Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-11 / 160. szám
4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1957. július 11„ csütörtök Áeü/íu/ni a gaxdákmifi Uralás ulán végezzük el a tarlóhánlást A megye területén gyors ütemben halad a gabonaneműek betakarítása. Sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy a keresztsorok között a tarlók felszántását nem végzik kellő ütemben sem az állami gazdaságok, sem a termelőszövetkezetek, sem az egyéni parasztok. A nyári forróságban a talaj az aratástól számított negyedik ötödik napon már annyira kiszárad, hogy a tarlósznátást jó minőségben elvégezni nem lehet. A tarlószántás vízgazdálkodási és talajerő szempontjából nagy jelentőségű. Ha három-öt centiméter vastag talajréteggel lezárjuk a talajt, akkor a víz elpárolgásának útját szakítjuk. Ezzel biztosítjuk a soron következő talajmun- ké'r ió minőségű elvégzését. Az 1956-os év igazolta: ahol a tarlószántást gondosan elvégezték, ott szeptember hónapban el lehetett végezni a vetőszántást. Fzzel szemben, ahol a tarlószántást elhanyagolták, a talaj kiszáradt és a szántás, valamint a vetőágy készítésekor nagy munkát kellett kifejteni. A tarlószántás segíti a talajélet aktívabb munkáját is, mert a tarlómaradványok hamarabb elbomlanak, különösen akkor, ha a területet 30—40 kiló pétisóval műtrágyázzuk. A gyomnövények elleni védelem terén is igen jelentős a tarló- szántás. Az elhullott gyommagvak hamarabb kikelnek, a tarlószánn. tás után, rövidesen kizöldül a terület, melyet ismételten tárcsávái, kultivátorral, ekével porhanyít- hatjuk, íorgithatjuk, a gyomnövényeket irthatjuk. Tangazdaságunkban a tarlószántást tárcsával végezzük, a tárcsa után réttooronát és háromtagú gyűrűs hengert kapcsolunk. Ezzel elérjük a talajfelszín 3—5 cm-es száraz réteggel való letakarását, forgatás nélkül. A rétborona, a fellazított talajréteget és a tarlómaradványokat elegyengeti. A gyűrűs henger a talajt tömöríti és a tárcsa által bekevert kultúrnövény és gyomnövény elhullott magvaihoz a talajt hozzányomja. A hengerezéssel megakadályozzuk a talaj kiszáradását. A légüregeket eltüntetjük és így a talajharmat hatására a csírázáshoz a talaj- nyírkosságot biztosítjuk. Sokak által vitatott kérdés, hogy van-e jelentősége, termésfokozó hatása a tarlószá niásnak és nem lenne- e célszerűbb a régi módszer szerint meghagyni a tarlót méh-, illetve sertés-, marhalegelőnek. A tarlószántás által megkívánt termésfokozó utóhatás akkor következik be és annak előnyét csak akkor élvezhetjük, ha a föllazított talajt lezárjuk, légjárható- ságát megszüntetjük, tömöritjük. A talajt így nyirkosán tudjuk tartani, a gyomnövények magval is ki tudnak kelni. Nem végzünk jó munkát akkor, ha 8—10 om mélyen a talajt felszántjuk és utána a felületét nem munkáljuk el fogassal, boronával, hengerrel. Ha 8—10 cm mélyen szántunk, a talajt levegőssé tesszük, a termőtalaj teljesen átszárad, Így a talajélet csak bő esőzés után elevenedik meg, s a gyomnövények Is csak később kelnek Mi Timkó Béla igazgató, Szabadkfgyósi Tangazdaság. A Dombegyházi Állami Gazdaságból *-»•»> >>►»»»>>>>»►»»>>>>>>>>>> A gazdaság háromszáz hold őszi árpa vetését learattuk. A kenyérgabona aratását július 6-án megkezdtük. Négy aratógépünk ezen a napon 40 holdat vágott le. Az aratási munkákban: kombájnnal 3 nap alatt Blendu Viktor 35 holdat, Csóti László 28 holdat; aratógéppel Megyeri József 35 holdat, Pozsgai Zsigmond 30 holdat aratott le. A gép' aratást versenyben véjelentik gezzük. A legjobb kombájnosok- nak 100 forint, aratógépkezelőknek 50 forint napi jutalmat biztosítunk. Az aratással egyidöben a tarlóhántást is megkezdtük. 