Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-04 / 128. szám
Világ proletárja! egyesüljetek! SPORTOLDAL MUNKÁSOK. PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1957. JÚNIUS 4., KEDD Ara 50 fillér * * II. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM t ^^ ^ ■&' ■&' ^ ^ ^ ^ ^^ ^^^ ^ ^ ^ ^ ^ AZ ORSZÁCGYŰLÉS űj ülésszaka Az országgyűlés, amelyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa új ülésszakra összehívott, hétfőn délelőtt meg- Mzdte tanácskozásait. Tíz óra után néhány perccel a képviselők tapsa közben lépett az ülésterembe Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Antos István, Biszku Béla, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Dolesehall Frigyes, Horváth Imre, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, TroMz János, Trautman Rezső, a kormány tagjai, valamint Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az egyik földszinti páholyban ott voltak a Francia Kommunista Párt küldöttségének tagjai élükön Raymond Guyót-tal a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjával. A Francia Kommunista Párt küldöttségét az ülés megkezdése előtt a páholyban felkereste és üdvözölte Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és Marosán György, az MSZMP Intéző bizottságának tagja, államminiszter. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen, majd közölte, hogy a legutóbbi ülésszakra bejelentett lemondás folytán megüresedett képviselői helyre a budapesti választókerületből Horváth Riehárd pótképviselőt hűha be. Az ügyrend 23. paragrafusa (21 bekezdésének megfelelően a pénzügyminiszter az 1957. évi állami költség- vetést és költségvetési törvényjavaslatot; az igazságügyminiszter az államigazgatási eljárás általános szabályairól, az állampolgárságról, továbbá a magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötéséről, valamint külföldi állampolgárok örökbefogadásáról szóló törvényjavaslatokat nyújtott be az országgyűlés elnökének. cement, timföld és alumínium- 1 ipari termelés várható alakulását» | termelés előirányzata pedig ennél A termelékenységről szólva, beds alacsonyabb. j jelentette: azt irányoztuk elő, hogy Ezután az előadó részletezte az, az iparban már a harmadik nejedéiben elérjük az 19.»6. október előtti szinf 92,2 százalékát, a negyedik negyedévben. pedig 99,1 százalékát. A termelékenység tervezett színvonalának biztosítása annál inkább szükséges, mert a kormány jelentős mértékben felemelte a munkabéreket és csupán ebben az mint az elmúlt év harmadik negyedében. Ez a néhány adat önmagában is igazolhatja, hogy a reálbérek jelenlegi színvonalát csak a terme- lénkenység emelésével lehet biztosítani, Ezért minden erővel el Az országgyűlés a bejelentéseket tudomásul ve*te, majd az elnök bejelentette, hogy öt képviselő hat interpellációt jegyzett be. Ezután az országgyűlés a következő tárgysorozatot fogadta el a mostani ülésszakra. J Az 1957. évi népgazdasági terv 2. ismertetése és megvitatása; Az 1957. évi állami költségvetés és költségvetési törvényjavaslat tárgyalása; és nyersanyagbázis alapján olyan termelési és elosztási arányokat kell kialakítani, amelyek egyrészt lehetővé teszik a munkaerőfoglalkoztatás legnagyobb mértékét, másrészt biztosítják a kormány intézkedései alapján megemelt életszínvonal megszilárdításához szükséges árualapokat. Olyan külkereskedelmi tervet kell kidolgozni, amely a baráti hitelek felhasználásával a fizetési mérlegben e, gyensúlyt hoz létre. E feladatok megoldása áz 1951. elején kialakult körülmények folytán még a baráti országok hiteleinek felhasználásával is igen nehéz feladatot jelent és olyan arányok