Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-07 / 157. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSÄG 1957. július 7., vasárnap Megkezdték a doháuyszedést > > » »»» > > > » > »»»»»»»»■»»»»»»»»» Békés megyében az újkígyós! t)j Élet Termelőszövetkezet tagjai három holdon kísérletképpen a szokottnál csaknem egy hónappal korábban ültették ki a dohánypalántát. A gondosan ápolt korai dohány alsó leveleinek szedését már megkezdték. Igen előnyös ez a módszer azért is, mert a júliusi meleg napokban gyorsabb a színeződés és jóval több Negyedévi nyereség lesz belőle az értékes, exportra is keresett sárga cigarettadohány, a- miből 415 forinttal drágább egy mázsa, mint a barnából. Ezenkívül a barnából 20—25 kilót képes becsomózni egy nap szorgalmas tag, a sárgából pedig — amit nem kell simítani — harmincöt-negyven kilót is csomózhat. Az ember magasságnyi, 70—80 cm-es levelű dohány 12—14 mázsás átlagtermést ígér Újkígyóson. 2.37 000 forint Az Endrődi Cipész Kisipari Szövetkezet 1947-ben alakult meg 38 taggal, s azóta már a taglétszám a száz fölé emelkedett. A szövetkezet a megalakulástól 1954-ig szeges cipőket készített a kereskedelemnek, majd 1955-ben a hulladékanyag feldolgozására is rátértek. Ezzel több ezer pár olcsó, kifogástalan cipővel örvendeztették meg a megye lakosságát. Míg 1955 végén szlip-szandá- lok gyártását is megkezdték, s naponta mintegy 150 párat készítettek. Ugyancsak azonos létszámmal ma már napi termelésük eléri a 420 párat. A termelékenység fokozásában ez a szövetkezet egyike a legjobbaknak. Sok ésszerűsítést, műszaki intézkedést hajtottak végre a szövetkezetben, s azáltal gazdasági eredményük is számottevő. Példaképül lehet állítani az endrődieket a többi szövetkezet elé azért is, mert arra törekszenek, hogy minél kultúrál- ráltabb körülményeket teremtsenek maguknak. ' Ezt a nemes törekvést szolgálta az is, hogy a szövetkezeti üzemházat korszerű fürdővel bővítették} A helyes munkaszervezés révén érte el a szövetkezet azt, hogy tavaly 481 ezer forint tiszta nyereséggel zárhatták az évet. De még ennél is jobbnak mutatkozik az idei esztendő, ugyanis az első negyedévi nyereségük 257 ezer forint volt* Mindezek az eredmények a tagság közös erőfeszítéseit, alkotó munkáját dicsérik. A VIT re készülnek a Gyulai Harisnyagyár fiataljai A Gyulai Harisnyagyárban két és félhónap óta nyolcvannál több fiatal lelkes munkaversennyel készül a moszkvai VIT idejére. A nagyobbrészt lányokból álló KlSZ-tagok elsősorban a minőség javítására tik-ekednek, de közülük eddig legalább tizenöten már száz százalék fölé emeltéli teljesítményüket. A verseny jó eredményére jellemző, hogy több addig kifogásolható minőségű harisnyát -kötő fiatal munkájára ma már nincsen panasz, így KerJ tes Erzsébetre sem mert most már 80 százalékos minőséggel dolgozik. A harisnyagyári fiatalok különböző ajándékokkal is készülnek a VIT-re. Az üzemüket és életüket ismertető képesalbumot, a Gyula nevezetességeit ábrázoló fényképes díszzsebkendőket, amelyekbe emlékjelszavakat szőnek, valamint több tucat tetszetős zoknit készítenek. Az ajándékokat személyes küldöttük: Szigeti Gábor KISZ ifjú viszi el moszkvai barátaiknak. mm M Olvasd r r A NÉPÚJSÁGOT TTfTTTTTTfTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTrTTTTTTTTTTTTTT A Nemzetközi Geofizikai Év a Déli Sarkvidéken 1957 július l-érf’htezdóáöftl1 a pl. Nemzetközi Geofizikai Év, az emberiség.,tudományos együttműködésének egyik legnagyszerűbb példája. A Geofizikai Év feladatai között igen Jelentős szerepet játszik a jégborította Déli Sarkvidék, az Antalrk* fisz tanulmányozása. A hatodik földrész tüzetes feltárására tíz nemzet fogott össze. A Geofizikai Év kezdetén a Déli Sarkvidéken nyolc ország 20, az utóbbi hónapokban felállított tudományos megfigyelő állomása működik, mégpedig: három szovjet állomás (MirnyiJ főbázis, Oázis és Plonyerszkája); két francia: a