Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-07 / 131. szám

I BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. Június 7., péntek (Folytatás a* 5. oldalról.) » kormány megerősítette az igazgatók, főmérnökök, fő­könyvelők jogait és felelőssé­gét. Intézkedéseket hoztunk, hogy a gazdasági vezető posztokra vissza kell állítani mindazokat a kommunistá­kat és nem kommunistákat, akik október 23-a előtt meg- állták helyüket, s az ellen- forradalom elleni harcban1 hűek maradtak a népi hata­lomhoz. , Ez a legtöbb helyen megtörtént, de még mindig vannak olyan je­lenségek is .hogy fehérre mossák az el len forrad a1 bárokat, hogy a vezetők hamar elfelejtik a történ­te''et. A kormány nemrég határozatot hozott a személyzeti osztályok ’Visszaállítására a közhivatalok­ban. üzemekben, minisztériumok­ban — kijav**« természetesen a személyzeti munka régi, bürok­ratikus hibáit. A pártnak és a kormánynak az a véleménye, hogy ha va­laha szükség volt arra, hogy tudjuk milyen vezető posz­tokon kik és milyen embe­rek dolgoznak, akkor most, október után, nagyon nagy szükség van erre. A személy­zeti munkában a legfonto­sabbnak azt tartjuk, hogy a kisebb vagy nagyobb vezető posztokat betöltő személyek­nél elsősorban azt nézzék: a javasolt személy az utóbbi tíz évben hogyan dolgozott, megbízható-e, hogy tudását, képességét a nép ügyének szolgálatára szenteli-e, s a személyzeti osztályok ne a nagvmamák családfájával tö­rődjenek. Ezután | munkában való. részvételre szólí-! tottuk fel az értelmiséget, elítél- j ' tűk egyes értelmiségiek magatar­tását, akik bűnösek az októberi eseményekben és lényegében esz­meileg előkészítették a talajt az ! ellenforradalom nyílt támadására, í Hogy számítunk az értelmiségre, j arra vonatkozóan a kormánynak nem egy politikai megnyilatkozá­sa volt. i A kormány az értelmiségiek | anyagi helyzetén is segített. Ezt legjobban a bérek és a fizetések felemelése mutatja, ami lényegé­ben minden alapvető értelmiségi kategóriát érintett. Mi teljes megbecsüléssel va­gyunk a néphez hű értelmi­ség iránt, mert tudjuk, hogy szocializmust építeni alkotó értelmiség nélkül nem lehet. Apró Antal ezután az állami fegyolem és a közerkölcs meglazulásával a közvagyon forradalom leverése után egész herdálásának elszaporodásáról be- ; társadalmi életünkben jelentősen szélt. Hangsúlyozta: itt is. mint az előtérbe kerül a gazdálkodás, az ellenforradalom elleni harc más építő munka. területein, kemény kézzel rendet Meg kell teremteni a lehetőségét fogunk teremteni. annak Is. hogy a kormány rendel­A népi vagyont azonban nem- kezésére álljon olyan klslétszámú csak a tolvajokkal, sll^kasztókkal ellenőrzési apparátus, amely ha- szemben kell megvédenünk. Sok- tékonvan működik közre a hibák szór a felsőbb államigazgatási felderítésében és megelőzésében, szervek rossz, hanyag munkájuk- De gz kevés Néhány ember e7t a az egyetemet, főiskolát vég-zett hallgatók elhelyezésének, munkába állításának kérdésével foglalkozott Átmeneti szükségmegoldásként ! által javasolt módosításokkal én is az egyetemet és főiskolát végzet- javaslom elfogadni. (Nagy taps.) tek közül több ezer fiatal szak- Az elnök ezután bejelentette ember részére egyéves időtartam- , hogy a népgazdasági terv és a ra gyakornoki állásokat szervez- költségvetés vitájához több felszó- tünk, úgy hogy ennek létszám- j laté nem jelentkezett, s a vitát és bérterhe nem érinti a vállala- bezárta. Antos István pénzügyminiszter felszólalása után az országgyűlés elfogadta az 1957. évi népgazdasá- í gi tervet, az 1957. évi állami költ­tokat. Az így elhelyezett fiatalok, ha ttiegfelelelö gyakorlatot sze- j reznek, egy év múlva annál a vállalatnál, a terv keretein be­lül kerülhetnek állományba., ... 