Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-20 / 142. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

1957. június 28., csütörtök

r KÉPEK

A négy nemzetiség lakta Elek községben nemzetiségi napra készültek. A nagy nap előestéjén — szombaton este — a község KISZ- szervezete és a kultúrotthon fáklyás és lampionos felvonulástrendezett. A lampionos felvonulás a- latt színpompás tűzijáték volt arra, amerre elvonultak, majd a főtéren ért véget.

Vasárnap reggel zeneszóra ébredt a község. A Rákóczi Tszcs fúvószenekara adta a zenés ébresztőt, majd a ligetben térzenét adott a nemzetiségi napra össze- sereglett dolgozóknak,

az eleki nemzetiségi napról

menet egy személyre 1 forint, de kívánatra bemutatta a „Vén ba. moet megdőlt ez a tétel, mert a kancsos és fia, a huszár“ című

forgós felemelte a „tarifát”, s két forintot kért azoktól, akik forogni akartak.

A szabadtéri színpad körül a tűző napon sokan acsorogtak, főként idősebbek, emberek, asszohárom felvonásos színművet. Sokszor tapsoltak önfeledten a nézők, akik zsúfolásig megtöltötték a kultúr otthont. Dicséret illeti ezeket a színjátszókat fáradozásukért, s mindazért, amit a kultúráért tesznek Eleken. A szereplők közül kiemelkedett

nyok, gyerekek. Volt is látnivaló I CsákV Sándor — vénbakancsos

—, Szántó István — kántor —. Csíki László — Frici —, Nagy Ili — Lidi —, Uszka Flóriánná — Fórizsné —, és Oláh Antal a kocsmáros szeredében.

Délelőtt a ligetben megrendezett nagygyűlésen dr. Wild Frigyes, a Magyarországi Német Szövetség főtitkára üdvözölte négy nyelven a község la- kossáaát.. majd Klaukó Mátyás, az. MSZMP Békés megyei intéző bizottságának titkára mondott beszédet. Beszédében hang- sMijozta: a legnagyobb egyetértésben dolgozik és él egymás mellett a község négy nemzetisége. Ez annak köszönhető, hogy a felszabadulás után nemzetiségi politikánk egyenlő jogokat biztosított az országban élő minden nemzetiségnek.

A ligetben sok szórakozás tette j változatossá az egész napi prog- j ramot. A sörhalászck mellett I „drukkolok“ is akadtak bőven, a- | kik együtt izgultak a halászokkal. Akinek nem sikerült „kifogni” a sörösüveget, az elment a büféhez, s csapolt sörrel, vigasztalódott

Sokan keresték fel a forgót is ■— bár egy kicsit borsos árat kértek egy-egy fordulóért. Eddig úgy tudtuk, hogy a forgónál egy-egy

bőven. A gyulai magyar—román barátsági együttes, a magyarcsa- nádi délszláv—román táncegyüttes, a körösszegapáti román együttes és az eleki nemzetiségi népi együttes szép, gazdag műsorral szórakoztatta a közönséget. Nagyon tetszettek még a résztvevőknek azok a népdalok, amiket An- dó Mihály magyar és szlovák nyel- az eleki nemzetiségi nap gazdag ven előadott. műsora, mely minden vonatkozásban tükrözte az egymás mellett élő négy nemzet összefogását, meg- bonthatalan barátságát.

* — Sz. —

Az előadás után a kultúrotthon- ban reggelig tartó tánccal zárult

Este a kultúrotthonban a község színjátszó csoportja közMég ebben a hónapban

iimnmiiiiiiinninmimiiuiimmüHiimmiiiiiiimifmniimumiiiimiit

üzembe helyezik a fényezőgépet

A Gyulai Bútoripari Vállalatnál igyekszenek gépesítni a különféle munkafolyamatokat. A vá’lalat nemrégiben értesítést kapott, hogy egy fényező gépet utaltak ki részére. Az új gépet előreláthatóan még ebben a hónapban üzembehelyezhetik. Hat munkás nehéz fizikai és egészségre ártalmas munkáját végzi el a fényező gép. Ezenkívül a hozzávetőleges számítások szerint havonta mintegy 700« forint megtakarítást eredményez a gép üzemeltetése.

