Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-07 / 131. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 1957. június 7., péntek Védjük a párt egységét küzdjiink az intrika ellen! A z elmúlt félesztendőben bi- zonysággá vált mindenkiben M ilyen jelenségek észlelhetők megyénk egyes alapszerve- — kommunistában és nem kommu- ; ze tőiben, amelyek nem erősítik, nistában —, hogy az akaratban és, hanem gyengítik a párt egységét, cselekvésben egységes kommunis- gátolják, a párttagok egységes fel- ta párt a legválságosabb helyzet- lépését? Egyszóval kifejezve ezt: bői is képes megtalálni a kiveze- j az intrika, amely, hogy úgymond- tő utat, képes arra, hogy a politikai és gazdasági romlásba taszított országot kivezesse a bajból. Az MSZMP akarat- és cselekvés- , egysége volt az az erő, amely az hozzá kell tenni, hogy egy olyan ország haladó elemeit egységbe társadalmi viharban, mint októ fogta és erőt, bátorságot adott nekik ahhoz, hogy szembeszálljanak mindenféle ellenforradalmi kísérlettel. A párt egységes és hatámár élütő a kommunista jellemvonástól, ahogyan az elv társak e- gyes dolgokat mérlegelnek. De nem is mérlegelés ez .inkább ci- vódás, ahogyan az egyes vezető helyen lévő emberekről beszélnek. Azt mondják: Miért van még ez, juk, különböző „vállfajakban" je- vagy az, abban a munkakörben? lentkezik. Táptalaja a kispolgári; Valahogy úgy beszélnek, mintha a gondolkodásmód, melynek „me- j hibák, az ellenség elleni harc va- legágyában” tenyésztődik. Ehhez ; lami külső erő dolga lenne és nem a pártszervezeté, az intéző bdzottberban volt nálunk, egyidőre törvényszerűen megibomlanak a már kialakult erkölcsi normák, s ez csak elmélyíti az intrdkus légkört. rozott fellépésére fogtak fegyvert S mint ahogy a kommunisták sem u munkások, parasztok, éreltndsé-j tmentesak a társadalom hatásaitól, giek legöntudatosabbjai, a nem mentesek a kispolgári talaj- púit egységes és határozott fellé- j hói táplálkozó intrikától sem. pése akadályozta meg az inflációt, [ Mint más jelenségnél, a döntő az, hárította el a gazdasági ólet e j vajon felismerik-e idejében. Ha szörnyű tragédiáját. Mindezzel j igen, akkor megfelelő erővel tud- megteremtette hazánk, népünk ; nak ellene küzdeni és eleve meg politikai, gazdasági és kulturális j tudják gátolni, hogy egyenetlen- élelének további előrehaladása j séget okozzon a kommunisták so- feltételeit. | raiban. Felismeréséhez nem lehet Ebben a küzdelemben megacé- adni receptet’ mindig az adott , . , Jozódtak pártunk tagjai, hiszen í *** kommunistádnak kell észre- j es veit serelemLnnatt „haragminden egyes kommunistának tel- ven">, hiszen ők ismerik a könnye- szom rád ‘ot jatszik vaJakl- Nyll‘ jes erővel kellett küzdenie, hogy: embereket, a körül- van idáig jussunk, ahol vagyunk. ságé s ezzel — akarva-aikaratlanul — olyan légkört teremtenek, mintha nem vezető erő volna a pártszervezet, hanem valami elégedetlenkedők csoportja. Vannak olyan esetek, mint a szeghalmi járásban, Vésztőn, ahol az egyik elvtárs egyszerűen nem akarja figyelembe venni a járási intéző bizottság egyik munkatársának szavait, mert október előtt egy ízben megbírálta. Igaz, voltak az MDP- ben esetek, amikor kurta-furcsán bántak el emberekkel és lehet, hogy ebben az esetben is a bírálat ezek közé az esetek közé tartozott, mégis káros, hogy most egy [ menyeket. Mert miről van szó? , , ... .. Arról, hogy a párt ma már nem Mmdegy. hogy miniszter, uze-, feJbáIogató jáno6ok gyül6kezete mi munkás, tsz-tag, vagy vala- J és minden ügyben a párttagok ki- mi más munka beosztásban ’ fejtik véleményüket. És tenmésze- van a párt egy-egy tagja, kifej-1 ez a marxista párt lónyetett tevékenysége azonos értékű i géből fakad — a pártdemokrácia további erősítése a jeltétele an- a hu-sadalom szempontjából. nak, hogy a párt elkerülje a kitenni, búkat. De hogy a párttagok sem memKülönbséget