Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-23 / 145. szám
BÉKÉS MEGYE! NÉPÚJSÁG 1957. június 23., vasárnap Újra Lenin útján járnak g sarkadi Lenin Tsz tagjai A napokban egy fürge mozgású fiatal ember hatalmas csomaggal állított be a sarkadi Lenin Tsz irodájába. A szétszakadozott papírgöngyölegből kikandikált a tartalma. Munkaegység-könyvet hozott. Letette az asztalra, s az ebéd utáni pihenőt élvező emberek egyből lecsaptak rá, mint héja a csirkére. Lapozták, belekóstoltak itt is, ott is mohó kíváncsisággal. Mi csak ámulva néztük, hisz úgy tudtuk: a Leninben eltörölték a munkaegységet és a jövedelem elosztás más formáját választották. Akkor mire fél ez a cécó, minek a munkaegység könyvek? De elég a töprengésből. Lássuk, mi a helyzet a Leninben. Kíváncsiságunk szóraját Forgács István, a tsz. elnöke oszlatta el. Hogy mi a helyzet? Kurta, de velős a válasz! Munkaegység szerint számolnak újra a Lenin Tsz-ben. És arra a kérdésre, hogy miért? — hasonlóan rövid a válasz. Az élet megtanította őket. És most lapozzunk vissza néhány hónapot, nézzük meg, mi is játszódott le az ellenforradalom óta a tsz életében. Kezdjük ott, hogy megszűnt egy ideig a léte. Széthurcollak mindent, ami csak megmozdítható volt, nem maradt más, csak a kopasz falak, üres istállók. Oda lett egyesapásra tizenkét közös esztendő minden gyümölcse. De talpra ugrottak hamar és most számbelileg ugyan megcsappanva, de 159 család újra a közös utat választotta. Csak, hogy ez a közös út kezdetben teli volt buktatóval. Az emberek többségének a munkaegység szerinti jövedelemelosztás hallattára borsózott a -háta., Hallani sem al^tá^./Ólá,1 mert a régi engedékeny, vezetés miatt ebből származott a íegtoobl hiba. A szántóföldi munkás például nagy veríték árán gürcölt össze 250—300 munkaegységet a tehenészetben, viszont egy-egy műszak emberei 700 munkaegységet is teljesítettek. Ez a hiba megbosszulta magát és hiábavalónak bizonyult Gyöngyösi Sándor, Bar- ta Péter, és a többi kommunista érvéré a munkaegység szerinti gazdá’kodás mellett. A tagok nagy többsévé a részesművelési választotta a munka és az elosztás fő formáiénak. Vagy van szövetkezeti demokrácia, vagy nincs — hangoztatták többen is. Dolgozzon ki a vezetőség új alapszabályt a részesművelés hogyanjára. És megkezdődött a fejtörés. Álmatlan éjszakák, spekulálás, hogy, s mint lenne jobban. Végül megszületett az elgondolás és határozat. A tagok maguk határozták meg, hogy hány hold föld művelésére vállalkoznak. de ez nyolc holdnál több nem lehet, ök tervezték el azt is, hogy miből, mennyit vetnek 6 a termés 30 százaléka szövetkezeti alapba, 70 százaléka pedig a tagok tulajdonába megy. Ez később módosult 40 és 60 százalék arányában. Ez is meg volt. Cédulát a kalapba, jöjjön a szerencse. Kiosztották a földeket. És a baj csak azután jelentkezett. Aki gyengébb földet kapott, szerencse ide, szerencse oda, reklamált unos-unta- lan. Ungor Mihályné. Szabó Imre és többen egyre-másra követelőztek. Az egyik rosszabb földet kapott, s ha megszakad, akkor sem tud annyi jövedelmet előkotorni, mint kevés erővel a másik. Volt itt vízkár panasztól kezdve minden. A fogatosok pedig órabéres embereknek csaptak fel. Oda se neki, csak meg ne álljon a nap, s bizony a lazsálás miatt csorbát szenvedett a tavaszi munka. És mennyi méreg, mennyi gond. A szétparcellázott lucernaföldről 159 családnak kel’ett másfél-két mázsa lucernát egyenként hazafuvarozni. A sarjadó kukorica pedig áhította az ekekapát, amíg a sze- kérderéknyi lucernát mindenkinek hazaszállították. Ezernyi gond szakadt itt a vezetőségre, a kommunistákra, mert a részes művelés nem a közös, hanem az egyéni érdek hajhászása felé vitte az embereket, akarva- akaratlan. A közös művelésben maradt tábláknak az istenért sem akad gazdája. Barkó-fertőzést kapott a gyönyörű szerződött, első szaporításként vetett mák, árván maradt a cukorrépa-tábla. Mindenki oda ment, ahol többet kapott. Egyesek — ügyet sem vetve a közös vagyon szaporítására — lovat, szekeret vettek s szinte „maszek” alapon gazdálkodtak. Főtt a fejük a kommun ist áknak és látták, hogy rosszba visz az út. A „kaparj kurta neked is jut” elv érvényesül itt. Másokkal együtt különösen, akiknek gyengébb föld jutott — egyre jobban hangoztatták: miért a szerencse, s miért nem a szorgalom, vagy lustaság áldja vagy sújtja az embereket. Miért kell lutrira tenni az életet, a boldogulást. Hát hol itt a társas, a nagyüzemi gazdálkodás előnye. Mi lesz azzal a taggal, a- kinek termését a sok fáradság után, máról-holnapra semmisítheti meg egy elemi csapás. Mi lesz vele? Szűköljön egy egész évet és ha más megoldás