Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-07 / 131. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 1957. június 7., péntek Védjük a párt egységét küzdjiink az intrika ellen! A z elmúlt félesztendőben bi- zonysággá vált mindenkiben M ilyen jelenségek észlelhetők megyénk egyes alapszerve- — kommunistában és nem kommu- ; ze tőiben, amelyek nem erősítik, nistában —, hogy az akaratban és, hanem gyengítik a párt egységét, cselekvésben egységes kommunis- gátolják, a párttagok egységes fel- ta párt a legválságosabb helyzet- lépését? Egyszóval kifejezve ezt: bői is képes megtalálni a kiveze- j az intrika, amely, hogy úgymond- tő utat, képes arra, hogy a poli­tikai és gazdasági romlásba taszí­tott országot kivezesse a bajból. Az MSZMP akarat- és cselekvés- , egysége volt az az erő, amely az hozzá kell tenni, hogy egy olyan ország haladó elemeit egységbe társadalmi viharban, mint októ fogta és erőt, bátorságot adott ne­kik ahhoz, hogy szembeszálljanak mindenféle ellenforradalmi kí­sérlettel. A párt egységes és hatá­már élütő a kommunista jellem­vonástól, ahogyan az elv társak e- gyes dolgokat mérlegelnek. De nem is mérlegelés ez .inkább ci- vódás, ahogyan az egyes vezető helyen lévő emberekről beszélnek. Azt mondják: Miért van még ez, juk, különböző „vállfajakban" je- vagy az, abban a munkakörben? lentkezik. Táptalaja a kispolgári; Valahogy úgy beszélnek, mintha a gondolkodásmód, melynek „me- j hibák, az ellenség elleni harc va- legágyában” tenyésztődik. Ehhez ; lami külső erő dolga lenne és nem a pártszervezeté, az intéző bdzott­berban volt nálunk, egyidőre tör­vényszerűen megibomlanak a már kialakult erkölcsi normák, s ez csak elmélyíti az intrdkus légkört. rozott fellépésére fogtak fegyvert S mint ahogy a kommunisták sem u munkások, parasztok, éreltndsé-j tmentesak a társadalom hatásaitól, giek legöntudatosabbjai, a nem mentesek a kispolgári talaj- púit egységes és határozott fellé- j hói táplálkozó intrikától sem. pése akadályozta meg az inflációt, [ Mint más jelenségnél, a döntő az, hárította el a gazdasági ólet e j vajon felismerik-e idejében. Ha szörnyű tragédiáját. Mindezzel j igen, akkor megfelelő erővel tud- megteremtette hazánk, népünk ; nak ellene küzdeni és eleve meg politikai, gazdasági és kulturális j tudják gátolni, hogy egyenetlen- élelének további előrehaladása j séget okozzon a kommunisták so- feltételeit. | raiban. Felismeréséhez nem lehet Ebben a küzdelemben megacé- adni receptet’ mindig az adott , . , Jozódtak pártunk tagjai, hiszen í *** kommunistádnak kell észre- j es veit serelemLnnatt „harag­minden egyes kommunistának tel- ven">, hiszen ők ismerik a könnye- szom rád ‘ot jatszik vaJakl- Nyll‘ jes erővel kellett küzdenie, hogy: embereket, a körül- van idáig jussunk, ahol vagyunk. ságé s ezzel — akarva-aikaratlanul — olyan légkört teremtenek, mintha nem vezető erő volna a pártszervezet, hanem valami elé­gedetlenkedők csoportja. Vannak olyan esetek, mint a szeghalmi já­rásban, Vésztőn, ahol az egyik elvtárs egyszerűen nem akarja fi­gyelembe venni a járási intéző bi­zottság egyik munkatársának sza­vait, mert