Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-30 / 151. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1957. június 30., vasárnap A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének határozata (Folytatás az 1. oldalról.) ség van a párt tömegkapcsolatának állandó szélesítésére és szilárdítására. Az ellenséggel szembeni kérlelhetetlenség és a megtévesztett, jószándékú emberek felvilágosítása a néphatalom további erősödésének egymással szorosan összefüggő, alapvető fontosságú feladata. II. A. párt fejlődése és a toválibi feladatok 1 A Magyar Szocialista Mun- káspárt bár tevékenységét néhány lényeges új vonás jellem- si — nem új párt, hanem a munkásosztály újjászervezett marxista —leninista pártja, élcsapata, a- mely az MDP volt tagságának legszilárdabb, legáldozatkészebb részét egyesíti. Az az elvileg és politikailag helytelen és káros határozat, amely kimondta a párt feloszlatását és az MSZMP-nek megalakítását, mint teljesen új, a Magyar Dolgozók Pártjától független pártnak létrehozását, a párt erőinek a legkritikusabb időpontban való teljes megbénítását eredményezte. Ez a határozat a legsúlyosabb időben dezorganizálta a forradalom erőit. Nagy Imre és csoportja revizionista pártot akart létrehozni, amely a „nemzeti kommunizmus“ hamis jelszavával a burzsoá nacionalizmus alapjára helyezkedett volna. Nagy Imréékkel szorosan együttműködve, a magyar munkásosztály egységét próbálták megbontani a jobboldali szociáldemokraták, a külön szociáldemokrata párt megalakításának kezdeményezésével. A munkásr osztály pártja és egysége ellen intézett támadás a munkáshatalom elleni támadás szerves része volt. Az MSZMP első intéző bizottságának november 4-e előtt hozott határozatait, mint a marxizmus—le<ninizmussal elíéntétben álló határozatokat, az orszí^p^p^rt- értkezlet elveti. A Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésében a munkásosztály forradalmi elmélete és politikája attól az időtől kezdve érvényesült, amikor november 2-án a párt egészséges elemei új ideiglenes központot szerveztek, kirekesztve abból az osztályáruló Nagy Imre •—Losonczy-csoport tagjait. Az országos pártértekezlet helyesli a Központi Bizottság döntéseit, amelyeket a munkásosztály forradalmi pártjának újjászervezéséről, vezető szerepének érvényesítéséről és a párttal szemben álló antimarxista nézetek és politikai támadások visszaveréséről hozott. Helyes volt szembeszállni azokkal az ellenforradalmi nézetekkel és törekvésekkel, amelyekkel a párt üzemi szervezésének feladását akarták elérni. Helyes volt szembeszállni a párt vezetőszerepét tagadó, azon nézetekkel is, amelyek a szakszervezeteket függetleníteni akarták a munkás- osztály forradalmi pártjától. U- gyancsak helyes volt, hogy visszautasították a jugoszláv vezető elvtársak által felvetett antileninis- ta nézeteket, amelyek alapján javasolták a magyar kommunistáknak, hogy a párt újjászervezése helyett a munkástanácsokat tegyék meg a politikai vezetés szerveivé. Az országos pértértekezlet megállapítja, hogy a párt újjászervezése az ellenforradalmi erők elleni szívós harcban sikerrel befejeződött. Az újjászervezett párt eszmei és politikai vezetése biztosítja ma ismét a Magyar Népköztársaság állami és- társadalmi életének kommunista irányítását, a proletárdiktatúra erejét. A párt újjászervezése során a párttagság számát és összetételét tekintve, általában egészségesen fejlődött. A párttagság létszáma jelenleg 34ő 733. (Ez a volt MDP- tagság 40,2 százalékát teszi ki.) A párttagság társadalmi összetétele a következőképpen alakul: a párttagság 57,9 százaléka munkás, 16,7 százaléka paraszt. 