Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-25 / 172. szám
190*. JAHms Bi., MttMtaiOk BÉKÉS MEGYEI NfiPÜJSAG 3 Miért a részvétlenség A TERMELÉSI ÉRTEKEZLETEKEN Ismerd meg a légoltalmat! i ii. Cokat vitatott dolog, hogy ml- ' k-7 ért olyan nagy a részvétlen" ség a termelési értekezletek iránt Nem lehet erre egységes feleletet Bdini, hiszen minden üzemben más és más az okozója. A Gyulai II pz. Vízgépészeti Vállalat gépműhelyében is tapasztalható ez a részvétlenség. Igaz, ez régi betegség, hiszen — kivéve az alapszervi taggyűléseket — a többi rendezvényeket, mozi előadásokat, szakmai előadásokat is gyéren látogatják. A kérdés nyitját is több dologban kell keresni, elsősorban is abban, hogy az értekezletek előadói, túlságosan hosszúra húzzák beszámolóikat és egy dologról egy-egy alkalommal többen is beszélnek. A pén tek délutáni negyedéves terv ismertetésénél tó így történt. Varga József igazgató elvtárs beszélt mylt negyedéves terv teljesítéséről, azután Veress Béla tervcsoportvezető szólt hozzá és végül Szögi Antal műszaki vezető boncolgatta, hogy egy-egy műhelyben • hogyan tevékenykedtek az emberek. \ hallgatóság — mert jobbára csak annak lehet nevezni a megjelenteket — alig várják, hogy vége legyen a beszámolónak és már mozgolódnak, mennének haza, egy részük indul tó, mert megy a vonat Sarkadra, mert a munká sok nagyrésze odavaló. Más részük cigarettaszünetben „lép meg”. így jiem csoda, hogy a hozzászólások megkezdésekor az irodai alkalmazottakon kívül már alig vannak. Pedig u. a beszámolók nem unalmasak, nem, mert a mai munkákról, az üzem munkájáról van szó, az pedig mindenkit érdekel. Az igazgató elvtárs beszélt arról, hogy eleget tettünk negyedéves tervünknek, bár sokszor anyag és műszaki rajzok hiánya akadályozta a teljesítést. Teljesítettük a tervet. Tizennégymillió köbméter vízzel kevesebbet juttattunk a földekre, mivel csapadékos volt az Időjárás. Erre nem mondhatja senki sem, hogy rosszul dolgoztunk, hiszen a megkötött szerződéseknek eleget tettünk és kedvezőbb a népgazdaságnak is, ha az öntözés kevesebb költségbe kerüli A lemaradás az árutermelésnél mutatkozott, pedig a szállítási határidőknek eleget kell tenni, mert különben kötbért kell fizetni a vállalatnak, és ez elveszett pénz. Ezért szükségszerű a tervszerű termelés. Ezt indokolttá teszi az tó, hogy a nemrégiben végrehajtott béremelés lényegesen javította a munkások keresetét, míg 1956. II. negyedévében az átlagkereset 1190 forint volt, addig most 1285 forintra emelkedett. Negyedévenként ez több mint százezer forintot jelent. A magasabb kereset fizetéséhez több pénzre van szükség és ezt csak akkor lehet kifizetni, ha termelékenyebben dolgozunk. geszélni kell a minőségről tó, mert ezzel tó van egy kis • baj. Ezt igazolták a beszámolók Számadatai tó. A negyedéves tervünket 100 százalékra teljesítettük, így szűkén, de megvan. Még tavaly a hasonló időszakban 131,8 százalék volt a teljesítés, ezt a teljesítést tó a bérmunkák 118 százalékos, a gépi felújítások 199 százalékos túlteljesítésével értük el. Az árutermelés, ami a legfontosabb lenne, az mindössze csak 83 százalékos volt, részben anyaghiány miatt, részben szervezés és rajzok hiánya miatt történt. Emiatt húzódik a vedersoros úszókotró elkészítése, a Maros jobbparti öntöző rendszer tiltókapuja tó, a- mely 80 százalékra készült eh M i lehet az oka? A negyedév első napjaiban