150 hold borsó szedését most végezzük. Az angolperje és réti csen kész termését is csépeljük. Július 6-ig 8200 mázsa zöldtakarmányt silóztunk le. Jelenlegi istálló átlagunk 9,4 liter. Befejezték az aratást a Békési „Béke“ Ts» tagjai Nyolcvannégy kát. holdon befejezték az aratási munkákat a békési Béke Tsz tagjai. Mivel a termelőszövetkezetnek nem áll rendelkezésére saját aratógép, sem másmilyen gép, így a Békési Gépállomás aratógépe, valamint a Békési Tangazdaság által kölcsön adott aratógép segített a fontos munkában. Dicséret illeti meg a termelőszövetkezet kis kollektíváját, Mészáros László gépállomá- si és Vágási János tangazdasági traktorosokat, akik vasárnap is dolgoztak gépjükkel. így a termelőszövetkezet megteremtette alapját a következő év kenyerének. A termelőszövetkezet búzából 9— 10 mázsa átlagot várnak. Károm halálos áldozata volt a rendkívüli hőségnek Mezőberény ben Békés megyében, Mezőberény község sík határában az utóbbi napokban 46—48 fokra emelkedett hőmérséklet, s munka közben hárman hőgutát kaptak, akik a helyszínen meghaltak. A 70. életévéhez közeledő Klement Mihály, az Üj Élet Tsz egyik legszorgalmasabb tagja a tarlón, aratás közben halt meg. Gőg Mihály rakodómunkás a vasúton szénrakás közben. Schultz Márton egyénileg dolgozó paraszt szintén a mezőn lett áldozata a nagy melegnek. Mezőberény dolgozóit igen megdöbbentette az eset, s jelenleg reggel virradattól, 8—9 .óráig és este 6 órától éjfélig dolgoznak a mezőn, a nap melegebb időszakában pedig hűvös helyen pihennek. Egy munkaegységre 8 kg búsa Almáskamaráson, a Sallai Tsz- ben kombájnnal aratják a búzát. A kombájnbúzát rostálás után a tsz-tagok lakására szállítják. Egy munkaegységre 8 kg búzát mérnek ki. A tagok ez évben átlagosan 110—120 munkaegységet szereztek. * WV V •¥ iE ^ VVTTfTTTVl Az ötezer forintos jntalora elosztás Ez év tavaszán a üombegy- házi Állami Gazdaságban munkaversenyt szerveztek a tavaszi növényápolási munkák végzésére. A versenybe a gazdaság két üzemegysége kapcsolódott be. A győztesek a szervezés időszakában 5000 forint pénzjutalmat biztosítottak. Mivel az ü- zemegységek a verseny vontok teljesítésében egyenlő eredménnyel végeztek, így az adottságok figyélembevéve, az 5000 forint jutalmat kétfelé osztották. Így a II. üzemegység dolgozóit 2700, az I. üzemegység dolgozóit pedig 2300 forint jutalomban részesítették. SSG3SOSSOSSI XV. századbeli Ideieket talállak Várpalotán A várpalotai vár környékén hosszú árokrendszert fedeztek fel vájáriskola archeológiái szakkörének tagjai. Az ásatások közben XV. századbeli leleteket találtak, többek között török kézibilincseket, lábsúlyokat, lópatkókat és agyagkorsókat. » V*» 9^ ¥ Tótkomlóst ellenforradalom összeállította: ROCSKÁR JÁNOS Megjelent a Tótkomlós! ellenforradalom című gyűjteményes fűzet