1957-ben tizenhétezer ipariskolát : Retest a pénzügyminiszter által végzett fiatal elhelyezkedését is javasolt módosításokkal, valamint figyelemmel kísérjük, a munka- ugyancsak a javasolt módosítá- ; ügyi minisztérium gondoskodik sokkal elfogadta az 1957. évi álla- ! elhelyezésükről. Ugyanígy a tech- ™ költségvetés törvényjavaslatát. kai szinte hivatalosan is megká­rosítják az államot. feladatot nem tudja ellátni. Ne- I künk olyan ellenőrzési rendszert Nemcsak az árt a népi hata- keU kiépítenüink amelybe a „un­iómnak, aki izgat, agital a ka#5ok> a parasztok, az értelmisé- munkás-paraszt hatalom, a ?iek pzrej{ tudjuk bevonni. Ezért szocializmus ellen, hanem az is, aki ilyen szűkös gazdasá­gi viszonyok között nem : tartja be a törvényeket, nem hajtja végre a kormány uta­sításait. Ma, sem a kormány, sem az or­szággyűlés számára nem áll ren­delkezésre olyan ellenőrző szerv, amely folyamatosan ellenőrizné az Országgyűlés törvényeinek, a kor­mány rendeletéinek végrehajtá­sát, időben felhívná a figyelmet a pazarlásra, a fegyelmezetlenségre. Mi annak idején létrehoztuk az Állami Ellenőrzés Minisztériumát. Ez a minisztérium — bár sokrétű ellenőrzést végzett — több tekin­tetben nem tudta teljesíteni fel­adatát. A kormány fontos köteles­sége most. hogy az állami, gazda­sági szervek működésének ellen­őrzését jobban figyelje, mint az elmúlt hónapokban. m<*rt az ellen­tiH'füadalmivá, demokratikussá kell tenni az ellenőrzést a kormány mellett létre aka­runk hozni egy olyan széles­körű társadalmi jellegű el­lenőrző szervezetet, amely az üzemek, a vállalatok, a gaz­daságok működését nemcsak hivatalos állami úton, hanem társadalmi úton is ellenőr­zi. Nekünk a fegyelem, a közerkölcs, a népi vagyon védelmére olyan közhangula­tot kell kialakítanunk az or­szágban, amely elítéli a népi vagyon megkárosítóit, amely olyan tömegeket mozgat meg társadalmi úton az álla­mi ellenőrzési tevékenység­ben, akik elől a kárt okozó nem tud kibújni, mert a né­pi hatalom ellenőrei, megbí­zottai ott vannak a helyszí­nen. Tehát | nikuml hallgatókat is szervezet­ten helyezzük el. A továbbiakban a mezőgazda­ság néhány problémájával foglal­kozott. , Elmondotta: bár az ellenforra­dalom súlyos károkat okozott az j országnak, a párt és a kormány ezidén mégis számos területen az elmúlt évinél nagyobb anyagi se- j gítséget biztosított a termelőszö- ! vetkezeteknek, s az egyéni ter­melőknek, hogy termelésüket nö- I vélhessék. , Az állam a városi lakosság el­látásához, valamint az exporthoz rí Mihály országgyűlési képviselő szükséges mezőgazdasági termé- ! volt. Hangsúlyozta, az államigaz- keket a jövőben is a termelők J gatási eljárás szabályozásának Az országgyűlés ezután elfogad­ta Barcs Sándor képviselő által előzőleg benyújtott határozati ja­vaslatot a nukleáris robbantási kí­sérletek beszüntetése ügyében. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényjavaslat tárgyalása A törvényjavaslat előadója Gáb­I anyagi érdekeltségére alapozott i szabad, illetőleg szerződéses ára­kérdését mind az államigazgatás­ban dolgozók, mind pedig az ál­kon kívánja felvásárolni. E mellett lampolgárok részéről az elmúlt a termékek egy részét, így a évben is mind sür°etöbben vetet' kenyérgabona-szükségletet is 1 tók fel> de a kérdés megoldására — hangoztatta Apró Antal. Foko­zottabban kell a tömegek bevoná­sával ellenőriztetni a vezetőket és a vezető szervek gazdálkodását. Egy ilyen széles, demokratikus