Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-07 / 157. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSÄG 1957. július 7., vasárnap Megkezdték a doháuyszedést > > » »»» > > > » > »»»»»»»»■»»»»»»»»» Békés megyében az újkígyós! t)j Élet Termelőszövetkezet tag­jai három holdon kísérletképpen a szokottnál csaknem egy hónap­pal korábban ültették ki a dohánypalántát. A gondosan ápolt korai dohány alsó leveleinek szedését már megkezdték. Igen elő­nyös ez a módszer azért is, mert a júliusi meleg napokban gyor­sabb a színeződés és jóval több Negyedévi nyereség lesz belőle az értékes, exportra is keresett sárga cigarettadohány, a- miből 415 forinttal drágább egy mázsa, mint a barnából. Ezenkí­vül a barnából 20—25 kilót képes becsomózni egy nap szorgalmas tag, a sárgából pedig — amit nem kell simítani — harmincöt-negy­ven kilót is csomózhat. Az ember magasságnyi, 70—80 cm-es levelű dohány 12—14 mázsás átlagter­mést ígér Újkígyóson. 2.37 000 forint Az Endrődi Cipész Kisipari Szö­vetkezet 1947-ben alakult meg 38 taggal, s azóta már a taglétszám a száz fölé emelkedett. A szövetkezet a megalakulástól 1954-ig szeges cipőket készített a kereskedelemnek, majd 1955-ben a hulladékanyag feldolgozására is rátértek. Ezzel több ezer pár ol­csó, kifogástalan cipővel örven­deztették meg a megye lakossá­gát. Míg 1955 végén szlip-szandá- lok gyártását is megkezdték, s na­ponta mintegy 150 párat készítet­tek. Ugyancsak azonos létszámmal ma már napi termelésük eléri a 420 párat. A termelékenység fo­kozásában ez a szövetkezet egyi­ke a legjobbaknak. Sok ésszerű­sítést, műszaki intézkedést haj­tottak végre a szövetkezetben, s azáltal gazdasági eredményük is számottevő. Példaképül lehet állí­tani az endrődieket a többi szö­vetkezet elé azért is, mert arra törekszenek, hogy minél kultúrál- ráltabb körülményeket teremtse­nek maguknak. ' Ezt a nemes tö­rekvést szolgálta az is, hogy a szövetkezeti üzemházat korszerű fürdővel bővítették} A helyes munkaszervezés révén érte el a szövetkezet azt, hogy ta­valy 481 ezer forint tiszta nyere­séggel zárhatták az évet. De még ennél is jobbnak mutatkozik az idei esztendő, ugyanis az első ne­gyedévi nyereségük 257 ezer fo­rint volt* Mindezek az eredmények a tag­ság közös erőfeszítéseit, alkotó munkáját dicsérik. A VIT re készülnek a Gyulai Harisnyagyár fiataljai A Gyulai Harisnyagyárban két és félhónap óta nyolcvannál több fiatal lelkes munkaversennyel ké­szül a moszkvai VIT idejére. A nagyobbrészt lányokból álló KlSZ-tagok elsősorban a minő­ség javítására tik-ekednek, de kö­zülük eddig legalább tizenöten már száz százalék fölé emeltéli teljesítményüket. A verseny jó eredményére jellemző, hogy több addig kifogásolható minőségű harisnyát -kötő fiatal munkájára ma már nincsen panasz, így KerJ tes Erzsébetre sem mert most már 80 százalékos minőséggel dol­gozik. A harisnyagyári fiatalok külön­böző ajándékokkal is készülnek a VIT-re. Az üzemüket és életüket ismertető képesalbumot, a Gyula nevezetességeit ábrázoló fényké­pes díszzsebkendőket, amelyek­be emlékjelszavakat szőnek, vala­mint több tucat tetszetős zoknit készítenek. Az ajándékokat sze­mélyes küldöttük: Szigeti Gábor KISZ ifjú viszi el moszkvai ba­rátaiknak. mm M Olvasd r r A NÉPÚJSÁGOT TTfTTTTTTfTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTrTTTTTTTTTTTTTT A Nemzetközi Geofizikai Év a Déli Sarkvidéken 1957 július l-érf’htezdóáöftl1 a pl. Nemzetközi Geofizikai Év, az emberiség.,tudományos együttműködésének egyik legnagyszerűbb példája. A Geofizikai Év feladatai között igen Jelentős szerepet játszik a jégborította Déli Sarkvidék, az Antalrk* fisz tanulmányozása. A hatodik földrész tüzetes feltárására tíz nemzet fogott össze. A Geofizikai Év kezdetén a Déli Sarkvidéken nyolc ország 20, az utóbbi hónapokban felállított tudományos megfigyelő állomása műkö­dik, mégpedig: három szovjet állomás (MirnyiJ főbázis, Oázis és Plonyerszkája); két francia: a Geológia-fokon Dumont