Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-23 / 170. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1951 Július 23., kedd Rártélet * Helyes kezdeményezések érvényesülnek a dévaványai községi pártbizottság munkájában I gen! Helyes és követésre méltó, amelyről szólni akarunk, mert sok pártbizottság még •ma is a hogyan keresésén töpreng, felülről vár utasítást a párt szervezeti életének, a pártmunka stílusának kialakításához. S amíg töprengenek, fejük felett égető gondok tornyosulnak, sántít a politikai munka és sok helyen szomjasan várják segítségüket, útmutatásukat a még kezdeti nehézségekkel küzdő alapszervezeték. A dévaványai elvtársak munkájára más a jellemző, önállóak és az alapszervezetek is egyre jobban betöltik hivatásukat feladataik ellátásában. Nem arról van szó, hogy ők nem igénylik a felsőbb szervek segítségét. Erre mindenkor számítanak, s itt elsősorban az elvi és szervezeti kérdések a- lapvető téziseire kíváncsiak, de tovább, a gyakorlati megvalósításban már minden igyekezeteükkel azon ^ fáradoznak, hogy ezt a sajátos helyzetnek megfelelően maguk valósítsák meg. fi dévaványai pártbizottság helyesen ismerte fel már a megalakulása kezdetén, hogy tartalmas pártélet, jó helyi politika csak úgy lehetséges, ha a párt- bizottság a párt aktivistáinak népes seregére támaszkodik, ha bevonja a párttagság zömét a határozatok meghozatalába és serkenti őket azok végrehajtására. Ettől az elvtől vezérelve, hozott a pártbizottság olyan határozatot, hogy létrehozzák a pártbizottság mellett a különböző aktíva csoportokat, melyek vezetésével és irányításával egy-egy pártbizott- sági tagot bíztak meg. Hogyan is funkcionálnak ezek a csoportok? Vegyük mindjárt az elsőt, amelyik fontos szerepet tölt be a párt szervezeti életének szilárdításában — a szervezési csoportot. Ebben a kollektívában tizenhat elv- társ tevékenykedik. És milyen feladatot látnak el? A községi párt- bizottság határozatából adódóan ők segítik az aíapszervezeteket a szervezési feladatok végrehajtásában. Valamennyi elvtársinak van konkrét megbízatása. Apró munkatervek alapján végzik feladataikat. Résztvesznek az alapszervezetek vezetőségi ülésein, taggyűlésein és tájékoztatják a párt- határozatok helyi végrehajtásáról a párttagokat. Segítenek a tagnyilvántartásban és informálják az alapszervezeteket arról, hogyan, miként történhet a párttagok — újabban a tagjelöltek felvétele. Ugyanakkor hasznos tapasztalatokat gyűjtenek, s ezeket közösen vitatják meg egy-egy értekezleten és a tapasztaltak alapján javaslatot terjesztenek a pártbizottság elé. Legutóbb például a tagnyilvántatásban észlelt hibákra hívták fel a figyelmet és most, egyik tennivalójuk éppen ezen a területen van. Ami szembetűnő az aktívák munkájában, az elsősorban a párt-munka iránti szeretet, az önzetlenség. Ha a feladat ellátásáról van szó, nem ismernek sarat, meleget és távolságot sem. Gyalog, vagy kerékpáron róják az utakat és eljutnak a távoli Kőszigeti Állami Gazdaságba is. JH másik ilyen csoport agitá- ■* ciós és propaganda feladatot: lát el. ök tizenketten vannak. A tennivaló náluk sem kevesebb, sőt az agitációs munkával egyidő- ben most az új pártoktatás megszervezésével nagy feladatot kaptak. Ök is a pártbizottság munkaterve alapján dolgozzák ki a gyakorlati tennivalókat. Tanulmányozzák a község hangulatát és a legjobban vitatott kérdésekre dolgoznak ki helyes válaszokat. Jelenleg az állami felvásárlás foglalkoztatja a dévaványai parasztokat, ez legmindennapibb hang a faluban és helyes