6,9 százaléka értelmiségi, 10,4 százaléka eredetileg alkalmazott és 8,1 százaléka egyéb kategóriákból tevődik ösz- sze. A párttagok 85,2 százaléka tagja volt az MDP-nek. A párttagság 32,1 százalékát olyan elvtársak teszik ki, akik 1945 előtt, illetve 1945 óta párttagok voltak. A pártalap6zervezetek száma: 12 985. A párt további erősítése érdekében mindenek előtt a párttagok marxista-leninista nevelésére, és a pártmunkába való bevonására kell törekedni. A párttagság sorait elsősorban a termelésben közvetlenül résztvevő munkások, dolgozó parasztok és az értelmiség legjobbjaival, új tagok és tagjelöltek felvételével kell e- rősíteni. O A pártszervezetek előtt álló “• alapvető feladat a párt ideológiai és szervezeti egységének megszilárdítása. A párt csak a marxista-leninista elmélet segítségével tudja helyesen meghatározni és megoldani azokat a feladatokat, amelyek a szocializmus építése során előtte állanak. Ez elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy őrizzük a marxista-leninista elmélet tisztaságát, s erősítsük « párt elméleti alapjait. A párt elméleti és politikai tevékenységében ma az egyik alapvető feladat az elmúlt esztendőkben oda szélesen benyomult revizionista nézetek, és ezek nyomán lábrakapott megalkuvás és osztályárulás maradványainak megsemmisítése. A revizionista nézetek burzsoá és kispolgári nézetek, amelyek a munkásosztály eszmei és politikai lefegyverzését és a burzsoázia előtti behódolást eredményezik. A revizionista nézetek képvise- leinek útja a marxista-leninista elméletet meghamisító ideológiai fellépéstől a frakcióharcon ke- j resztül törvényszerűen az osztályáruláshoz, a burzsoázia táborába való átálláshoz vezet Ezt az ! utat járta meg milliók szeme e- lőtt Nagy Imre és csoportja. A | revizionizmus, az úgynevezett nemzeti kommunista nézetek az osztályellenséggel való megbékélés nézetei, éppen ezért az ellenforradalom erőivel szembeni harc első feltételeként eszmeileg is, politikailag is meg kell semmisíteni e nézeteket, s képviselőiket pedik ki kell űzni a pártból, eszmei harcot kell folytatni a revi- zionizmussal szembeni békülé- kenység megnyilvánulásaival. Következetes harcot kell vívnia a pártnak a marxizmus-leniniz- mus dogmatikus kezelése és az annak következményeképpen jelentkező szektás politika új jár éledése ellen. Ez az elméleti és politikai torzulás a személyi kultusz éveiben nálunk nagy méretet öltött, és súlyos károkat okozott a párt elméleti és politikai munkájában. Lazította a párt és a tömegek kapcsolatát, aláásta a proletárdiktataúr erejét. Az ilyen jellegű hibák kiújulásának veszélye két okból is fennáll. Először azért, mert a dogmataizmus és a szektás szemlélet bizonyos mértékig megmaradt sokak gondolkodásmódjában. Másodszor azért, mert a párt újjászervezésének sikerei, a párt jelenleg egészségesen fejlődő tömegkapcsolatai e- gyeseket máris elbizakodottá tesznek és a tömegek körében végzendő politikai munka lebecsülésére csábítanak. Márpedig szektás pozíciókból sem a tömegekért, sem a revizionizmus ellen nem lehet siikerrel harcolni. A volt. Rákosi—Gerő-féle vezetés dogmatikus és szektás hibái fontos tanulságok a párt számára. Ez a vezetés a korábbi években helyesen, a marxista-leninista elmélet alapján dolgozott a tömegek között és a tömegekért. E vezetés akkor nagy eredményeket ért el a párt és a nép javára. Az eredményes munka természetes következményeképpen e vezetés iránt erős bizalom, nagy megbecsülés és tisztelet fejlődött ki, és ez sokféle formában megnyilvánult. A munkában sorozatosan elért sikerek és a tömegek körében élvezett rokonszenv a vezetést később elbizakodottá tette, egyes vezetők tévedhetetlennek tartották magukat. A gyakorlati munka tapasztalatainak marxista-leninista elemzését felváltotta a dogmák hangoztatatása, a vezetés elbü- rokratizálása, s a tömegektől való elszakadás, ami súlyos károkat okozott a párt életében. Mind a revizionizmus elleni harcban, mind a dogmatikus irányzat kiújulásának lehetősége elleni harcban fontos fegyverünk a marxista ismeretelmélet. A szubjektív szemléleti módot ki kell űzni a pár munkájából. A revizionizmus és a dogmatizmus szöges ellentétben állnagy egymással, de közös vonásuk, hogy egyaránt kispolgári gyökerekből táplálkoznak. A marxista ismeretelmélettel