törvény megalkotására gondolunk, amikor fokozott harcot hirdetünk a gazdasági életünkben megmu­tatkozó visszaélésekkel, törvényte­lenségekkel szemben. Minden félreértés elkerülése vé­gett, vagy azok számára, akik nem akarták, vagy nem akarják meg­érteni a proletárdiktatúra szere­pét, szeretném kijelenteni, hogy mi, a párt központi bizottsága és a kormány részéről a kommunisták feladatát, a párt ellenőrző tevékenységét nem szűkíteni akarjuk, ha­nem ki akariuk szélesíteni társadalmi életünk minden területére. Ha kevesebben is vannak a kom­munisták, állami, gazdasági éle­tünk egyes területein irányító, ve­zető szerepüket el kell látniok he­lyileg, mint ahogy ellátja a Köz­ponti Bizottság országosan. A tizenkét év története bebizo­nyította, hogy az ország gazda­sági problémáit csak a kommu­nisták áldozatkész munkájával, kezdeményezésével, a pártonkívüli tömegek, szakemberek támogatá­sával lehet megoldani. Éppen o- zért állami, gazdasági életünkben a vezető hatalmi posztokra a népi hatalomhoz hű dolgozó­kat kell állítani és az ellen­forradalmárokat el kell távo­lítani. A párt központi bizottságának határozott véleménye, hogy a párt tagjainak élen kell járniok a J termelésben, a munkafegyelem | megszilárdításában, az üzemi rend helyreállításában, a szocialista ! verseny szervezésében, s meg kell védem, mindenütt támogatni kell az újítókat, a kimagasló eredmé- I nyeltet elért munkásokat, élenjá- | ró dolgozókat, akiket hónapokon ) át nyíltan gyaláztak és rágalmaz- | tak a revizionisták, az ellenforra­dalmárok. Társadalmi, politikai életünk központjába kell újra kerülniük a- zoknak a munkásoknak, műszaki értelmiségieknek, tudósoknak, ku­tatóknak az iparban és a mező- gazdaságban egyaránt, akik az al­kotásban, az építőmunkában élen járnak. A párt központi bizottsá­gának és a kormánynak határo­zott véleménye, hogy nagyobb megbecsülést kell adni a szakem­bereknek társadalmi életünk min­den területén. Az ellenség azt híreszteli, hogy a kormány értelmiségellenes poli­tikát folytat, nem kéri ki a szak­emberek véleményét. Ez termé­szetesen hazugság. Az igaz, hogy ugyanakkor, amikor az alkotó az állami gazdaságok terme­léséből. a természetbeni adó­ból, a cséplőrész és a malmi vám útján fogja biztosítani. A kormány a napokban rendez­te a mezőgazdasági termények és termékek felvásárlási árait. A | mezőgazdasági árrendszer elő- jnyös a parasztságra nézve, mert minden szorgalmasan dolgozó pa­raszt megtalálja számítását a me­zőgazdasági árrendszerben bizto­sított árakban. A forradalmi munkás-paraszt kormány az elkövetkező években egyik legfontosabb feladatának tartja a lakosság jobb ellátása ér­dekében a mezőgazdasági terme­lés erőteljes fejlesztését. Ezért a párt és a kormány egy pillanatig sem mond le azok­ról az előnyökről, amelyeket a fejlett, jól gazdálkodó nagyüzemi gazdaságok nyúj­tanak a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséhez. Mint eddig, a jövőben is megkü­lönböztetett anyagi támoga­tást nyújt a meglevő és az újonnan megalakuló termelő- szövetkezeteknek. Ezután a szónok megemlékezett politikai életünknek arról a jelen­tős eseményéről, hogy május 27- én a Szovjetunió és a Magyar! Népköztársaság képviselői egyez­ményt írtak alá Budapesten a szovjet csapatok magyarországi • tartózkodására vonatkozóan. — Meggyőződésünk — mondotta befejezésül —. hogy még ebben az évben az ellenforradalom által okozott kár jelentős részét helyre tudjuk állítani, s elkészíthetjük három éves népgazdasági tervün-! két. — A tervet é« a költségvetést a kormány nevében a bizottságok! az ellenforradalmi események