október előtt egy ízben megbírálta. Igaz, voltak az MDP- ben esetek, amikor kurta-furcsán bántak el emberekkel és lehet, hogy ebben az esetben is a bírá­lat ezek közé az esetek közé tar­tozott, mégis káros, hogy most egy [ menyeket. Mert miről van szó? , , ... .. Arról, hogy a párt ma már nem Mmdegy. hogy miniszter, uze-, feJbáIogató jáno6ok gyül6kezete mi munkás, tsz-tag, vagy vala- J és minden ügyben a párttagok ki- mi más munka beosztásban ’ fejtik véleményüket. És tenmésze- van a párt egy-egy tagja, kifej-1 ez a marxista párt lónye­tett tevékenysége azonos értékű i géből fakad — a pártdemokrácia további erősítése a jeltétele an- a hu-sadalom szempontjából. nak, hogy a párt elkerülje a ki­tenni, búkat. De hogy a párttagok sem mem­Különbséget abban lehet hogy egy-egy adott helyen (üzem­ben, szövetkezetben, államappará­tusban, stb.) milyen bibrvű auieiő-' rehaiadás, ez a mértéke, hogyan, dolgoznak a kommunisták. Ezt1 azért szükséges elmondani, mert egyes pártszervezetekben olyan jelenségek észlelhetők, amelyek nem erősítik, hanem gyengítik a párt akarat- és cselekvésegységét. Márpedig feladataink megoldása mindig attól függ, milyen a párt akarat- és cselekvésegysége. A- mennyire szükség volt a párt egy­ségére az ellenforradalom leveré­seben, a proletárhatalom megvé­désében, annyira szükség van most és a jövőben politikai, gazdasági ügyeink rendezésében. Nem ele­gendő, hogy a proletáriátus újra a hatalom birtokosa, ezt a hatalmat állandóan erősíteni kell, mert ez a munkásosztály, a parasztság és valamennyi dolgozó réteg érdeke. S a hatalom erősítésének legfőbb módja ma és a jövőben a gazda­ságii kérdések helyes megoldása. Ahol nem ezt teszik — legyen az üzem, tsz, stb. — akarva-akarat- lanul gyengítik a nép hatalmát, az ilyen helyen akarva-akaratla- nul a nép érdekei háttérbe szo­rulnak. tesek a társadalmi hatásoktól, egyes dolgok kellő mérlegelése nélkül olyan ügyet támogat­ebből az is következik, hogy a többi párttag is kifejezi ilyen véleményét, ami azután suttogássá, intrikává válik, ha idejében nem döbbenünk rá annak káros voltára. Meg kell jegyezni azt is, az ilyen nézet mögött ott húzódik az a káros felfogás: mások követnek el hibát, de én nem. Arról nem is beszélve, ha valaki kijavította az elkövetett hibát, , , , -- — mégis valaki azt ismételten fel­hatnak - es napinkban hánytorgatjaj az is az intrika e. egyes esetekben támogatnak is — amely eltereld a pártszerve­gyik „válfaja”. Ennek közeli „ro­kona", amikor egyesek csak azért zet figyelmét a tennivalókról, ^zapulnak valakit, hogy ezzel saját hibájukat takargassák, eltereljék magukról a figyelmet, még olyan áron is, hogy másokat alaptalanul bemocskoljanak. Nem is beszélve azokról az esetekről — melyek főként egyes hivatali pártszerve­káros vitára ad alkalmat, ami magáiban hordja az egyenetlen- ség, a civódás csíráit, gyengíti a part egységét. Vannak esetek, amikor ezt éppen etekben "fordulnak elő - amikor az ellenséges elemeknek sikerült elémiök, az ellenséges elemek ha­tása érvényesül az ilyen vitákban. valaki törtetésbfll ócsárol egyes elvtársakat, ezzel mintegy