bizonyos megtorpanás mutatkozott a termelésben, kényelmesebben fogtunk hozzá a munkához, erről beszélt Szögi Antal műszaki vezető. így már májusban mutatkozott a negyedévi lemaradás. Hogy ne ismétlődjenek neg a tervszerűtlenség, gyártásvezetőt állítotok be Oláh Károly technikus személyében. Az ő feladata lesz, hogy ellenőrizze a művezetőkkel egyetemben, hogy az egyes műhelyek hol tartanak a tervükkel és segítséget nyújtson, hogy a műhelyek összedolgozhassanak és a határidőket betartsák. A minőség javítását célozza az az intézkedés tó, hogy július 1-től minőségi ellenőrt állítottak be az üzembe, ezzel a munkával Juhász Józsefet bízták meg. Nem a leg- hálásabb feladatot kapta, de mivel most végezte el a technikumi tanulmányait-hitű nő eredménnyel, bizonyára tevékenysége hozzájárul, hogy az üzemben javuljan a minőség. Ehhez természetesen az kell, hogy a munkások észrevételeit ne gáncsoskodásnak vegyék. £]z mind rendjén is van, mert ezek nélkül az intézkedések nélkül kevésbé oldhatják meg a- zok a feladatok, amelyek most már a vállalat előtt állnak, de sok mindenről volt szó ezen az értekezleten a beszámolóban. Nem különböztették meg az előadók a lényegest a lényegtelentől és így került szóba az újítómozgalbm, amely egyáltalán nem él az üzemben, aztán a balesetelhárítás, a munkafegyelem és még egynéhány hasonló téma. Mindenki adni akart egy keveset, de sokat markoltak. így maradt el a következő negyedév feladatainak ismertetése, amelyre annyi időt szenteltek csak, hogy kijelentették: „ebben a negyedévben tó hasonló lesz a tervünk az előzőhöz”, így az elhangzott egy-két hozzászólás is csak a múlttal foglalkozott. Innen van az, hogy a munkások az értekezletek befejezése után beszélnek csak arról: mit kellett volna és hogyan kellett volna csinálni, de ez már a kollektíva számára elveszett, mert senki sem jegyzi fel véleményüket és hasznosítani is sokkal nehezebb, mert elvétve jutáik azok a vezetők füléhez. Úgy bőszéinek munkások az újításról, hogy nem fizetik ki az újítási díjat és ezért nem érdemes vele foglalkozni. Az egyik felszólaló, Máthé Kiss Imre elvtárs, lakatos pedig erről beszélt, hogy már hónapokkal ezelőtt kértékt a lemez- lakatosműhelyek között egy ajtót kell csinálni, mert negyedórák telnek el az ide-oda járkálással. Annakidején a vezetőség megígérte, hogy az meglesz, de ma tó csak ígéret, sőt továbbra is, mert most újabb határidőt tűztünk ki a III. negyedévre. zért talán ott kellene kezdeni nálunk tó a tennivilókat, hogy a részvétlenség megszűnjön az értekezletek iránt, hogy rövid ideig tartson a beszámoló, több idő jusson a hozzászólásokra. Kevesebb témát érintsen és azt bővebben lehe- taglalni az üzem életére vonatkoztatva, továbbá, hogy az elhangzott ígéretek va- lóraváljanak; Ha látják a munkások, hogy érdemes az Időt tölteni az értekezleten, szívesen vesznek azon részt és javaslataikkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a termelésben még jobb eredményeket érjünk el,; Nagy Imre Gyula, II. sz. Vízgépészet! V. Júliu? 