kialakítását követeli meg, amelyek a népgazdaság további ' fejlődése szempontjából nem tel- ■ jesen kielégítőéit, de amelyeket j 1957-ben nem lehet elkerülni. Továbbiakban évben 5,1 milliárd forintot fordít , _ . ,. ,. , kell érni, hogy az ipar teljesítse bérpolitikai intézkedések végrehajtására. Az év utlosó negyedére — a termelékenység tervezett emelkedésének biztosítását feltételezve — a a termelékenységi tervet. Kiss Árpád a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az ellenforra'- dalmi események nagymértékben száz forint termelésre eső munka- ! hátráltatták a mezőgazdaság idői bér még mindig 22,3 forint lesz, < termelésének előkészítését is. A az önköltség pedig az ipar egészében 7,9 százalékkal magasabb, termelőszövetkezetekben sen különö3. Az államigazagtási eljárás általános szabályairól szóló tör4. ismertette a népgazdaság 1057. éii tervét : A terv előirányzata szerint a nem- ipari termelés aránya. A nehéz- zeti jövedelem mintegy kilenc i ipar aránya az 1956. évi 56 száza- százalókkal, kilenc milliárd forint- lékről 53 százalékra csökken, a í tál lesz kisebb, mint amennyit az könnyű- és élelmiszeripar része- : 1956. évi terv irányzott elő és sedése pedig 44 százalékról 47 szá- csak mintegy kettő milliárd fo- í zalékra emelekdik. rinttal lesz több, mint amennyit j A nehézipar termelésének belső i 1956-ban ténylegesen elértünk.: aránvait is meg keü változtatni. Az a célkitűzés, hogy 1957-ben ami abban jut kitejezésrei hogy az _________________________biztosítsuk a kormány intézkede-1 átlagosnál jobban csökken a nagi, igazgatási és igazságügyi bizottság sei alapján jelentősen megemelt javaslata alapján; vényjavaslat tárgyalása: Az állampolgárságról szóló törvényjavaslat tárgyalása; CT A magyar állampolgárnak kttl* földi állampolgárral való házasságkötéséről, valamint külföldi állampolgárok örökbefogadásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; Az ügyrend 15. paragrafusa ki# egészítésének tárgyalása, a josúlyos károkat okoztak az ellenforradalmi erők Az interpellációk előterjesztése. 7._________________ Ezután az országgyűlés elfogadta azt a javaslatot, hogy a költségvetés általános és részletes vitáját együttesen folytassa le és vele együtt tárgyalja a költségvetési törvényjavaslatot, valamint az 1957. évi népgazdasági tervet. Ezután napirend szerint KISS ÁRPÁD az Országos Tervhivatal elnöke ismertette az 1957. évi népgazdasági tervet. Bevezetőben ismertette azokat a tényezőket, amelyek a terv kidolgozását erősen nehezítették. Az előadó rámutatott arra, hogy á kialakult helyzet és erőforrásai- j nak mérlegelése alapján a kormány a tervezés számára a követ- ! Icező feladatot tűzte ki: 1957-ben biztosítani kell az ellenforradalom által szétzilált gazdaság rendbehozását; — A rendelkezésre álló energiaéletszínvonal anyagi megalapozását, lényegében meghatározta a ! termelése gyón energiaigényes és a beruházási javakat gyártó iparágak nemzeti jövedelem felosztásának arányait. Amíg a nemzeti jövedelem 1956-hoz képest csupán két százalékkal nagyobb, a lakosság fogyasztása több mint hat százalékkal emelkedik. Ezt az ellentmondást áthidalni, a lakosság -fogyasztási alapjának tervezett színvonalát fenntartani • baráti hitelek igénybevétele mellett is csak a felhalmozás, különösen pedig a beruházások erőteljes csökkentésével lehetséges. A nemzeti jövedelem létrehozásában nagy szerepet játszó ipari Ezek a tendenciák még világosabban láthatók a legfontosabb termékek előirányzatai alapján. Az 1951. évi terv a pamutszövet- termelést 14 millió négyzetméterrel, a gyapjúszövet termelést közel 4 millió négyzetméterrel, a