Rocskár János összeállításában, melyből folytatólagosan részleteket közlünk. Kedves olvasó! Alig fél éve annak, hogy hazánkban elhallgattak a fegyverek. A seb még sajog, amit 1956. októbere ütött de egyre enyhébb a fájdalom, jön a teljes gyógyulás; a lüktető, alkotó élet. Lapozgassuk, olvasgassuk ezt a néhány oldalas füzetet, mennyi tény, mennyi adat, árny, veszély, ami fenyegette Tótkomlós dolgozóit. Ma már legtöbben józanul ítélik meg az ellenforradalom gálád cselekedeteitt sokan azok is, akik felvonultak a piactérre, vagy illúziót véltek a hamis jelszavakban. És, akik még ma seri} erősek ahhoz, hogy megvessék a dolgozó nép szabadságának meggyalázóit, gondolkozzanak mindazon, amit e kis füzet tartalmaz. 1956. október. Igen. Budapest után Győr, Debrecen, Szeged, Békéscsaba és pereg a film; a városok és községek, közöttük Tótkomlós is következik, a régi munkástradició val rendelkező község. Itt is elindult a tömeg, ki panaszát, sérelmét vélte orvosolni, ki haszonlesésből, ki földjéért, vagyonáért, úri rangjáért tapodta az út porát, másokat a kíváncsiság űzött az utcára. Némelyek pedig azt lesték: ugyan ki győz, hova is álljunk? Így történt Tótkomlóson. Szereplőit a község apraja, nagyja ismeri. Nem tagadhatja senki, hogy az úri rend hívei azonnal megtalálták helyüket, sötét szándékaikat lépésről-lépésre vitték előbbre, megelőzve a soksok becsületes szándékot és így léptek a teljes ellenforradalom mocsarába. „A nép nevébenl’’ mert hisz* így szónokoltak, hogy még jobban felzaklassák az emberek lelkiállapotát. Nem restelték magukat, szemrebbenés nélkül szajkózták a .szocializmust", a „flép szabadságáról", miközben régi vágyuk, a tőkés rendszer visszaállításán fáradoztak. „Magyar függetlenséget’’ hirdettek, miközben ab népi mozgalom. Ekkor már a mi községünket sem kákudoztak cinkosaikkal, az imperialistákkal, hazánk, népünk eladására. Nem kértek mást országunkért, a dolgozó nép gúzsbakötéséért, mint a nyugati kapitalisták fegyveres segítségét, a népi hatalom megdöntésére, a Horthy fasiszta diktatúra visszaállítására, vagy éppen Ottó királyfi trónraültetésére. A nép, az ország ügyeit annyira szívükön viselő urak miért nem álltak az ország függetlensége, a nép érdeke mellé akkor, amikor a német fasizmus az emberiséget pusztító habomba sodorta népünket? Hol voltak ezek a nagy hazafiak; amikor a tőke megvédéséért, az emberiség rabszolgasorban tartásáért, a magas haszonért, az imperialista érdekekért vágóhídra 'vitték a becsületesen dolgozó magyar emberi? Miért nem dobban melegen az urak szíve akkor, amikor a fasizmus győzelméért folyó második világháborúban a férjüket elvesztett asszonyok, gyermekeiket elvesztett anyák könnyes szemmel kenyeret kértek a főjegyző úrtál? Nem, kedves olvasó, ezek az urak soha nem szerették és nem is szeretik a népet. Nekik mindenkinél, mindennél szentebb a haszon. Nem sajnálják ők az emberi életet sem, ha ennek árán hasznot tudnak saját maguknak szerezni. Az emberiség „lelkipásztorai" az isten nevében áldották meg azokat a fegyvereket, a- melyek sok anya gyermekéből, férj és apának a testéből kiontották az életet. Megáldották ezeket a fegyvereket, mert ezt kívánta a pénz, az arany szent parancsolata. Ezeknek a „szocialista“ uraknak nem fájt akkor, hogy lángban égtek városaink, gyáraink, romokban hevertek vasútaink és hídaink. Nem gondoltak arra, hogy van nép, van haza, amelyet meg kellene védeni a romlástól, a pusztulástól. Nem furcsa, hogy csak 1956 októberében jöttek rá arra, hogy van haza, van nép is ebben az országban? De van-e Tótkomlóson józan gondolkodású, becsületes ember, aki igazán szereti hazáját és népét, aki elhiszi ezeknek az uraknak, hogy éppen most éreznének együtt velük? Mi sohasem hittük és most se hisszük, hogy a nép ellenségei megváltoztak 12 esztendő alatt. Mint ahogy a víz nem válik borrá, úgy a nép ellenségei sem válnak soha a nép barátaivá. Beszéljenek a tények. 1956. október 29. Többek előtt nyilvánvalóvá kezdett válni, hogy ami Budapesten és sok vidéki városban történik, az nem demokratikus, és nem a szocializmus erősítéséért folyó mélte az ellenforradalmi erők garázdálkodása. It* is kezdetét vette a régi kapitalista midet visszaállítani akaró ellenforradalmi mozgalom. Délelőtt 10 órakor nagygyűlés a búzapiacon. Erre a gyűlésre a helyi pártszervezet, a Hazafias Népfront helyi vezetőségével egyetértésben egy tervezetet készített, amellyel az volt a célja, hogy helyes mederbe terelje a megmozdulást. A megtartott nagygyűlésen ezt a tervezetet a felizgatott tömeg nem fogadta el. Dr. Adamkovics „úr” és ellenforradalmi társai gyorsan készen álltak másik listával. Varga Sándor, volt csendőrtörzsőrmester itt a nagygyűlésen olvasta föl az ellenforradalmárok által készített listát: „Most már mi jövünk, magyarok” és más ehhez hasonló jelszavakkal fogadtatta el a gyűléssel a listát. Szenteljünk itt egy néhány szót; az októberi napokban, hej de sokszor szájukra vették a nép ellenségei: „Aki magyar, közénk áll.” — „A haza nevében” és ehhez más hasonló jelszavakat —, amelyek arra voltak jók, hogy elmossák a határokat a nép és a nép ellenségei között. A nagygyűlésen — a többi között — olyan követelések is elhangzottak: „Vissza a földet” és „Vissza aa államosított házakat és azokat a tanyákat, amelyek jelenleg a termelőszövetkezetek tulajdonai!” A nyomaték kedvéért erre a gyűlésre eljött Orosházáról Szilágyi nevezetű főhadnagy és két diák, akik szintén kiálltak a pódiumra, és ott. nagy magyarkodással bejelentették: „Lefegyvereztük a kommunistákat, most már szabad az út!” A nagygyűlésein 36 tagú „Forradalmi Nemzeti Tanács”, vagy másnéven „Forradalmi Bizottmány”t választottak. A „Forradalmi Nemzeti Tanács elnöke Vancsik István volt, aki Horváth Rezső kulák kezébe tette le az esküt és ezt követően a többiek pedig Vancsik István kezébe tették le az esküt. Az eskü szövege: „Én ............esküszöm, és becsületemre fogadom, hogy hi vatali és szolgálati teendőimet híven, legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint fogom ellátni, a magyar nemzet egyetemes ügyét tántoríthatatlan hűséggel fogom szolgálni. A tisztségemben engem megerősítő helyi Forradalmi Nemzeti Tanácsnak, valamint a felső forradalmi hatóságoknak feltétlenül engedelmeskedem, utasításait és rendelkezéseit végrehajtom, a nemzeti demokratikus szocialista fejlődést minden erőmmel elősegítem, a hivatali titkot pedig megőrzőm. Az esküben a „nemzeti, demokratikus, szocialista"
