Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-07 / 157. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! rmaaeu^ MUNKÁSOK. PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1951. JÜLIUS 1., VASÁRNAP Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM Mai számunkból: így ét és dolgozik egy tanyai pedagógus most, a nyári hónapokban * 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 A halálba rohanó g jerniek — meg- menekült II megyei lottó összesítő szelvénye A párléríekezleí után Irta t MAROSÁN GYÖRGY pártunk és egész dolgozó né- püiiik életében döntő jelen­tőségű politikai esemény volt az MSZMP onszágos pártértekezlete. Nemcsak népünk kísérte nagy ér­deklődéssel, ügyeimmel és vára­kozással az értekezlet munkáját, de nagy érdeklődést keltett kül­földön is. Külföldi barátaink, kommunis­ták és haladó szellemű emberek, akik a legnehezebb időkben, az el­lenforradalom véres napjaiban szolidaritást vállaltak a magyar kommunistákkal, a magyar nép­pel, kiálltak a forradalmi mun­kás-paraszt kormány mellett, bi­zakodással, reménnyel tekintettek felénk ezekben a napokban iS'. Jóleső érzéssel töltött el bennün­ket az a tudat, hogy barátaink bíznak bennünk. Rajta voltunk, hogy értekezletünk segítségükkel, biztatásukkal a dolgozó magyar nép érdekében eredményes mun­kát végezzen, ezzel is erősítve a nemzetközi szocialista tábor ere­jét. 'T'ermészetesen árgus szemek- ■*" kel figyelte értekezletünket az ellenség is, a nemzetközi im­perializmus valamennyi ügynö­ke és lakája, együtt a külföldre szökött hazaárulókkal. Az ellen­ség veresége ellenére sem mon­dott le a harcról, keresi hol fedez­het fel ingadozást, bizonytalansá­got, ellentéteket, esetleg repedé­seket a párt falán, hogy ezeket saját céljai érdekében fetnasznaija Meg kell mondanunk, hogy érte­kezletünk ebből a szempontból nézve és értékelve, újabb súlyos politikai vereség az ellenség szá­mára. Űjabb győzelem a mi szá­munkra. Pártunk egysége még soha sem volt ilyen sziklaszilárd. Politikai vonalát pártunk vala­mennyi küldötte egyhangúan magáévá tette. Az országos párt­értekezlet tanácskozásait közel nyolchónapos, kemény, szívós küzdelem előzte meg a pártért, a munkáshatalomért, a szocialista vívmányok megvédéséért. A moz- gamunknak örökre kitörölhetet­len emlékei maradnak azok a hó­napokon át tartó, száz- és száz­ezres tömegeket összekapcsoló pártnapok, pártaktívák, munkás- gyűlések, nagygyűlések, a májusi és júniusi megyei, kerületi, nagy­üzemi aktíva-gyűlések és a buda­pesti aktíva-gyűlés, amelyeken magasan lobogott a kommunis­ták harci tüze. Ezek az élénk és bátor kritikákból táplálkozó vi­ták készítették elő valamennyi nagy és fontos kérdés tisztázá­sát. Ezért bátran mondhatjuk, hogy amikor az országos pártér- fekezlet összeült, már egységesen mögötte állt 350 000 párttag a- karat és cselekvő egysége, s raj­tuk keresztül a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a néphez hű értelmiség támogatása. ^ lezajlott viták segítették, hogy a pártértekezlet hig­gadt, nyugodt légkörben, de a legnagyobb fokú szenvedélyes­ségtől fűtve, üsse rá az áruló bé­lyegét Nagy Imre és társai hom­lokára, s kimondja elszánt akara­tát a szektás, dogmatikus hibák felszámolására. Mielőtt arról szólnánk, mi jel­lemezte az értekezletet, ejtsünk pár szót a helyszínről is. Az egy­kori felsőház helyén, a kongresz- szusi