értelmezése körül még zavarók vannak. A csoport tagjai most kisgyűléseket szerveznek és az agitáció fokozására serkentik a pártszervézete- ket. Az új pártoktatási év előkészítésének részletes programja is most van kidolgozás alatt. A csoport tagjai elosztották egymás között az alapszervezeteket és a párt- bizottság határozatának szellemében segítenek az új oktatási év szervezésében. A harmadik csoport — a termelési — most van szervezés alatt, feladata a termelés helyes- -pártirányítása és ellenőrzése lesz. Ez nemcsak elgondolás, hanem már alakulóban van és a pártbizottságnak van ereje ahhoz, hogy ezt a tervét is sikeresen megvalósítsa. Helyes ez a kezdeményezés a dévaványai elvtársaktól. Követendő példa és nagy haszna van. Az aktívák segítségével megvalósulhatnak a párthatározatai és nem papíron maradnak. A működésük sorén szerzett, helyes, jó tapasztalatok és véleményük meghallgatása révén mélyül a pártvezetés legfőbb elve, a kollektív vezetés. Végső soron pedig azt az utat járják, amely a párt káderi nevelésének nélkülözhetetlen feltétele: egyre több elvtársnak adnak pontosan meghatározott pártmegbizatásokat. Helyes ez az út és követendő példa pártbizottságaink — pártszervezeteink számára. Deák Gyula Elutaztak Moszkvába q magyar sportolók Vasárnap délelőtt elutazott Moszkvába a III. nemzetközi baráti sportjátékokon résztvevő magyar sportküldöttség. A nyugati pályaudvar érkezési oldalán lévő, zászlókkal szépen feldíszített gyülekezőhelyre érkeztek a fiatal sportolók. Beszélgetéssel, búcsúzkodással telt az idő, majd 10 óra előtt került sor a hivatlos búcsúztató ünnepségre. A sportolók hármas sorokban az érkezési oldal előtti térre vonultak s a szónoki emelvénnyel és búcsúztatókkal szemben álltak fel. Ott volt a búcsúztatók között Kállai Gyula, művelődésügyi miniszter és a szovjet nagykövetség képviselője is. Elhangzott a Himnusz, majd a KISZ nevében Borbély Sándor köszöntötte a Moszkvába utazókat, kívánt nekik sok sikert, sportbeli szereplésükhöz. A sportolók nevében Kárpáti Rudolf, olimpiai bajnok köszönte meg a pártnak, a kormánynak és - a KISZ-nek a felkészüléshez nyújtott segítséget, amelyet mint mondotta, jó szerepléssel akarnak meghatóm. A sportbeli eredményeken túl, célunk a barátság elmélyítése a résztvevő külföldiekkel, valamint viselkedésünkkel, magatartásunkkal bebizonyítani szocializmust építő országunkhoz való hűségünket. Az elvonulás után már csak pár perc volt a búcsúzkodásra és 10.25 órakor a mintegy 180 főből álló sportküldöttséggel kigördült a vonat Moszkva felé. Megalakították az István Malom fiataljai az ü- zemi KISZ szervezetet. A fiatalok még csak 14-en vannak, de céljuk az, hogy szervezetük taglétszámát növelik, becsületes, párthoz hű fiatalokkal. Célul tűzték ki. üzemük tervének segítségét, s ezáltal jobb munkát kívánnak végezni. Levél a nyugati „kánaáaból“, A napokban érkezett az itt közölt levél nyugatról, Békéscsabára. A levél írója Uhrin János, akit — mint sajnos sok más fiatalt — az ellenforradalmi események sodorták el, távol hazájától. Uhrin János ezt írja levelében, mely légipostán érkezett: KEDVES SZÜLEIM ÉS TESTVÉREIM! Kívánom, hogy e levelem a legjobb egészségben találjon benneteket. Én hál’ Istennek egészséges vagyok, melyhez hasonlót kívánok valamennijiőtöknek. Anyukám, nem tudom megkaptátok-e azt a levelet, amelyben azt írtam, hogy nem megyek haza. Ha igen, ne vegyétek figyelembe, mert: HAZAMEGYEK. Azért küldöm e leveli légipostán, hogy legalább egyszerre érjen haza a másikkal. Most már lesz egy