Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-23 / 170. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1857. július ti., kedd Vacak vécék Kezdjük az elején.., Reprezentatív külsejű WC áll a Kossuth téren. Az arra haladó halandó azt gondolja, hogy ez igen... ide érdemes betérni. Ámde az illúzió nem sokáig tart. Amint az ember lefizeti az ötven fillért Kovács bácsi­nak, a „jegyszedőnek” és belép az ajtón, rájön, hogy nem ér ez ötven fillért. Mert megér-e annyit egy o- lyan WC, ahol sem vízöblí­tés, sem kézmosó nincs, de annál több a légy? — Va- jon érdemes-e külön légy­tenyészetet fenntartani a város közepén, a gyanútlan betérők és a közelben levő gyermekjátszótér vidám, gondtalan mosolygós arcú apróságai számára? Ügy gondoljuk, nem! Más a helyzet a Hunyadi téren. Itt is található egy középkori WC, (ha az em­ber nagyon keresi) ahol azonban a légy sem jár. Hogy miért nem? — mert itt meg annyira tele vall az akna, hogy egy légy már el sem tudna rejtőzni ben­ne. Az emberek számára nyitva áll, csak azt kifogá­solhatjuk, hogy hiányzik egy közérdekű felhívás: „Vigyázat, életveszélyes!” Mert ha ezt kiírnák, igazán nem lehetne semmi kifogá­solni valónk. Beszéljünk még a város többi WC-jéről is? Talán felesleges..., ezek a vacak vécék önmagukról beszél­nek vagy ha úgy tetszik: fenségnek! P. B. A sütőipar dolgozóin múlik: iiimiiiiiiiimimmmimiitmiiiiiiiiuiimnmiiimnmHi 'iimimiiiiüiiiimmttiimuimiiiKtiiMimHi jobb legyen a kenyér, elégedett a fogyasztó A megye lakosságának kenyér- ellátását 98 százalékban az állami sütőipar látja el. Az államosítás óta műszaki felkészültségben igen sokat fejlődtek üzemeink. A nehéz fizikai munkát igénylő dagasztás ma már nagyrészt géppel törté­nik, úgyszintén a szitálást is gépe­sítettük. A kemencék fűtését rész­ben olajfűtő-berendezéssel látjuk el. A sütemények készítését, for­mázását különböző gépekkel vé­geztetjük. A helyes technológia ki­alakítására, a nyersanyagok fel­dolgozás előtti megviszgálására modem laboratóriumot létesített tünk, melynek vezetésével igen jó képzettségű vegyészmérnököt bíz­tunk meg. A szakmai utánpótlást részben átképzősök útján, döntően pedig ipari tanulók képzésével biztosít­juk. Az egyenletes minőség fenn-» tartására az üzemeket 17 napos lisztkészlettel látjuk el A kenyérbetegségek megakadályo­zására lisztjavító szereket, járulé­kos anyagokat biztosítottunk. Az elmondottak alapján azt gondolnánk, hogy a sütőipari ter­mékeket megyénkben kifogástalan minőségben termelik vállalataink, üzemeink. Korántsem így áll a helyzet! Igen sok a panasz! Meg kell mondanunk, hogy jogos a pa­nasz a lakosság részéről, főleg Bé­késcsabán, Gyulán, a sarkad! já­rásban, Zsadányban, Geszten, Okányban, Mezőberényben és még több községben a megye területén az égett, sületlen, deformált ke­nyér miatt. Ellenőrzéseink alkal­mával az okokat vizsgálva megál­lapítottuk, hogy az esetek 90 százalékában a hanyag, felületes munkából adódtak a hibák Vállalatainknál a műszaki veze­tők egy-két évtizedes szakmai gyakorlattal rendelkeznek és még­is nem sokat tesznek a hanyag, fe­lületes munka ellep, eltűrik és megengedik a selejt gyártását. A mezőberényi üzemellenőrzés al­kalmával a rossz minőségű kenye­ret a liszt nem megfelelő minősé­gével magyarázták az ott dolgozó szakmunkások. Ezt a telep vezető­je is megerősítette. Köröstarcsán ugyanazon a napon tartottunk el­lenőrzést, ugyanazon őrletű liszt­ből sütött kenyér minősége kifo­gástalan volt. Békéscsabán a műszaki