szembenálló hiba — szubjektív szemléletre és gyakorlatra vezet és — amint ezt az élet nálunk bebizonyította — táplálja egymást. alkalmazza, s inkább őszi'»-son fel a pártpolitikájával szemben forduló egyes pártszervezeteket mintsem még egyszer megismétlődhessék az, hogy a párt ellenségei, s az ingatag elemek belülről rombolhassák A párt egységét A párt jelenlegi egysége és ereje részben abból táplálkozik, hogy jóvátéve a korábbi méltánytalanságokat, kellő megbecsülésben részesíti az első magyar proletárdiktatúra harcosait, a Hor- thy-korszak illegális pártmunkásait, a spanyol polgárháború magyar harcosait, a partizánokat, a munkásosztályhoz, a párthoz hűnek bizonyult, volt szociáldemokrata elvtársakat, az 1945-ös pártmunkásokat. Kellő megbecsülésben kell részesíteni azokat a kommunistákat is, akik az októberi ellenforradalom napjaiban védték a pártot, a népi államhatalmat, s kommunista kötelességükhöz híven részt vettek az ellenforradalom leverésében, a párt újjászerA parikon k’erencia elhatározta: A párt kádereinek marxis- “/ ta-leninista nevelése, a párt eszmei tisztaságának megőrzése érdekében ismét létrehozza a különböző pártiskolákat és megszervezi a pártoktatást. L) Az állami szerveknek ja- ü/ vasolja: az egyetemeken és a főiskolákon tegyék ismét kötelezővé a marxizmus-leninizmus oktatást, s ezzel is biztosítsák az egész fiatal magyar nemzedék marxizmus-leninizmus szellemben való nevelését. „1 Az elméleti munka elmélyí- v tése érdekében a Központi Bizottság mellett elméleti munkaközösségeket hoz létre és ennek feladatává teszi, hogy a mindennapi életben felmerült elméleti kérdéseket vizsgálja és tisztázza. J1 A Népszabadságban rend- u/ szeresen közölni kell elméleti kérdéseket tisztázó cikkeket. A Társadalmi Szemle színvonalát lényegesen meg kell javítani. Ismét meg kell jelentetni a Pártélet című folyóiratot. A folyóiratnak ismertetnie és elemeznie kell a pártélet új jelenségeit, a pártvezetés módszereit, a különböző helyeken szerzett tapasztalatokat és segítenie kell a párttagság elméleti fejlődését. A párt a népi demokratikus rendszer vezető ereje. Politikailag irányítja az állami, a gazdasági és társadalmi szervek munkáját. Az októberi ellenforradalmi események előtt és alatt az ellenség főleg a párt vezető szerepe ellen indított támadást. Széles körben terjesztette azt a revizionista nézetet, hogy az atomkorszakban nem a proletariátus, hanem az értelmiség a vezető erő, A munkás- osztály vezető szerepének tagadása viszont a proletárdiktatúra tagadását jelenti. Ugyanez volt a célja az ellenforradalomnak a többpártrendszer követelésével is. A pártértekezlet megállapítja: helyesen járt el pártunk Központi Bizottsága, amikor a többpártrendszernek a mi viszonyaink között reakciós követelését visszautasította. /|i A pártnak az újjászervezés során kialakult számbeli nagysága és a munkásosztály tömegeihez viszonyított aránya a korábbi évek túlzottan nagy létszámához hasonlítva most egészségesebb. Az 1953 júniusa óta f> pártot ért többszöri megrázkódtatás, de különösen az ellenforradalmi felkelés és az azóta szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy helyesebb, ha a pártban a párt ügyéért aktívan dolgozni kész elvtársak tömörülnek és nincsenek! a pártban a jóindulatú, rokonszen- vezők olyan százezrei, 'akik a nehézségek idején ingadoznak. Az osztályellenség azonban megpróbál behatolni a pártba. Ezért a pártépítés további munkájában is nagy gonddal kell ügyelni arra, hogy távolítsuk a párttól a karrierista és az ellenséges, kártékony elemeket. Nem engedhető meg az sem, hogy a pártnak olyan tagjai legyenek, akik nem értenek egyet a párt alapvető elvi kérdéseivel, politikai irányvonalával, s ezzel veszélyeztetik a párt egységét. CJ A párt építésével szorosan összefüggő kérdés annak az elvnek gyakorlati érvényesítése, hogy hazánkban a1 "ipárttiéztHéy kivételével minden közfunkciót —ti Jegyen társadalmi vagy álídmS — legyen