Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-23 / 170. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 1957. július 23., kedd A fiatalok nevelése a szakszervezetek feladatai keze tartozik Érdekes, figyelmet magával ra­gadó előadás hangzott el a napok­ban Békéscsabán, a szakszerve­zetek megyei székházában, A füg­getlenített szakszervezeti funk­cionáriusok előtt Vas-Wittc-g Mik­lós, a Szaktanács alelnöke tartott előadást, melyben szólt a szak- szervezeti mozgalom dicső hagyo­mányairól, majd a szakszerveze­tek pártirányításáról, szerepéről, önállóságáról, a tömegek megnye­réséről, s a szakszervezetek előtt álló időszerű feladatokról. Előadásában emlékeztetett, mi­lyen nehéz körülmények között dolgoztak a felszabadulást meg­előző években, évtizedekben a szakszervezeti aktívák, hogy a munkásokkal együtt jobb bért, emberibb munkakörülményeket harcoljanak ki a tőkésektől. A felszabadulás után is — bár kü­lönösen 1948—1949 után sok hiba is előfordult a munkában — a . szakszervezetek igen sokat tettek a dolgozókért. Most pedig a levert ellenfor­radalom után számtalan a tenni­való, hogy a termelés mind kielé­gítőbb legyen, a termelvények minősége javuljon, egyszóval: a párt gazdasági politikája megva­lósuljon. Ebben kell a szakszer­vezeteknek sokat tenniük, de úgy, hogy közben egyik legfontosabb feladatukról sem szabad megfe­ledkezni, ez pedig: a nevelés. Kü­lönösen az ifjúmunkások mun­kásöntudatra ébresztéséért, az i- dősebb dolgozók megbecsüléséért sokat kell még fáradozni. Az if­júságnak ahhoz, hogy kellőkép­pen megbecsülje a mát, a népi 'demokrácia adta jobb életkörül­ményeket és lehetőségeket, azért az idősebb munkásoknak kell sa­ját, keserű élettapasztalataival megismertetni a fiatalokat, elmon­dani azt, hogyan éltek a felszaba­dulás előtt, hogyan sanyargatták őket a gyárosok, a tőkések. Az előadást élénk vita követte. Hankó elvtárs ,az építők területi bizottságának elnöke sokoldalúan foglalkozott a szakszervezetek munkájával. Mint mondotta: a szocialista társadalomban sok fel­adatot kell a szakszervezeteknek ellátni, hiszen most nemcsak ér­dekvédelemmel, hanem a terme­lés megszervezésével, a termelt javak elosztásával is foglalkozni kell. Ahhoz azonban, hogy a szak- szervezetek jól ellássák munkáju­kat, nélkülözhetetlen a pártszer­vezetek segítsége. Hozzászólásában az^ is szóvátette, hogy helyes len­ne, ha a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa egy-egy nagyobb je­lentőségű határozat kibocsájtása előtt a szakszervezetek tagsága elé tárná azt megvitatásra, mert ezzel is növekedne a bizalom, mely a jó munkának elengedhe­tetlen feltétele. A hozzászólók kifejezésre jut­tatták azt is, hogy a szocialista munkaversenyekre feltétlenül szükség van. A megalapozott ver­senyt azonban üzemenként kell a helyi sajátosságok, adottságok figyelembevételével életre kelteni. Előtérbe került az is, hogy a szakszervezeteknek fokozni kell nevelő munkájukat, melyet az u- tóbbi években elhanyagoltak. Kü­lönösen vonatkozik ez a fiatalok nevelésére. Ezt a KlSZ-szerveze- tekkel együtt, egymást segítve va­lósíthatják meg. (Az első lépést erre már meg is tették a megyé­ben, mert a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának elnöksége és a KISZ megyei szervező bizottsága nemrégen közös határozatot ho­zott, melyet lapunk július 12-i számában közöltünk.) A? előadás és a vita után úgy gondoljuk, hogy a részvevők hasznos útráválót kaptak a to­vábbi munkához. De joggal hiá­nyolták a szakszervezeti funkcio­náriusok, hogy az MSZMP me­gyei intéző bizottsága nem kép­viseltette