Statisztikai évkönyv jelenik meg

Statisztikai évkönyv összeállításán dolgozik a Békés megyei Statisztikai Hivatal. Az évkönyv megyei vonatkozású anyagot dolgoz fel 1953-tól—1956-ig, s foglalkozik a népgazdaság valamennyi ágazatával. Terjedelme: 300 oldal. Ara: 40 forint. Körülbelül két hónap múlva készül el.

A statisztikai évkönyvnek különösen nagy hasznát veszik majd az üzemek, vállalatok, állami gazdaságok, iskolák és más intézmények. Magánosok is megrendelhetik írásban a Megyei Statisztikai Hivatalnál.

Dalos ünnepség Egerben

Minden eddigit felülmúló dalos ünnepséget rendeznek Egerben júniusban, abból az alkalomból. h~>gy az egri dalkör fennállásának 75. évfordulóját ünnepli. A megnyitón 3000 kórus vesz részt, az ország minden részéből A vendégeket 10 kütönvoncet. szállítja Egerbe.

Törje a fejét!

1 12 [3 4

6 \1 8 9 10

11

BT2

i

13 £14

15

141

se,7! t

18

II

19

20 J £21 ,

■í H22

23 H24 1

25

■ 2é

fi

27

B

2»

29 £

30

32 n

B!33

34

B

35 (36

W7138

39

B40

41

■42l 1 1 1 1 1 1 ! 1 1 1 1 M

43

1

b;45i

[46

■í47

|4>!

■ B49 50

m

61

52 B

53

H54| 1 £55

£56

57

i58

P

59 60

m

B41

m

62

63

|64

B“;44l l47l Ä48i i i

69

70 li

71 |

b

721

|

m

73

■

B

74

ja

Vízszintes:

1. Van ilyen pisztoly is. 6. Kisgyermek öröme. 11. Jolán becézve. 12. Talál. 14. Oda van érte. 16. Ritka női név. 19. Járnak benne. 20. Z. Y. I. 21. Álló víz. 22. Juttat. 24. Becéző szócska. 25. Ételízesítő. 26. Kérdőszó. 27. Retteg. 28. J. P. 30. Nem fel. 31. Macska becézve. 38. Irat betűi keverve. 35. Haj igazító kellék. 37. Vizisport. 40. Fájó része. 42. Együtt örvend velünk. 43. összes. 44. Szidalmaz. 45. K. T. T. Z. 47. Határoz. 49. Régi földmértek. 51. Nem, idegen szóval. 53. Z. T. 54. Az ábc első betűi. 55. Illés Sándor. 56. Kerti munkát végez. 57. D. L. ö. 59. tűzhányó. 65. Szépeket mond. 68. J- Vés. 61. Ver. 62. H. L. Z. 63. Olasz vei a közepén tornagyakorlatot végez. 69. Van ilyen só is. 71. Mézraktár a méheknél. 72. A vadász „kelléke”. 73. Veszélyt jelző trombitászó. 74. A tőké jövedelme.

Függőleges:

1. Tengerbe ömlik. 2. A vízszintes 16. becézve. 3. Kar betűi keverve. 4. Gáli Anna. 5. Határozott állásfoglalásunk, j 7. S-el*az elején vízinövény. 8. T. I. C. i

9. ...a ropogós cseresznye. 10. Mezei munkát végez. 11. Férfi név. 12. Háziállat. 13. Éneklő szócska. 15. Minden tesnek van. 17. Nem rossz. 18. Helyhatározó szó. 21. T. J. L. 23. Van ilyen | film is. 26. Házából kizavar. 29. Pros- , pektus mássalhangzói. 31. Ez honol a • messzi bérceken. 32. Kutató hajó ezt j keres a vizeken. 33. Kínzó betűi kever- ! ve. 34. Eta megszólítva. 36. Becézett j leánynév. 38. Meztelen női kép; 3&

: A. N. O. 41. Balogh László Tibor. 43;

| ...jó, ha a vége jó. 46. Harci jelvény;

. 48. M. T. R. 50. Kérdőnévmás. 52.

