Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-04 / 128. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. június 4., kedd (Folytatás az 1. oldalról.) •eélt, hogy a kormány által elhatározott bérügyi intézkedések, a- melyeknek összege meghaladja az ötmilliárd forintot, valamint a köte lező beadás rendszerének megszüntetése igen jelentősen — közel 14 százalékkal — emeli a lakosság vásárlóerejét. A terv biztosítja a megnövekedett vásárlóerő lekötéséhez szükséges árualapokat, s ezen kívül mintegy négy- málliárd forint összegben előirányozza a kereskedelmi készletek feltöltését is. Az életszínvonal előirányzott emelkedése következtében az iparcikk-kereslet nagyobb mértékben nő, mint az élelmiszereké. A kiskerekedelmi élelmiszerforgalom kismérvű növekedése mellett is biztosított a lakosság jó élelmiszerellátása. A tervek szerint javulás várható a lakosság gyarmatáru ellátásában is. Az iparcikk-csoporton belül a ruházati, kiskereskedelmi áruforgalom 1955. évihez képest a tervek szerint 23,5 százalékkal, a múlt évi szokatlanul magas forgalomhoz viszonyítva körülbelül két százalékkal emelkedik. Vas- és műszaki cikkekből a belkereskedelem beszerzése a terv szerint a múlt évhez képest mintegy 38 százalékkal, 1955-höz képest pedig 57 százalékkal emelkedik részben a baráti államokból való behozatal segítségével. A terv szerint a kereskedelem 35 százalékkal több építőanyagot hoz forgalomba, mint 1956-ban. A megnövekedett életszínvonal anyagi megalapozása azzal a követelménnyel jár, hogy a lakosság fogyasztási alapja 1957-ben a nemzeti jövedelem szokatlanul nagy hányadát veszi igénybe, ezért felhalmozásra csak igen kis összegek jutnak. Az elmúlt évek átlagánál mintegy 30 százalékkal alacsonyabb felhalmozási alapból beruházási célokra a terv kereken 1,2 milliárd forintot irányoz elő. Ebből az összegből mintegy 3300 millió forintot, 40 százalékot tesz ki a lakás, komunális, szociális és kulturális beruházás. Állami eszközökből | érésére. Ezt a lehetőséget a jövő érdekében úgy kell kihasznál- j nunk, hogy a terv megvalósítása ■ közben felátruló tartalékokkal az 1 idén létrejött egyensúlyt fenntartsuk és megszilárdítsuk 1958-ban és az azt követő években is. Ilyen módon kell biztosítani, hogy az 1957. évi terv sikeres végrehajtásával szilárd alapot teremtsünk készülő hároméves tervünk, jövő fejlődésünk számára (taps) — fejezte be Kiss Árpád előterjesztését. Antos István pénzügyminiszter a terv szerint 21.100 lakást kell 1957-ben átadni többet, mint 1953-ban és 1954-ben együttvéve. Ezenkívül mintegy 20 000 lakás felépítéséhez az állam hosszúlejáratú kölcsönt és építő- anyagellátást biztosít. A lakásépítések magas előirányzata sokat vesz el az amúgy is a- lacsony beruházási összegből. így mindössze 4 880 millió forint jut ®z ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a kereskedelem fejlesztésére. Ebből 3 200 millió forintot az ipar és mintegy 1700 millió forintot a mezőgazdaság, a közlekedés és a kereskedelem számára Irányoztunk elő. Minthogy beruházási lehetőségeink igen korlátozottak és mivel álló eszközeink eléggé leromlottak, a felújítások, a meglévő álló eszközök pótlása, a korszerűsítés fokozott biztosítása érdekében az 1957. évi terv a 8,2 milliárd forint összegű beruházáson felül 4,6 milliárd forintot szán felújításokra. % A fogyasztási alap magas aránya rhiatt csak lényegesen alacsonyabbra irányozhattuk elő a köny- nyűipari és mezőgazdasági exportot, mint az elmúlt években. U- gyanakkor az ipar működtetéséhez szükséges anyagimport színvonalát fenn kellett tartani, sőt jelentősen emelni kellett. Emelni kellett a mezőgazdasági és a fogyasztási cikkek behozatalát is. Az 1957. évi külkereskedelmi tervről szólva meg kell még mondani, hogy az előző évekhez képest bizonyos pozitív vonást is tartalmaz. A csökkentett kiviteli előirányzatoknál már arra is törekedhettünk, hogy a népgazdaság számára előnyösebb áruszerkezetet