Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-07 / 131. szám

ldS?. június péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 Ez országgyűlés csütörtöki tanácskozása A bolgár kormány- és pártküldöttség az országgyűlésen Részt vett az trfése» DoW Imán. a az MSZMP Központi Bizottságának Néphöztársaság Klnöfei Tanácsána’t elnöke, dr. Münnieh Ferenc, a kor- eftwke, Kádár János, a forradalmi rmány első elnökhelyettese, az MSZMP ntunká-s-parászt kormány elnöke, An- intéző bizottságának tagja, Rónai Sán- too látván, Apró Antal, Biszku Béla, dór, az országgyűlés elnöke, az Czottner Sándor, Csergő* János, dr, MSZMP intéző bizottságának tagja, Doleschall Frigyes, Horváth Imre, Kiss Károly, az MSZMP intéző bízott- incze Jenő, Kállai Gyula, Kisházi ságának tagja, Horváth Imre kölűgy­Szovjetuniótól és a szocializ­mus hatalmas táborától. — Mi büszkén kijelentjük, hogy a népi forradalom győzelme, a szocialista átalakítások, amelyeket a népi demokratikus országokban végzünk, a Nagy Októberi Szocia­Ou<m, Kovács Imre, Marosán György, miniszter, az mszmp központi Wzott- lista Forradalom folytatását jelen­ár. Mfinnlch Ferenc, Nagy Jézsefné. ságának tagja, Antos István pénzögy- dr. Nezváf Ferenc, Révész Géza, Ta- miniszter, Némethi Béla, a Magyar usz János, Trautman BezsO, * kor- Népköztársaság bulgáriai nagykövete, many tagjai, valamint Kiss Árpád, az és Kádas István, az országgyűlés jegy- Országos Tervhivatal elnök«. zője fogadta. Az ülésterembe érkezd Jelen volt az ülésen a budapesti o0lgár vendégeket a képviselők me- diplomácial képviseletek számos ve- [eg tapssal üdvözölték, majd Rónai zetdje és tagja. j Sándor megnyitotta az ülést. Az or­A csütörtöki ülése» részt vett a Bol- szággyűlés és a magyar dolgozd nép gár Népköztársaság kormány- és párt- nevében köszöntötte a megjelent bol- küldöttsége. Az Ország ház épületébe gár kormány- és pártküldöttséget, a érkező delegációt a kupolacsarnok- í baráti bolgár nép Képviselőit, ban Kádár János, a kormány elnöke, f Ezután lmon Jngov elvtárs, a Bolgár llhisztertanács elnöke üdvözölte az Országgyűlést [ történelmi jelentőségű tapaszta- j Gondoskodni akarunk a követ- I latéval mintakép számunkra a kező években a városokban na— szocíalísta építésben. i gyobbméretű, de olcsóbb lakás­- A testvéri magyar népnek mi * a™’’ hogy ^ újonnan teljes szívből új sikereket kívá- fpul° ^kasokban nagyobb szám- , , . - , X.T v ba műn kascsal adok költözzenek ltunk a népi demokratikus rend- . , * ,,, ,p . be, illetékes szerveinknek — el­szer további megerositeseert, a - . . , , , . ,, .. .Tp . sosorban a tanácsoknak — jobban Magyar Nepkoztarsasag gazdasági; kel] gondo6kodniok a — Ma a bolgár és a magyar nép szabad. Marxista—leninista párt­jaik vezetése alatt, ideiglenes ne­hézségeik ellenére magabiztosan Baladnak előre a szocializmus és a szocialista tábor országaival való barátság útján, élükön a mi kö­zös, hű barátunkkal és szövetsége­sünkkel, a nagy Szovjetunióval.Át- Blakítják országaikat, együtt épí­tik a boldog, szocialista jelent és jövőt. Adva vannak mindazok a feltételek, amelyek a bolgár—ma­gyar barátság további virágzásá­hoz, az országaink közti, a bolt I gár és a magyar nép érdekét és. boldogságát szolgáló minden irá­nyú együttműködéshez szüksége­sek — mondotta többek között. A bolgár kormány- és pártkül­döttség nagy örömmel fogadta a meghívást az Országgyűlés jelen ülésszakára, amely azután ült össze, hogy a magyar nép a Szov­jetunió segítségével megsemmisí­tette az ellenforradalmat és meg­őrizte szocialista