! Templomban van. 56. Ilyen víz teszi ! beteggé az embert. 58. Locsolja. 60. i Szibériai folyó. 61. Nem áll. 62. Ke- j nyérnek is van. 64. Menyasszony. 66;

| Állatlakás. 67. Oláh Péter. 68. Gyerrae- ; két ijesztünk így. 70. Kor jelző szócska;

: 72. H. A.

(A rejtvény Rákóczi Rudolf munkája).

A rejtvény megfejtését nem kell be* küldeni» csak szórakoztatás céljából közöljük.

Nagykunsági „hősök”

(Részlet a Békés megyei ellenforradalmi eseményekről készülő, szeptemberben megjelenő könyvből.)

„Rajtunk a világ szeme! Magyarország hatalmas nemzetközi tekintélyre tett szert. Kis nép a magyar, de nagy nemzet." — Ilyen és hasonló jelzőket harsogtak az „igaz” magyarok „leg- eslegigazabbjai” az ellenforradalom fő- és alvezérei. Ezeket a jelzőket részint ők agyalták ki, részint a „Szabad Európa“ és más, tőkések szájaíze szerint acsarkodó rádiókból vették átf Van ilyen rádió elég s 1956. október-novemberben semmivel sem törődtek jobban, mint Magyarországgal. Sokat uszítottak s dicshimnuszokat zengedeztek az „igaz magyar hősökről.”

Az „igaz magyar hősök”-et nem azért tesszük idézőjelbe, mert a nyugati rádiókból s hazai ügynökeiktől idézünk, hanem azért, mert tudjuk, hogy kik voltak. Éppen ezért emigyem fohászkodunk a magyarok Istenéhez: (ha van nekik), hogy az ilyen hősöktől mentse meg hazánkat és népünket egyszer és mindenkorra. Még a nagykunságihoz hasonló „hősök"-től is, pedig azok a többiekhez képest — köznyelven szólva — kismiskák

voltak. „Hőstetteik” csupán... no, de nem áruljuk el az elején, mert akkor senki sem tartja érdemesnek végigolvosni ezt a kis történetet.

Mint a legtöbb vidéki helyiségekben, a Nagykunsági Állami Gazdaságban is csak napokkal a budapesti események kirobbantása után kezdték akcióba a „hősök”. Négy-öt napig gondol- koztakjiogy érdemes-e levetni az álarcot, amelyben oly élethűen játszották a szocializmushoz való hűségüket, mintha a szín- művészeti akadémián tanulták volna. Tanácstalanságukért késlekedésükért ne tegyenek szemrehányást nekik azok, akik csatlakoztak október kimenetelében, hiszen még a sok cselszövésben és politikai bajkeverésiben megvénült prímásnak, Mindszenthy bíborosnak is szüksége volt néhány napi tájékozódásra. Hogyne lett volna szüksége Horthy egykori hadnagyának, Kweys- ser Bélának. Olyan váratlanul szakadtak rá az események, hogy nem tudta egyhamar eldönteni : megmaradjon-e továbbra is főállattenyésztőnek az állami gazdaságban, avagy némi „hőstettel" megvesse az alapját egy nagyszerűbb karriernek, a visz- szaállítandó fasiszta rendszerben. Döntött: néhány harc rágyújtó megjegyzésével megválasztatta magát a forradalmi tanács elnökéül.