d’Urville francia felfedezőről, a Mágneses Déli Sarkon pedig Charcot hires francia sarki kutatóról elnevezett állomások; hét állomást az Amerikai Egyesült Államok az Idén tavasszal meghalt Byrd tengernagy vezetése alatt szervezett meg. Ezek: a már ötödször a Boss jégfalnál megépült Uttle America főbázis, to­vábbá a Wilkesről elnevezett állomás a Vincennes öbölnél, a Mc. Murdo öbölnél szervezett segédbázis, a Hali lett-foknál Oj Zélanddal együtt létesített megfigyelőhely, a Déli Sarkot elsőnek átrepülő Ellsworthról és Byrd- ről van elnevezve két további amerikai bázis és végül magán a Déli Sarkon végzik tudományos munkájukat a Déli Sark két első felfedezőjéről, Amundsenről és Scottról elnevezett állomás tagjai. Az újzélandiak Scottról elnevezett támaszponja a Ross szigeten Edmund Hillary, a Mount Everest meghódítójának vezetése alatt áll. A brit sarkkutatók főbázisa Shackletonról, a neves angol sarkkutatóról elnevezett állomás a Vahsel öbölben, ennek mellékállomása a Jégtakarón az úgynevezett „Déli-jég“ megfigyelőhely; a Királyi Földrajzi Társaság ál­lomása a Halley öbölnél ütötte fel sátrait. Az ausztráliaiak főbázisa neves sarkkutatójukról, Mawsonról van el­nevezve, mellékállomásuk a Vestfold-domboknál van. A többi ország közül eddig csak Japán állított fel állo­mást Shiowa néven az Ongeul szigetnél és Argentina a „Belgrano” bázist. Nem említjük itt fél a számos brit, chilei és argentínai állomást a Graham-fülelőn és környékén, amelyeknek inkább hadászati, mint tudományos jelentőségük van. Nem mindenki ellenség Carkadkeresztúron egy hó- ^ nappal ezelőtt csupán e- gyetlen pedagógus képviselte az értelmiséget a pártszervezetben. Nem azért, mintha Sarkadkeresz- túron nem volnának értemiségi- ek. Ebben a kis községben — és az idetartozó Kisnyéken — húsz pedagógus dolgozik. Hogy mégis miért csak egyetlen pedagógus volt párttag, annak bizony nyo­mós okai voltak. Nem az, mintha nem a párttagok soraiban lett volna a helyük. A pedagógusok az októberi időben — egy-kettő kivételével — megállták a helyü­ket. Persze arról nincs szó, hogy mindannyójuknak párttagnak kell lenni, de a húszból 5—6-nak, a legjobbjainak, a pártban lett volna a helye. Hiszen ők a legne­hezebb időben is kiálltak a kom­munista pedagógusok mellett, nem engedték leváltani az orosz­szakos tanárt, akit az ellenforra­dalmárok azonnali hatállyal el akartak küldeni. Olyan szolidari­tást vállaltak, ha neki el kell menni, akkor valamennyien el­hagyják az iskolát. Ez az össze­tartás kevés helyen nyilvánult meg a megyében, s mégis ezek a pedagógusok idegenkedtek a párt­tól. A hibát nem másutt, az alap- ** szervezetben kell keresni. Az októberi események után a sajtó, a rádió nem egyszer hang­súlyozta, hogy az ellenforradalom eszmei irányításában nagy szere­pet vállaltak az értelmiségiek, írók, újságírók és egyebek. Az ilyen megjegyzések után a sar- kadkeresztúri pártszervezet egyes tagjai, Durkó Sándor alapszervi titkárral az élen, olyan hangokat hallattak, hogy valamennyi értel­miség fasiszta, osztályidegen. Nem válogattak embereket, egy kalap alá vették valarrtéfífíyit. 'Xz''ftyén rágalmak, az ilyen megbélyegzé­sek nemhogy segítették volna az értelmiséget a párthoz, de egyre inkább távolították őket. fUt ájus közepén Toldi Béla elv- 1 társ, az akkori egyedüli értel­miségi párttag tett olyan javas­latot a pártvezetőségnek, hogy hívjanak össze pedagógus gyűlést, ahová a párttitkárt is meghívják és egy-két vezetőségi tagot, és itt az értekezleten próbálják közös nevezőre hozni az eddig elrontott ügyeket. Ez a gyűlés sok ered­ményt nem hozott. Durkó Sándor elvtárs itt is igyekezett a maga igazát bebizonyítani. Csak úgy hallottam, hogy Novák igazgató­ról meg Tóth Sándor igazgató helyettesről azt mondják, hogy opportunisták. Farkas Imre fia­tal pedagógus a KISZ megalaku­lása után az első napokban igye­kezett Sarkadkeresztúron is meg­szervezni a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetséget. Mégis