kötöttáru termelést 1110 tonnával,a cipőtermelést 3 millió párral, a szappantermelést 5600 tonnával, a sörtermelést százezer hektóliterrel magasabban irányozza elő, mint, ami 1936- ban megvalósult. A gépiparban termelt fontosabb termeles mintegy 68,7 milliárd fo- | fogyasztási cikkek közül zománc- rinbban irányozható elő, ami 2,4 J edényből tíz százalékkal, alumíni- százalékkal magasabb ugyan, j um-edényből 43 százalékkal, cső- mint ami 1956-ban megvalósult, j bútorból 24 százalékkal, rádióból de közel hét százalékkal alacso- j 20 százalékkal, mosógépből közel nyabb, mint amennyi az 1955. évi; háromszor lesz nagyobb a terme- VOl*t- lés, mint 1956-ban volt. Ezzel Az átlagot meghaladó mérték- ■ szemben a beruházási javak térben, kilenc százalékkal magasab- j melése lényegesen az 1956. évi ban irányoztuk elő a könnyű- és I alatt marad. De nem haladja meg élelmiszeripar termelését, ennek az 1956. évi szintet a szén, a vil- megfelelően megváltozott a nehéz- ! lamosenergia, a hengerelt acélter- ipari és a könnyű- és élelmiszer-I melés előirányzata sem. a kőolaj. Ezek a károk nem csupán a szövetkezeti gazdálkodást, hanem az egész mezőgazdaságot érintik. A forradalmi munkás—paraszt kormány nagyjelentőségű intézkedése kedvezően befolyásolták idei mezőgazdasági termelésünk kilátásait. Ezek az intézkedések álta- j Iában'eltüntették azokat az akadályokat, amelyek az anyagi érdekeltség érvényesítésének útjában állottak és megadták a lehetőségét a kívánatos termelés szerkezeti változásoknak és a mezőgazdasági termelés fokozatos növelé- . sének. A terv szerint 1957-ben — 1956. I évihez képest — több mint 3 szá- [ zalékkal emelkedik a mezőgazda- ' ság termelése. Ezen belül a növénytermelés mintegy hét százalékkal növekszik, az állattenyész- | tés viszont a tavalyi szint alatt marad. A növénytermelésen belül alapvető változást jelent a kenyérgabona vetésterületének csők. I kenése mintegy 480 ezer holddal, ! ugyanakkor a takarmányféleség termelésének előrelátható nagyarányú fejlődése. Ez a szerkezeti változás kétségtelenül egészséges a mezőgazdasági termelés,' de az egész népgazdaság szempontjából is, bár az 1957—58-as gazdasági évre jelentős problémát okoz. mert — ha csak egészen kiváló j terméseredmények nem lesznek — j jelentős kenyérgabona importra lesz szükség. Rámutatott az előadó a kialakult vetésszerkezet ne- Jgatív vonására: A tipikusan intenzív gazdálkodást jelentő | cukorrépatermesztésünk 1957-ben ! jelentősen, mintegy 55 000 holddal csökkent a tavalyihoz képest. E- zen változtatni kell. A szőlő- és gyümölcstermesztésben joggal várhatunk kedvező eredményeket. Fejlődés tapasztal- | ható a gyümölcs- és szőlőtelepítésnél is. Növénytermesztési for* j veink megvalósulását segíti a mezőgazdaság javuló műtrágya et- ; látása. Az á'lalállomány összetétele és nagysága 1957-ben előreláthatóan i nem változik lényegesen. Kisebb | fejlődéssel számolhatunk a ! szarvasmarha-, ezen belül a tehén- és a juhállománynál. Az idei 1 sertés vágóállat termelés viszont elég jelentősen, mintegy 14 százalékkal csökken. A mezőgazdaság ez évi feladatát ismertetve, beszélt az előadó termelőszövetkezeteink gazdasági megerősítésének fontosságáról és a beruházások kérdéséről. A beruházási és költségvetési keretek elosztásánál a szűk lehetőségek ellenére, jelentős összeget, mintegy 200 millió forintot fordítunk vízügyi bornliázásokra Ezekből a beruházásokból mintegy | ben ugyancsak mezőgazdasági eé- 206 milliót az árvíz, illetve a bel- ! lókat szolgál. víz-veszély elhárítására és vízren- : dezésre fordíthatunk, ami nagynész ! Ezután Kiss Árpád arrói he- (FqHitatás a 2. oldalon.)
