Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-16 / 139. szám
1051. Június ll.j vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 „Különös“ táplálás a Békéscsabai Ruhagyárban Ilyen még nem volt Békéscsabán, de az ország többi vidéki városában sem. Eddig kizárólag Budapesten tartották meg ezeket az úgynevezett specifikációs tárgyalásokat, melyeken az ország fehérneműkészítő gyárainak és nagykereskedelmi vállalatainak képviselői asztalhoz ültek, s a vásárlók igényeinek, a keresletnek figyelembevételével megkötötték az ,,üzletet“. Pénteken, a Békéscsabai Ruhagyár kultúrotthonában, egész nap tartott a tárgyalás a negyedik ne-> tóján Fehér János elvtárs, a Belkereskedelmi Minisztérium ruházati főigazgatóságának főelőadója Különösen a hollós, zssebes, villám zárás ingek nyerték meg tetszését amiből rögvest 10 ezret rendelt is megdicsérte a gyár dolgozóit, a- meg. Csak egyet kifogásolt — A szállításnál kellene — mint mondotta — valami megoldást találni, mert még hozzánk érnek az kik arra törekszenek, hogy állandóan szebb, tetszetősebb áruval lepjék meg a vásárlókat. Aztán megkezdődött a tárgyalás.1 ingek, a ládában bizony nagyon Először a Békéscsabai Ruhagyár összegyűrődnek, és a nagykereskedelmi vállalatok I fehér János, a Belkereskedelmi képviselői között. Volt választék Minisztérium Ruházati Főigazga- mivel a gyár újdonságait is ki ál- tóságának főelőadója úgy véleke- lították, így hát nem volt nehéz a dett, hogy a Békéscsabai Ruhaválasztás. És hogy volt miben vá-, Syár dolgozóinak ódaadó, lelkiis- lasztani, abban elsősorban nagy meretes munkája révén odáig fej- gyedév áruellátásának biztosításá- érdeme van Cseh Józsefnek, a lődött, hogy ma már komoly Vera. Igen-igen, nagy tisztesség ez a gyár laboratóriuma vezetőjének, télytársa a Budapesti Fehérnemű ruhagyáriakra nézve. Hogy idáig aki 22 új modellt tervezett az Gyárnak, amely jó ideje országo- eljutottak, és vidéken először az ő , idén. Ilyen többek között a kere- : san a legjobb, gyárukban rendezték meg ezt a kitett végű gallérral készült férfi-! Simon Györgyné, a Belkereske- tárgyalást, annak az a magyará-! ing is, vagy pedig a tetszetős dí- delmi Minisztérium Ruházati Fő- eata, hogy a gyár készítményei szítésű hálóing, aminél a legkisebb \ igazgatóság M-EFO-jának (Minő- immár mindenfelé hírnevesek, a darab anyagot is felhasználják, s j ®ág Ellenőrző Főosztály) vezetője, vevők is, meg a kereskedelem is nem vész kárba. Ugyanis a vilá-, akí pedig tudvalevő, hogy a mielégedett a minőséggel. Ezt külön- | goskék színű hálóinget szürkével, nőseg rendkívüli jó ismerője, eiben az is bizonyítja, hogy míg a szürkét pedig világoskék anyagi mondotta: „A gyár dolgozói lelkitavaly a konfekciónál 98,8 száza- gal díszítik, s így a megmaradt a- ismeretesen dolgoznak, s a kezüki lék volt a rr 'nőség mutató száma, nyagot ésszerűen fel tudják hasz- i bői kikerült készítmények minősé- az idén, az első negyedévben már nálni. Egyben az anyagtakarékos- \ §^re nincsen semmi panaszunk.’’ 69, jelenleg p dig a 99,2 százalék- , ságot is szolgálja ez a kis ötletesnél tartanak. A tárgyalás megnyi- I ség. Érthető hát, hogy miért éppen a Békéscsabai Ruhagyárban rendez Négy vélemény a Békéscsabai Ruhagyár készítményeiről Keleti István, a Nyugat-Magyart j bálta. így legalább lesz versenyországi Röviköt Vállalat árufor- j társa a szövetkezeteknek, s nem gal mi előadója elmondta: — Nagyon elégedett vagyok a Békéscsaba Ruhagyár készítményeivel. A minőségre még eddig nem volt panaszunk. Annak is örülünk, hogy a gyár pizsamakészítéssel is kísérletezik, mert eddig állami vállalat még ezt nem próték