Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-06 / 156. szám

1957. Július- 6., szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSAG 3 Végegyházáról JELENTIK A' község egész területén az ár- I az pa és a búza aratási munkák meg­kezdődtek. Annak ellenére, hogy október 23-i események az őszi munkákat igen nagy mérték­ben gátolták, dolgozó parasztsá­gunk őszi vetéstervét 98 százalék­ban teljesítette. a Közepesnél Jobb termést takarítunk be Az időjárás is kedvező a gabona Most, amikor a jó termést ígérő I kik az ősszel az ellenségre hall- éresere. Július 2-án 4—5 millimé- őszi kalászosok hullámzanak a gattak, szégyenkezve járnak ara- ter eső esett községünk határában, határban, a termelők mosolyogva tást keresni^ ellenére hogy a levegő kissé lehűlt, így az érési i járnak és gyönyörködnek a szép folyamat is egyenletesebbé vált. I búzavetésükben. Azok viszont, a- I 7 ® ^h. földön gazdálkodnak. A Jé termés raktározásához is felKészültünK Raktárainkat kimeszeltük és f -T- tőtlenítettük. Az adógabona és a szabad felvásárlású gabona átvé­teléhez a Termény forgalmi Vál­lalat kirendeltsége is felkészült. Július 10-én az Űj Barázda Ter­melőszövetkezeti csoport megkez­di a cséplést, de a Szabadság Ter­melőszövetkezetet megel'” zni nem tudja, mert ott kombájnnal végzik az aratást. Dolgozó parasztságunknak a földművesszövetkezet a helytelen elosztás miatt a hűsítő italokat nem tudja biztosítani. Helyes len­ne, ha a felsőbb szervek megvizs­gálnák az áru elosztást. Kasza Mihály WfVVTtTTVVVVTVTVVfVTVTVTTTTTVTVVTTVTVTTTTTTTTWVVVVWTTTTTTVTTVTTTI A gyomai járás minden községében DIVAT LESZ aratják a búzát A gyomai járás szikes és erő- let kenyérgabonára számíthat a sen kötött talaján a szokásos hat­hét mázsa helyett nyolc-küene mázsás átlagos búzatermést ta­karítanak be. Különösen szép a kenyérgabona a termelőszövet­kezetek földjein, ahol legalább egy mázsával többet ad holdja, mint az egyénieké. A járás tér* melőszövetkezeteiből összesen népgazdaság. A gyomai járás minden köz­ségében befejezték az őszi árpa aratását s egyelőre négy kom­bájn, 58 gépi és lóvontatású ara­tógép, ezenkívül több -mint fél­ezer kiskasza vágja a búzát. A kombájnok először az endrői határban kezdhették meg a ke­nyérgabona aratását, cséplését. csaknem nyolcezer mázsa több­rvvvTnrrTrrvvTnrvYYVVYrvrYTrrnnrrvTT'rvY a komlós kenyér Hazáinkban már a XVII. szá­zadban is használtak komlót ke- I nyérsütéshez. Egyes községekben ! ez a szokás napjainkban is fenn­maradt, sőt van olyan vidék, ahol ! csak a komlós kenyeret szeretik, A komlóval sütött kenyér fosztó- | sabb, alakra is szebb, s a héjjá fé­nyes piros színű. Az elmúlt hóna­pokban megnövekedőit a kérésiéi a komló iránt, ezért az igényel* kielégítésére a földművesszövet­kezetek elhatározták, hogy boltja­ikban rendszeresen árusítanak majd komlót. vvYTrx7rTTrrYTr>nrrTnnrí ( SZEMLE A lucernatelepítés új módszeréről Bánkút Rózsamajori Állami Gazdaságban jártunk. Csodálkoz­va szemléltük a gazdaság határát, mert több pozitív eredményt ta­pasztaltunk, mint gondoltuk. A régi mezőgazdasági elmélet egyes kérdéseit új, tartalmasabb gyakorlattal felújító szakemberrel Rottmajer Jenő főagronómussal és Czánege Gábor igazgatóval be­szélgettünk. — Nehéz az élet, ha a beasztás- bam szakszerűen és gazdaságosan akarok helytállni. Az embernek -mindig új dolgokon kell kísérte-; tezmáe, vitatkoznia, ha jobbat és többet akar termelni. Természet e­[ sen, ha ezek -a próbálkozások nem 1 járnak mindig „csodálatos” ered­ményekkel, s akkor egyes vezetők | nyugtalanok, követelőző hangon, I vagy rendreutasitó