vívmányait, meg- | mentette a Magyar Népköztársa- ' Ságot. Őszintén örülök annak, hogy az állami és pártvezetés he­lyes és következetes politiká­ja következtében, az ellen­forradalom elleni határozott tik. A Szovjetuniónak a szocialis­ta táborbeli vezető szerepe nerji egyeseknek kívánságából, vagy j nem kívánságaiból adódik, hanem a történelmi események alakuló­sásával bizonyosodott be. A Szov- az 1857. évi költségvetés és az ietunió az első szocialista ország { 1857. évi népgazdaság* terv tár- a világon. A maga gazdag világ- ' gyalását. APRÓ AITAL a Minisztertanács elnökhelyettese Bevezetőben méltatta a bizottsá- [ lyozzuk az ellátási zavarokat és gi tárgyalásokon és a vitában el-1 helyreállítsuk — mindenekelőtt hangzott véleményeket és javasla- j Budapesten — lehetőleg már eb- tokat, majd hangsúlyozta: j ben az évben az ellenforradalom A kormányt az a szándék vezet- 1 által okozott károk jelentős részét, te .a népgazdasági terv kidolgozá- ' ugyanakkor eleget tegyünk külke- sánál, hogy olyan tervet készít- reshedelmi kötelezettségeinknek sünk, amely szűkös anyagi viszo- | is. nyairrk között is reális, tefjesíthe- j Emlékeztetett a kormány január f tő és elsősorban abból indul ki, j 5-i nyilatkozatára. Az országgyű- hogy az iparban és a mezőgazda- ! lés elmúlt ülésszakára, szólott a Ságban növelni kell a termelést, testvéri országok, mindenekelőtt a hogy elhárítsuk a nagyobbarányú | Szovjetunió által nyújtott támo- munkanólküliséget, megvédjük a | gatásról. forint vásárlóértékét, megakadá- j Először fellépés eredményeként gyor­san szertefoszlott az a nagy zavar, amit az ellenség oly ügyesen ültetett el a dolgo­zók egyes köreiben, hogy a munkások és a dolgozó pa­rasztok egyre szorosabban tömörülnek a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és veze­tősége körül, gyorsan áthi­dalják az ellenforradalom ál- egy«* iparcikkek árának a kai'-: mezőgazdasági szerződéses termék tál okozott nehézségeket, biz- mány által végrehajtott felemelő- j árának rendezéséből előállt tőbb­a dolgozók életszínvonaláról tosítják szocialista orszá- séről beszelt. gunkban az új gazdasági és — Közismert — mondotta — hogy kulturális 'felemelkedés fej- a Párt & a kormány nemcsak pó­lódé séf. litikai, hanem gazdasági szem­Mi, bolgárok, már az ellen- pontból is igen nehéz TféíyZétben forradalmi lázadás első nap- vettg.át az ország vgggS&gt«. Szá­ján világosan meghatároztuk utóit a nehézségekkel, az ellenfor- álláspontunkat, s határozol- í radalom által okozott hatalmas tan és fenntartás nélkül a népgazdasági károkkal, ami mint- magyar nép egészséges, haza- eSy 22 milliárd forint, fias erőinek oldalára, a Kádár — A kormány számolt azzal is, hogy a gazdaságpolitikában elkö­vetett régi hibákat kijavítsa, s mindezeket figyelembe véve szi­lárd elhatározása: János elvtárs által vezetett for radalmi munkás-paraszt kor­mány oldalára álltunk. A Szovjetunió által nyújtott testvéri segítséget mi, a ma­gyar nép iránti internaciona­lista kötelesség méltó teljesí­téseként értékeltük, amikor a szocialista Magyarország léte forgott halálos veszedelem­ben. Az októberi események nem csak az a szocializmus építését a jö­vőben úgy kell folytatni, hogy a ma élő munkásnem­zedék. az egész dolgozó nép munkáján keresztül, élvezze a szocialista rendszer elő­nyeit, politikailag és gazda­ságilag egyaránt. — A kormány, az ország gazda­Önök számára jelentettek tanulságot, saa* taipraáiutása mellett, a nagy . „ _ népgazdasági károk ellenére kü­haneni \alamenoj lünk szamara ionos