alakítsunk ki, a forgalomból kizárjuk a kevéssé gazdaságos cikkeket, ezáltal kevesebb anyagi ráfordítással valósítsuk meg feladatainkat. A külkereskedelmi áruforgalom eddigi tényszámai azt mutatják, hogy a kiviteli előirányzatokat túl lehet teljesíteni. Ezek az 1957, évi terv előirányzatai és problémái. Az 1957. évi terv csak reálisan megvalósítható célokat tűz ki, számol a népgazdaság valóságos lehetőségeivel és kedvező körülmények között lehetővé teszi a túlteljesítést is. Az ipari termelés előirányzatának alapja a feltétlenül biztosítható energia- és nyersanyagforrás. Minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy a mezőgazdaság a tervet túlteljesíti. Az 1957-ben kialakult életszínvonal stabilizálása nehéz feladatok elé állít bennünket a következő években. Mindenekelőtt számolni kell azzal, hogy nem rendezkedhetünk be tartósan a baráti országok anyagi támogatására, hanem Ismertette azokat a tényezőket, melyeket figyelembe kellett venT ni az 1957. évi állami költségvetés összeállításánál. Az 1957. évi költségvetés a nép- gazdasági tervvel összhangban elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a szilárd pénzügyi egyensúly megteremtésével alátámassza a kormánynak a lakosság anyagi helyzetének megjavítása érdekében hozott intézkedéseit. Az 1957. évi állami költségvetés 52,6 milliárd forint bevételt, 51,8 milliárd forint kiadást irányoz elő. A költségvetés mérlege 800 millió forint bevételi többletet mutat. A költségvetés kiadásai között a legnagyobb összeget a gazdasági feladatok pénzügyi szükségleteire előirányzott 33,7 milliárd forintot tesz ki. Ebből az összegből kell fedezni mindenekelőtt a beruházásokat. A 8,2 milliárd forint ösz- szegű beruházásra .^.költségvetésben mintegy ötmilliárd forint előirányzat szerepel. A különbözet pénzügyi forrásául a vállalatok amortizációs befizetései, a hosszú- lejáratú bankhitelek, valamint a szövetkezetek saját eszközei szolgálnak. Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a kereskedelem céljaira 4,9 milliárd forint szolgál, 3,3 milliárd forint pedig a lakásépítés, a kommunális, a szociális és a kulturális beruházások kerete. Az erősen korlátozott anyagi lehetőségek miatt elkerülhetetlen volt egyes berhuázások ideiglenes leállítása. Ugyanakkor népgazdaságunk helyzete megkívánja, hogy fokozott figyelmet fordítsunk elsősorban a fűtőanyag és energiatermelés folyamatban lévő beruházásainak mielőbbi befejezésére. A termelési költségek növekedésének legfőbb tényezője a bérek emelése. Növeli az ipari termelés költségeit egyes iparágak kapacitásának kedvezőtlen kihasználása. A kohászat ez évi termei lése 25 százalékkal, a gépgyártásé 24 százalékkal lesz alacsonaybb az elmúlt évre tervezettnél. Ezek- I ben az iparágakban a termelés színvonalától független költségek jelentősen emelik az önköltséget. Mindezt egybevetve, 1957-ben az iparban a száz forintra eső termelési érték költsége 10,80 forinttal több, mint az elmúlt háromnegyedévben. A költségvetés kiadásai között fontos helyet foglalnak el a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló előirányzatok. A mezőgazdasági termelés nagyarányú emelése csak a nagyüzemi gazdálkodás útján következhetik be. Csak a modern technikát alkalmazó, hazánk természeti adottságainak megfelelő, belterjes gazdálkodást folytató mezőgazdasági nagyüzemek biztosíthatják a termékeknek azt a mennyiségét, a- mely kielégíti a lakosság emelkedő fogyasztását, az ipar mező- gazdasági nyersanyagszükségletét és a mezőgazdasággal szemben támasztott exportigényeket. Az 1957. évi költségvetés előirányzatai az adott lehetőségek között biztosítják a mezőgazdasági termelés fejlődését, a szocialista nagyüzemek, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödését. A kormány ugyanakkor támogatást nyújt a dolgozó parasztságnak is ahhoz, hogy az egyéni gazdaságokban rejlő fejlődési lehetőségeket az egész népgazdaság és a saját javára is