ki­_ „ , , __ , . mondhatalanul bizonyítva, hogy Ez fordult elő Okanyban, a volt | egy bizonyos munkakörbe C6akis egyedül ő a megfelelő. MDP-tag iskolaigazgatóról az ter-ii jedt el, hogy elégette a párttagsági könyvét és hogy sztrájkot szerve- jyj indezek a jelenségek külön- zett. A vizsgálat során kiderült, i külön és együttesen is azt hogy az a kulákszármazású peda- bizonyítják, hogy egyes elvtársak gógus: szervezte a sztrájkot — a akarva-akaratlamul — egyéni „forradalmi bizottsággal egyet- j érdeküket fölébe helyezik a párt, értésben —, aki a párttag igazga­tóra vonatkozóan feljelentést tett. Ö volt az, aki a párttagsági könyv égetéséről szóló hírt is terjesztet­te. A baj abban volt, hogy a hely­beli elvtársak nem voltak képesek- , ,, . , , i az ügyben döntést hozni, a járási S ahogyan az ellenforradalom bizoüságnak keüelt ui2.sgá. latot folytatni és leleplezni a ku­lak származású pedagógus aljassá­gát. leverésében a kommunisták/ vállalták az oroszlánrészt, a- hogyan ezt a küzdelmet a párti szervek irányították és vezet-, ték, ugyanúgy szükségszerű, hogy gazdasági életünk fellen- dííéséért folyó küzdelmet is a kommunistáknak, a pártszer­veknek kell irányítaniok, ve-i zetniök. Jme az intrika egyik „válfa­ja”, amikor az ellenség | megtéveszti a kommunistákat, 1 hogy azok káros vitákba bocsájt- ] kozzanak, civódjanak s ezzel el­vonják figyelmüket, a pártról, a gaz­dasági élettől. Természetes az int­rika egyéb „válfajai” a közösségi érdek fölé, s ezzel a terméketlen és káros viták, civó- dasok elindítóivá válnak. Gyengí­tik ezzel pártszervezetük akarat- és cselekvósegységét. Ezért minden egyes kommunista kö­telessége, hogy a különböző helyeken hallottakat tegye mérlegre, hogy úgy mondjuk, a tiszta búzát válassza el a pelyvától, Ez nem is lehet másként ott, ahol ilyen káros hatással vannak az a- dott pártszervezet életére. Semmi­nagyon gondosan válogassa meg azokat a tényeket, amelyeket a pártszervek tagggyűléseim és e- gyéb pártmegnyílvánulásokon, vagy személyes beszélgetések so­rán elmond a többi elvtársnak. A- ugyan- , szükséges most erről beszélni, hogy a megye valamennyi kom­munistája figyeljen fel e jelensé­proletárhatalom van, hiszen a i vei sem okoz kisebb károkat az a ^ ahol hasanlókat észlei, i • í * 1­_______i "i . 1_________ i i tnlfrtrtóí» n wi.í 1.» rv»’ ArtiToe o.nrtoí'í'nlr 0 mu nkásosztály vezetője a komm« nista párt. De, hogy ezt a szere­pét a párt, annak alapszervei a történelmi helyzetnek megfelelően betöltsék, mindenekelőtt a párt­felfogás, amikor egyes elvtársak voltá* tagok akarat- és cselekvésegysége és becsület azoknak az elvtársak- j győzelmeket érjünk el. szükséges, amelyet állandóan erő- | nak, akik november 4-e után az | sí jeni kell. m A tanácsházán A párnázott ajtón hangos szóvál­tás hallatszik ki. Menjünk be, fog­junk egy-két szót. — Hogy tudjuk teljesíteni így az adót? Még sokan nem fizették kJ... mit csináljunk? — El kell hozzájuk menni — vá­laszolt Balecska József elnökhelyet­tes Horváth Jánosnénak, aki az adóügyeket intézi. —*> Es kik azok elvtársnő, akik tudnának és mégsem fizetnek? — Sok van