hogy Erzsiké azt is mondot­ta, hogy „Te kis bolond’1. Agyam utolsó rezdülésével még megálla­pítottam, hogy Erzsiké jó ember­ismerő. Szolnokon ébredtem fel. Elemér még mindig beszélt, ott tartott, hogy a Balatonra mennek nászúira és az első gyermek fiú lesz és Elemérnek fogják nevezni. Gratuláltam Elemérnek, ő boldo­ggá rázta a kezem. Budapestig nem szólt egy szót sem, csak időnként izzólehelettel belesut­togta a levegőibe, hogy uncili- smuncili. A Keleti-pályaudvaron — az első kínálkozó alkalommal — megszöktem mellőle. Idegesí­tett az a gondolat, hogy én is le­hetek egyszer ilyen „nagyfülü szamár”. B. Z. Tótkomlóst ellenforra dalom összeállította: | ROCSKÁR JÁNOS I (Folytatás.) I s Vissza a kapitalizmushoz 1 Abban az időben igen sokan vitatkoztak arról, hogy l ez a megmozdulás valóban a kapitalizmus visszaállítá- I sát célozta-e, vagy valóban demokratikus megmozdulás­nak nevezhetjük. Az eddig leírtak alapján is világossá 1; vált, hogy kapitalista restaurációról van szó. De nézzük I a tényeket: l A kapitalizmus visszaállításának jelei mutatkoztak abban, hogy a jelenlegi Dózsa Moíit a „Forradalmi 1 Nemzeti Bizottságf aláírásával ellátott papíron vissza- 1 adták a volt tulajdonosnak. Majd megindult a hajsza a I termelőszövetkezetek szétbomlasztására. A Haladás Tsz , elleni támadás abban nyilvánult meg, hogy leváltották atsz kommu nista elnökét, Kovács Pált, akinek munkája 1 ellen semmilyen kifogást nem emeltek, csupán azt, hogy I kommunista. Helyébe Kovács Györgyöt, volt horthysta I iMovikás főhadnagyot helyezték. A termelőszövetkezet - ben is megalakították a munkástanácsot (mit keres a 1 munkástanács a tsz-ben?) Ezt az akciót Füredi János és l Horváth Rezső kulák vezetésével és jelenlétében bo- I nyolították le. A földművesszövetkezetiben is megalakult a mun- 1 kástanács, amelynek elnöke Tóth Mihály lett. Első : ténykedése volt: leváltotta a választott ügyvezetőt és I Kiss Józsefet állította be helyébe. A munkástanács . már arról tanácskozott a „forradalmi bizottsággal” e- gyetértésben, hogy megkezdik a földművesszövetkezet 1 vagyonának széthurcolását, és úgy határoztak, hogy I visszaadják a volt üzleteket Nyhregyházki kereskedőnek . és a többieknek. Mi ez, ha nem a munkásfiatalom megdöntésére irá* I nyúló ténykedés és a népi demokratikus rendszer he- 4 lyett visszatérés a kapitalizmusba? Fegyveres harcra készültek Az ellenforradalmi banda amellett, hogy rendszere­sen uszított a Szovjetunió ellen, fegyveres ellenállást szervezett a nép felszabadítására siető szovjet csapat ellen. Kral Lajos, a nemzetőrség parancsnoka november 3-án kiadta a parancsot, hogy a szovjet csapatok ellen ki kell vonulni és lőni kell rájuk. Dávid Mihály vezeté­sével, az orosházi és békéscsabai úton négy-négy tagú csoport ásta be magát, hogy onnan tüzeljen majd a köz­ségbe jövő szovjet katonákra. (Esztelenség, de nagy na- ívság és gyűlölet kellett ahhoz, hogy egy négytagú cso­porttal gondoltak ellenállni a korszerű technikával fel­szerelt, nagyszerű szovjet harcosok ellen.) Ehhez bá­torságot olyképpen merítettek, hogy a „Forradalmi Nemzeti Bizottság” rezidenciájára nagy mennyiségű sze­szesitalt vittek és ott ittak, dorbézoltak. (Úgy látszik, ez is az általuk meghirdetett „forradalmi tisztaság’‘-hoa tartozott.) Igyekeztek az elszigeteltségből kilépni, így komoly