Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-06 / 156. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG Ids'!, július szombat Aktíva értekezleteken, párttaggyűléseken vitatják meg megyénk kommunistái az SZKP Központi Bizottságának határozatát Megyénk dolgozói nagy fi­gyelemmel hallgatták a rádió­ban, majd a napilapokban ol­vasták a SZKP Központi Bi­zottságának a pártegység meg­védéséről hozott határozatát. Erről beszéltek csütörtökön már a kora reggeli órákban az üzemekben, a falvakban és hi­vatalokban az emberek. A ha­tározat a legnagyobb helyes­lésre talált a kommunistákban és a pártonkívüli dolgozókban egyaránt és szavaikban őszin­tén méltatták a SZKP vezetői­nek a párt egységének megvé­déséről hozott, ingadozás nél­küli határozatát. Hiba lenne azonban azt mondani, hogy a határozat jelentőségét máról holnapra mindenki megérti, éppen ezért megyénk kommu­nistáinak is a jövőben fokozot­tabb tennivalóik vannak, hogy pontos választ tudjanak adni az emberek kérdéseire. A párt megyei intéző bizott­sága ezt figyelembe véve cse­lekedett és csütörtökön a reg­geli órákban már kibővített ülésen tájékoztatta a járási és városi bizottságok vezetőit, akik a területükön már a dél­utáni órákban hasonlóan ta­nácskoztak az aktivistákkal. A sarkadi járási bizottság rugal­masan oldotta meg a tájékozta­tást. A távoli községekbe a já­rási bizottság tagjai és munka­társai személyesen mentek ki és a helyszínen beszélték meg a pártbizottság tagjaival, aktí­váival a határozat lényegét. Ná­lunk is, mint a megye többi he­lyein rövidesen taggyűléseken vitatják meg a határozatot, és így adnak világos választ min­den kérdésre, mely az SZKP Központi Bizottságának határo­zatával kapcsolatosan felme­rült. Jutalomosztás mfriiimiHnwnwwimmrmfmnnmmfmmftrm A Mezőhegyes! Állami Gazdaságban Június 30-án 24 ezer forint jutalmat osztottak ki az állattenyésztésben dol­gozók között. A jutalom jelentős ré­szét a tehenészet dolgozói kapták meg. Az elmúlt hónapokban valamennyi fe­jőgulyás kiválóan dolgozott. Állandó szívós munkájukkal az istállóátlagot a gazdaság tehenészeteiben 11,1 literre növelték. Legjobb munkát végezték a 11-es tehenészet dolgozói, ahol 140 tehéntől 12,33 literes istállóátlagot si­került elérni. A gazdaság vezetősége a jelenlegi tejtermelési szint tartásához, illetve növeléséhez újabb munkaversenyt szervezett. ( Kiállítás Szarvason J\i elmúlt napokban a SzarvasiMü- velődési Ház néprajzi és népművészeti kiállítást rendezett, amely 1« napig tartott. A kiállításnak Szarvas köz­ség területén több mint 7 ezer látoga­tója volt. A népművészeti kiállítás Szarvas község lakosságának tetszett. Kiemelkedett az ötezer éves ivó bög­re és a 1st éves konyhabútor, amely Sáfár Sándor birtokában van. Minden elismerés a Szarvasi Mű­velődési Otthon előkészítésében részt- vett elvtársaknak. Verseil gés az elsőségért A Mezőhegyes! Államé Gazda­ságban az aratási munkák gyor és minőségi végzésére 119 ezer forint jutalmat tűztek ki. Ezt a pénzösszeget a legkisebb szem­veszteséggel dolgozó és legtöbb területet learató kombájnosol^ aratógépkezelők, illetve cséplő- csapatok között osztják ki. Az aratás-cséplés munkálatai­nak meggyorsítására az üzemegy-* ségek dolgozói munkaversenyt kezdeményeztek a munka