30-án kezdődik meg a VIT nemzetközi filmfesztiválja Ki volt a bűnös Dél-Németországban egy kereskedő már tíz éve fizette a tartásdíjat gyermeke után, akit soha sem látott. Amikor első ízben látogatta meg a gyermekét, nagy meglepetéssel látta, hogy a gyerek néger félvér. Eszerint aligha saját gyermeke után fizette a tartásdíjat az anyának, aki közben külföldre távozott! A VIT-nek történetében először a moszkvai Világifjúsági Találkozón rendeznek nagyszabású nemzetközi filmfesztivált. A fesztivál feltételei igen érdekesek. A fiatalok és a 35 éven aluli hiva tásos rendezők bármilyen témájú játék- és dokumentumfilmmel indulhatnak a versenyen. Ezen korhatáron felül olyan filmeket küldhetnek be rendezők, amelyek az ifjúság életével, problémáival foglalkoznak. A rendező ség külön versenyt tűz ki az ama- törfilmesek számára is. A versenyek iráni igen nagy az érdeklődés. A fesztiválon előreláthatólag mintegy nyolcvan játékfilmet mutatnak be: a Szovjetunió tíz, Olaszország kb nyolc, India hét, a Kínai Népköztársaság és az NDK öt-öt filmet, és rajtuk kívül még számos országból jelentkeztek résztvevők, így: Mexikóból, Libanonból, Görögországból, Mongóliából, Egyiptomból, stb. A dokumentumfilmek fesztiválján előreláthatólag mintegy ötven, az ama1 törfilmesek versenyén pedig minU egy húsz filmet mutatnak be. lYag-yszénáson Nagyszénáson, ahol öt-hat éve nem működött kulturális csoport, a művelődési otthonban most színjátszó együttes alakult, amely első szereplése alkalmával a Párizsi vendég című három felvoná- sos színművel mutatkozik be a közeljövőben a községben. Megkezdték a falu kulturális otthonának rendbehozását, csinosítását tó. a- melyet a helyi tanács nagyobb ösz- szeggel támogat a községfejlesztési alapból, Atombomba hatásai, fény-, hö- és rombolIs-hafása Első cikkünkben az atombomba robbanáskor történt hatásokról írtunk. Ebben a cikkünkben a fény, hő, rombolás hatásával foglalkozunk. Az atombomba robbanása alkalmával legelőször egy vakítóan fénylő tűzgolyó jelenik meg a levegőben, melynek fényerőssége a Nap fényerejének többszöröse, s hőmérséklete millió fok nagyság- rendű. A fénysugárzás percekig, órákig tartó vakságot okozhat, melynek oka a látóbíbor elhasználódása. Rövid idő alatt azonban annyi látóbíbor keletkezik, a- mannyi a látás visszanyeréséhez elegendő. A látható fénysugárzáson kívül láthatatlan infravörös és ibolyántúli sugárzás tó keletkezik. Az ibolyántúli sugarak kötőhártya és szaruhártya gyulladást o- koznak. A szokásos bombák robbanásakor a hősugárzás nem játszik komolyabb szerepet sem gyújtás, sem a bőrfelület megégése szempontjából. Atombomba robbanásakor a felszabaduló energiák kb. egyharmad része hősugárzás formájában jelenik meg. Ez a hatalmas mennyiségű sugárzó energia tekintélyes károkat okozhat. Tiszta légkörben a hősugárzás nagyobb távolságig hatol el, mint ködös. párás, vagy porrészeoskéket tartalmazó levegőben. Ha a hősugárzás valamilyen anyagban ütközik, akkor egyrésze visszaverődik, egyrészét az anyag elnyeli, egyrésze átmegy az anyagon és egy másikkal kerül összeütközésbe. A hősugárzás hatása szempont-' jából az elnyelt sugárzás a fontos. A fekete és sötét színű anyagok a hősugarakat sokkal nagyobb mértékben nyelik el, mint a fehér, illetve világos színűek. Igen nagyjelentősóge van az árnyékolásnak. Az atombomba hő- sugárzó hatására jellegzetes a pillanat-égés, melyet közvetlen a robbanás után a pillanatnyi hősugárzás okoz. Az ilyen megégés fizikai megnyilvánulásai különböznek a közönséges lángokozta égéstől. Japánban a halálos égési sérülések 20—30 százaléka ilyen volt, míg a többi láng-égés volt, melyet a keletkezett tüzek okoztak. Nagaszakiban a robbanástól 2300 méterre is okozott a hősugár, zás sérüléseket. A legtöbb tüzet 1 mégis nem a