Szabó Géza, Tanya 318. sz alatti lakos 7800 forinttal tar­tozik. Lehoczki János, Tanya 317- ben 6000 forinttal, id. Ka jós István, Tanya 255-i lakos pedig 5600 forint­tal. És hogy teljes legyen a kép, ml kérdezzük: —Kik azok, akik becsületesek az adófizetésben? — Szerencsénkre, ez a több — vá­laszol Horváthné. — Csak egy-két családot... — Hovorka Pali bácsi már ápri­lisban kifizette az adóját. Tóth Pál traktoros szintén kifizette már tax‘- t ozását. A község második negyedévi tel­jesítése eddig 70 százalék. Bizony, iparkodni kell, ha nem akarnak le­maradni... A beszolgáltatás igazán nem aka­dály... ! küzdjön teljes erővel ellenük, ma* Ahol az a jó munka, ha nincs semmi dolguk A községi tanács udvarában három pongrácz András szolgálatvezető.* nagy szertár-ajtó mögött bizony las- — Negyvenöt az önkéntes tűzoltók san már múzeumba való tűzoltóma- létszáma, és mindennap délután oe- sinák: fecskendők, létráskoesik és jönnek gyakorlatra. Nemcsak azért; víztartályok között találtuk meg mert a nyári mezőgazdasági mun- Pongrácz András tűzoltót, a tótkom- kák megkezdésével fokozott tűzren- l'ósi önkéntes tűzoltószolgálat veze- dészeti készültséget kell ellátnunk; tőjét. Amikor jó munkát kívánva hanem azért is, mert beneveztünk a bemutatkoztunk, vidáman válaszol- járási túzoltóversenyre, melyét ró­la azt, hogy nekik az a jó .munka, videsen Csanádapácán rendeznek meg. A szertár melletti kapunk némán függ a rézharang. Ha tűz van, meg­kongatják: riadó! Nagyon régen hallották már Komlóson a riadoha­ha nincs semmi dolguk. Érdekes válasz ez — gondolhat-. nák olvasóink — de azért mi is azt mondjuk, hogy bárcsak mindig ilyen választ kapnánk minden tűzoltó- laktanyában. Világos, ha a tűzoltók- nak nincs sémmi dolguk, akkor se- ranf? szavát' mert nemcsak a tűzol- hol sem pusztított tűzkár, akkor tók előzetes tűzrendésze« felkészü- igazán jól végzik munkájukat. lése jó, hanem a lakosság is tudja, De ne bonyolódjunk bele ebbe a hogy különösen nyári időben, vi- kérdésbe, hanem inkább hallgassuk gyázni kell, nehogy pusztítson a vö- meg, miről tájékoztatott bennünket rös kakas. Szakácsverseny ?1 Valamikor az üzemek, intézmé­nyek és különböző szervezetek fali­újság-cikkeire mondottuk azt, hogy megsárgította őket az idő, és hogy akkora szakálluk van, hogy Szent Péter i{5 megirigyelné, , azonban Péter bátyánk néhány percre átadná portási teendőit va­lamelyik lézengő mennybélinek, és mit-tudom-én hogyan, meglátogatná a tótkomlós! tanácsbázát, a tanács- házának is a kapualját, a kapualj­ban is a hirdetőtáblákat, megölné a sárga irigység, mert az ott kifüg­gesztett hirdetményeknek legalább másfél éves szakálluk van. Nem akartam hinni a szememnek, de aztán mégis elhittem, bogy az egyik hirdetményt, mely tanácstag­megüresedésről ad hírt és új vá­lasztásról, — 1956 július 15-én füg­gesztették ki. De még ezt a dátu­mot is túllicitálja néhány árverési hirdetmény, mely szerényen, lépet­ten és nagyrészben uxár .olvashatat­lanul húzódik meg az előbbi mellett 1955-ös keltezéssel, egy szintén el­sárgult tagosítás! határozat pedig 1956 október 5-én született és rövi­desen