meg ezt a tárgyalást. P. P. Halálra ítélték Borbás András gyilkosait Gyorsított eljárásra utalt több napos tárgyalás után, pénteken hirdetett ítéletet a Fővárosi Bíróság különtanácsa vitás, hogy a kereskedelem is, meg a vásárlóközönség is jól járnak. Ferenczi Lajos, a Budapesti Di- ! vatárú Nagykereskedelmi Válla- lBordás Lai°s Kossuth-díjas esztergáit osztályvezetője szintén kedve- 'yOS József és Farkas A , , : Imre bűnügyében. rfvfe n.vi'atkozott. A gyárnak ez af Nagy József elsőrendű vádlott — az vállalat a legnagyobb rendelője. ítélet szerint — bűnös a népi demok- m m m m m _ ratikus államrend megdöntésére,, ,irá- nyúló szervezkedésben való tevékeny részvétel és mint tettes, gyilkosság bűntettében. Farkas Imre másodrendű vádlott bűnös a népi demokratikus , ! államrend megdöntésére irányuló szerA Lancet című angol orvosi - tott ikiserleti atornfo-omtoa-i’ofotoan— vezkedés vezetésének bűntettében és szaklap legutóbbi száma közli dr. tásokból származó rádióaktív mint felbujtó, a gyilkosságban. A bí- Norman Pirie-nsk, a rothamstedi szennyeződés következménye. j róság ezért összbüntetésül mindkettőkísérleti intézet biokémiai ősz- j D p- • hangoztatta levelében íüket halálra itélte...... ... , . ur. Nine hangoztatta leveleDen, A vádlottak cseiekményére enyhítő tályvezetojenek leve.et, amelyben , hogy a vírusok „bonyolúltabb körülményt a leggondosabb mérlege- az angol orvos annak a vdemé- szerveZetekhez hasonlóan képe- lés eUenére sem tudott megállapítani nyenek ad kifejezést, hogy a ta- | , , a bíróság, az ítélet nem jogerős, felvolkeleti influenzajárvány való- a radioaktív sugárzás hatasa ^beaé-s következtében a bűnügy a színűleg az e térségben végrehaj- j alatt módosulni.” ! Legfelsőbb Bíróság elé kerüli 7 jh*m*já*t* gS az atombomba Egy elejtett szó után ■— amelyet a szarvasi járási pártbizottságon hallottam — elindultam a járási tanács művelődési osztályára. Útközben egyre csak azon gondolkoztam, hogy milyen megtiszteltetés, milyen boldogság is az, ha valakit VIT küldöttnek jelölnek. Hogy milyen gazdag élményében lesz réi sze, azt ki sem lehet fejezni. Ha nekem jutott volna ez a megtiszteltetés, örömömben talán még szóhoz sem tudtam volna jutni. Elhárítottam magamtól ezt a gondolatot, hiszen nem jó ennyire beleélni magát az embernek, különösen akkor, ha nem is róla van szó. Elképzeltem azt is, hogy mennyire tud örülni annak más is. Már magam előtt láttam Molnár György KISZ titkárt, a járási felügyelőt, ahogyan az öröm sugárzik róla. amikor megkérdezem: — Maga az a boldog fiatal, akit a járásból a moszkvai VIT küldöttnek megválasztottak? A nagy örömben egy kis bánat Pár perc múlva már szembetalálkoztam ezzel a fiatal tanárral, aki jelenleg járási felügyelő, egyben a község KISZ titkára is. Amikor feltettem a már előre elgondolt kér■> dést, valahogyan feszélyezve éreztem magam) mert a várt hatás elmaradt. Már-már arra gondoltam, hogy csak én tudtam volna ennek any- nyira örülni. Szinte csodálkoztam, hogy má* csak így közömbösen veszi, hogy még az „igen" és a velejáró boldog mosoly is elmarad. Pár másodpercnyi szünet után megszólalt. — Igen, engem választottak. Örömmel is megyek. De ezt már csak úgy megjegyzi, mintha magának mondaná. Ügy éreztem, hogy ezt azért mondja, mert ezt már illő, hiszen kitüntetésről van szó. Látta talán rajtam a csadálkozást, nem tudom, vagy közben is elmesélte volna? Lehet, így kezdte: — December 9-én vonultam be a karhatalomba. Engem és több elvtársamat Sarkadra vezényeltek, nem volt köny- nyű dolgunk. De nemcsak mi karhatalmisták voltunk ott, velünk e- gyütt jöttek és ott voltak a mi barátaink