magát az értekezleten, pedig útmutatásával sok segítsé­get adott volna a szakszervezeti munka megjavításához, a párt és szakszervezetek közötti helyes kapcsolatok kialakításához. P. P. fTYVTWTyfTTTTVTf ffTT ▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼’* EGY BUDAPESTI kiállításon láttam Csodák mindig voltak és van­nak. Ezt nem én állapítottam meg, hanem az a sok érdeklődő* látogató, akik megtekintették Bu­dapesten a Csehszlovák Kereske­delmi Kiállítást. Cseh barátaink számos érdekességet „találtak fel“ — tanulságot téve iparuk folyto- nos fejlődéséről... Lépjünk most be a terembe... Szemben velünk egy gyönyörű, kékre festett Zetor-Super állja utunkat. Vezetőnk elmondja, hogy ez az új univerzális, mezőgazda- sági kultivációs traktor. A szer­számok emelése hidraulikus úton történik, kéthengeres Diesel-mo­torral, melynek teljesítménye per­cenként 1600 fordulatnál 24 lóerő< öt sebességi fokozattal rendelke­zik előremenetre óránként 3,8 és. 18 kilométeres sebességgel. Az új Zetor biztosan megnyeri majd a magyar mezőgazdászok el­ismerését. Tovább megyünk... és tátva ma­rad a szánk. Ugyan miért? — kér­dezhetné az olvasó, de rögtön el­mondja az illetékes. — íme a Sko­da 440” és a „Skoda 1201 Sedan”. Ügye, hogy tetszik? — Valóban. Ez a vörös színű Skoda, mint meg­tudtam, 115 kilométeres sebesség­gel száguld óránként. Üzemanyag- fogyasztása 8 liter százkilométe­renként, négy ülőhellyel van ellát­va. Nagy érdeklődésre tart számot a MLOV halászati gépegység. Ha­lászatra, mesterséges megterméke­nyítésre, halastavak tisztítására, halbőség ellenőrzésére egyaránt alkalmas. A gép súlya 72 kiló- grammf!) * Azok, akik a motor- és kerék­pár sport hívei — szintén gyö­nyörködhettek. Itt van a Jáwa-ro- bogó, maximális sebessége órán­ként 45 kilométer. Azután a 350 köbcentiméteres Jáwa, 120 kilo­méteres óránkénti sebességgelf Ű) versenykerékpárok is vannak. Szépek, tetszetősek és főleg gyor­sak... Érdekesség egyébként a motor­hajtású láncfűrész (két ember ré­szére), a kaszaélesítő köszörűgép, az új ammoniázó, a kombinát szé­nafúvó, a VRN—3 — hordozott két) és három vasú eke — és kigyőz­né mind felsorolni még, hogy mi minden található ezen a szép kiál­lításon. Annyi bizonyos, hogy csehszlovák barátaink nagy gon­dot fordítanak iparuk állandó fej­lesztésére. Pallag János Mitől férges az alma? Az alma férgesedését az alma­moly hernyója okozza. A nyár fo­lyamán' több nemzedékben kikelő kis hernyók egészen a magházig összerágják az alma húsát. A fertőzött almából a hernyó ki­mászik és visszaigyekszik a fára. egy másik almába. Ezért 'fegész évben rendszeresen kell az alma­moly ellen védekezni. Védekezé­sül nyári higitású mészkénlével, Permites- vagy Darsinos oldattal permetezzünk, Pernitből 100 liter vízhez 40, Darsinból 50—70 dekát számítsuk. Egyik legfontosabb védekezési eszköz a hernyófogó-öv. Az öveket mielőbb rakjuk fel az almafák törzsére és ezeket kéthetenként cseréljük. Az öveket készíthetjük fagyapotból, szénából, kétszer-há- romszor összesodort papírtekercs­ből. Ezek odacsalogatják a bábo- zódásra készülő hernyókat. Igen bevált a hullámpapíros, amelyet egyszerűen dróttal kell felerősíte­ni a fatörzsekre. Az övék ne legye­nek két hétnél tovább a fatörzsön, mert akkor a bebábozódó hernyó­nak időt engedünk a kikelésre. Nem szükséges minden egyes cse­réléskor új papiros-övet használ­ni akkor, ha hordóban szénkéne- gezzük s ezzel a hernyókat elpusz­títjuk belőle. G azdasszon yoknak Az avas zsír megjavítása A disznózsír, ha kéMiárom évig tároljuk, könnyen megavasodik. Megfelelő kezelés