abban lehet hogy egy-egy adott helyen (üzemben, szövetkezetben, államapparátusban, stb.) milyen bibrvű auieiő-' rehaiadás, ez a mértéke, hogyan, dolgoznak a kommunisták. Ezt1 azért szükséges elmondani, mert egyes pártszervezetekben olyan jelenségek észlelhetők, amelyek nem erősítik, hanem gyengítik a párt akarat- és cselekvésegységét. Márpedig feladataink megoldása mindig attól függ, milyen a párt akarat- és cselekvésegysége. A- mennyire szükség volt a párt egységére az ellenforradalom leveréseben, a proletárhatalom megvédésében, annyira szükség van most és a jövőben politikai, gazdasági ügyeink rendezésében. Nem elegendő, hogy a proletáriátus újra a hatalom birtokosa, ezt a hatalmat állandóan erősíteni kell, mert ez a munkásosztály, a parasztság és valamennyi dolgozó réteg érdeke. S a hatalom erősítésének legfőbb módja ma és a jövőben a gazdaságii kérdések helyes megoldása. Ahol nem ezt teszik — legyen az üzem, tsz, stb. — akarva-akarat- lanul gyengítik a nép hatalmát, az ilyen helyen akarva-akaratla- nul a nép érdekei háttérbe szorulnak. tesek a társadalmi hatásoktól, egyes dolgok kellő mérlegelése nélkül olyan ügyet támogatebből az is következik, hogy a többi párttag is kifejezi ilyen véleményét, ami azután suttogássá, intrikává válik, ha idejében nem döbbenünk rá annak káros voltára. Meg kell jegyezni azt is, az ilyen nézet mögött ott húzódik az a káros felfogás: mások követnek el hibát, de én nem. Arról nem is beszélve, ha valaki kijavította az elkövetett hibát, , , , -- — mégis valaki azt ismételten felhatnak - es napinkban hánytorgatjaj az is az intrika e. egyes esetekben támogatnak is — amely eltereld a pártszervegyik „válfaja”. Ennek közeli „rokona", amikor egyesek csak azért zet figyelmét a tennivalókról, ^zapulnak valakit, hogy ezzel saját hibájukat takargassák, eltereljék magukról a figyelmet, még olyan áron is, hogy másokat alaptalanul bemocskoljanak. Nem is beszélve azokról az esetekről — melyek főként egyes hivatali pártszervekáros vitára ad alkalmat, ami magáiban hordja az egyenetlen- ség, a civódás csíráit, gyengíti a part egységét. Vannak esetek, amikor ezt éppen etekben "fordulnak elő - amikor az ellenséges elemeknek sikerült elémiök, az ellenséges elemek hatása érvényesül az ilyen vitákban. valaki törtetésbfll ócsárol egyes elvtársakat, ezzel mintegy ki_ „ , , __ , . mondhatalanul bizonyítva, hogy Ez fordult elő Okanyban, a volt | egy bizonyos munkakörbe C6akis egyedül ő a megfelelő. MDP-tag iskolaigazgatóról az ter-ii jedt el, hogy elégette a párttagsági könyvét és hogy sztrájkot szerve- jyj indezek a jelenségek külön- zett. A vizsgálat során kiderült, i külön és együttesen is azt hogy az a kulákszármazású peda- bizonyítják, hogy egyes elvtársak gógus: szervezte a sztrájkot — a akarva-akaratlamul — egyéni „forradalmi bizottsággal egyet- j érdeküket fölébe helyezik a párt, értésben —, aki a párttag igazgatóra vonatkozóan feljelentést tett. Ö volt az, aki a párttagsági könyv égetéséről szóló hírt is terjesztette. A baj abban volt, hogy a helybeli elvtársak nem voltak képesek- , ,, . , , i az ügyben döntést hozni, a járási S ahogyan az ellenforradalom bizoüságnak keüelt ui2.sgá. latot folytatni és leleplezni a kulak származású pedagógus aljasságát. leverésében a kommunisták/ vállalták az oroszlánrészt, a- hogyan ezt a küzdelmet a párti szervek irányították és vezet-, ték, ugyanúgy szükségszerű, hogy gazdasági életünk fellen- dííéséért folyó küzdelmet is a kommunistáknak, a pártszerveknek kell irányítaniok, ve-i zetniök. Jme az intrika egyik „válfaja”, amikor az ellenség | megtéveszti a kommunistákat, 1 hogy azok káros vitákba bocsájt- ] kozzanak, civódjanak s ezzel elvonják figyelmüket, a pártról, a gazdasági élettől. Természetes az intrika egyéb „válfajai” a közösségi érdek fölé, s ezzel a terméketlen és káros viták, civó- dasok