Orgoványi Gyula azon töprengett, hogy vajon nem tetézi-e meg az elszenvedett négy hónapi javító-nevelőt és 800 Ft pénz- büntetést néhány évi börtönnel, ha akcióba lép? Megfontolandó, mert nagyobb a tét, mint a lopás volt, amit elkövetett, ügy döntött, hogy ő is az „igaz magyarokkal" tart, ha seikerül, kettős dicsőség övezi a híg ésszel megáldott koponyát: nem csak fegyverrel, hanem gazdaságilag is igyekezett megdönteni a szocialista rendszert. S hogy ne csak névtelen katona legyen a harcban, lármázni kezdett, hogy ha továbbra is a volt párttitkár marad a 25 tagú nemzetőrség parancsnoka, akkor elvész a szent ügy, amelyért néhány igaz magyar a vérét ontotta. Igazat adtak neki — főként a „szép magyar’ nevű horthysta hadnagy — annál is inkább, mert a neve idézi a szegedi gondolat „hőseinek" egyik „nagyszerű” fegyvertényét: Orgoványt. Megválasztották hát a nemzetőrség .parancsnokának a volt párttitkár, Lévay Zsigmond helyett, aki sajátjaként őrzött mindent, ami a gazdaságban volt. Még csak egy kis forradalmi hangulatot is nehezen engedett kibontakoztatni.

Rajta igaz magyarok. Gyerünk utánam! — adta ki a jelszót az újdonsült nemzetőr parancsnok. S ment utána két fegyveres: Kiss Mihály és Csontos József, az igazgató, Kiss András lakására.

— „A nép nevében adja elő a magánál levő fegyvert és lőszert” — szólt rá Orgoványi, aki oly hatalmasnak érezte magát, mint trónra lépéskor Napóleon.

— Nincs se fegyverem, se lőszerem — jelentette ki az igazgató.

— Majd mi megtaláljuk, de akkor megkeserüli, mert a forradalmi tanács határozata alapján házkutatást tartunk.

S megtartották a házkutatást

— eredménytelenül. — Üres kézzel szégyen volna visszavonulni

— töprengett Orgoványi. Széjjelnézett s tekintete megakadt az igazgató házikönyvtárán.

— Minek tartogatja még mindig ezt a sok ruszkit könyvet? Tűzre vele. — S vadul dobálta le a polcról, válogatás nélkül az értékes könyveket. — Hozzon zsákokat — szólt rá az igazgatóra. Hozott. Mit tehetett, volna mást? Három zsák lett. Három teli zsák. Marx és Lenin hallhatatlan művei, szakkönyvek,, jobbnál jobb szépirodalmi művek. Mint-« ha a szivét vágnák, olyan fájdalmas sóhajjal cipelte ki a zsákokat az udvaron megjelölt helyre, egy csomóba. Később idehozták a gazdaság könyvtárának köteteit is és itt gyújtották meg kéjes gyönyörrel, mint korai elődeik a máglyát Dózsa György alatt... S míg az égő könyvek lángja lobogott, a siófoki és orgoványi pribékek e kései utódai gondolkoztak: az igazgató, meg a párttitkáx sokat bújta, tanulta ezeket a könyveket, ha életben maradnak, terjesztik. Határoztak hát: az igazgatót és a párttitkárt fel kell akasztani! Egyelőre csak annyit hoztak tudomásukra, hogy a lakásukat nem hagyhatják el s nem mehet hozzájuk senki.

Orgaványit túlbuzgóság fűtötte s ezért a mérsékeltebb vé- rűek összevesztek vele, és el is zavarták a gazdaságból. Helyette Kiss Mihályt választották meg nemzetőr-parancsnoknak; Bár, mint a nemzetőrség tagja szerzett némi érdemeket, még-, is több kifogás merült fel ellene. Főként Szűcs Ferenc és Görgényi András tüzelte ellene a hangulatot. Halvérűnek,

lagymatagnak neveznék. Elnézést kérünk, améirt elmulasztottuk e két főszereplő korábbi bemutatását, de ami késik, nem múlik. Hát íme: Szűcs Ferenc, a református anyaszentegyház e- csegfalvi szolgája, aki arra volt hivatva, hogy az igét, az emberek közötti békességet s azt hirdesse, hogy senkt ne igyekezzen magának földi kines