Geológia-fokon Dumont d’Urville francia felfedezőről, a Mágneses Déli Sarkon pedig Charcot hires francia sarki kutatóról elnevezett állomások; hét állomást az Amerikai Egyesült Államok az Idén tavasszal meghalt Byrd tengernagy vezetése alatt szervezett meg. Ezek: a már ötödször a Boss jégfalnál megépült Uttle America főbázis, továbbá a Wilkesről elnevezett állomás a Vincennes öbölnél, a Mc. Murdo öbölnél szervezett segédbázis, a Hali lett-foknál Oj Zélanddal együtt létesített megfigyelőhely, a Déli Sarkot elsőnek átrepülő Ellsworthról és Byrd- ről van elnevezve két további amerikai bázis és végül magán a Déli Sarkon végzik tudományos munkájukat a Déli Sark két első felfedezőjéről, Amundsenről és Scottról elnevezett állomás tagjai. Az újzélandiak Scottról elnevezett támaszponja a Ross szigeten Edmund Hillary, a Mount Everest meghódítójának vezetése alatt áll. A brit sarkkutatók főbázisa Shackletonról, a neves angol sarkkutatóról elnevezett állomás a Vahsel öbölben, ennek mellékállomása a Jégtakarón az úgynevezett „Déli-jég“ megfigyelőhely; a Királyi Földrajzi Társaság állomása a Halley öbölnél ütötte fel sátrait. Az ausztráliaiak főbázisa neves sarkkutatójukról, Mawsonról van elnevezve, mellékállomásuk a Vestfold-domboknál van. A többi ország közül eddig csak Japán állított fel állomást Shiowa néven az Ongeul szigetnél és Argentina a „Belgrano” bázist. Nem említjük itt fél a számos brit, chilei és argentínai állomást a Graham-fülelőn és környékén, amelyeknek inkább hadászati, mint tudományos jelentőségük van. Nem mindenki ellenség Carkadkeresztúron egy hó- ^ nappal ezelőtt csupán e- gyetlen pedagógus képviselte az értelmiséget a pártszervezetben. Nem azért, mintha Sarkadkeresz- túron nem volnának értemiségi- ek. Ebben a kis községben — és az idetartozó Kisnyéken — húsz pedagógus dolgozik. Hogy mégis miért csak egyetlen pedagógus volt párttag, annak bizony nyomós okai voltak. Nem az, mintha nem a párttagok soraiban lett volna a helyük. A pedagógusok az októberi időben — egy-kettő kivételével — megállták a helyüket. Persze arról nincs szó, hogy mindannyójuknak párttagnak kell lenni, de a húszból 5—6-nak, a legjobbjainak, a pártban lett volna a helye. Hiszen ők a legnehezebb időben is kiálltak a kommunista pedagógusok mellett, nem engedték leváltani az oroszszakos tanárt, akit az ellenforradalmárok azonnali hatállyal el akartak küldeni. Olyan szolidaritást vállaltak, ha neki el kell menni, akkor valamennyien elhagyják az iskolát. Ez az összetartás kevés helyen nyilvánult meg a megyében, s mégis ezek a pedagógusok idegenkedtek a párttól. A hibát nem másutt, az alap- ** szervezetben kell keresni. Az októberi események után a sajtó, a rádió nem egyszer hangsúlyozta, hogy az ellenforradalom eszmei irányításában nagy szerepet vállaltak az értelmiségiek, írók, újságírók és egyebek. Az ilyen megjegyzések után a sar- kadkeresztúri pártszervezet egyes tagjai, Durkó Sándor alapszervi titkárral az élen, olyan hangokat hallattak, hogy valamennyi értelmiség fasiszta, osztályidegen. Nem válogattak embereket, egy kalap alá vették valarrtéfífíyit. 'Xz''ftyén rágalmak, az ilyen megbélyegzések nemhogy segítették volna az értelmiséget a párthoz, de egyre inkább távolították őket. fUt ájus közepén Toldi Béla elv- 1 társ, az akkori egyedüli értelmiségi párttag tett olyan javaslatot a pártvezetőségnek, hogy hívjanak össze pedagógus gyűlést, ahová a párttitkárt is meghívják és egy-két vezetőségi tagot, és itt az értekezleten próbálják közös nevezőre hozni az eddig elrontott ügyeket. Ez a gyűlés sok eredményt nem hozott. Durkó Sándor elvtárs itt is igyekezett a maga igazát bebizonyítani. Csak úgy hallottam, hogy Novák igazgatóról meg Tóth Sándor igazgató helyettesről azt mondják, hogy opportunisták. Farkas Imre fiatal pedagógus a KISZ megalakulása után az első napokban igyekezett Sarkadkeresztúron is megszervezni a Kommunista Ifjúsági Szövetséget. Mégis úgy beszéltek róla, „miért fasisztákra bízzák az ifjúság nevelését.” Fazekas Imre éppúgy, mint Novák és mások, nem tettek semmit az ellenforradalom idején, különösen olyat, amely arra engedett volna következtetni, hogy ezek az ellenség szekerét tolják és az ellen- forradalom aktív hívei. De nem is volna alapúk erre ezeknek az embereknek, hiszen legtöbbjük munkás- és parasztszülők gyermeke, olyanok, akik a népi demokrácia jóvoltából tanultak, Szovjet-jugoszláv film készül akik az állam segítségével szerezték meg diplomájukat. Fazekas Imre maga is agrárproletár szülők gyeremeke, s ez meg is látszik, hiszen hozzájuk hasonló paraszt családból nősülnek, vagy mennek férjhez. Patkás elvtárs, az intéző bizottság egyik tagja, aki tanácselnök, olyan apai szeretettel beszélt arról, hogy már négy fiatal tanítónő ment férjhez a faluban parasztfiatalhoz, akik aratással, kapálással keresik mindennapi kenyerüket. flurkó Sándor alapszervezeti titkárt május 17-én leváltották pártvezetőségi funkciójából a túlzott baloldali magatartásáért. Ez az eset csak részben váltott ki enyhülést. Hiszen az ő befolyása már beleitatódott a vezetőségi tagok gondokodásába: Igaz, hogy Durkó leváltása után másnap már három pedagógus jelentkezett a pártba felvételre. A vezetőségi tagok egy része tiltakozott eleinte. De a tagok megszavazták a pártba való felvételüket, s azóta még két pedagógus és a hivatalsegéd is kérte felvételét. Carkadkeresztúron az értel- miségellenes hangulat részben csak az utóbbi időben tört meg. Ugyanis az országos párt- értekezlet határozata elítélte az olyan jelenségeket, ahol alaptalanul rágalmazzák és koholt vádakkal illetik az értelmiségieket. Ez a vakság, a sötétben tapo- gatódzás talán abból ered, hogy Sarkadkeresztúr az egyedüli község a megyében, ahová a legkevesebb újság, folyóirat jár, amely naponta győzné meg az embereket az élet valódiságáról. A gyakorlat itt ,4$ konkrét^) • f.. bizonyítja, hogy a pedagógusok i— akik szívből ő&zintép,támogatják népi államunkat — a mindennapi munkájukkal bizonyítják ezt. Nem kell másról szólni mint arról, hogy a párt intéző bizottságának titkára .május 17 óta) Toldi Béla elvtárs, oroszszakos tanár. A KISZ veztőségi tagja Fazekas Imre fiatal tanár, A Hazafias Népfront elnökségének tagja, Novák igazgató elvtárs, s a nőtanács vezetősági tagjai között is megtaláljuk a pedagógusokat. A kultűrmunka aktív harcosai a pedagógusok. Hosz- szú ideig a kultúrotthannak -nem volt színfala. A pedagógusok elhatározták, hogy forgatható, illetve két változatú színfalat festenek. Ezt tett követte. Társadalmi munkában szegelték össze a favázakat, s á rajzszakos tanár rajzolta a tájképet. Több mint 1200 munkaórát fordítottak a kultúrotthon rendebehozására. De lehetne több példát is hozni a mindennapi munkából. Mindezekből a sarkadkeresztúri párttagok és pártonkívüliek láthatják, hogy e- zek a pedgógusok — akik képesek. áldozatot hozni azért, hogy a kulturális élet fellendüljön a községben —, nem ellenségek, ellenkezőleg, legjobb barátok, jó elvtársak. Próbálják még többször tanulmányozni a pártértekezlet határozatát, amely világosan megmutatja, hogyan kell az értelmiségiekkel bánni, hogy tudásukat a nép jólétének szolgálatába állítsák. — Cs. E. — Szovjet és jugoszláv filmszak- emberek között nemrégen megállapodás jött létre arról, hogy közös szovjet—jugoszláv filmmel méltó emléket állítanak Olekó Dundicsnak, az októberi forradalmat követő polgárháború legendás hírű szerb vörösparancsnokának, akit K. J. Vorosilov 1922-ben egyik írásában „kedves gyermekszív ű oroszlánnak” nevezet A film megrajzolja a szerb far- radalmár alakját és megeleveníti a nagy történelmi jelentőségű eseményeket: az első lovas hadsereg hőstetteit, Mamontov és Skuro fehérgárdista csapatainak szétzúzását. A filmet a moszkvai „Gorkij" és a jugesztláv „Avalafilm” stúdió