kihasználhassa. - • A költségvetés a termelőszövetkezetek részére beruházási célokra 300 millió forint közép- és hosszúlejáratú hitelt biztosít. A gépállomások szolgáltatásait a szövetkezetek kedvezményes áron vehetik igénybe. E célra a költségvetés 115 millió forint állami táomgatsát irányoz elő. Az egyénileg- gazdálkodó dolgozó parasztsága anyagi helyzetét nagy mértékben javítja a kötelező beadás eltörlése, ami természetesen jelentősen i terheli a költségvetést. Minőségi vetőmagakciókra 162 millió fomindent el kell követnünk, Iiogfy mielőbb saját lábunkra álljunk és ne kényszerüljünk további áruhitelek felvételére. Ez azt jelenti, hogy a következő években növekvő termelésünknek az ideinél nagyobb részét kell exportálni. Hároméves tervünk fő feladata előreláthatóan az lesz, hogy a lehető leggyorsabb mértékben csökkentse a fizetési mérleg hiányait és növelje a népgazdaság . további fejlődését, valamint a lakosság szociális és kulturális színvonalának emelését szolgáló beruházásokat. Minden ténykedésünknek arra kell irányulni, hogy az 1957. évi terv teljesítésével, az erőforrások ésszerűbb felhasználásával tartalékokat gyűjtsünk a következő és a későbbi évek gazdasági egyensúlyának megte- temtéséhez. Éppen ezért igen fontos feladat szigorúan takarékoskodni a nyersanyagokkal és biztosítani, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagokból vállalataink csak a tényleges szükségletre termeljenek. Áz ipar egyes ágaiban a feleslegessé váló munkaerőt át kell csoportosítani részint a mezőgazdaságba, részint a helyiiparba. Fontos feladat a szűkre korlátozott beruházási keretek helyes felhasználásának megszervezése. Az egyensúly megteremtésében döntő jelentősége van a külkereskedelemnek. Ezért már 1957-ben is arra kell törekednünk, hogy a kivitel és behozatal közötti egészségtelen arányt megjavítsuk és hogy ezt főként a kiviteli terv túlteljesítésével érjük el. Ismertette azokat a tényezőket, melyeket figyelembe kellett venni az 1957. évi állami költségvetés összeállításánál. A gazdaságpolitika korábbi hibáiból létrejött nehézségek és az ellenforradalom által okozott rendkívül súlyos károk ellenére — a Szovjetunió és a többi baráti állam segítségével — lehetővé vált olyan terv kialakítása, amely eb- í ben az évben biztosítja népgazda- ! Ságunk egyensúlyát. Az 1957., évi terv reális, megala- j pozott, éppen ezért módot ad a I kitűzöttnél jobb eredmények elrint, növényvédelemre 84 millió forint előirányzat szerepel a költségvetésben. Az állattenyésztés színvonalának emelését szolgálja az apaál- ; latok beszerzésére és a községi legeltetési bizottságok támogatására előirányzott 225 millió forint. Mindezeket figyelembevéve az 1957. évi költségvetés a szűkös anyagi lehetőségek ellenére is jelentős összegekkel segíti a mező- gazdaság fejlődését. A gazdasági feladatokra előirányzott kiadási összegek fedezetet nyújtanak a közlekedés és a kereskedelem szükségleteire is. ! Az 1957. évi költségvetés közületi kiadásai 1.7 milliárd forinttal alacsonyabbak a tavalyi előirányzatnál. A védelmi, igazgatási és egyéb kiadások ennél jóval [nagyobb összeggel, mintegy 2.6 milliárd forinttal csökkennek. Ugyanakkor szociális, egészség- ügyi és kulturális feladatokra ke- | reken 900 millió forinttal többet [irányoz elő a költségvetés, mint az elmúlt évben. A lakosság egészségügyi és szociális helyzetének javítására az előző évi kiadásoknál 12 százalékkal több, nyolc milliárd 480 millió forint az előirányzat. 