hősugárzás, hanem a másodlagos tűzhatás okozta. Ilyenek a rombolás következtében keletkeznek, tűzhelyekről kikerülő tűz, elektromos rövidzárlatok, eltörött gázvezetékek stb. Az atombomba és az eddigi nagy romboló erejű bombák romboló hatása között lényeges különbség van. Egy közönséges robbanás nagyobb építményeknek rendszerint csak egyes részeit rombolja le. Az atombomba robbanásnak óriási ereje rendkívüli pusztításban nyilvánul meg, A léglökés betemethet és összedönl- het egész épületeket. A japáni tapasztalatok azt mutatják, hogy a téglából épült kis házak a nyomás hatása alatt teljesen összedőltek. Könnyű faépületek és lakóházak a léglökés és tűz által teljesen elpusztultak. Japáni tapasztalatok alapján egy névleges atombomba robbanása esetén a robbanás helyétől különböző sugarú körterületeken a következő károkra lehet számítani: Körülbelül 800 méterig: A földrengés következtében a biztos épületeken kívül minden épület lerombolódik, sőt a biztos épületek tó erősen megrongálódnak. Vastartók elnyíródinak, nehéz vas- vázak elcsavarodnak; 800-tól 1600 méter között: Az épületek teljesen, vagy részlegesen összedőlnek. Téglafalak teljesen lerombolódnak. Acélvázakban súlyos károk keletkeznek. 1600—2600 méter között: Kisebb szerkezeti károk keletkeznek. Az épületeket csak helyreállítással, lehet használatba venni, ajtók, ablakok, tető-héjazatok szenvednek súlyos károkat. 2600—3600 méter között: Légnyomás okozta károk keletkeznek. Erős vakolat-lehullás, ajtók, ablakok, tetőhéjazatok megsérülnek. 3600 méteren túl: Ajtók, ablakok könnyű károkat szenvednek. Általában azt lehet mondani, hogy a névleges atombomba hatása négy kilométer sugarú köralakú területig terjed. Természetesen ezek a területek nem szabályos koraiaknak, mert különböző irányokban a hatótávolságokat a terep alakulatok (hegy, völgy, épület) és a meteorológiai körülmények erősen befolyásolják. A romboló hatásnál tó észleltek Japánban bizonyos árnyékoló hatást, nagyobb üzem mögötti lakóház, vagy domb mögötti városrész kevéssé rombolódott le. A rádióaktív sugárzással következő cikkünkben foglalkozunk; Fodré Lajos lg. szds., megyei lgtpk. Jogosan bírálta munkánkat mo* iw a^ Népújság ¥Btius 17-én és 18-án megjelent cikkek jogosan bírálták vállalatunk moziüzemeit. A Potyajegyem van, valamint a Felvegyem vagy ne vegyem c. cikkek helytállóak és hozzájárulnak ahhoz, hogy az újság bírálata alapján hibáinkat kijavíthassuk. Mindkét cikk nyomán figyelmeztettük a moziüzemek vezetőit. A szabadjegyekkel kapcsolatosan pedig valamennyi moziüzemünk vezetőit ismételten értesítettük, hogy hasonló eset többet ne forduljon elő, Hasonlóan felhívtuk a moziüze- mek vezetőinek figyelmét, ahol telefonnal rendelkeznek, hogy feltétlenül szervezzék meg a telefonügyeleteti Köszönjük a Népújság szerkesztőségének a figyelmeztetést és továbbra is várjuk, hogy munkánkat segítsék. Vállalatunknak ugyanis 70 vidéki telephelye van, ahol sajnos havonként csak egyszer, esetleg kétszer tudunk ellenőrizni, Orosz Sándor igazgató. Egyre több magyar diszidens jelentkezik hazatérésre A Jugoszláviából hétfőn hazatért 72 magyar disszidensről szóló jelentésében a Tanjug kiemeli, hogy április elseje után ez volt a legnagyobb magyar disszidens csoport, amely visszatért hazájába, valamint, hogy az utóbbi időben Jugoszláviában egyre több magyar disszidens jelenti be szándékát, hogy haza akar térni.
