Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-14 / 163. szám

4

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

19S7. Július 14., vasárnap

DClaiiz, mi?

JUatka (& !!!

— Széljeygzet egy báli plakátról Nem olyan régen Kiskunfélegyházán Jártam. Ez a város Bács megye egyik legnagyobb Járási székhelye. Furcsa plakát ötlött a szemembe. A városi ifjúsági szervezet eképpen csalogatta a fiatalokat szórakozni: „Klassz! Mi? Marha jó! De jobb lesz, ha elmegyünk táncolni...1’ stb. Nem sokáig díszelgett a plakát, mert két nap múlva levetették az erre illetékesek.

Mégis nem mehetünk el szó és megjegyzés nélkül, emellett az ízléstelen, még a „polgári” propagandánál is undorítóbb reklám mellett és figyelmeztetőként, tanulságként írni kell róla.

Nem vitás, azt hiszem, senki e- lőtt sem, hogy az ifjúsági szervezetben a fiatalok nevelése - cél. Már most, ha plakátjukon ilyen tipikus és ízléstelen, „jampec-zsargont“ használnak, nem hinném, hogy a nevelés célját szolgálnák vele.

A megújhódott fiatalságunknak vigyáznia kell, nyelvünk tisztaságára, s megóvni azt minden szeny- nyeződés ellen. Ha pedig konkoly került be a tiszta búzába, ki kell onnét irtani.

Szórakozzanak a mi fiataljaink jól, de ne klasszul és a marhát, mint kifejezést, hagyják meg állati deffinicióként.

Akkor aztán minden nem klassz, hanem j ó lesz.

— Csaba —

Terieszd a Népújság-ot!

Tizenkét Pelőfi-vers

MIT

7"

|TT1

ü7

8

4 __

10

ii

12

13

Hl14

!8K

15 Ri1*

Hl

■7118 8

19

R201

21 RI221

ÍR23

24 25 m m

26

27 Hl

H

28

í •

29

!R30

|31

H

32

33

m

R H

35

34 h

37

38 | ||39 |

R

40

Rí41

!«*■«

■I43

■I44

R! Rí45 'R

46 1

47 m

848

H

49

ü

o.

o

m

51

m ®2 m

R

53

m

54

55 j 55/a

H

56

|57 ||58

R

59

R

60 |

61

62 |jjj 63

I64 ÍR

68 | |69

R651 Rí66

67

I

I70!

R7<

I

72 I

R

73 Ri74

'M

75 R76

77

R

78

79

II80

R

81

82 2 83

W84

85 m

R

86

87 H

88

|Rí89

J

Vízszintes sorok: 14. Farkatlan kétéltűek. 16-00 Könyvkiadó, író és természetbúvár (1840—1909). 17. Határrag. 19. Majdnem totó. 20. Ital. 22. Vonatkozó névmás. 23. Ékezettel: nem törött. 24. Állati hulla. 26. Ez nem sok. 28. T. M. O. 29. Vissza: főzésnél használják. 30. Zord. 32. Mutató szó.33. Zrínyi Miklós is az volt. 34. Ilyen anyag is van. 35. Mértani idom. 37. Telet mássalhangzói. 38. Vigyázó. 39. Ez nem szoríthat. 40. Mar. 41. H. R. E. 42. Gyilkol. 43. A teljes átalakulással fejlődő rovaroknál a fejlődés harmadik szakasza. 46. Legtöbb késnek ez nincs. 51. Ünnepi lakoma. 53. O. K. ö. 55. Szibériai folyó. 56. Nagyon csúnya. 58. Bűnhődés az ára. 59. D. S. J. 60. Az utolsó betű. 61. Búcsúzáskor gyakori kérés. 63. Kérdőnévmás. 65. Vissza: órahang. 66. Citrommal is finom. 67. Vissza: íróalkalmatosság. 6«. Figyelmeztető szó. 71. Meghatározott helyen. 72. I. I. B. 74. Törlőgumi. 76. Végek nélkül iktat. •77. N. K, 58. Majdnem klub. 80. R. É. O. 81: Lat párja. 83. Juttat. 84.