módon lépnek I fel — mondta a beszélgetés során a főagromómus. — Nem másról — szólt közbe ‘az igazgató — mint a lueerttaielepííés új agrotechnikai módnxeréről ran most sxó. Egy évvel ezelőtt a gazdaságban a főagronómus indítványára az új vetésű lucernát zabbal felülve­tettük. Amikor ezt a területi igaz­gató, Bognár István és Ivamics György főagronómus Vásárhelyen megtudták, telefonon száz mázsa zabot a gazdaságból el akartak diszponáltatni. Mi nem akartunk „kötélnek állni” mire a tröszt ve­zetői Zrínyi módjára rohantak ki hozzánk, mindenfélének lekiabál­tak bennünket és verték az asz­talt, felelősségre vontak bennün­ket az általuk pazarlásnak minő­sített agrotechnikai módszer fel­használása miatt. A gyakorlati élet bebizonyítot­ta, hogy Rottmajemek volt igaza. A zabbal felülvetett lucerna nem gyomoeodott el. Amikor a zab a 2C—25 centiméter magasságot el­érte alacsony tarlóra lekaszáltat- ták és így ax új vetésű lucerna holdanként már ax első évben 60 máxsa sxénatermést adott. A gazdaság vezetőit több oldal­ról támadás érte az új termelési módszerek alkalmazásáért. Ezért ebben az évben telepített lucerna terület felét a régi módszerrel ve­tették. Azt a táblát, ahol nem vé-i gezék el a zab felül vetését a rep­ce túlnőtte és az első kaszálás után a kicemaállomány hiányos volt. A lueema telepítésének helyi módszerét Rottmajer megoldotta. Jelenleg az a terve, hegy a jövő- | ben a kiválóan bevált Bánkúti- lucernavetőmag előállításával, va­lamint új hibrid-lucerna kineme­sítésével foglalkozik. Ezért a törekvéséért megbírál­ták, azt mondották, hogy ez fölös­leges munka és pénzpazarlás. Az igazgatóságon dolgozók most, a- zonnal szeretnék ugyan olyan mennyiségben előállítani a lucer­na-magot, mint a főagronómus el­képzelése. A gazdaság jelenleg is megtermeli a tervszerinti mag­mennyiséget, de ha többet termel­ne, azt is tudnák értékesíteni. En­nek a többtermelésnek az alapját még csak most rakják le Rózsa­' majorban, s joggal kérdezzük: az : alaptalan követelések, a főagronó­mus munkájának lebecsülése — gondolunk a kísérletezésre nem tömé-e meg a bírálót, ha ö volna hasonló helyzetben? Kevés megyénkben az olyan gazdaság, ahol az összes szántó 25 százalékán pillangós takar­mánynövényeket, 25 százalékán egyéb zöld takarmányt, a területi többi részén pedig árutermeléssel foglalkoznánk, mert Czinege elv- társék ilyen arányt biztosítottak a takarmánytermesztésnek. Exxel a ter&letbeosxtással bőven tudják bixtosítani ax évi sxéna, söld- és silótakarmány szükségletet. A gazdaság jelenleg több takar­mányt termel, mint a tényleges szükséglet. A felesleget lesilózzák, ezzel a jövő évi tömegtakarmá-ny egy részét biztosítják. A zoldtakarmány betakarítását, a széna készítését gépesítették, így olcsóbbá tették a költségeket^ mely a tej önköltségének alakulá-* sát a múlt évihez viszonyítva ked­vezőbben befolyásolja. Véleményünk szerint az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek is végezhetnek többféle termelési kísérletet — természetesen csak akkora területen, amelyet a gaz­daság anyagi helyzete pénzügyileg fedezni képes, — mert a jó ter­melési módszerek kialakítására nemcsak a kísérleti gazdaságot’ hivatottak. Ehhez a munkához pedig nélkülözhetetlen az a har­cos kiállás, a megbecsülés, mely- Ível a rózsamajori MSZMP szer­vezet az igazgatót és főagronó- must segíti munkájában. Dupsi Károly A szövetkezeti ?iap ünnepségei Békéscsabán Ma délután 5 órakor a Balassi Kultúrotthonban a Békéscsabád működő szövetkezetek közös ünnepséget rendeznek a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából. Ünnepi