után azonban is­mét visszanyeri finom ízét. 1 kiló zsírhoz 1 liter vizet ön-' tünk, beleteszünk 1 deka szódabi karbonát. Lassú tűzön felforraljuk és körülbelül egy óráig csendesen főzzük. Másnapig hideg helyre tesszük, majd a megalvadt zsírt megfelelő edénybe átszedjük. A zsír alján maradt vizet leveshez, pogácsasütéshez bátran felhasznál­hatjuk. A zsírjavítás másik módja: 30 liter zsírra két kiló faszenet szá­mítsunk. Ezt porrá törjük, tiszta vászonruhával leterítünk egy szi­tát. A ruha sarkát a szita széléhez erősítjük, s a faszénport egyenle­tesen ráterítjük. A szitát egy szá­raz bödönre helyezzük. A felme­legített zsírt a faszénporos szitán keresztül csurgatjuk a tiszta bö- dönbe. Olyan lesz a zsír, mintha frissen sült volna. Kifizetődő a termelői csomagolás A földművesszövetkezetek az exportszállítások megkönnyíté­sére termelői csomagolást ve­zettek be. Sárgabaracknál és paradicsomnál a termelő maga végezheti az export-minőség szerinti besorolást. A csomago­láshoz szükséges exportreke­szeket a helyi földművesszö­vetkezet bocsátja a gazdák rendelkezésére. A gondosan megtöltött rekeszekért sárga­baracknál 50 fillér, paradicsom­nál 40 fillér csomagolási térí­tést kap kilogrammonként az átvevőhelyen a gyümölcsterme­lő. Kifizetődő a munka, mert így rekeszenként öt, illetve n®gy forinttal több jövedelem­hez jut az eladó. Hogyan hasznosítsuk a trágyalevet? A nagy munkaidőben a háztáji állatállomány trágyája az udvaron gyűlik. A trágyalé elfolyik és fer­tőzi a levegőt. A trágyalé hasznosí­tásának legjobb módja a tőzeggel, I pelyvával, szalmaszecskával, vagy 1 száraz fűiddel való felitatás. * Az istállóban úgy alkalmazzuk, hogy az felszívja a trágyalevet. A trá­gyatelep mellett összegyűlő trágya­levet, miután felitattuk, hetenként egyszer-kétszer a trágyatelepre dobjuk. Az udvaron levő trágyate­lep körül ássunk egy ásónyomnyi széles árkot, ebbe rakjuk a trá­gyáié felszívására szánt anyago­kat. Udvarunk levegőjét azzal is tisz­tává tesszük, ha a naponként ösz- szegyűlt trágyát lehetőség szerint minél gyorsabban kihordjuk oda, ahová ősszel kívánjuk leszántam. Nyáron a falusi udvarokon ne tá­roljuk a trágyát, Pétisóval javítsuk a tarlóhántást A tarló földjének humusszá ala­kulását, a kedvező talajélet meg­indulását elősegíthetjük, ha a hán­tás előtt kataszteri holdanként 50- 80 kilő pétisót szórunk a tarlóra. Kevesebb pétisó szükséges, ha a tarlóhántást az aratás után nyom­ban elvégezzük. A késve hántolt tarlóban már csak több nitrogén- műtrágyától válik kedvezőbbé a talajélet. A pétisó mennyiségét befolyásol­ja az is, hogy kerül-e őszi vetőmag a tarló talajába. Ebben az esetben 70—80 kiló pátisót számítsunk egy kataszteri holdra. A gabonafélék tavasszal erőtel­jesen fejlődtek az idén több tarló- és gyökérmaradványra számítha­tunk. Ezért is indokolt a tarlót pé­tisóval műtrágyázní. A magasabb tárlójú, kombájn aratta földeken, az úgynevezett ,.pentozán”-hatás elkerülése végett nélkülözhetetlen a pétisó. Ä pajzstetű nyári nemzedéke ellen alma és körtefákon július végétől kezdve három alakalommal káli­szappanos nikotinoldattal véde­kezzünk. A permedé elkészítésé­hez hektolitereinki-nt 1 kiló káli- szappaint, vagy 25 deka Mavepont és 15—20 deka nyersnikotint hasz­náljunk. Ügyeljünk arra, hogy a permetezések között legalább há­rom hét szünetet tartsunk. Álla­mi gazdaságokban a pajzstetű el­len három ízben parathionos szer­rel védekezzünk. Hígítási arány: hektoliterenként 40 deka Wofatox. Ez alkalmas nikotin helyett, de az előírt óvó rendszabályokat be kell tartani. Az eredmény érdekében