Jámborság, szánalom olaszul. 86. Nemes fémek finomságának jelzőmértéFüggőleges sorok: 2. István Béla, 3. Legelő. 4. Fiú becenév. 5. Vízakadály. 6. Az okozat szülőanyja. 8. Minden hahota így kezdődik. 9. Szent István veje. 10. Kisbabát. 11. A. F. I. 12. Sir. 18. Árokhoz hasonló. 20. Üt. 21. Vissza: orvosi kötszer. 23. Ennek segítségével a nehéz is könnyebb. 25. G. E. S. 26. Végtag. 27. Vízszintes 26. ellentéte. 2*. Azonos mássalhangzók. 30. Nem sűrű. 31. Vissza: Kövéren sokan nem szeretik. 34. Szörnyű veszteségeket, károkat okoznak az emberiségnek. 36. Francia író. 39. Sátorból is van ilyen. 41/a. Békés megyei községbe való. 43. ...anika (növénytan). 44. Ebből ért az ember. 45. Verssorok összecsengé- se. 47. Lelki és fizikai is van. 55/a. Osztrák festő és grafikus. 57. T. I. I. 59. Rendkívül kemény fa, a bútoron kívül a puskaagy is ebből készül. 60. Jugoszláviai Senta város régi neve. 62. Nem egészen jobb. 64. K. N. R. 65. Kizár mássalhangzói. 66. Mint vízszintes 65. 69. Kopasz. 70. Balatoni csatorna. 73. Ami a Földön van. 75. Lyukat csinál (ék. hiány). 78. Szenvedés. 79. U. T. S. 81. Vissza: igen fontos nyersanyag. 82. Vissza: nem vak. 84. ...ntel- le. 85. Tegnaputáni kétharmada. 86. Károlykezdet. 87. T. B.

Szerelem, ók

ke.

A vízszintes 1, 7, 48, 49, 88, 89, függőleges 1, 13, 15, 50, 52, 54 sorok egy-egy Petőfi-vers címét tartalmazzák.

Megfejtésül e verssorok küldendők be, legkésőbb július ll-ig. A borítékra írjuk rá: Rejtvény.

A rejtvény Gyömrei Dezső munkája;

A véletlen hozott össze Elemérrel a Budapest felé robogó gyorsvonaton. Én éppen helyet kerestem, ő pedig állt az utasfülke előtt elzárva az utat. Közelebb érve örömmel üdvözöltem. A hangra felém fordult, tekintete azonban révetegen siklott tovább, ki a vonatablakon. Ebben a pillanatban egy asszony batyujával — melyet maga előtt cipelt — úgy meglökte Elemért, hogy mellemnek esett. Akkor ismert rám. Miután a bátyus asszony elviharzott, kezetráz- tunk. Elemér kért, hogy üljek mellé, mert mondani akar valamit. örömmel engedelmeskedtem. Elhelyezkedtem a vele szemben lévő ülésen és fejemmel intettem, hogy hallgatom....

Elemér mielőtt beszélni kezdett akkorát sóhajtott, hogy a szomszédunk álmából felriadva, a fogason függő viharkabátja után kerezsgélt. így kezdett beszélni. Te ismersz engem, felelj most ószintén. Véleményed szerint lehet- e egy ilyen embert szeretni, mint én vagyok? Nem vagyok hűje, mindjárt tudtam, miről van szó. Elemér szerelmes és nem biztos benne, hogy viszont szeretik. E- zért óvatosan válaszoltam: Nézd komám, ez ízlés dolga. Egyébként is a tapasztalat az, hogy a nők általában csúnya férfiakba szeretnek bele, állítólag lelkiek miatt. Láttam remény gyűl a tekintetében, ezért bátrabban folytattam. Tudod, a női lélek dolgai kifür- készhetetlenek. Elemér gyorsan rámtekintett, látta, hogy megértő lélekre talált, máris lázasan mesélte Erzsiké történetét.

Erzsikét a strandon ismerte meg és két nap múlva csókolóz- tak. Ezután szerelmet vallott Erzsikének, mire Erzsiké nem szólt semmit. Közbevágtam: ez gyanús. Á dehogy gyanús mondotta Elemér. Tudod Erzsiké tegnap megfogta a vállamat és az aranyos orrocskáját az orromhoz dörzsölte és azt mondotta, hogy undid-smuncili. Az mit jelent? — kérdeztem értetlenül. Azt nem tudom, — folytatta Elemér. De ezt mondotta, és olyan jó volt, hogy ezt mondta. Kezdtem furcsán nézni Elemérre, miközben a fogam között mormogtam. Mi az, hogy uncili-smuncili? Elemér most már elragadtatva nyilatkozott.