beszédet Nagy Károly ország­gyűlési képviselő, a megyei termelőszövetkezeti tanács elnöke mondja. Ezután kiosztják az FtdSZ és KTSZ kiváló dolgozói kö­zött a jutalmakat. A jutalomosztást kultúrműsor követi, majd ez­után a volt kisiparos székház kultúrtermében vacsora és tánemulat ság lesz. Román nyelvű műsorfüzetet adtak ki A Magyarországi Romá­nok Demokratikus Szövet­sége műsorfüzetet adott ki a román nemzetiségi kul­turális csoportok számára. A félszáz oldalas műsorfü­zetben hazai gyűjtésű ro­mán népi táncok koreográ­fiáit, népdalokat, kórus­műveket, magyar és román költők verseit tették köz­zé. Titokzatos „bolygót” láttak csütörtök este Békéscsaba fölött Csütörtökön este égitestszerű jelenséget figyeltek meg Békés­csaba fölött. Az északi égbolton keletről nyugati irányban gyor­san haladva gömbalaJeú „bolygó” tűnt fel, amelyet fél nyodc-tól kb két óráin át észleltek a város fö­lött. A csóva nélküli tünemény nagyobbnak látszott, mint a* Arend Roland üstökös magja és sokan mesterséges bolygónak vein ték. Felvételi lehetőségek a mezőtúri mezőgazdasági technikumban A mezőtúri mezőgazdasági technikum levelező oktatás gépé­szeti tagozatára az 1957/58. iskolai évre jelentkezést hirdet. Tanulmányi idő négy év. A ne­gyedik év sikeres befejezése után képesítő vizsgára jelentkezhetnek a hallgatók és a vizsga sikeres le­tétele után technikumi oklevelet kapnak, mely egyetemi és főisko­lai továbbtanulásra is jogosít. Az új tanévre jelentkezhetnek: a megyei, járási pártbizottságok a közigazgatás, az állami gazdasá­gok, mezőgazdasági gépál lom ások.- termelőszövetkezetek, mezőgazda- sági gépállomások, termelőszövet­kezetek, mezőgazdasági gépjavító vállalatok és egyéb állami válla­latok, üzemek és intézmények mindazon dolgozói (férfiak és nők egyaránt), akiknek munka- körük ellátásához középfokú me-i zőgazdasági gépészeti képesítésre van szükségük és az általános is­kola VIII. osztályát, illetve az ez­zel egyenértékű régitípusú közép* iskola (polgári, gimnázium) IVi osztályát sikerrel elvégezték. Az előképzettség mellett igazol­ni kell a kétévi szakmai gyakor­latot. Felvételi korhatár: 29—10 év. A 20—25 év közötti férfiak „csa-k akkor nyerhetnek felvételt, ha lényleges katonai szolgálatuk- nakJlélégfe'T!tettek) vagyha katonai szolgálatra való alkalmatlanságu­kat; igazolják. Jelentkezési határidő augusztus 15. Jelentkezési laphoz mellékel­ni kell: Születési anyakönyvi ki* vonatot, az utolsó (legmagasabb) iskolai bizonyítványt, két évi szakmai gyakorlat igazolását, munkahely vezetőjének javasla­tát, rövid önéletrajzot. Továbbá 30 forint okmánybélyeget. A jelentkezők elbírálás után felvétek vizsgát tesznek. A felvé­teli vizsga pontos idejét az iskola igazgatósága előre közli a- jelent­kezőkkel. Augusztusban elkés zül a televizió két kisebb stúdiója A Magyar Televízió Szabadság­téri székházéban három stúdiót, s egész sor műszaki helyiséget, rendező szobát, díszlet-műhelye­ket, laboratóriumokat, házi vetí­tőt stb építenek. A stúdió végle­ges tervei most készültek el, s így erőteljesebben hozzákezdtek a ki­vitelezéshez. Először a televízió két kisebb stúdiója készül el, ezekből au­gusztusban már lehet adásokat közvetíteni. A műsort a közvetítő kocsi gépeivel és berendezésevei veszik fel. A 20x12 méteres nagy- studió betontetejének építését most kezdik. Ez a helyiség július végére készül el, s akkor hozzá­látnak a belső szereléshez. Tekintse meg július 6-án, szombat délután és 7-én, vasárnap egesznapos könyvkiállításunkat HAJNAL antikvárium könyvesboltban. BÉKÉSCSABA, Szent István tér 3.

Next

/
Thumbnails
Contents