feltétel a termeléshez kifogástalan mégis a termékek minősége általá­nosságban nem mindig megfelelő. A vállalat vegyészmérnöke ki­dolgozta a technológiai eljárást az üzemre. Egy rövid ideig alkalmaz­ták és kifogástalan terméket gyár­tott az üzem. De a vállalat egy-két nagyhangú művezetője egy pár hasonló dolgozóval együtt félre­dobta a jó technológiai eljárást. Visszatérték a régi, elavult, az üzemre nem megfelelő gyártásra, aminek eredménye a hullámzó minőség. A vállalat műszaki veze­tője szinte tehetetlenül nézi ezt Az is igaz, hogy az MSZMP alap­szervezet, valamint a vállalt üze­mi bizottsága sem ad megfelelő segítséget részére, hogy a hiányos­i\éhánf gondolat a csorvási ellenforradalmi perhez Nemrég tárgyalta a megyei bí­róság Oláh Mihály és Fajó János ellenforradalmi bűnperét. Aki a három napig tartó tárgyaláson jelen volt, meggyőződhetett a vád­lottak bűnösségéről. A tanúval­lomások, kevés kivétellel bizonyí­tották a vádlottak ellenforradal­mi tevékenységét, s mire a 18. ta­nú elmondta vallomását, valóságos bűnhalmaz állt a bíróság előtt. Hét hónap távlatából elevenedtek meg a rossz emlékek, s szinte új­ra látni véltük az akkori idők bor. zalmait. Oláh Mihály és Fajó János bű­nössége minden kétséget kizárt. Ezért ítélte a megyei bíróság — jogosan — a két vádlottat a köz­ügyektől való eltiltásra és a pénz- büntetésen túl három, illetve egy évi és hathónapi börtönre; Hogy az ítélet igazságos-e, hogy többet, avagy kevesebbet érde­meltek volna-e, ez vitatható. Egy azonban biztos — bár a vádirat Oláht és Fajót vádolta — a tár­gyalás majdnem minden részve­vőjének az volt a véleménye, hogy nem a főbűnösök ülnek a vádlot­tak padján. Ezt egyébként a tár­gyalás légköréből is érezni lehe­tett. Emlékezzünk csak az ügyvéd szavaira, amit védőbeszédében mondott: „Azok a személyek nem ülnek itt, a vádlottak padján, a- kifcnek bűnössége első fokon ál­lapítható meg.” És ez így igaz. A tárgyalás bizonyította, hogy Oláh Mihály csak eszköz volt. Az ő há- tamögött meg lehetett húzódni. Mert Oláh Mihály — attól füg­getlenül, hogy esküdt ellensége rendszerünknek — paraszt ember, s kihasználva osztályhely­zetét, a kommunisták iránti gyűlöletét, féktelen hatalomravá­gyását, csak irányítani kellett őt — mintahogyan igy is volt. Kádasék jól álcázták magukat, Oláh Mihállyal és ma ezek a „ma­gyar testvérek" minden lelkiisme- retfurdalás nélkül hárítják a fele­lősséget Oláh Mihályra, s szinte az események legkisebb részét sem vállalják magukra. Hiszen dr. Fehér József és dr. Szörényi Im­re, dr. Kádassal együtt nemcsak a történtekért felelősek, hanem azért is, hogy sok munkás- és pa­rasztembert a bajba hajszoltak. Oláh Mihály az utolsó szó jogán elmondta: ami Csorváson történt, mindenhez közük van Kádasék- naik, sőt elsősorban nekik van kö­zük. De ha abban az időben dr. Ká­das és dr. Fehér kineveztették ma­gukat a „Forradalmi Tanács” jo­gi tanácsadóinak, akkor most ne tagadják meg ezt a címet és vál­lalják a felelősséget is. Persze, ezek az emberek nem mentek személyesen a termelőszövetkeze­tek ellen agitálni, csak bujtogat- tak. Hiszen Oláh vallotta, hogy Kádas azt mondta nekil ,.Ha a tsz-ek megmaradnak, akkor vesz­tett ügyünk van.