Erzsiké azt is mondotta, hogy „Te csacsi". Ezt tudtam mit jelent. Csak azt nem értettem, miért örül Elemér, hogy ő egy csacsi, ami azt is jelenti, hogy ő egy nagyfülü szamár. Elemér még folytatta, azonban én már letettem arról, hogy megértsem, a bá- gyasztó meleg nyomta a szeropil- ládmat lefelé. Még távolról hallottam, hogy Erzsiké azt is mondotta, hogy „Te kis bolond’1. Agyam utolsó rezdülésével még megállapítottam, hogy Erzsiké jó emberismerő. Szolnokon ébredtem fel. Elemér még mindig beszélt, ott tartott, hogy a Balatonra mennek nászúira és az első gyermek fiú lesz és Elemérnek fogják nevezni. Gratuláltam Elemérnek, ő boldoggá rázta a kezem. Budapestig nem szólt egy szót sem, csak időnként izzólehelettel belesuttogta a levegőibe, hogy uncili- smuncili. A Keleti-pályaudvaron

— az első kínálkozó alkalommal

— megszöktem mellőle. Idegesített az a gondolat, hogy én is lehetek egyszer ilyen „nagyfülü szamár”.

B. Z.

Tótkomlóst ellenforra dalom

összeállította:

| ROCSKÁR JÁNOS

I (Folytatás.)

I s Vissza a kapitalizmushoz

1 Abban az időben igen sokan vitatkoztak arról, hogy

l ez a megmozdulás valóban a kapitalizmus visszaállítá- I sát célozta-e, vagy valóban demokratikus megmozdulásnak nevezhetjük. Az eddig leírtak alapján is világossá 1; vált, hogy kapitalista restaurációról van szó. De nézzük I a tényeket:

l A kapitalizmus visszaállításának jelei mutatkoztak

abban, hogy a jelenlegi Dózsa Moíit a „Forradalmi 1 Nemzeti Bizottságf aláírásával ellátott papíron vissza- 1 adták a volt tulajdonosnak. Majd megindult a hajsza a I termelőszövetkezetek szétbomlasztására. A Haladás Tsz , elleni támadás abban nyilvánult meg, hogy leváltották atsz kommu nista elnökét, Kovács Pált, akinek munkája 1 ellen semmilyen kifogást nem emeltek, csupán azt, hogy I kommunista. Helyébe Kovács Györgyöt, volt horthysta I iMovikás főhadnagyot helyezték. A termelőszövetkezet - ben is megalakították a munkástanácsot (mit keres a 1 munkástanács a tsz-ben?) Ezt az akciót Füredi János és l Horváth Rezső kulák vezetésével és jelenlétében bo- I nyolították le.

A földművesszövetkezetiben is megalakult a mun- 1 kástanács, amelynek elnöke Tóth Mihály lett. Első

: ténykedése volt: leváltotta a választott ügyvezetőt és

I Kiss Józsefet állította be helyébe. A munkástanács . már arról tanácskozott a „forradalmi bizottsággal” e- gyetértésben, hogy megkezdik a földművesszövetkezet 1 vagyonának széthurcolását, és úgy határoztak, hogy I visszaadják a volt üzleteket Nyhregyházki kereskedőnek . és a többieknek.

Mi ez, ha nem a munkásfiatalom megdöntésére irá* I nyúló ténykedés és a népi demokratikus rendszer he- 4 lyett visszatérés a kapitalizmusba?

Fegyveres harcra készültek

Az ellenforradalmi banda amellett, hogy rendszeresen uszított a Szovjetunió ellen, fegyveres ellenállást szervezett a nép felszabadítására siető szovjet csapat ellen. Kral Lajos, a nemzetőrség parancsnoka november 3-án kiadta a parancsot, hogy a szovjet csapatok ellen ki kell vonulni és lőni kell rájuk. Dávid Mihály vezetésével, az orosházi és békéscsabai úton négy-négy tagú csoport ásta be magát, hogy onnan tüzeljen majd a községbe jövő szovjet katonákra. (Esztelenség, de nagy na- ívság és gyűlölet kellett ahhoz, hogy egy négytagú csoporttal gondoltak ellenállni a korszerű technikával felszerelt, nagyszerű szovjet harcosok ellen.) Ehhez bátorságot olyképpen merítettek, hogy a „Forradalmi Nemzeti Bizottság” rezidenciájára nagy mennyiségű szeszesitalt vittek és ott ittak, dorbézoltak. (Úgy látszik, ez is az általuk meghirdetett „forradalmi tisztaság’‘-hoa tartozott.)