aján­latos minden alkalomra frissen készített permetlevet használni! Hogyan védekezzünk csép- léskor a tűzkárok ellen? Csépléskor elegendő egy parány- nyi cigarettaparázs, a traktor­ból kipattanó szikra, vagy egy gondatlanul eldobott gyufaszál és elhamvad az egész évi munka ter­mése. Ezért kell szigorúan be­tartani a tűzrendészen előíráso­kat, amelyek óvó rendszabályok is a tűzkár ellen. A cséplés helyén minden gaz­da köteles legalább két vedret, vasvillát, ásót, lapátot, három saikracsapót és hordóban vagy kádban 500 liter vizet tárolni, hogy ne a tűz esetleges keletkezésekor kelljen kapkodni az oltáshoz szükséges anyagok után. Tilos a szérű egész területén dohányozni vagy nyílt lángot használni. Ha a cséplők mégis cigarettaszünetet tartanak, kö­rülbelül 30 méter távolságra kell elmenniök az asztagtóL A do­hányzási helyet előre ki kell je­lölni. Ha cséplés robbanó motorral történik, a gép kipufogóját gon­dosan el kell látni szikrafogóval; A gép közelében csak egy napra elegendő üzemanyagot szabad tá­rolni, jól elzárt, párolgásmentes hordóban vagy tartályban. A cséplés alatt a helyi tűzren­dészet ellenőrzi, megtartják-e az óvóintézkedéseket. Ahol gondat­lanságot tapasztalnak, 500 forin­tig terjedő pénzbírságot rónak ki. Ä iejolcsófib szarvasmarha hiz­lalás: a zöiriiiízlaíás Jelenleg bőségesen van zöb karmány. Már etethető a mái szorra kaszált lucerna, érett a konca esalamádé is. Legcéiszei a két takarmányt keverten et úgy, hogy két rész zöldesül: dét keverünk egy rész zölcHi nával. Ily módon a fehérje- és ; ményítősziikségletet is fedezti ; nélkül, hogy bármelyiket paz nánk. A hizlalás második szakasz < abrakkal is pótoljuk a zöldet, sősorhan a kukoricadara és < lés után az árpadara jöhet mításba. Augusztusra, amikor zöldcsaíamádé és a zöldiül1' > elfogy, etethető a májusban lózott őszi takarmánykeverék . A zöldtakarmányok adagja állat korától és testsúllyá!'''] gőeií 40—60 kilogramm, ez an amennyit a jószág háromszor tetésre jóízűen elfogyaszt.-<nmr~fis-rröt nnrmnr Heti könyvajánlatunk Vigyázat! Szélhámos! (Hasznos mulatságok 2.) Szerk. Réth-Végh István, Agárdi Ferenc, Tiszay An­dor fűzve *. - ­Cocteau: Vásott kölykök kötve Mann! Thomas: Novellák 1—2. kötet kötve ! Harc a gránitheggyel. — Elpusz- tul-e Európa? — A Krüger park. — A Mount Carlton foglyai, (ösz- szeállították Székely Sándor, Re­zső Margit, Koczkár Ernő) fűzve Rényi Péter: „Szabad földről üze­nik.(Disszidáltakról, hazaté­rőkről) fűzve Graves: Én, Claudius. Tibetius Cladius római császár önéletraj­zából (2. kiadás) kötve Joós F. Imre: Kaponya Szilvesz­ter kalandjai kötve Schiller válogatott versei (2. ki­adó). (A világirodalom gyöngy­szemei) fűzve kötve { Balogh Artur: A logarléc (2. ja­vított és bővített kaidás) fűzve 10 Gépipari enciklopédia. Szerk. Csudakov. 4. rész. Gépek szer­kesztése. 10. kötet. Otto-motorok, Dieselek, gázmotorok, gázturbi­nák kötve 101 Széchy Károly: Alapozás 1. kötet. Az altalaj, mint szerkezeti anyag. (2. átdolgozott kiadás) kötve 87. Tömösy M. Jenő: Gépjármű­villamossági hibakeresés és ja­vítás (3. bővített kiadás) fűzve 29r5l Villamos szerelés és mérés. Szerk. Magyar Elek (5. változatlan ki­adás) fűzve 30.— Hajdú Gyula: Harcban elnyomók és megszállók ellen. Emlékezések a pécsi munkásmozgalom­ról kötve 32.— Darnay-Dornyay Béla—Zákonyi Ferenc: Balaton útikalauz kötve 20.— Jókai Mór: Mire megvénülünk (Jókai Mór válogatott művei) kötve 31.50 Karnithy Frigyes: Utazás Fare- midóba. — Capillária. Szatírák kötve 19.— Heym Stefan: Keresztes vitézek kötve 50.—

Next

/
Thumbnails
Contents