kapcsolatot létesítettek a budapesti, a győri és az oros­házi ellenforradalmárokkal. Hiába, mégiscsak jobban megy a munka, ha az ember felsőbb utasítást is kap és érzi, hogy nincsen egyedül az ellenforradalmi harcban/. Röviden ennyit ténykedésükről: Ügy véljük, hogy ez is elegendő ahhoz, hogy Tótkomlós lakossága meg­győződjön arról, ami egy biztos, hogy az ellenforradal­márok szocializmust nem akartak. (Ezért nem is okol­juk őket.) Tótkomlós becsületes dolgozói jól tudják, dobbal nem lehet verebet fogni, különösen Tótkomlóson nem, ahol sok proletár ismerte meg már a kulákuzsorát, a cseléd- és summás sorsot, a csemdőrszurony hatalmát, a kupecek, az emberhajcsárok spekulációját. Az ellen- fonradalmárok sikertelenségéhez ebben a községben hozzájárult az is, hogy nem vették figyelembe Tótkom­lós községnek munkásmozgalmi tradícióit, a lakosság összetételét. Ebben a községben a múltban is erős volt a baloldali mozgalom, ezért még a legelszántabb ellen­ség is kénytelen volt mérlegelni tettét, mielőtt hozzáfo­gott volna terveinek végrehajtásához. Tótkomlósom nem azért nem akasztottak fel, vagy nem vertek meg egyet­len kommunistát sem, mert sajnálták őket, vagy ném akarták ezt. Azért nem tették, mert nem volt hozzá elég erejük, idejük. Ez azonban nem jelenti, hogy ké­sőbb nem ezt tették volna, mint ahogy egyik-másik vé- resszájú ellenforradalmár többször hangoztatta. Akasztás nem volt, vér nem folyt nálunk. De ez minden bizonnyal bekövetkezett volna. Erről tanúsko­dik a kommunisták és nem kommunisták lakásainak törvénytelen feldűlása, a kommunisták meghurcolása. A népi hatalom megdöntésének előkészítésére mutatott az a tény is, hogy a községi tanácsból és a többi he­lyekről az ellenforradalmárok eltávolították a kommu­nistákat. A „forradalmi bizottmányban” néhány becsü­letes ember kivételével, akiket a látszat kedvéért ideig­lenesen megtűrtek, mind olyan emberek voltak, akik­hez semmi kétség nem fér, hogy ellenségei a szocializ­musnak, a népi hatalomnak. Mit várhatott Tótkomlós népe a volt csendőröktől, kulákoktól, kupecektől, ka­landoroktól? Amit eddig megtettek a nép ellen, és ha nem következeik be vereségük, győzött volna az el­lenforradalom, ami nem jólétet, de nyomort hozott vol­na ismét Tótkomlós község dolgozóira. Azonban az el­lenforradalom vereséget szenvedett véglegesen és visz- szavonhatatlanul. Üjra a nép van hatalmon Tótkomlós községben is döntő volt az ellenforra­dalmi erők megfékezésében a november 4-i szovjet se­gítség. Ahogyan 1944 október 6-án ak reggelén a szov­jet csapatok verték ki a község területéről a horthysta magyar és német bérenceket, úgy most ismét a szovjet katonák segítsége fékezte meg dr. Adamkovics ügyvéd és társai vérmes reményeinek végrehajtását. És amikor szóbakerül a szovjet csapatok ittléte, gondoljunk azok­ra a szovjet emberekre, édesanyákra, akik nem sajnál­ták immár másodszor is drága szeretteik életét felál­dozni azért, hogy Magyarországon a dolgozó nép tovább építhesse a szocializmust. Erről egy pillanatra sem fe­ledkezhet meg Tótkomlós egyetlen dolgozója sem. A Szovjetunió által kapott segítséggel egyidőben kezdte meg működését a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány. A szovjet hadsereg segítségével szét­vertük az ellenforradalom fegyveres erőit, s ezzel egy-

Next

/
Thumbnails
Contents