“ Kádas erőskö- dött a kommunisták összeszedé- sén és elhurcolásán is. Sőt ő hoz­ta azt a hírt Is, hogy Békéscsabán a szovjetek felgyújtották a búza­raktárakat és attól függetlenül, hogy nem ő rendelte el Csorváson a búza szétosztását, mégis az ő nevéhez fűződik. Ma sokan azt kérdezik* egyet- ért-e a pártszervezet azzal, hogy Oláh Mihályt és Fajó Jánost el­ítélték, az értelmi irányítók pe­dig — dr, Kádas kivételével — szabadon vannak? Úgy érzem, j pártszervezetünk egész tagsága : nevében válaszolhatok erre. Mi azzal feltétlen egyetértünk, hogy Oláh Mihályt és Fajó Jánost el­ítélték. ök súlyosan vétettek ál­lamrendünk ellen, s abban az idő­ben hiába figyelmeztették Oláht és Fajót, hogy félrevezetik őket. E figyelmeztetéseket durva mó­don visszautasították. De azt is nyíltan megmondjuk az egész lakosság előtt: azzal nem értünk egyet, hogy az értelmi szerzőket még mindig nem érte utói az igazságszolgáltatás keze. Arról is meg vagyunk győződve, hogy a lakosság nagy többsége e tekintetben egy állásponton van velünk; Oláh Mihály és Fajó János megbüntetésével nem szabad le­zárulni a csorvási ellenforradalmi pernek, mert ha ez történnék, a törvényes igazság lenne mélysé­gesen megsértve. Ám következ­zék hát a főbűnösök — az értel­mi szerzők — felelősségrevonása! Ezt várják és ezt követelik a be­csületes és jó érzésű csorvási emberek! Kovács János pártbizottság, Csorvás. Ságokat megszüntessék, illetve a hanyag munkát végzőket felelős­ségre vonják. Megyénk mezőgazdasági jelle­génél fogva a kenyértermelésnek mintegy 30—40 százaléka csereke- nyér, aminek bevezetésével a dol­gozó asszonyok gondját megköny- nyítettük, bár még igen sok bősz« szúságot okoznak sütőipari válla­lataink azzal, hogy a hanyag mun­ka következtében nem megfelelő minőségű, mennyiségű és válasz­tékú kenyeret biztosítanak. Nem megfelelő időben szállítják, igaz ehhez a kereskedelmi szervek ha­nyagsága is hozzájárul. Beszélni kell még a kereskedel­mi szervek, főleg a földművesszö­vetkezeti üzletek hanyagságáról. A termékek megrendelésekor nem veszik kellően figyelembe a lakosság igényényeit A tárolásnál is előfordulnak hi­bák, mert imitt-amott a kenyeret, valamint a cserelisztet petróle­um, kocsikenőcs közelében, nedves raktárban, összezsúfolva tárolják, aminek következtében a kenyér hamar penészedik, nyúlósodik. A sütőipari üzemek által szállított selejtkenyeraket átveszik, holott szigorú rendelkezést kaptak arra, hogy selejtes áru* az ipartól nem vehetnek át. A felsorolt hibák, hiányosságok mellett komoly javulás is tapasz­talható azokon a helyeken, ahol az ipar vezetői és dolgozói a sü­tőipari termékek gyártását, forga- lombahozását szívügyüknek tekin­tik. Például az orosházi járásban, a szarvasi járásban, Csabacsüdön, a békési járásban, Köröstarcsán, a gyulai járásban, Gyulavári köz­ségben stb. A hibák elkövetésében része van a városi, a járási tanácsok ipart csoportjainak is abból a szempont­ból, hogy bár a sütőipari vállala­tok a városi és járási tanácsok­hoz tartoznak, de az ellenőrzést még sem gyakorolják kellően Pedig, ha másképpen nem, mint fogyasztóknak észre kellene ven­niük a termékek igen gyakori mi­nőségi változását. Az alapanyagok minősége a múlt évekhez képest, lényegsen jobb. Az idei termésű búzák lisztje a vizsgálatok alapján igen jónak mondható, a készleteink megfele­lőek ahhoz, hogy az új búzából őrölt lisztek pihent állapotban ke­rüljenek sütőüzemeinkbe feldol­gozás végett. A munkás-paraszt kormány e- melte a sütőipari dolgozóik bérét. A természetbeni járandóságot visszaállította. Ezen felül az éj­jeli munka megszüntetését rendel­te el, amit a megye területén nagyrészt már végrehajtottunk és az év végéig végrehajtunk. Mind­ezek alapján a sütőipari dolgozóin a sor, hogy jóminőségű termékek­kel lássák