teremben ült össze az érte­kezlet. Még nem is régen rikító díszmagyarban magyar mágnások, tőkések ültek itt, díszes palástban, a főpapok, a Horthy-fasiszta red- szer minden rendű és rangú tá­mogatói. Most az ellenforradalom leverése után, munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek vitat­koztak arról, ami volt, ta­nácskoztak arról, ami van, és szótértettek abban, hogyan to­vább. A folyosókról, a termekből a téli és tavaszi viharok szele ki- hordta az ellenforradalmi napok bűzét. Eltűntek a külföldi „vendé­gek” díszes egyenruhái, a nafta-, linszagú horthy-tisztek mundér­jai, eltűnt a tömjénszagú Mind- szethy is, az ellenforradalom „baj­noka”. Most eg}' más épületben tanyázik. ;■ A falakról, a régi freskók néz­tek le ránk, és figyelmeztettek a- zokra az erőkre, amelyek októ­berben nemcsak a felsőház deko­ratív díszes termébe akartak visz- szatérni, de vissza akarták fog­lalni a tízezer holdakat is. jyji jellemezte az országos pártértekezletet ? Ami egész pártéletünket, egész állami, gazdasági, társadalmi életünket jellemzi az elmúlt hó- napokban. Soha ilyen nyíltan, őszintén bátran nem beszéltünk a párt, az állami élet ügyeiről, ilyen elmélyülteti, ennyire elvi alapon. Egyik vidéki küldött meg is je­gyezte: „Ez az értekezlet felért egy hathónapos pártiskolával.” Bármily „kényesnek" látszó kér­dés őszinte felvetését, megvita­tását, a bátor kritikát semmi sem korlátozta. A küldötteket csak íj felelősségérzet, a párt, a munkás- osztály és a dolgozó magyar nép ügyének helyes, igaz, jó szolgá­lata befolyásolta. Az értekezlet nemcsak boncol­ta az eseményeket, bírálta a múl­tat és. jelent, a személyeket, de önbírálatával erősítette a kritika jogát és szükségességét, önkri­tikusan foglalt állást minden o- lyan bonyolult kérdésben, ami az utóbbi években, és főkép­pen az utóbbi hónapokban a párt, az állami, a gaz­dasági és társadalmi életben felmerült. Lelkes, forró levegőjű aktívagyűléshez hasonlított az ér­tekezlet. Nagy aktivitás uralta az egész értekezletet. És ez nem volt véletlen, hiszen a küldöttek a nép sűrűjéből hozták magukkal az élet igazi hangját, ízét, levegőjét. ^hogyan lent lüktet az alko­tás láza, ugyanúgy lüktetett a cselekvő akarat a pártértekezlet vérkeringésében is. Ahogyan a pártszervezetek aktívám, a mun­kásgyűlések forró levegőjében harcos munka folyt, ugyanúgy harcos, alkotni kész munkaértkez- let volt az országos pártértekez­let. Egyaránt volt vádló és bíró az értekezlet. Több százezer kommu­nista nevében és sok millió ma­gyar dolgozó nevében vonta fele­lősségre mindazokat, akik felelő­sek az októberi eseményekért. A politikai beszámoló és a szer­vezeti szabályzat referátuma fe­letti általános vita, amely mély­rehatóan értékelte az eseménye­ket, őszinte és izgalmas volt. A vitázók hangjából kicsendült a párt szeretete, a párthoz való hű­ség, a dolgozó nép szeretete és a haza felemelkedéséért végzendő munka nagy felelőssége. Vala­mennyien hitben és bizalomban megrősödve, egységbe kovácsolód- va határoztunk és döntöttünk. Megszilárdítottuk a pártot, amely a harcot vezeti a haza és a nép üdvére. Tisztán áll előttünk az az út, amelyen haladnunk kell elő­re. Világos perspektíva tárult e- lénk, tarisznyánk meg van rakva az elvi, politikai és szervezeti.egy­ség értékes tartalmával, jól fel­fegyverkeztünk a további harc­ra. | ^ezárult