a szovjet elvtársak is. A szovjet egységben két lelki barátra találtam; Nem vagyok még idős, amióta élek két olyan barátom nem volt, mint azok. Amikor megtudtuk, hogy elmennek, a szó szoros értelmében megsirattuk egymást. Az e- gyik egy harkovi vasJ esztergályos volt, a másik egy krosznodorszkl állatorvos. Amikor elváltunk, barátságunkat egy életre pecsételtük meg. Megfogadtuk, ha sűrűbben nem, de minden két évben találkozunk. Először engem, illetve minket| feleségemmel együtt hívtak meg. Ügy terveztük, hogy jövő évben a nyári szünidőben kimegyünk hozzájuk. És most... A vonat Moszkvába visz nem Harkovba. Moszkvában pedig nagyon-na- gyon sokan lesznek, s talán csak ketten fognak hiányozni, a két jóbarát. — írjon nekik, írja meg, hogy ott lesz a VIT- en és ők is utazzanak Moszkvába, ha tudnak, — próbáltam vigasztalni — A címük az megvan, írok nekik. De tudja katonák. Ügy egyeztünk meg, ha leszerelnek, mivel leszerelés előtt álltak, ők írnak először. Ha nem kapok levelet tőlük ebben a hónapban, akkor írok a lakásukra, hátha sikerül Talán én volnék a legboldogabb a VIT-en, ho ők is ott volnának velem együtt.- Cs. E. Béke-istentisztelet az eleki ev. templomban fiz egyház tiltakozik és harcot hirdet az atomkísérletek ellen Az emberiség aranykora, vagy legnagyobb katasztrófája előtt állunk. Az eleki evangélikus egyház is hozzá akar járulni ahhoz az egyetemes mozgalomhoz, melynek az a célja, hogy az emberiség közösségei békességben éljenek. Pünkösd vasárnapján úgy szentelte meg ezt a napot, hogy Béke-istentiszteletet tartott, s ezen az istentiszteleten tiltakozott a tömegpusztító fegyverek ellen. Délelőtt IQ órára már megtelt az imaterem és a Béke-istentisztelet hírére eljöttek sokan olyanok is, akik már régen nem voltak a templomban. Rég gyűlt össze ennyi ember, hogy a hívő élet nevében tiltakozzon a pusztítás, a rombolás ellen. A lelkész beszédében rámutatott arra, hogyha mi itt kevesen is vagyunk, nekünk is bele kell kapcsolódnunk abba a munkába, melyet a békeszerető emberek folytatnak világszerte, nekünk is meg kell mutatnunk álláspontunkat a békével kapcsolatos kérdéseinkben s hallatnunk hangunkat a pusztító tömegfegyverek eltiltása és az atomkísérletek betiltása érdekében. Az ellenségnek ma az a célja, hogy a közvélemény ebben a tekintetben tájékozatlan legyen és így könnyebben befolyásolható, de aki tudja. hogy milyen szörnyű bűn és pusztítás a háború, az nem fog habozni, hogy mely oldalra álljon. Nekünk mindnyájunknak kell éreznünk a felelősséget a béke fenntartásáért és hálát kell éreznünk azok munkája iránt, akik a világ békéjének megtartásáért ma dolgoznak s elsősorban a mai vezetőink iránt, akik a békét számunkra megtartották és a- kik nélkül hazánk egy háború tűzfészke lett volna és egy. atomháború színtere. Az alom- és hidrogén fegyverek betiltása ma elsősorban a magyar nép személyes ügye, mert egy esetleges háború esetén ezeket a fegyvereket éppen ellenünk fogják fordítani. Foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel, mert át akarjuk formálni a világnak, a közvéleményét, hogy érje el célját és az atom- és hidrogén fegyverek kísérletezését tiltsák be. Mi ezen az istentiszteleten azt mutatják meg, hogy helyzetünk az ellenforradalom óta tisztázódott úgy politkiai, mint gazdasági tekintetben normalizálódott, hogy mi a béketábor mellett vagyunk és a sokat szenvedett magyar nép élményeihez egyházi és vallási alapot adunk állásfoglalásunkhoz, mi is erejűnkhöz képest részt kívánunk venni annak a közvéleménynek a kialakításában és munkájában, amely az emberiség életét pusztító atom- és hidrogén fegyverek eltiltásáért megindult. „Miért kell meghalni? Ki akarja, hogy az emberiség elpusztuljon?’’ — kérdezik ma egymástól és szerte a világon emberek százmilliói. És utána erőteljes tiltakozás: Nem akarjuk! Nem engedjük! Az egész világ egy akarattal, egy emberként kell, hogy felemelje szavát, hogy önző érdekek és az imparializmus hatalmi tébolya el ne pusztítsa az egész világot, az emberiséget, kis családi hajlékokat, boldogságai EtAfen-az-üs&eefuyúsban ott van, mert ott kell lennie Istentől kapott felelősségteljes szolgálatunk mellett a mi kis egyházunknak is, mint minden keresztyén embernek, szolgálnunk kell a békéltetés igéjével, hogy mi is hathatósan közreműködjünk a világ békességéhez. Mi egyek vagyunk az egész világon a tömegpusztító fegyverek feltétlen elítélésében. A Németországi Evangéliumi Egyházak Zsinata felhívást intézett az Egyházak Világtanácsához, hogy folytassa fáradozásait a tömeg- pusztító fegyverek eltiltása érdekében. Schweitzer Albert a „Nagy Orvos“, Nobel-díjas tudós, a kereszténység ma egyik legnagyobb alakja levelet intézett a világ tudósaihoz, e levélben felhívást intézett, hogy minden tudós foglaljon állást a hidrogén-bomba kísérletek ellen és a tudósok lelkiismeretére appelál, hogy hallassák hangjukat és szóban és írásban mondják meg az emberiségnek az igazságot. A Német Evangélikus Egyházak püspökei, élükön Dibéli- us berlini püspökkel egy felhívást bocsátottak ki, melyben mindenkit óvnak attól, hogy a tömegpusztító fegyverek gyártásában és kísérletezésében részt vegyenek, vagy pedig közönyösen, régyétle-" nül vesztegeljenek, mert a világveszedelem nemcsak a inostani nemzedéket fenyegeti, hanem gyermekeinket és unokáinkat Is, a mindnyájunktól azt követeli, hogy a tömegpusztító eszközök elítélését és eltörlését minden eszközzel elérni törekedjünk. Dr. Hans Lilje hanoveri püspök, az Evangélikus Világszövetség elnök* Münchenben a Máté templombar\ tartott prédikációjában azt mondotta: az evangélikus egyház az egész világon mindenütt felszólal, hogy az atomkísérleteknek vessenek véget és ezt a fegyvert mindenki vegye ki a kezéből. Az angol egyházi közösség elfogadott egy határozatot, melyben megállapítja, hogy nincsen olyan cél, amely a tömegpusztító fegyverek előállítását és felhasználását indokolhatná. D. Grüber afrikai prépost egy előadásában kijelentette, hogy a modem háború nem nevezhető igazságos háborúnak. Niemöller püspök a keresztyéneket teszi felelőssé az emberiség hely reállírásáért s kijelentette: tudjuk, hogy 30 kobalt-bombával minden életet ki lehet oltani a földön. Ezekből az idézetekből is megláthatjuk, hogy mi a mi utunk és hangunk ebben a kérdésben. Hisszük, hogy a mi népünk is hitére és lelkiismeretére hallgatva a saját és az egész emberiségért érzett felelőssége tudatában tudja, hogy hol a helye és mi a feladata. Mert ma még nálunk is vannak, akik háborúban reménykednek és abban spekulálnak. De nekünk itt senkinek nem kell a háború. Az istentisztelet végén az imaház előcsarnokában beszélgettek az egyszerű emberek. Amit mondottak, az mind a szívükből szólt és mindegyik arról tett tanúságot, hogy senkinek nem kell a háború, hanem mindegyiknek a béke. Mondta is Ráczné: többen vagyunk mi, akik a békét akarjuk, mint akik a háborút. Lovászné a köny- nyeit törülgeti, hiszen a férjét veszítette el és mondogatták is a többiek, hogy egyik rokonuknak négy gyermeke volt s azt mindegyiket egy bombarobbanás megölte. Beszédtéma az elmúlt világháború szörnyű emléke. Egy édesanya pedig egy ott lévő kislányt simogatott meg: „nem fognak megölni kisleányom". ZEMAN ZOLTÁN, evangélikus lelkész, Elek.