el megyénk dolgozóit, akik ezt joggal meg is követelik. Márton Pál, a megyei tanács VB ipari osz­tályának élelmiszeripari elő­adója ff (Tudósítónktól). Rendkívül érdekes Öngyilkosság játszódott le Békésen a reformá­tus temetőben. Július 18-án, a hajnali órákban Illyés Ferenc temetőcsősz arra lett figyelmes, hogy a temető­ben lévő kútnál az egyik közeli sírkereszten egy férfi kalap volt felakasztva, s alatta egy papír fe­hérlett. Meglepetten olvasta a há-i rom szóból álló tragikus üzenetet: Ember a kútban“ „Ember a kútban”. Előbb tréfá­nak vélte a dolgot, de ösztönszerű- en megérezte, hogy oknélkül senki nem tehette oda a kalapot és a le­velet. Értesítette a rendőrséget s a kútban valóban emberi holtestet találtak. Dómján Aladár 73 éves nyugalmazott tanító, Békés, Mik­száth utcai lakos személyéljen. A rendőrség megkezdte a nyomozást. Rákóczi HÍREK Az Orion Rádiógyár felkészült egy új típusú néprádió sorozat­gyártására. Az UR 103-as típusú 2+1 csöves néprádió — az eddi­giektől eltérően — a Kossuth é* a Petőfi adón kívül, középhullá­mon 12—15 állomás vételére al­kalmas. A tetszetős, bakelitdobo­zos rádió ára 550 forint lesz. A jövő hónap közepén kezdik meg a sorozatgyártást. Ecsegfalván a községfejlesztési keret felhasználásával játszóteret létesítenek, rendbehozzák az óvo­dát, fásítanak, salakozzák a piac­teret, járdát építenek. Ezekre a munkákra 48 ezer forintot fordí­tanak. • A rádió Szív küldi a távolból szerkesztősége tekintettel a nagy anyagtorlódásra, szeptember 1-ig nem vesz fel külföldre szóló üze­neteket és a postán érkezetteket is visszaküldi. Ez az intézkedés nem vonatkozik a külföldről érka. ző üzenetekre. • Halálos balesetek. Tótkomlóson szombaton a vontatón lévő ben­zines hordó tetejéről leesett La- csó Mihály, s a kerekek alá ke­rült. összezúzta a mellkasát. Kór­házba szállítás közben meghalt,- Medgyesegyházán szombaton este egy motoros és egy kerékpáros ütközött össze. A motoros az ösz- szeütközés következtében meg­halt. Mindkét balestettel kapcso­latban a nyomozás folyik. • Veszprémben megnyitották a Magyar Képzőművészeti Főisko­la hallgatóinak hagyományos ki­állítását a bakonyi múzeumban. A kiállított festmények — mint­egy 50 hallgató munkája — a tör­ténelmi nevezetességű városnak és szép vidékének sok részletét eleveníti meg. • A Pusztaszentetornyai Tangaz­daságban Rácz Sándor, a gazda­ság dolgozója az istállóból gy akarta a legyeket eltávolítani, hogy a villára szalmát tett és az* meggyújtotta. Ebből kifolyólag meggyulladt az istálló födémé, s a tűz átterjedt a tetőszerkezetre is. A kár megközelítőleg 6200 fo­rint; • Az Ajkai Erőműnél befejezés e- lőtt áll a négy és félmillió forint beruházással készülő hűtőház épí­tése. A 31-es számú Építőipari Vállalat előregyártott elemekből építi. Rövidesen újabb í-égy hű­tőház építését kezdik meg. *-=• Értesítjük fogyasztóinkat, hogy f. hó 24-én és 25-én 07 órá­tól 16 óráig Békéscsaba, V. kér; (Erzsébethely) területén a nagyfe- szütlségű vezeték karbantartása mi-tt áramszünetet tartunk. Ve­zetékeink, illetve berendezéseink az áramszünet ideje alatt is fe­szültség alatt állónak tekintendő.- Délmagyarországi Áramszolgálta­tó Vállalat; • A Békéscsabái"*«. Szőnyegszövő Háziipari Termelőszötkezet dél­afrikai megrendelésre 350 négy­zetméter ötágú gyapjútorontáli szőnyeget készít. A b&ssz imának 193 négyzetméter, a szlriai Da­maszkusz megrendelésére 150 négyzetméter ötágú gyapjútoron­táli szőnyeget szállít; /

Next

/
Thumbnails
Contents