elindítóivá válnak. Gyengítik ezzel pártszervezetük akarat- és cselekvósegységét. Ezért minden egyes kommunista kötelessége, hogy a különböző helyeken hallottakat tegye mérlegre, hogy úgy mondjuk, a tiszta búzát válassza el a pelyvától, Ez nem is lehet másként ott, ahol ilyen káros hatással vannak az a- dott pártszervezet életére. Semminagyon gondosan válogassa meg azokat a tényeket, amelyeket a pártszervek tagggyűléseim és e- gyéb pártmegnyílvánulásokon, vagy személyes beszélgetések során elmond a többi elvtársnak. A- ugyan- , szükséges most erről beszélni, hogy a megye valamennyi kommunistája figyeljen fel e jelenséproletárhatalom van, hiszen a i vei sem okoz kisebb károkat az a ^ ahol hasanlókat észlei, i • í * 1_______i "i . 1_________ i i tnlfrtrtóí» n wi.í 1.» rv»’ ArtiToe o.nrtoí'í'nlr 0 mu nkásosztály vezetője a komm« nista párt. De, hogy ezt a szerepét a párt, annak alapszervei a történelmi helyzetnek megfelelően betöltsék, mindenekelőtt a pártfelfogás, amikor egyes elvtársak voltá* tagok akarat- és cselekvésegysége és becsület azoknak az elvtársak- j győzelmeket érjünk el. szükséges, amelyet állandóan erő- | nak, akik november 4-e után az | sí jeni kell. m A tanácsházán A párnázott ajtón hangos szóváltás hallatszik ki. Menjünk be, fogjunk egy-két szót. — Hogy tudjuk teljesíteni így az adót? Még sokan nem fizették kJ... mit csináljunk? — El kell hozzájuk menni — válaszolt Balecska József elnökhelyettes Horváth Jánosnénak, aki az adóügyeket intézi. —*> Es kik azok elvtársnő, akik tudnának és mégsem fizetnek? — Sok van Szabó Géza, Tanya 318. sz alatti lakos 7800 forinttal tartozik. Lehoczki János, Tanya 317- ben 6000 forinttal, id. Ka jós István, Tanya 255-i lakos pedig 5600 forinttal. És hogy teljes legyen a kép, ml kérdezzük: —Kik azok, akik becsületesek az adófizetésben? — Szerencsénkre, ez a több — válaszol Horváthné. — Csak egy-két családot... — Hovorka Pali bácsi már áprilisban kifizette az adóját. Tóth Pál traktoros szintén kifizette már tax‘- t ozását. A község második negyedévi teljesítése eddig 70 százalék. Bizony, iparkodni kell, ha nem akarnak lemaradni... A beszolgáltatás igazán nem akadály... ! küzdjön teljes erővel ellenük, ma* Ahol az a jó munka, ha nincs semmi dolguk A községi tanács udvarában három pongrácz András szolgálatvezető.* nagy szertár-ajtó mögött bizony las- — Negyvenöt az önkéntes tűzoltók san már múzeumba való tűzoltóma- létszáma, és mindennap délután oe- sinák: fecskendők, létráskoesik és jönnek gyakorlatra. Nemcsak azért; víztartályok között találtuk meg mert a nyári mezőgazdasági mun- Pongrácz András tűzoltót, a tótkom- kák megkezdésével fokozott tűzren- l'ósi önkéntes tűzoltószolgálat veze- dészeti készültséget kell ellátnunk; tőjét. Amikor jó munkát kívánva hanem azért is, mert beneveztünk a bemutatkoztunk, vidáman válaszol- járási túzoltóversenyre, melyét róla azt, hogy nekik az a jó .munka, videsen Csanádapácán rendeznek meg. A szertár melletti kapunk némán függ a rézharang. Ha tűz van, megkongatják: riadó! Nagyon régen hallották már Komlóson a riadohaha nincs semmi dolguk. Érdekes válasz ez — gondolhat-. nák olvasóink — de azért mi is azt mondjuk, hogy bárcsak mindig ilyen választ kapnánk minden tűzoltó- laktanyában. Világos, ha a tűzoltók- nak nincs sémmi dolguk, akkor se- ranf? szavát' mert nemcsak a tűzol- hol sem pusztított tűzkár, akkor tók előzetes tűzrendésze« felkészü- igazán jól végzik munkájukat. lése jó, hanem a lakosság is tudja, De ne bonyolódjunk bele ebbe a hogy különösen nyári időben, vi- kérdésbe, hanem inkább hallgassuk gyázni kell, nehogy pusztítson a vö- meg, miről tájékoztatott bennünket rös kakas. Szakácsverseny ?1 Valamikor az üzemek, intézmények és különböző szervezetek faliújság-cikkeire mondottuk azt, hogy megsárgította őket az idő, és hogy akkora szakálluk van, hogy Szent Péter i{5 