egy régi fejezet és újat nyitittunk a párt és az ország történetében. Megszűnt az ideiglenesség állapota a pártban. Az állami és törvényes rend hely­reállítása után helyreállítottuk a párt alkotmányos és törvényes éle­tét. Magunk mögött hagytuk, de soha el nem felejtjük az októberi, novemberi és a következő hóna­pok harcos eseményeit és tanul­ságait, amelyek mélyen bevésőd­tek agyunkba és szívünkbe. E- zeknek az időknek történelmét feldolgozzák majd a néphez hű, bátor írók, újságírók, munkások, mérnökök, tudósok, a nép igaz fiai, s az egész magyar nép oku­lására bekerülnek a tankönyvek­be. Mik voltak azok a főbb kérdé­sek, amelyekben a pártértekezlet teljes egységben határozott? J^gységesen erősítette meg az értekezlet az ideiglenes Központi Bizottság, az Ideiglenes Intéző Bizottság eddig végzett munkáját, politikai vonalvezeté­sét. Egységes volt a Központi Bi­zottság és a Politikai Bizottság megerősítésében és kiegészítésé­ben. Egységesen sorakozott fel a pártértekezlet az egész párttag­sággal együtt, a párt- és a kor- mányveztés mögött. Elismerte an­nak történlemi és politikai érde­mé* ,amely abban rejlik, hogy az októberi—novemberi események idején a proletárnemzetköziség szellemében, a magyar népi ha­talom érdekében új útra lépett a forradalmi munkás-paraszt kö­mény megalakításával, az MSZMP újjászervezésével. Egy­séges volt az értekezlet abban is, hogy jó kezekben látja a magyar dolgozó nép ügyét. Egyhangúan fogadta el a határozati javaslatot és a párt szervezeti szabályzatát, amelyeknek tárgyalásában sokan résztvették és amelyekhez sok küldött komoly, egészséges, figye­lemreméltó kiegészítéseket ter­jesztett elő. A határozat és szerve­zeti szabályzat a pártértekezlet kollektív munkájának eredménye. Jj^gységes volt az értekezlet ab­ban, hogy a harcot az el­lenforradalmi erők ellen a törvény minden rendelkezésére álló esz­közével továbbra is határozottan, kemény kézzel és következetesen folytatni kell. Mindenkinek tud­nia kell, hogy a nemzetközi im­perializmus és hazai cinkosai, a kiváltságaikat vesztett osztályok és rétegek nem tettek le a további harcról. Ezért minden kommunis­ta és becsületes hazafi legyen éber, nemcsak az ellenség mester­kedéseinek felismerésében, de le­leplezésében is. Egységesen állapította meg az értekezlet, hogy párton belül és párton kívül változatlanul fő ve­szély a revizionizmus, a „nemze­ti kommunizmus”. Egységes volt az értekezelet a szektás „balolda­li" hibák felszámolása tekinteté­ben is. E hibák elkövetőitől el­várja, hogy kommunista módön, megfelelő önkritikával kijavítsák hibáikat. p^gységes volt az értekezlet abban, hogy a párt egysé­gére mindenkinek úgy kell vi­gyáznia, mint a szeme fényére. Az egységet megvédjük minden módon és minden eszközzel, min­denkivel szemben, bármilyen irányból jövő támadással szem­ben. A pártkonferencia egység alatt nem szervezeti egységet ért, hanem marxista-leninista elvi, politikai egységet. Az egység meg- bontóival szemben következete­sen harcolnunk kell. Egységes volt az értekezlet ab­ban, hogy a pártveztés egységét, szilárdságát és tekintélyét min­denkivel szemben meg kell vé­deni, mert az ellenség az eddigi politikai gyakorlat, az októberi események tanulsága szerint nem a párt elleni támadással kezdi bomlasztó munkáját, hanem a pátrvezetés lejáratásával, egysé­gének és szilárdságának