gondot fordított a dolgozók életszínvonalának javítására. Csaknem másfélmillió dolgozóra kiterjedő béremelést hajtottunk végre. Ezután részletesen ismertette a kormány bérügyi intézkedéseit. Beszélt a gyermektelenségi adó és a békekölcsön jegyzés meg­szüntetéséből fakadó jövedelem- majd a nyugdíjak munkáste­és kulturális felvirágoztatásáért, a ’ épülésekről, a túlnyomóan mun- magyar nép boldogságáért vívott, káslakta városrészek szociális, harcában — mondotta befejezésül, kulturális, kommunális jellegű fej- Az országgyűlés ezután folytatta leöléséről, áruellátásáról, az 1957. évi költségvetés és az i A továbbiakban a fogyasztói 1 árak alakulásával, a május 10-én tett áremelési intézkedésekkel fog­lalkozott. A kormány gazdasági helyze­tünk gondos mérlegelése alapján rendelte el egyes iparcikkek és szolgáltatások árának felemelését. Szükségesnek tartom azonban új­ból leszögezni, hogy a párt és a kormány politi­kájának alapelve változatla­nul a termelés növelésével az árak csökkentése, s ezzel a dolgozik életszínvonalának emelése. A május 10-i áreme­lések tehát átmeneti jelle­gűek, amelyeket az állam pénzügyi helyzete, a gazda­sági egyensúly megteremté­se tett szükségessé. Szólott arról, hogy egyes vállala­tok; kijátsszák az állami rendel­kezéseket és drágábban hoznak forgalomba egyes iparcikkeket, vagy mezőgazdasági termékeket. Ilyen jelenségekkel találkozunk a szövetkezeti és kisipari termé­keknél is. A kormány éppen e­let jövedelméről, amely megha­ladja a négymíUiárd forintot. ... , ............... .... zért szigorú intézkedéseket léptet Min den felreertes elkerülése életbe az említett ár emelések IfP“ m'nd/'xt megakadályozására - mondotta. Ugyanakkor megtalálja a módját árinak is, hogy a piacokon is ren­det teremtsen, az állami felvásár­lási és fogyasztói árak betartásá­nak széles körben érvényt szerez­zen. Beszélt arról, hogy Férhet-e kétség ahhoz, mondot­ta a továbbiakban — hogy népe­ink legnagyobb vívmánya, amit a marxista—leninista pártjaik veze­tésével a Szovjetunió felbecsülhe­tetlen testvéri és önzetlen segít­ségével valósítottak meg, a népi demokratikus rendszer; a szocia­lizmus útján elért hatalmas sike­rek. Kétségtelen, hogy népeink számára nincs drágább ezeknél a vívmányoknál, s e népi vívmá­nyok elleni merényletekkel min­den erővel és eszközzel szembe fognak szállni a dolgozók. nek szószékéről is, hogy a mi or­szágaink békeszerető országok, hogy népeink drága kívánsága, hogy békében éljenek minden kö­zeli és távoli országgal. Országa­ink senkit sem fenyegettek és sen­kit sem fenyegetnek. Jelenlegi ta­azt is megmondani — han­goztatta a továbbiakban —, hogy a szocializmus építése során tizenkét év alatt — néhány év kivételével, ahogy erről az országgyűlés vitájá­ban is szó esett már — ná­lunk évről évre emelkedett a dolgozók életszínvonala. Csökkenés, visszaesés kizáró­lag az 1951—53 közötti évek­ben volt, az ipar gyors fej­lesztésének idején. Azért kell ezt világosan megmon- ' dani, mert az ellenforradalom s az j azt előkészítő Nagy Imre-féle cso­port, a revizionisták, a demagó­gok, hazug rágalmakat terjesztet­tek arról, hogy nálunk a szocia­lizmus építésének körülményei között, tehát az elmúlt tizenkét j év alatt, nem emelkedett az élet- ; színvonal, nem javultak a szociá­az ellenforradalom egyik cél­ja volt, hogy a gazdasági élet állami irányítását és ellen­őrzését szétrombolja, azt kö­vetelte, hogy a párt, a kom­munisták ne gyakoroljanak ellenőrzést, irányítást az ál­lami szervekben, ne ellen­őrizzék a vállalatok, üzemek