útitársam is, akivel igen jól megértjük egymást. Ű is haza a- kar jönni. Anyukám arra kérlek, az IBUSZ-nál intézzétek el a vonatjegyem és mondjátok meg, hogy küldjék el a magyar követségre. Ha ez megérkezik, azonnal mehetek!!! A viszontlátásra! Két héten belül biztosan otthon leszek. Csókolom az egész családot. Tehát megértették ugy-e? Apu: azt a levelet, amiben azt írtam, hogy nem megyek haza, ne vegyétek figyelembe, mert — — Igenis megyek! A mielőbbi viszontlátásra: A mostani címem: Uhrin János Ünnepi Ülés Varsóban a lengyel nemzeti ünnep alkalmából A lengyel nép nemzeti ünnepe, Lengyelország újjászületésének napja alkalmából július 21-én Varsóban ünnepi ülés volt. A Kultúra és Tudomány Palotájának kongresszusi termében összegyűltek fővárosi gyári és üzemi munkások, a tudományos és művészeti élet képviselői, társadalmi szervezetek küldöttei. Az ülést Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára nyitotta meg. Szívélyesen üdvözölte a jelenlévőket és különösen Ho Si Minh-t, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökét. — Július 22-e — mondotta Wladyslaw Gomulka — egyszer- s mindenkorra bevonult népünk történelmébe. Tizenhárom esztendővel ezelőtt a szovjet és a lengyel hadsereg által felszabadított lengyel földön megalakult a lengyel nemzeti felszabadulási bizottság, s közzétették a történelmi jelentőségű júliusi kiáltványt. Országunk életében minőségi v ltozások történtek. A hatalom a munkásosztály vezette nép kezébe került. Űj, szocialista fejezet kezdődött a lengyel állam történetében. Gomulka hangsúlyozta,' hogy az elmúlt tizenhárom évben a lengyel nép kimagasló sikereket aratott új élete építésében. A múlt időszak fogyatékosságai és hibái ellenére — mondotta — a népi hatalom, a munkásosztály és egész népünk jogos büszkeséggel tekinthet vissza eredményeire. Pártunk, a Lengyel Egyesült Munkáspárt is, népünk haladásának irányítója, joggal és teljes felelősségérzettel elmondhatja, hogy teljesítette kötelességét a munkásosztállyal, a lengyel néppel és a proletárinternacionalizmus elveivel szemben. A romokból feltámadt az ország népgazdasága. Az ipari termelés messze túlszárnyalta a háború előtti színvonalat. Lankadatlan erőíeszitéssel haladtunk tovább a párt mutatta úton — mondotta Gomulka. A LEMP Központi Bizottságának első titkára megjegyezte, hogy bizonyos imperialista körök a lengyelországi burzsoá rend visszatérésében reménykedtek és reménykednek. A lengyel munkásosztály — jelentette ki — sqjia nem adja vissza a tőkéseknek az üzemeket és a gyárakat. A lengyel parasztok sokan nem adják oda földjeiket a nagybirtokosoknak. Nincs és nem is lehet visszafordulás a múlthoz. Lengyelország következetesen halad a szocializmus felé. A népi Lengyelország fiainak és leányainak milliói haladnak ma a szocializmus útján. Amikor a népi hatalom tizennegyedik esztendejébe lépünk — mondotta Gomulka — világosan látjuk a ránk váró feladatokat és nehézségeket. Tudjuk, hogy a lengyel nép többsége helyesli utunkat, a szocializmus építésének útját. Ezután Jozef Cyrankiewicz, a Minisztertanács elnöke mondott beszédet az évfordulóról. A lengyel állam külpolitikáját jellemezve, Cyrankiewicz megállapította, hogy ez a politika a barátság politikája a Szovjetunió és a szocialista tábor többi ország a irányában. A béke politikája ez, amely szavatolja Lengyelország szuverénitását, határait, biztosítja haladását. Ez a helyes út a szocializmushoz vezet. Caps Y. M. K. A. Antwerpen. Parcs des Rossignol. Belgikque. A jelenlévők viharos tapssal fogadták a szónoki emelvényre lépő Ho Si Minh-t, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökét, aki a vietnami nép üdvözletét tolmácsolta Varsó dolgozóinak és a* egész lengyel népnek. VIT-MŰSZAKON in ...............................................................................................................mit A BÉKÉSCSABAI KÖTÖTTÁRUGYÁRBAN Szombaton délelőtt a szerkesztőségi asztalon élesen felberre- gett a telefon. — Halló.,.! Népújság szerkeszt tősége. — Itt a Békéscsabai KötötU árugyár KISZ-titkár helyettese. Elvtársak, szeretnénk benneteket meghívni a gyárba holnap, vasárnap délelőttre, ugyanis 6- tól 12-ig VIT műszakot rendezünk... Megígéritek? ■— Köszönjük a meghívástokat — ott leszünk. Addig is jó munkát! * Vasárnap reggel 6 óra. Az utcákon még kevesen járnak ilyenkor. A dolgos hétköznapok után a megfáradt emberek még nyújtózkodnak az ölelő takarók alatt, de nem így a Kötöttárui gyár 41 fiatalja és lelkes műsza- ki gárdája. Reggel hattól tizenkettőig VIT-műszakot tartanak, — Hogy jutottatok erre a szép gondolatra? — faggatom Szemenkár Matyit, a KlSZ-tit- kár helyettest. — A múltkor olvastunk a Népszabadságban arról, hogy a, Debreceni Gördülőcsapágy Gyár fiataljai egyórás VIT-műszakot dolgoztak. Nagyon jónak találtuk ezt a kezdeményezést, és a KISZ tagokkal elhatároztuk, hogy mi nem egy órát, hanem hatot dolgozunk.... Az elhatározás valóra vált. Kiszesek és nem kiszesek, összesen negyvenen feláldozva vasárnapi pihenésüket — műm kához láttak... Végigjártuk a gyár minden üzemét. Az álmosságnak „hire- hamva” sincs. A lánckötőben Nagy Margit, Rusznák György, Zsilák Margit és a többiek öt gépen dolgoznak egyszerre. Megérdemlik a dicséretet. A színes pamuthalmok labirintusában alig találunk az orsó- zóba, ahol heten szorgoskodnak. Valamennyien fiatalok — 17—IS évesek — és ég kezük alatt a munka... Azt hiszem, hogy embernek kellene állnia a talpán annak, aki felvehetné a versenyt Bíró Béla, Sánta Irén, Janecska Margit, Kovács Kati, Kristóf János, Orvos Erzsi és Papp Kati mozdulataival. — Ma meglesz a 120 százalék biztosan — mosolyog Szemenkár elvtárs Vida Jánosra, a körkötőgépek mellett... — Ha nem több! — mondja Vida elvtárs, s már indul is vissza, hogy ellenőrizze a reá bízott öt gépet. Nála ritkaság a géphiba. Várfalvi László művezető azt jósolja, hogy ma délelőtt meglesz a 300 kilogramm kötöttáru. (Súlyban mérik a teljesítményt.) Ha továbbra is így megy, biztosan teljesül a jóslat. De menjünk tovább, a szabászok és varrónők lakosztályába. Jánosi Mihályné művezető, ai szakma kiváló dolgozója, nem* titkolja, hogy legalább 105 százalékot szeretnének elérni ma délelőtt a varrónők... Nem lehetetlen ez a szép terv, s különösen akkor nem, ha o-> lyan lelkes fiatalok akarják va- lóraváltani, mint Bakócz Éva, Valkó Magdi, Takács Erzsi és a többiek. A szabászaton hétköznapokon harmincketten dolgoznak, — most csak hármanj Aradszky Kati, Rátái Kati éa Zsíros Márta. — 160 százalékig meg sem állunk! — kacsint Aradszky Kati s ahogy elnézem fürge mozdulatait a villanyolló- val — egy cseppet sem kételkedtem... Szemenkár elvtárs miután ki* léptünk az udvarra —- most * lyogva mondja: — Minden fiatalunk egy fülér térítés nélkül dolgozik, nem mertem volna gondolni! m Ha a világon mindenki ilyen volna... jut eszembe egy könyv címe és önkéntelenül összehasonlítást végzek — mert érdemes! A Békéscsabai Kötöttáru- gyár kiszistái tanulságot tetteit a munkaszeretetről és arról is, hogy mindenkor számíthat rájuk a párt és az ország. — Pallag —