mi­att csak most kerülhet sor. Az államigazgatási eljárási kó­dex megalkotása mind az állam­igazgatási szervek munkájának eredményessége, megkönnyítése és hatékonyabbá tétele, mind pe­dig az állampolgárok jogainak fo­kozottabb biztosítása céljából hi­ánypótló. A javaslat a törvényesség és célszerűség követelményei­nek megfelelően korlátozza az államigazgatási szerveket a határozatok megváltoztatá­sában, kizárja a határozatok megváltoztatásának olyan le­hetőségét, amely az ügyfél jóhiszeműen szerzett és hosz- szabb időn át gyakorolt jo­gait sértené. A javaslat jelentős korlátokat szab a fellebbezés kizárása tekin­tetében, amikor úgy rendelkezik, hogy a fellebbezés kizárása csak rendkívül fontos okból és kivéte- lesen engedhető meg, ha azt a tör. vény, törvényerejű rendelet, vagy minisztertanácsi rendelet mondja ki. — Az állampolgárok jogos ér-* dekeinek megvédését szolgálja a javaslatnak a rendezése, hogy le­hetővé teszi egyes államigazgatást ügyekben hozott határozatok bírói úton való megtámadását. Az állampolgárok személyes jo­gainak védelme és a törvényes­ség biztosítása érdekében a ja­vaslat kimondja, hogy az állam­polgárokkal szemben alkalmaz­ható kényszerintézkedéseket — ilyenek például az elővezetés, bírságolás — csak vezető beosz­tásban lévő tiszvlselők rendel­hessenek el. A javaslat egyik legfontosabb rendelkezése a panaszeljárás sza­bályozása. A javaslat a panaszjo­got mind az állampolgárok érde­ke, mind az államigazgatás rend­je szempontjából szabályozza. E- zen a téren is véget kell vetnünk a zűrzavarnak, összevisszaságnak és példás rendet kell teremteni. A felek ne kerüljék meg a ren­des jogorvoslati lehetőségeket, s panasszal csak akkor éljenek, ha az eljárás rendes menetében nem orvosolták sérelmüket. Az államigazgatási szervek kö­telességévé teszi, hogy az állam- igazgatási eljárásban az államér­dekkel összhangban, tevékenyen szolgálják az állampolgárok és szervezeteik jogainak, törvényes érdekeinek védelmét. Nagy jelentőségűek a javasla^fc nak a hatáskörök rendezése szerig pontjából tett elvi megállapításai* . A javaslat leszögezi, hogy az ál­lamigazgatási szerveknek hatás­körét csak jogszabály állapíthatja meg. A javaslat nagy lépést tesz affelé, hogy a községek es városi kerületek legyenek az elsőfokú hatáskörű szervek. Ezt a tanácsok további megerősí­tése, a decentralizálás, a tanácsolt önállóságának növelése és Jogkö­rének szélesítése indokolja. Végül hangsúlyozta, hogy a.ja­vaslat sok új rendelkezést tartal­maz, hatályba lépéséig hosszabb időt kell biztosítani a rendelke­zések megismerésére, elsajátítá­sára, és a még felmerülő értelme­zési kérdések eldöntésére. Ezért állapítja meg a javaslat 1957 ok­tóber 1-ét a törvény hatálybals^^ pésének időpontjául. Az országgyűlés az államigaz­gatási eljárás általános szobályai- ról szóló törvényjavaslatot a ja­vasolt módosításokkal együtt el­fogadta. Az országgyűlés ezután rátért az állampolgárságra, továbbá a magyar állampolgárok külföldi állampolgárral való házasságkö­téséről, valamint a külföldi ál­lampolgárok örökbefogadásáról 'szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalására. Az interpellációk elhangzása és megválaszolása után az ország- gyűlést az országgyűlés elnöke zárta be. Ezzel végétért az országgyűlés négy napi tanácskozása. ni: «jel e XT a Békés megyei Mindentudó! Közli : a nyári vasúti megyei menetrendet, a fontosabb rendeletek kivonatát útlevél kérelmek intézésének módját és számos egyéb értékes tudnivalót. Kapható; valamenny i posláskéxhesitönél, posiahiralalnál.

Next

/
Thumbnails
Contents