szintén születésnapot ül. Mit lehet ehhez hozzáfűzni? Nem kommentáljuk a dolgot, mert ha végre észreveszik a tótkomlós! ta­nácsházán, nemcsak a naptárban, hanem a hirdetőtáblán is 1957-et, akkor ez a néhány sor elérte cél­ját. Szálloda a Komlóhoz Kicsit szűk volt már a tótkomlósl­aknak a Komló vendéglő, ezért a födmüvesszövetkezet úgy döntött, hogy a szövetkezeti nyereségből mo­dern szállóvá, s vendéglővé alakít­ják a Komlót. Eláruljuk az olvasónak, hogy szép lesz az átalakított étterem. Három egymásba nyíló termet építenek, üvegajtókkal elválasztva. Ha a for­galom megkívánja, a három termet eggyé varázsolják; az üvegajtókat kinyitják. A falakat másfél méter magasságú műfa-burkolattal borít­ják, metlaki lappal rakják ki az ét­termet és a folyosókat. A nyolc pincérrel dolgozó vendéglő mo ven­dég kényelmes elhelyezésére alkal­mas, a neon-világítású, zenés étte­rem minden bizonnyal megnyeri a vendégek tetszését. Árulkodunk a szállodai szobákról is: a régi padozat helyett parkett lesz, központi fűtés, hideg-meleg vizű mojsdók teszik kényelmessé a szobákat. Minden igényt kielégít majd az átalakított Komló, a szóra­kozni vágyók és a pihenni akarok örömére. Az íze nem jó... A tótkomlóst egyes számú kultúr- num Rózsis, temetőben nyílik a ne- otthonban vasárnap „Régi nóta, hí- felejcs-hangulatot. rés nóta’? címmel műsoros-estet Nem jehet valami mást rendezni? rendeznek. Igen becsülendő dolog Hiszen a komlósi kultú re sopor tok az, hogy a kultúrotthon igyekszik mjndig nevezetesek voltak arról, minél több műsort szervezni, csak vidám, optimizmustól telített, azt nem értjük, hogy miért terjed- kedves szórakoztató műsorokat „ek e! egyre ^nazilyenéseh- községükben. ügy véljüK, hez hasonló „Régi nóta, Híres nóta tií­* _ . hogy ezekben a régi nótákban, tu­müsorok. Már a műsoros-est címe is bizonyos rossz hangulatot kelt az rés nótákban is van valami busma- emberben, olyan falurosszás, Fi- gyarkodás, aminek rossz az ize... Rózsák tere azt hangoztatják, mint Battonyán, hogy „mi az elsők között voltunk ■ ... ° D •«AaAne.ir . , . , Küzdjön ezzel a part egysegének a partban, mi vagyunk, akik a ... , , ’ .. , ..." , ,; 3, . | további szilárdításáért, amely part mellett kiálltunk”. Tisztelet, ... .. ! egyedüli bizt06ateka, hogy újabb elsők között ugrottak talpra. De az Cserei Pál A Vörös-tér, Tótkomlós Vörös-tere. VÓrös rózsák szegélyezik, középen az emlékműn vörös csillag ragyog. Gyönyörű tér. Egy bácsival találkozunk a tér előtt. Megszólítjuk. — Szép a terük. i— Szép... — és kezefejével töröl egyet bajuszán. — Szép a rózsa is..: — Szép... — s gyanakvóan néz ránk. Látjuk, hogj „kiszúrt" bennünket, kimondjuk hát, kerek-perec, mit kerteljünk, hisz már úgyis „lebuk­tunk" előtte: — Nem lehetne egy szálat, ... úgy ... s kanyaritok kezemmel egyet, je­lezvén szemléltetően a helyzetet. — Mit, mit akar! — Felhúzta szemöldökét s otthagyott. De vissza­szólt: — Hogy képzeli, virágot lopni a Vörös-térről? Szó ide, szó oda, elszégyeltem ma­gam. De egy kicsit utána mégis örültem: Ez a bácsi mennyire vi­gyáz a Vörös-térre... — ratl—ser—mond —

Next

/
Thumbnails
Contents