minősé­gi és mennyiségi végzésére, a géi pék ráfordítási költségének csök­kentésére. A peregpusztaá üzemegységben kommunistákból alakult cséplő- munkacsapat versenyre hívta a gazdaság összes cséplőcsapatát q teljesítmény fokozására, a jó mi­nőségű munkára, a szemveszteség csökkentésére, valamint a ráfor­dítás költségeinek betartására. Olvasd A NÉPÚJSÁGOT __^^ikroszkóp Űr , úri ember ­értelmiségi dolgozó Sok zür-zavart okoz ezeknek a fogalmaknak az összekeverése. Már úgy volt, hogy lassan-lassan tisztázódnak e fogalmak, de az el­lenforradalmi események — mint annyi mást —, ezt a tisztulási foi lyamatot is megakadályozták. Miért? Köztudomású, hogy az ellenforradalom előidézésében és annak végrehajtásában az érteU miségiek nem kis szerepet játszot­tak. Mi volt az eredmény ? A két­kezi dolgozók részéről ismét va­lami summás gyanakvás az értel­miséggel szemben. Közhely amit mondok, de még­is abból kell kiindulnunk, hogy hazánk a felszabdulás előtt nem a kétkezi és értelmiségi dolgozók — tehát a nép —, hanem kizárólag az urak országa volt. Nálunk a kapitalizmus is valami furcsa mó­don virágzott, mondhatni csak másodlagos hatalom volt az or­szágban és ha a tőkések „boldo­gulni" akartak, akkor meg kellett nyemiök az országfenntartó ki­sebb és nagyobb hatalmasságok kegyeit. Egyszerűbben mondva: kénytelenek voltak megvásárolni őket. Igazgatósági tagság, stro- manság, ezek voltak a megveszte­getés burkolt eszközei. És mindez azért, mert az országban semmi nem történhetett az urak akarata nélkül. Családi kapcsolataik, « hallatlan összetartásuk révén a hatalom az ő kezükben volt. — Kik voltak ezek az urak, mi jellemezte őket? Elsősorban az, hogy semmiféle mesterséget nem tanultak, iskolá­zottságuk furcsán egyoldalú volt. Ebből következett műveltségük felszínes ,/irisztidesi” volta. En­nek dacára fényesen éltek, hisz azt annál jobban megtanulták hogy kell a kétkezi dolgozók fá­radtságos munkájáról a tejfelt leszedni. Jellemezve őket a határtalan gőg, dölyf, fennhéjazás, durvaság, pökhendiség, mellyel éppen azok­kal szemben viselkedtek, akik el­tartották őket. És itt nem tettek különbséget kétkezi és értelmiségi dolgozó között. Nem hiába mond­ták az értelmiségiekre, hogy az életük nem egyéb cifra nyomorú­ságnál. És ez meg is adná az értelmi­ségi dolgozók valóságos helyzetét a múlt társadalmi rendszerben. Látni kellett, hogy tulajdonkép­pen ők sem voltak mások, mint kulik, hogy semmivel sem voltak jobb helyzetben, mint a munká­sok. Azonban, ha őszintén okai runk beszélni — s mai helyze­tünkben szükséges is az őszinte szó — nem szabad figyelmen kí­vül hagyni egyet, s mást. Nem hallgathatjuk el az igazságot. Azt, hogy az értelmiségi dolgozók kö­rében a múlt társadalomban so­kan voltak olyanok, akik akár karrierizmusból, vagy más okok­ból megjátszották a valódi, a ha­misíthatatlan úr szerepét és en­nek érdekében minden eszközt felhasználtak céljaik elérésére. Felfelé hajlongtak és bokáztak e- zek az értelmiségiek, lefelé azon­ban a kétkezi dolgozók felé gő­gösek és durvák voltak. Vonatkozott ez az úgynevezett népből felfelé törekvőkre is? Sajnos igen! Majd minden köz­ségben akadt olyan ezek közül, ki változott viszonyai közepette szé- gyelte a^ját, anyját, megtagadta a népet, melytől messze került, melyből származott. Persze nem kis számban voltak az értelmiségi dolgozók között o- lyanok, akik valódi helyzetük si­ralmas voltát felismerték és azo­nosították magukat a munkások­kal, és felszabadításának harcá­ban részt vettek. A felszabadulás pillanatában a* zért viselkedett az értelmiség na­gyobb része úgy, mintha letag­lózták volna őket, mert a fasisz­ta propagandától megmételyezet- tek ellenszenvvel nézték a nép felszábadulását. A felszabadult kétkezi dolgozók, nem bírván a búzától a konkolyt szétválasztani, bizonyos gyanakvással tekintettek az értelmiségi dolgozókra. Nem érezték őket maguk közé való­nak, s így ahol lehetett mellőzték őket. Persze ez nem ment igazság­talanság nélkü. Ekkor kezdődött a becsületes értelmiség sértődöttsé- ge. A gyanakvás és a sértődöttség azonban az idő múlásával oszlat dozni kezdett. Ügy látszott, hogy a búza kikerül a konkolyból. Dol- gozóink egyre jobban megbecsül­ték az értelmiséget, s ugyanak­kor az értelmiség döntő többsége is megadta a fizikai munkának kijáró megbecsülést. Az ellenforradalom azonban megmutatta, hogy a búza között imitt-amott bizony még találunk konkolyt is. Nosza válasszuk el a- zokat egymástól. A tiszta búzá­nak pedig — a becsületes értel­miségi dolgozónak — adjuk meg a megbecsülést, mely ebben az or-t szágban minden becsületes dolgo­zót egyformán megillet. (Legközelebbi mikroszkópom­ban az „értelmes értelmiségi dol­gozóval!’ foglalkozok az értelmi­ségi dolgozók kapcsán.) Kádár Lajos fl szocialista erkölcstanról Az ellenforradalom fegyveres leverése után még korántsem vívtuk meg azt az eszmei harcot, — melynek során bizonyos u- gyan, hogy a szocializmus erői győznek, — de addig, a teljes győ­zelemig, számtalan feladatunk és közel sem könnyű harcok vár­nak még reánk. Az ingadozó, jószándékú, becsületes emberek meggyőzése a szocializmus igazáról, és az ifjúság körében még több helyen felbukkanó zűr-zavar tisztázása is feladat még. Kormányzatunk egy új rendelkezése. — mely elrendeli a szo­cialista erkölcstan iskolai oktatását — szintén ezt a eélt szolgál­ja és jó fegyver lesz ebben a harcban, ha azt mindenütt megfe­lelően és jelentőségének teljes tudatában alkalmazzák és valósít­ják meg. A pedagógusok és a szülők túlnyomó többsége állást fog­lalt már amellett, hogy ifjúságunknak szüksége van ilyen okta­tásra, azonban több helyen még kérdések adódnak azzal kap­csolatosan, hogy a szocialista erkölcstan tanításának mikéntjét hogyan oldják meg? Véleményünk az, hogy feltétlenül törlesztenünk kell azt a tizenkét éves adósságot, mellyel e téren ifjúságunknak, de nem­csak az ifjúságnak, hanem az egész társadalomnak tartozunk. Ez az adósság az ifjúság szocialista szellemű nevelése, e nevelés leg­jobb módszereinek megkeresése és alkalmazása. Meg vagyunk győződve arról, hogy a szocialista erkölcstan iskolai oktatása ki­tűnő módszer lesz. Szerencsének mondható, hogy ma már igen kevés olyan szülő akad. aki a hitoktatás visszaállítása mellett kardoskodik, és tömegek üdvözlik örömmel a szocialista erkölcs­tan oktatásáról szóló rendeletet. A szocialista erkölcstan oktatása hivatott lesz arra is, hogy az iskola materialista és a szülői otthon több helyen még idealis­ta, vallásos nevelésének helytelen kiéleződéseit egyre