az a legalacsonyabb, vagy a legmagasabb beosztás — pártonkívüli is betöltheti. Csak ennek az elvnek az érvényesítésével vehetjük elejét annak, hogy állásmegtartása vagy elnyerése céljából olyan egyének is kérjék a pártba való felvételüket, akik számára a pártba való belépés nem elvi kérdés. A párt belső életének lenini alaptörvény a demokra- tukus centrelizmus. A demokratikus centralizmus elitét az elmúlt években egyfelől a személyi kultusz, másrészről a revizionizmus sértette, s mindkettő mérhetetlenül sok kárt okozott a párnak. E- zért a párt valamennyi szervének, szervezetének, tagjártók kötelessége őrködni a demokratikus centralizmus elveinek betartása fölött. Jelenleg a fő feladat a tagság jogainak teljes tiszteletbentartása mellett a pártfegyelem erősítése. A kérdések eldöntését megelőző a most kialakult bátor és szabad vita megoldása mellett, a legszigorúbban meg kell követelni a határozatoknak megfelelő egységes cselekvés*. Teljes mértékben érvényt kell szerezni a párt szervezeti szabályzata azon pontjának, mely előírja, hogy a párt felső szerveinek döntését az alsóbb szervek kötelesek végrehajtani. A közelmúlt súlyos tapasztalatai arra intik a pártot, hogy minden körülmények között biztosítsa az ideológiai, politikai és szevezeii egységet. A pártegység megteremtésének egyik alapvető feltétele a párt alapokmányának a párt szervezd szabályzatának betartása és betartatása. A pártegység meg- bontóival szemben, bármely oldalról jelentkeznek is azok, ingadozás nélkül kell fellépni. A párt- értekezlet utasíja a Központi Bizottságot, hogy a pártegység védelmében a legsúlyosabb esetekben a legszigorúbjwerjdszabályokat is vezésében s a proletárdiktatúra megszilárdításában. Ily módon összeforrott a pártban a munkásmozgalom mindhárom élő nemzedéke. A párttagságot arra k 11 nevelni, hogy ne csak a békés épí- tőmunkában, hanem a nehézségek és a megpróbáltatások idején is megállja a helyét. ^ A párt munkájában fokozott * mértékben kell érvényesíteni azt a tanítást, hogy a párt helyes politikájának megvalósítása a kádereken ál!, vagy bukik. A múltban a kádermunkára a személyi kultusz, a szubjektivizmus nyomta rá a bélyegét. Ma is tapasztalható olyan jelenség, hogy a párt helyes politikájának végrehajtását nehezíti a következetes kádermunxa hiánya. Továbbra is küzdenünk kell a kádermunkában még ma is fellelhető szubjektivis- ta nézetek, valamint a politikai megbízhatóság háttérbe szorításának gyakorlata ellen. Fel kell lépni a szakmai rátermettség lebecsülésének káros jelenségei ellen ist A káderek megítélésénél ne tévesszen meg bennünket gyesek formális önkritikája, a felelőtlen és intrikus vádaskodás. A káderek elbírás’ásának fokmérője a párt helyes politikájának végrehajtásában végzett konkrét munka. Gondot kell fordítani arra, hogy fontos területekre megfelelő élet- és párttapasztalattal rendelkező elvtársak kerüljenek. Ha a pártban az idősebb és fiatalabb párttagok egészséges együttműködése érvényesül, s a jövőben is erre kell törekedni. ^ Pártéletünk egyik új. egészges vonása, hogy egyre inkább érvényesül benne a kollektív vezetés lenini elve. Az MSZMP eddig elért eredményeinek egyik forrása, hogy a Központi Bizottság, s a párt más vezető szervei november 4-e után igazi kollektív vezető szervekké fejlődtek. A múlttal szemben ez jelentős előrehaladást jelent, de még mindig komoly erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy kialakítsuk a kollektív vezetés legjobb formáit és módszereit.Komolyan törekedni kell arra is, hogy a kollektív vezetés elve minél előbb teljes mértékben érvényesüljön a pártszervek munkájában minden fokon. Ezzel függ össze pártéletünk egészséges fejlődésének második pozitíz vonása: a bátor kritika érvényesülése: Arra kell törekedni, hogy a kritika mellett minden egyes párt- szervezetben és pártszervben — a Központi Bizottság példáját követve — jobban fejlődjék az önbírálat szelleme is. (Folytatás a 3. oldalon.)