úgy beszél­tek róla, „miért fasisztákra bíz­zák az ifjúság nevelését.” Faze­kas Imre éppúgy, mint Novák és mások, nem tettek semmit az el­lenforradalom idején, különösen olyat, amely arra engedett volna következtetni, hogy ezek az ellen­ség szekerét tolják és az ellen- forradalom aktív hívei. De nem is volna alapúk erre ezeknek az embereknek, hiszen legtöbbjük munkás- és parasztszülők gyer­meke, olyanok, akik a népi de­mokrácia jóvoltából tanultak, Szovjet-jugoszláv film készül akik az állam segítségével szerez­ték meg diplomájukat. Fazekas Imre maga is agrárproletár szü­lők gyeremeke, s ez meg is lát­szik, hiszen hozzájuk hasonló pa­raszt családból nősülnek, vagy mennek férjhez. Patkás elvtárs, az intéző bizottság egyik tagja, aki tanácselnök, olyan apai sze­retettel beszélt arról, hogy már négy fiatal tanítónő ment férj­hez a faluban parasztfiatalhoz, akik aratással, kapálással kere­sik mindennapi kenyerüket. flurkó Sándor alapszervezeti titkárt május 17-én levál­tották pártvezetőségi funkciójából a túlzott baloldali magatartásá­ért. Ez az eset csak részben vál­tott ki enyhülést. Hiszen az ő be­folyása már beleitatódott a ve­zetőségi tagok gondokodásába: Igaz, hogy Durkó leváltása után másnap már három pedagógus je­lentkezett a pártba felvételre. A vezetőségi tagok egy része tilta­kozott eleinte. De a tagok meg­szavazták a pártba való felvéte­lüket, s azóta még két pedagógus és a hivatalsegéd is kérte felvéte­lét. Carkadkeresztúron az értel- miségellenes hangulat rész­ben csak az utóbbi időben tört meg. Ugyanis az országos párt- értekezlet határozata elítélte az olyan jelenségeket, ahol alaptala­nul rágalmazzák és koholt vádak­kal illetik az értelmiségieket. Ez a vakság, a sötétben tapo- gatódzás talán abból ered, hogy Sarkadkeresztúr az egyedüli köz­ség a megyében, ahová a legke­vesebb újság, folyóirat jár, amely naponta győzné meg az embere­ket az élet valódiságáról. A gyakorlat itt ,4$ konkrét^) • f.. bizonyítja, hogy a pedagó­gusok i— akik szívből ő&zintép,tá­mogatják népi államunkat — a mindennapi munkájukkal bizo­nyítják ezt. Nem kell másról szól­ni mint arról, hogy a párt inté­ző bizottságának titkára .május 17 óta) Toldi Béla elvtárs, orosz­szakos tanár. A KISZ veztőségi tagja Fazekas Imre fiatal tanár, A Hazafias Népfront elnökségé­nek tagja, Novák igazgató elv­társ, s a nőtanács vezetősági tag­jai között is megtaláljuk a pe­dagógusokat. A kultűrmunka ak­tív harcosai a pedagógusok. Hosz- szú ideig a kultúrotthannak -nem volt színfala. A pedagógusok el­határozták, hogy forgatható, illet­ve két változatú színfalat feste­nek. Ezt tett követte. Társadalmi munkában szegelték össze a favá­zakat, s á rajzszakos tanár raj­zolta a tájképet. Több mint 1200 munkaórát fordítottak a kultúr­otthon rendebehozására. De le­hetne több példát is hozni a min­dennapi munkából. Mindezekből a sarkadkeresztúri párttagok és pártonkívüliek láthatják, hogy e- zek a pedgógusok — akik képe­sek. áldozatot hozni azért, hogy a kulturális élet fellendüljön a köz­ségben —, nem ellenségek, ellen­kezőleg, legjobb barátok, jó elv­társak. Próbálják még többször tanulmányozni a pártértekezlet határozatát, amely világosan meg­mutatja, hogyan kell az értelmi­ségiekkel bánni, hogy tudásukat a nép jólétének szolgálatába állít­sák. — Cs. E. — Szovjet és jugoszláv filmszak- emberek között nemrégen megál­lapodás jött létre arról, hogy kö­zös szovjet—jugoszláv filmmel méltó emléket állítanak Olekó Dundicsnak, az októberi forradal­mat követő polgárháború legen­dás hírű szerb vörösparancsnoká­nak, akit K. J. Vorosilov 1922-ben egyik írásában „kedves gyermek­szív ű oroszlánnak” nevezet A film megrajzolja a szerb far- radalmár alakját és megeleveníti a nagy történelmi jelentőségű ese­ményeket: az első lovas hadsereg hőstetteit, Mamontov és Skuro fe­hérgárdista csapatainak szétzúzá­sát. A filmet a moszkvai „Gorkij" és a jugesztláv „Avalafilm” stúdió

Next

/
Thumbnails
Contents