megbon­tásával. De a pártvezetés egysé­gét, tekintélyét és szilárdságát legfőképpen a párt helyes poli­tikája, a demokratikus élet ki­bontakoztatása és a törvényesség betartása erősíti és szilárdítja meg. Ha ezen a téren nem köve­tünk el hibákat, az ellenségnek kevesebb módja lesz ártani. Egységes volt a pártértekezlet abban is, hogy senkinek sincs joga sem a párt, sem az állam, sem a gazdasági életben személyi okokból a sértődöttet játszani, mert maga a munkásosztály és a magyar nép sem játsza a sér­tődöttet. Mindenkinek alá kell magát rendelnie a párt helyes összpolitikai, harci célkitűzései­nek. p]gységes volt az értekezlet abban, hogy meg kell szi­lárdítani a párt és az állami élet­ben a demokratikus centralizmus lenini elvét. Az egészségesen ki­fejlődött demokratikus gyakorlat tót és eredményeket megőrizve és továbbfejlesztve, a jelenlegi sza­kaszban pártunkban és álla­munk életében a centralizmust kell erősíteni. Egységes volt az értekezlet ab­ban, hogy a pártnak meggyőző, nevelő munkával tovább kell fej­lesztenie a tömegekkel való jó és egészséges kapcsolatát. Ezen a téren nagy feladatok várnak a szakszervezetekre, a KISZ-re, a dolgozó nők szerveztére, a Haza­fias Népfrontra, az országgyűlés­re, a tanácsokra. Ezeken a szer­vezeteken keresztül a pártnak széttéphetetlen kapcsolatokat kell teremtenie a dolgozó néppel. E tömegszervezetek egészséges erőit felszínre kell hozni. Ez feltétle­nül szükséges előrehaladásunk érdekében. J^gységes volt az értekezlet abban is, hogy a párt és az állami élet vezetése és vezetői éppen úgy, mint eddig, ezután is, nyíltan és őszintén tárják fel mindig a helyzetet. Mondják meg a népnek az igazat, mert a ma­gyar nép szereti, ha így beszél­nek vele. A párt és a kormány bizalmát látja abban, hogy meg­tanácskozzák vele a dolgokat, ta­nácsokat kérnek tőle, és vele együtt oldják meg a felmerülő nehézségeket és problémákat; Ezt a nyíltságot, őszinteséget vár­ja az ország minden becsületes dolgozója. Ez a szellem vezesse tovább a pártot, mert ez vezette a forradalmi munkás-paraszt kor­mánytagjait az eddigi eredmé­nyek elérésében. J^gységes volt az értekezlet abban, hogy a gazdasági é- let kérdéseit a pártélet homlok­terébe kell állítani. Ha a gazda­sági kérdéseket helyesen és jól oldjuk meg, ez csak tovább erősí­ti a politikai konszolidációt, vi­szont a politikai konszolidáció te­rén elért eredmények kihatnak a gazdasági életre is. A kettő köl­csönös hatásában megszilárdítja a proletárdiktatúrát. Egységes volt a pártértekezlet abban, hogy a párt és az állam külpolitikáját a nemzeti függet­lenségre, a proletárnemzetközi­ségre kell építeni és erre támaszi kodva erősítsük a szocialista tá­bort. Egységesen foglalt állást a pártértekezlet a kommunista és munkáspártok viszonyában az eddig elért eredmények mellett. A Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségével1 és a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársasággal viszo­nyunk további javulását tartja szükségesnek a pártértekezlet el­vi és politikai nézeteink feladása nélkül. határozatokkal nemcsak a párt küldöttei értenek egyet, hanem a párttagság és a dolgozók széles tömegei is. A ha­tározatok jók, helyesek, előre-vi-t vők. Rajtunk múlik, hogy ezt a fegyvert a nép és hazánk felemel­kedése érdekében jól és eredmé­nyesen használjuk fel.

Next

/
Thumbnails
Contents