jobban megszüntesse. Nem felejthetjük el azt, hogy az iskolai és a szü­lői nevelés kettősségéből ered ifjúságunk legszomorúbb betegsé­ge: a meghasonlás, a cinizmus, a tekintélytisztelet teljes, vagy részleges hiánya. Nyilvánvaló, hogy 'a kettős behatás egyike a gyermekben egyszer elbukik, meginog, nem tudja, ki hazudik? Hinnünk kell a nevelés, a szocialista nevelés erejében, — ezt hangoztatják kommunista pedagógusaink és azok a nem kommu­nista nevelők is, akik hűek népi demokráciánkhoz és gyermeke­ink szocialista szellemű nevelését mindennél fontosabbnak tart­ják. Látnunk kell azt a felelősséget, mely a felnövekvő ifjúság egészséges, szocialista emberré nevelése terén reánk hárul, és nem engedhetjük meg, hogy ebben a munkában a legkülönbözőbb be­hatások megzavarhassák a fiatalok gondolat- és lelkivilágát. Sokat beszélhetnénk még az ifjúság nevelésének további kér­déseiről’ a szocialista erkölcstan tanításának legjobb módszerei­ről, erre azonban majd az elkövetkezendő tanévben kerülhet bő­vebben sor, amikor az első órák tapasztalatait már kicierélhetik pedagógusok, szülök és mindenki, aki az ifjúság nevelését szivén viseli. ‘ S. E A mi nagy erőnk * 1 III I llllílllllllll i nini A szocialista tábor országai hét- mérföldes lépésekkel haladnak előre. Iparuk, mezőgazdaságuk és kultúrájuk rohamosan fejlődik. A kapitalizmus története sohasem ismerte a gazdasági fejlődésnek olyan ütemét, mint azok az or­Termékfajták Szovjetunió KNK KNDK MNK VDK 1*37 1956 A fel­szabad, előtti max. term. Acél (millió tonna) 17.7 48.6 1.1 Nyersvas (millió t) 14.5 Szén, a barna szénnel és 35.8 2.0 a lignittel együtt (millió tonna) 128 429 67.0 Olaj (millió t) 28.5 Villamosenergia (milliárd 83.8 0.3 kilowattóra) 36.2 192.0 11.9 Pamutszövetek (millió méter) 8448 5500 1660 Cukor <1000 t) 2421 4354 415 • szagok, ahol megszűnt a kizsák­mányolás, ahol az új élet épül. A szocialista országok a háború előtti színvonalhoz képest a szó szoros értelmében óriási ugrást tettek előre. Ez kitűnik az egyes termelési ágak fejlődését szemlél­tető alábbi táblázatból. Európai A szocialista népi de­tábor összes mokráciák országa 1956 A II. 1956 A 11. 195« világ­világ háborúig háborúig 4.6 5.9 15.0 24.7 68.2 4.8 3.1 9.7 19.6 50.3 no 190 417 305 95« 1.2 7.2 13.0 36 9« 20.5 24.6 77.3 72.7 289.9 4715 1152 1758 6260 11971 850 1397 X 1839 X 4233 X 7043 X Megjegyzések: A táblázatot V. Zolotarjov, a tudományos konjunktú­ra-intézet tudományos főmunkatársa készítette. Rövidítések: KNK ” Kínai Nép köztársaság, KNDK — Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, MNDK —Mongol Népköztársaság, VDK =- Viet. nami Demokratikus Köztársaság. Az x-el megjelölt adatokban a* NDK nem szerepel. A meleg idő tovább tart Szárazföldünk időjárási helyze­tében az elmúlt 24 óra alatt nem történt lényeges változás. Közép- Európában és Dél-Európában to­vább tart a meleg szubtrópusi lég­tömegek uralma. Várható időjárás szombaton es­tig: ma derült, száraz idő, holnap délután északon néhány helyeit záporeső, zivatar. Mérsékelt napi. közben megélénkülő déli-délnyu­gati szél. A meleg idő tovább tart Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel 18—21, legmaga­sabb nappali hőmérséklet szom­baton 32—35 fok között.

Next

/
Thumbnails
Contents