Igyekeztek az elszigeteltségből kilépni, így komoly kapcsolatot létesítettek a budapesti, a győri és az orosházi ellenforradalmárokkal. Hiába, mégiscsak jobban megy a munka, ha az ember felsőbb utasítást is kap és érzi, hogy nincsen egyedül az ellenforradalmi harcban/.

Röviden ennyit ténykedésükről: Ügy véljük, hogy ez is elegendő ahhoz, hogy Tótkomlós lakossága meggyőződjön arról, ami egy biztos, hogy az ellenforradalmárok szocializmust nem akartak. (Ezért nem is okoljuk őket.)

Tótkomlós becsületes dolgozói jól tudják, dobbal nem lehet verebet fogni, különösen Tótkomlóson nem, ahol sok proletár ismerte meg már a kulákuzsorát, a cseléd- és summás sorsot, a csemdőrszurony hatalmát, a kupecek, az emberhajcsárok spekulációját. Az ellen- fonradalmárok sikertelenségéhez ebben a községben hozzájárult az is, hogy nem vették figyelembe Tótkomlós községnek munkásmozgalmi tradícióit, a lakosság összetételét. Ebben a községben a múltban is erős volt a baloldali mozgalom, ezért még a legelszántabb ellenség is kénytelen volt mérlegelni tettét, mielőtt hozzáfogott volna terveinek végrehajtásához. Tótkomlósom nem azért nem akasztottak fel, vagy nem vertek meg egyetlen kommunistát sem, mert sajnálták őket, vagy ném

akarták ezt. Azért nem tették, mert nem volt hozzá elég erejük, idejük. Ez azonban nem jelenti, hogy később nem ezt tették volna, mint ahogy egyik-másik vé- resszájú ellenforradalmár többször hangoztatta.

Akasztás nem volt, vér nem folyt nálunk. De ez minden bizonnyal bekövetkezett volna. Erről tanúskodik a kommunisták és nem kommunisták lakásainak törvénytelen feldűlása, a kommunisták meghurcolása. A népi hatalom megdöntésének előkészítésére mutatott az a tény is, hogy a községi tanácsból és a többi helyekről az ellenforradalmárok eltávolították a kommunistákat. A „forradalmi bizottmányban” néhány becsületes ember kivételével, akiket a látszat kedvéért ideiglenesen megtűrtek, mind olyan emberek voltak, akikhez semmi kétség nem fér, hogy ellenségei a szocializmusnak, a népi hatalomnak. Mit várhatott Tótkomlós népe a volt csendőröktől, kulákoktól, kupecektől, kalandoroktól? Amit eddig megtettek a nép ellen, és ha nem következeik be vereségük, győzött volna az ellenforradalom, ami nem jólétet, de nyomort hozott volna ismét Tótkomlós község dolgozóira. Azonban az ellenforradalom vereséget szenvedett véglegesen és visz- szavonhatatlanul.

Üjra a nép van hatalmon

Tótkomlós községben is döntő volt az ellenforradalmi erők megfékezésében a november 4-i szovjet segítség. Ahogyan 1944 október 6-án ak reggelén a szovjet csapatok verték ki a község területéről a horthysta magyar és német bérenceket, úgy most ismét a szovjet katonák segítsége fékezte meg dr. Adamkovics ügyvéd és társai vérmes reményeinek végrehajtását. És amikor szóbakerül a szovjet csapatok ittléte, gondoljunk azokra a szovjet emberekre, édesanyákra, akik nem sajnálták immár másodszor is drága szeretteik életét feláldozni azért, hogy Magyarországon a dolgozó nép tovább építhesse a szocializmust. Erről egy pillanatra sem feledkezhet meg Tótkomlós egyetlen dolgozója sem.

A Szovjetunió által kapott segítséggel egyidőben kezdte meg működését a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány. A szovjet hadsereg segítségével szétvertük az ellenforradalom fegyveres erőit, s ezzel egy-