gazdálkodását. Hogy ezt a céljukat elérjék, el­távolítottak nagyon sok becsüle­tes kommunistát a vezető posztok­ról. Az volt a tervük, hogy az ál­lami élet parancsnoki posztjairól mindenütt eltávolítsák a kommu­bs körülmények. Ezután tényekkel . ... . ismertette, hogy az elmúlt t.zen-í Tustfka*’ «munkásosztály, a dói­két év során miként növekedett gOZÓ Mp “dekemek képviselőit, az életszínvonal. * Hogy ez nem Peruit, az nem raj­lálkozóirtkon és megbeszélésein­ken is az első helyen szerepelnek j növekedésről a két ország közötti batratsag es , rendezéséről együttműködés kérdései arról, ho- I kormánynak a bér- és nyug- gyan járulhatunk hozzá minden ] díjemelésre eddig tett intézkedé- békeszerető ország és ember erő- i sei csaknem kétmilliárd forinttal feszítéséhez a nemzetközi helyzet j emelték a bérből élő munkások felélénküléséért, a teljes, vagy és alkalmazottak, valamint a Mi nem egyszer aláhúztuk és [részleges lefegyverzésért, a nukle- j nyugdíjasok jövedelmét. Ez na­temételten hangosan ki akarjuk! árts fegyverek betiltásáért, és a jelenteni az Önök országgyűlésé- í világbéke megerősítéséért. A Magyar Népköztársasággal, mi bolg'árok, életre-halálra össze nagynak kötve Országaink, a bolgár és a magyar [ nép bolgár testvéreinek személyé­nép sorsa, két szocialista ország, ben mindenkor hű barátokkal és gyobb összeg, mint amennyit a megelőző öt évben béremelések­re összesein fordítottunk. 1957-ben a dolgozók reálbére évi átlagban mintegy tizenöt százalékkal lesz magasabb, mint 1956-ban volt. Beszélt a dolgozó parasztságnak a beszolgáltatás eltörléséből, számos két szocialista nemzet sorsa — egy sors. Szilárdan elhatároztuk, hogy örökre együtt, kéz a kézben haladunk mind az öröm, mind a nehézségek napjaiban. A magyar 1953. után az állami és társa­dalmi élet minden területén meg­kezdtük — ha lassan is — a tör­vényesség és a demokratizmus korábbi megsértésével elkövetett hibák kijavítását. A hibák kijaví­tásának útját állotta az októberi ellenforradalom. Azóta saját erő­feszítéseink mellett a szocialista tábor, mindenekelőtt a Szovjet­unió nagyarányú gazdasági, poli­tikai támogatásával meggyorsítot­tuk a még meglévő hibák kijaví­tását. Ezután hangoztatta: a felemelt életszínvonalat, a nép jólétet fenntartani az el­ért szinten, sőt továbbfej­leszteni, csak növekvő ipari és mezőgazdasági termelés útján lehet. Fegyelmet, ren­det kel) teremteni egész gaz­dasági fletünkben. szövetségesekkel bír. Reg’ kell szüntetni a kifizetett bérek SLh£naSvaSse!aktthaí a <««*melés aránjtalanságot minket őszinte baráíunktól Több ée gazdaságosabb termelés- [ nem tartható az elért életsaínvo- és szövetségesünktől, a nagy re ösztönző bénrendezer nélkül ust tűk múlott. A munkástanácsok sok he­lyen első kötelessségüknek tartották, hogy a vezetők le­váltása mellett feloszlassák a személyzeti osztályokat, hogv a burzsoá osztálynolitikát személyzeti vonalon bevezes­sék, s hogy ne legyen sem­milyen nyilvántartás arról, melyik noszton ki dolgozik, hogyan került oda. Sok helyen az üzemekben szétza­varták a rendészeti osztályokat is, hogy a népvagyon őrzését lehetet­lenné tegyék, utat nyissanak a szabad lopásnak. A kormány első feladatának tartotta, hogy megsemmisítse az úgynevezett forradalmi bizottsá­gokat, amelyeknek tagjai termé­szetesen nem forradalmárok, ha- I nem ellenforradalmárok voltak. Ilyen volt a budapesti munkás- ! tanács is. Az említett ellenforra­dalmi bizottságok megszüntetése | után (Folytatás a 6. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents