Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-30 / 151. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! » 4 Mai számunkból: & Szenzációk a világból Kérdés-felelet rejtvény verseny nyertesei MUNKÁSOK, parasztok politikai napilapja Családi körben 1951. JÚNIUS 3«.. VASÄRNAP Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM. 151. SZÁM Á Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének határozata Az MSZMP országos értekezlete a Központi Bizottság beszámoI lója feletti vita után a következő határozatot hozta: , I. A népi demokratikus rend további erősítése és az ellenforradalmi erők elleni következetes liarc | A nemzetközi imperialista-*-• erők, élükön az amerikai Imperialistákkal fokozzák a nemzetközi feszültséget, fegyveres összetűzéseket provokálnak. A szocialista tábor és az egész béketábor ellen irányuló terveik érdekében az ENSZ-ben továbbra is igyekeznek napirenden tartani és felhasználni az úgynevezett „magyar kérdési", hogy támogassák az ellenforradalmi erőket hazánkban és beavatkozhassanak a Magyar Népköztársaság belső ügyeibe. A múlt év októberében az imperialisták által támogatott, a magyar munkás-paraszt hatalom megdöntésére tőkés-földesúri fegyveres ellenforradalmi felkelés tört ki hazánkban. E felkelés leverése a fasiszta-klerikális ellenforradalom uralmától mentette meg a magyar népet, biztosította a dolgozó nép hatalmát és elhárította egy új háború közvetlen veszélyét. Az ellenforradalom leverésére a múlt év november elején megalakult a forradalmi munkás-paraszt kormány. Az országos pártértekezlet megállapítja: a munkásparaszt kormány megalakulása a forradalom védelmére történelmileg szükségszerű volt. A kormány óriási érdeme, hogy megszervezte és győzelemre vezette a munkás-osztályt, a forradalmi erők ellentámadását, megvédte a népi államhatalmat, helyreállította a közbiztonságot és az ország gazdasági életét. , A forradalmi munkás-paraszt kormány léterehozása a magyar kommunisták hazafias tette volt. E tett helyességét a történelem gyorsan igazolta. A munkás-paraszt kormány létrehozásával egy időben alakult meg a párt újjászervezésének irányítására az új, ideiglenes központi bizottság, a- mely körül a kommunisták, a munkásosztály, a dolgozó nép legjobbjai tömörültek. A párt újjászervezése az ellenforradalom leverésének döntő jelentőségű tényezője volt. Az országos pártértekezlet megállapítja azt is, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány a magyar nép legszentebb ügyének: Szabadságának védelmében, valamint a szocializmus és a béke általános érdekében járt el, amikor a varsói szerződés alapján fegyveres segítséget kért a Szovjetunió kormányától, hogy mielőbb leverje az ellenforradalom katonai erőit, megmentse a népet egy hosszabb polgárháború bekövetkezésétől és elhárítsa az ország kettészakításával is fenyegető háborús veszélyt. A Szovjetunió a magyar nép igazi barátjaként cselekedett és a proletár internacionalizmus elveiből fakadó kötelességét teljesítette, amikor megadta a kért támogatást. Ezzel nem csupán a belső ellenforradalmi e- rők leverését segítette elő, hanem biztosította az ország nyugati határait a fegyveres beszivárgással és a katonai betörés veszélyével szemben. A Szovjetunió, Kína és a szocialista tábor többi országa nagyértékű politikai és morális segítséget és messzemenő anyagi támogatást is nyújtottak Magyarország forradalmi erőinek, a magyar népnek. E segítség egyik elengedhetetlen feltétele volt annak, hogy a forradalmi erők — melyeknek sorait az ellenforradalmi támadás a régi vezetés súlyos hibáinak kihasználásával, különösen pedig a szocializmus ügyét hitványul hátbatámadó Nagy Imre—Losonczy-frakció segítségével egy időre demoralizálta és dezorganizálta — gyorsan megszerveződjenek, ellentámadá suk kibontakozzék és győzelmet arassanak a politikai harcban is. A szocialista tábor országaitól kapott messzemenő anyagi támogatás egyben azt is lehetővé tette, hogy elkerüljük a fenyegető iniláciőt és biztosítsuk az ország gazdasági életének helyreállítását és fejlődését. A munkáshatalmat megvédő forradalmi erők magyarországi harcát mély együttérzés kísérte és támogatta az e- gész nemzetközi forradalmi munkásmozgalom; A magyarországi események messzemenő tanulságok levanásá- ha késztették az egész nemzetközi kommunista mozgalmat. E tanulságok közül egyik legfontosabb; meg kell szilárdítani a nemzeti közi kommunista mozgalom egységét és meg kell védeni mindenféle támadás és aknamunka ellen. E tanulság eredményeként lényegesem fejlődött a kommunista erők nemzetközi egysége. Az ellenforradalom el akarta szakítani Magyarországot a szocialista tábortól és vissza akarta rántani az imperializmus táborába. A forradalom erői a szocialista tábor és mindenekelőtt a Szovjetunió támogatásával győztek. A szocialista népekkel való Szilárd, testvéri összefogás szabadságunk és fejlődésünk döntő feltétele volt és marad. A magyar kommunisták feladatai az előállót helyzetben saját népükkel, az egész nemzetközi kommunista mozgalommal és az egész nemzetközi békemozgalommal szemben egyaránt megnövekedtek, Az elmúlt tizenkét év nagy vívmányaira támaszkodva ezeket az eredményeket minden becsmérlő támadással szemben megvédve kell kijavítani a régi vezetés által elkövetett súlyos hibákat, így kell leküzdeni és megsemmisíteni az ellenforradalom még maglévő erőit, eloszlatni az ellenforradalmi támadás, különösen a revizionista fertőzés által keletkezett eszmei zavar még meglévő jelentős maradványait, így kell biztosítani az ország adottágainak megfelelő és a szocialista országok e- gyüttműködésének óriási lehetőségeit hasznosító szocialista Magyar- ország felvirágzását. 2 A magyarországi ellenforradalom fő támogatói és irányítói a nyugati imperialista körök voltak. Ezek évek óta nyílt uszítást folytatnak a szociálisba országok ellen és a magyar ellenforradalom segítségével akartak Közép-Európában új háborús tűzfészket teremteni. A hazai ellenforradalmi erők vezetői, a fegyveres felkelés közvetlen szervezői és irányítói a megdöntött tőkés-földbirtokos osztály' képviselői és kiszolgálói voltak. Jelentős szerepet játszottak a népi demokrácia elleni felkelésben a régi Horhysta vezetőkörök képviselői, herceg Eszterházi, gróf Takács Tolvay stb. a klerikális reakció élén Mindszentivel a népi demokrácia szerveibe álnok módon befurakodott Horbhysták, Király Béla és társai, a jobboldali szociáldemokraták és más volt koalíciós pártok jobboldali vezetőkörei. Az ellenforradalmi blokk létrejöttében és befolyásának kiszélesítésében az ellenforradalmi támadás előkészítésében, kifejlesztésében és végrehajtásában, s mindenekelőtt a párt erőinek megbénításában különösen nagy szerepe volt Nagy Imre—Losonczy- féle áruló revizionista frakciónak; Az ellenforradalmi erők azért támadtak a munkásosztály forradalmi pártjára, hogy megfosszák a munkásságot vezető erejétől, s ezáltal képtelenné tegyék hatalmának megvédésére A nacionalista—revizionista demagógia, a párt erőinek bénultsága idején behatolhatott a munkásság egyes elmaradottabb rétegeibe, főleg ott, ahol egykori tőkés elemek, fasiszták, volt csendőrök, stb is tömörültek. A pírt sorainak dozorga- nizálása következtében a munkásság politikai vezetés nélkül maradt. Az elő Ilit helyzetben szervezett fasiszta csoportok, kispolgári anarchista és jobbntd.-'i szociáldemokrata elemek közös blokkot alkotva és fegyveres terrorista bandákra támaszkodva számos helyen átmeneteiig h ingudókká is váltak. Befurakodtak az üzemek vezetésébe, a munkástanácsokba dezorganizálták a termelést és sok zavart, meg kárt okoztak. A munkásosztály alapvető tömegeinek magatartási azonban az határozta meg, hogy a párt harcba hívta-e és harcba tudta-e veze'n' a munkáshatalom megmentéséért. Az ellenforradalmi erők taktikájához tartozott az is, hogy ítúbom- lassza a munkásosztály és a többi dolgozó aszályok -fövetségét, szembefordítsa a proletárhat alommal a kispolgári osztályokat és &- zökat a tőkés földbirtokos restauráció számára használja fel. A nacionalista-revizionista támadás és a régi vezetés hibái következtében a városi kispolgárság nagy része és az értelmiség jelentős rétege elszakadt a munkásosztálytól, részben a polgári restauráció, az ellenforradalom erői mellé állt és annak tömegbázisát alkotta. A proletárdiktatúra elleni lázadásban résztvevő kispolgári tömegek képviselője, Szószólója és nyílt politikai vezetője a magyar írók és újságírók bizonyos csoportja volt. Az ellenforradalmi támadás kiterjedt a falura is, mozgósította a kulákságot és egyéb falusi reakciós elemeket, akik az ellenforradalom idején gyorsan szerveződtek. Az ellenforradalom a parasztok alapvető tömegeit azonban nem tudta maga mellé állítani: a földesúri kulák reakció gyors jelentkezése a parasztok körében mély aggodalmat és sok helyen aktív ellenállást váltott ki, különösen a tsz-parasztok és a volt agrárproletár-kisparasztok körében. A pártértekezlet megállapítja, hogy az ellenforradalom elleni harcban — bár döntő sikereket értünk el —, de a harc még távolról sem ért véget, az imperialisták mostani vereségük után nem mondtak le sem hódító háborús terveikről, sem a népi demokratikus országok, közöttük a Magyar Népköztársaság törvényes rendje elleni aknamunkáról. A hazai ellenforradalmi erők még nem semmisültek meg teljesen; támogatást kapnak a nyugati imperialistáktól, a nyugati rádiók támogatásával és nyugati irányítással folytatják az ideológiai és politikai zavartkeltést, igyekeznek beépülni a pártba, az államapparátusba, a gazdasági és a kulturális szervekbe, a tömegszervezetekbe. Rágalmaznak, intrikálnak, hogy zavarják és lassítsák további fejlődésünket. Nagy szükség van tehát az egész párt, az egész munkásosztály, a néphatalom minden igaz hívének éberségére, aktív fellépésére az ellenséges e- lgmékkel szemben. A párt nem engedheti meg, hogy teret kapjon az éberséget elaltató hangulat, olyanféle illúzió, mintha nem nyolc hónappal, hanem ‘nyolc évvel ezelőtt lett volna ellenforradalmi felkelés hazánkban; Nem lehet elfejeltem az ellenforradalom október—novemberi gaztetteit, amelyeket kész ismét, még nagyobb mértékben elkövetni. A munkáshatalom további erősítése megköveteli, hogy kíméletlenül megbüntessük azokat, akik bűncselekményeket követtek el és akik ma is aktívan harcolnak a ‘népi hatalom ellen. Más elbírálásban kell azonban részesíteni azokat, akik cselekményeik népellenes voltát felismerve és megbánva, készek és képesek segíteni az imperialisták és a hazai ellenforradalmárok népellenes törekvései elleni harcban. A pártértékezlet elítéli azt a helyenként tapasztalható káros gyakorlatot, hogy a kisebb hibát elkövető dolgozókkal szemben ts úgy lépnek fel, mint a tudatos ellenforradalmárral szemben. A jószándékú, de megtévesztett dolgozókkal szemben nem a megtorlás, hanem a megnyerés módszerét kell alkalmazni. A párt szilárd elvi politikáján nyugvó, türelmes felvilágosító munkával el kell érni, hogy a munkásosztállyal váló szövetségtől eltávolodott kispolgári és értelmiségi rétegeket újra megnyerjük e szövetség és így a szocialista építése számára. A pártnak ma nagy tekintélye van, amit az ellenforradalom elleni sikeres küzdelmével és a régi veztés hibáinak kiküszöbölésével vívott ki a tömegek előtt. De önmagunkat csapnánk be és ártana az ügynek, ha azzal áltatnánk magunkat, hogy az ellenforradalom már egyáltalán nem tud becsületes embereket befolyásolni és most már minden jószándékú ember követi a pártot. A párt és a munkás-paraszt állam erős, szabad az út a szocialista társadalom továbbépítése számára. Viszont ahhoz, hogy ezen az úton gyorsabban haladjunk előre és hogy az ellenség kevésbé tudja fejlődésünket zavarni és fékezni, szíik(Folytatás a 2. oldalm.)