1957-ben tovább, növekednek a kórházak, rendelőintézetek, bölcsődék és egyéb gyermekvédelmi intézmények fenntartását és fejlesztését szolgáló kiadások. Az oktatási és népművelési intézmények, a tudományos kutatóintézetek, a színházak, valamint a test- neveiésii intézmények fenntartására 4 milliárd 65 millió forintot fordítunk. A szocialista törvényesség megszilárdítása, a társadalmi és a személyi tulajdon, a közbiztonság fokozott védelme nagy feladatot ró rend- és jogbiztonsági szerveinkre. E feladatok megvalósítására a költségvetés mintegy két milliárd forintot irányoz elő. Az államigazgatás kiadásairól szólva megemlítette, hogy az igazgatási költségeknél az 1956. évihez viszonyítva ebben az évben 356 millió forint megtakarítás jelentkezik. A költségvetés kiadási előirányzatainak áttekintése után rátért a bevételek legfontosabb tételeire. Többek között ismertette, hogy ebben az évben rendezzük a juttatott földek megváltási árát. Meghosszabbítjuk a fizetési határidőt, ugyanakkor lehetővé tesszük, hogy jelentős kedvezményt kapjanak azok, akik határidő előtt megfizetik a megváltási árat. A volt mezőgazdasági cselédek és munkások harmincöt százalék, a többiek pedig húsz százalék engedményt kapnak, ha a megváltási árat ez év végéig kiegyenlítik. Egyébként a fennálló tartozásból annyiszor három százalék kedvezmény jár, ahány évvel a megállapított határidő előtt fizetik ki tartozásukat a tulojdonosok. Ez az intézkedés összefügg a föld-adásvétel korlátozásának megszüntetésével. Az erre vonatkozó rendelkezések a megváltási ár megfizetése esetén természetesen vonatkoznak a juttatott földekre is. A végleges megváltási ár kataszteri korcmánkint hatvan kilogramm búza, vagy pedig annak a hivatalos felvásárlási áron számított pénzbeli ellenértéke. A költségvetés bevételei között szerepel 4,3 milliárd forint: a baráti országok, elsősorban a Szovjetunió által nyújtott hosszúlejáratú kölcsönök és visszatérítési kötelezettség nélkül nyújtott segélyek pénzértéke. A proletárinternacionalizmus nagyszerű megnyilvánulásaként nyújtott támogatás két vonatkozásban is alapvetően érinti pénzügyi mérlegeinket. Egyrészt ez a támogatás tette lehetővé, hogy 19ő7>ben a kormány szilárd egyensúlyban levő, nyolcszáz millió forint felesleget mutató költségvetést terjeszthet az országgyűlés elé. Másrészt az e támogatás pénzértéke mö gött rejlő hatalmas árutömegek és nagyösszegű devizahitelek idei importunknak több mint a felét fedezik és döntő tényezőként szerepeltek és szerepelnek az ellen- forradalom okozta rendkívül súlyos gazdasági nehézségek leküzdésében, egyúttal lehetővé tették nemzetközi fizetési mérlegünk egyensúlyának megteremtését is. A magyar dolgozó nép sohasem felejtheti el azt. a nagylelkű, testvéri segítséget, amelyet barátaink bajba jutott hazánknak a legnehezebb időszakban nyújtottak. (Taps.) A tanácsok 1957. évi költségvetési előirányzata 7,4 milliárd forintot tesz ki. A tanácsok fokozott önállósága is hozzájárult ahhoz, hogy a tanácsi költségvetésekben nagyobb mértékben érvényesültek a gazdaságosság és a célszerűség követelményei. A költségvetés legfontosabb kiadásai és bevételi tételeinek ismertetése után Antos István részletesen ismertette népgazdaságunk helyzetét. — Az ellenforradalmi események következtében súlyos gazdasági helyzet alakult ki. Szocialista gazdasági rendszerünk ezt a rendkívül nehéz próbát is sikerrel állta ki. A kormánynak azt a bonyolult gazdasági problémát kellett megoldania, hogy a kisebb nemzeti jövedelemből biztosítsa — a bérek emelése és a begyűjtés eltörlése következtében — jelentős mértékben megnövekedett fogyasztás árufedezetét és megteremtse a feltételeit annak, hogy a lakosság megnövekedett jövedelme ne csupán névleges, hanem valóságos, ne csupán átmeneti, hanem tartós legyen. Számos előfeltétele volt és van annak, hogy ez a cél maradéktalanul megvalósuljon. A forradalmi munkás-paraszt karmány e feladatok megvalósítását szolgáló intézkedései közül a legfontosabbak a következők: jelentősen csökkenteni kellett a beruházásokat. Ez lehetőséget nyújtott a fogyasztási alap növelésére. Jelentős mennyiségű építőanyagot juttathatunk a lakosság részére és a gépipar is fokozhatja a fogyasztási cikkek, a mezőgazdasági gépek és szeráruk termelését. Csökkenteni kellett a közületi kiadásokat, és az így felszabaduló anyagi erőt is a fo(Folytatás a 3. oldalon.)