megirigyelné, , azonban Péter bátyánk néhány percre átadná portási teendőit valamelyik lézengő mennybélinek, és mit-tudom-én hogyan, meglátogatná a tótkomlós! tanácsbázát, a tanács- házának is a kapualját, a kapualjban is a hirdetőtáblákat, megölné a sárga irigység, mert az ott kifüggesztett hirdetményeknek legalább másfél éves szakálluk van. Nem akartam hinni a szememnek, de aztán mégis elhittem, bogy az egyik hirdetményt, mely tanácstagmegüresedésről ad hírt és új választásról, — 1956 július 15-én függesztették ki. De még ezt a dátumot is túllicitálja néhány árverési hirdetmény, mely szerényen, lépetten és nagyrészben uxár .olvashatatlanul húzódik meg az előbbi mellett 1955-ös keltezéssel, egy szintén elsárgult tagosítás! határozat pedig 1956 október 5-én született és rövidesen szintén születésnapot ül. Mit lehet ehhez hozzáfűzni? Nem kommentáljuk a dolgot, mert ha végre észreveszik a tótkomlós! tanácsházán, nemcsak a naptárban, hanem a hirdetőtáblán is 1957-et, akkor ez a néhány sor elérte célját. Szálloda a Komlóhoz Kicsit szűk volt már a tótkomlóslaknak a Komló vendéglő, ezért a födmüvesszövetkezet úgy döntött, hogy a szövetkezeti nyereségből modern szállóvá, s vendéglővé alakítják a Komlót. Eláruljuk az olvasónak, hogy szép lesz az átalakított étterem. Három egymásba nyíló termet építenek, üvegajtókkal elválasztva. Ha a forgalom megkívánja, a három termet eggyé varázsolják; az üvegajtókat kinyitják. A falakat másfél méter magasságú műfa-burkolattal borítják, metlaki lappal rakják ki az éttermet és a folyosókat. A nyolc pincérrel dolgozó vendéglő mo vendég kényelmes elhelyezésére alkalmas, a neon-világítású, zenés étterem minden bizonnyal megnyeri a vendégek tetszését. Árulkodunk a szállodai szobákról is: a régi padozat helyett parkett lesz, központi fűtés, hideg-meleg vizű mojsdók teszik kényelmessé a szobákat. Minden igényt kielégít majd az átalakított Komló, a szórakozni vágyók és a pihenni akarok örömére. Az íze nem jó... A tótkomlóst egyes számú kultúr- num Rózsis, temetőben nyílik a ne- otthonban vasárnap „Régi nóta, hí- felejcs-hangulatot. rés nóta’? címmel műsoros-estet Nem jehet valami mást rendezni? rendeznek. Igen becsülendő dolog Hiszen a komlósi kultú re sopor tok az, hogy a kultúrotthon igyekszik mjndig nevezetesek voltak arról, minél több műsort szervezni, csak vidám, optimizmustól telített, azt nem értjük, hogy miért terjed- kedves szórakoztató műsorokat „ek e! egyre ^nazilyenéseh- községükben. ügy véljüK, hez hasonló „Régi nóta, Híres nóta tií* _ . hogy ezekben a régi nótákban, tumüsorok. Már a műsoros-est címe is bizonyos rossz hangulatot kelt az rés nótákban is van valami busma- emberben, olyan falurosszás, Fi- gyarkodás, aminek rossz az ize... Rózsák tere azt hangoztatják, mint Battonyán, hogy „mi az elsők között voltunk ■ ... ° D •«AaAne.ir . , . , Küzdjön ezzel a part egysegének a partban, mi vagyunk, akik a ... , , ’ .. , ..." , ,; 3, . | további szilárdításáért, amely part mellett kiálltunk”. Tisztelet, ... .. ! egyedüli bizt06ateka, hogy újabb elsők között ugrottak talpra. De az Cserei Pál A Vörös-tér, Tótkomlós Vörös-tere. VÓrös rózsák szegélyezik, középen az emlékműn vörös csillag ragyog. Gyönyörű tér. Egy bácsival találkozunk a tér előtt. Megszólítjuk. — Szép a terük. i— Szép... — és kezefejével töröl egyet bajuszán. — Szép a rózsa is..: — Szép... — s gyanakvóan néz ránk. Látjuk, hogj „kiszúrt" bennünket, kimondjuk hát, kerek-perec, mit kerteljünk, hisz már úgyis „lebuktunk" előtte: — Nem lehetne egy szálat, ... úgy ... s kanyaritok kezemmel egyet, jelezvén szemléltetően a helyzetet. — Mit, mit akar! — Felhúzta szemöldökét s otthagyott. De visszaszólt: — Hogy képzeli, virágot lopni a Vörös-térről? Szó ide, szó oda, elszégyeltem magam. De egy kicsit utána mégis örültem: Ez a bácsi mennyire vigyáz a Vörös-térre... — ratl—ser—mond —