nincs, adakozzanak. Holott néhány évvel ezelőtt a sok luba ellenire sem volt Ilyen gondja. Ezek a hangok egyre több em berhen találtak visszhangra és igazat adtak mindazoknak, akik a részesművelést nem tartják szocialista útnak. Elsősorban azok ítélték el ezt a formát, akik már ennek „áldásából" a kezdet kezdetén kaptak. A hibák helyes felismerése a kommunistáknál, a vezetőségnél és a tsz-tagoknál most egy ponton találkozott. Félre a kísérletezések, kel. Tegyük mérlegre az eddigi utat és döntsünk: hogyan és merre. A kommunisták a gazdaság veztőivel közös értekezleten vonták le a tanulságokat és a minta- alapszabály szerinti gazdálkodás mellett döntöttek, s a jövedelem elosztásának egyetlen formáját pedig a munkaegység utáni részesedésben jelölték meg. így döntött a közgyűlés is és egyhangú határozattal mondotta ki, hogy a min- taalapszabály szerinti gazdálkodásból többé nem engednek. Megújhódtak, s noha nehéz tanulságok árán újra egyet vallanak. Visszavonták az elvi engedményeket és a Lenin tsz újra nevéhez híven, a következetesen szocialista úton halad. Irtsa a gyomot újra közös akarattal a kapa. A kommunisták érveinek igazat adva. ne a plánéta, hanem a munka döntse el újra, ki, hogyan részesüljön a föld áldásából. Haladjanak egy akarattal ezen az úton, tanulmányozzák újra, a frissen hozott munkaegység-könyveket és dolgozzanak szorgalommal. Deák Gyula ★ Pártélet híreiből i* Jól sikerült szabad pártaapokat rendeztek a sarkadi járásban. Körösnagyharsányban és Okányban mintegy kétszázan hallgatták meg a párt napi előadásokat, s ami különösen jó, nemcsak a párttagok, hanem sok pártonkívüli is részt- vett ezeken a rendezvényeken és elmondották véleményüket. Me- zőgyánban például elmondották, hogy rossz a falu közszükségleti cikkel való ellátása. A földművesszövetkezet távol van a parasztság igényeitől és olyan egyszerű dolog mint a lópatikóvas, csak szaküzletben kapható, ilyen üzlet pedig legközelebb csak Sarkadon van. Hangot adtak annak, hogy szívesei) adják el felesleges terményeiket az államnak és cserébe jobb áruellátást várnak. — Békéscsabán az I. kerület párttaggyűlésén alaposan vitatták meg a párttagok felvételét. Ko- ciczki László felvételénél például élénk vita alakult ki. Az alapszervezet tagjai nem ismerték közelebbről Kociczki László tevékenységét és ezért ügyének alaposabb kivizsgálása miatt a következő taggyűlésig elhalasztották a felvételi kérelmét. 'HtiadéT) Nemcsak férfiak, hanem nők is ... A megyei titkárság rendezésé- szép számmal nők is. A békéscsaben nagy érdeklődéssel veszi kezdetét Békéscsabán a személygépkocsizó tanfolyam. Az első foglaltjai Pamutszövő ben négy leány óhajtja megtanulni a gépkocsiveJúlius 14-én nagyszabású motoros verseny lesz Békéscsabán. Külön érdekessége lesz a versenynek, hogy a legnehezebb közlekedési szabályok lesznek a feltételek. A verseny feltételeit az 700 vöröskeresztes aktíva nyújt elsősegélyt aratás ideién megyénkben A megye állami gazdaságaiban, kacsapatban beosztottak egyet- gépállomásokon és termelöszövet- egyet, akik a nyári mezőgazdasá- kezetekben, mintegy 700 vöröske- gi munkák idején helyszínen ré- re$ztes aktívát oktattak a körzeti j szesítik elsősegélyben a rászorul- oryosok. Minden brigádban, mun-1 lakat. sümegi gimnázium Fennállásának 100. évfordulójához ért el a Zala megyei Sümeg, Kisfaludy Sándorról elnevezett általános gimnáziuma. A jubileum alkalmával az intézet vezetősége nagyszabású ünnepséget rendez június 29—30-án. Ennek keretében Sümeggel való kapcsolatai alapján irodalmi kiállítás nyílik Berzsenyi Dánielről és Dukai Tákách Juditról. Az ünnepélyen az öreg és a mai diákok, s a Művelődési Minisztérium kiküldötte köszönti a százéves gimnáziumot; ....................................................................................................................................................» Ma gyar disszidáltak rablótámadása Bécsben Mezec István 19 éves és Blas- kovics József 20 éves disszidált magyar állampolgár hétfőn a bécsi Gudrunstrassen lévő ékszerüzletben rablótámadást kísérelt meg. Amikor az üzlet tulajdonosnője a fiatalemberek kérésére több ékszertárgyat kivett a páncélszekrényből, Mezec életveszélyes fenyegetésekkel sarokbaszo- rította őt s ezalatt Blaskovics több értékes órát és ékszert magához vett. A megtámadott asz- szony segítségért kiáltozott. Erre a támadók, az ékszereket hátrahagyva, menekülni próbáltak. A járókelők elfogták, alaposain megverték őket és átadták a rendőrségnek. Kihallgatásukkor azt is beismerték, hogy a múlt héten betörtek egy semmeringi traktorgyárba. Mindketten azt mondották: elviselhetetlen nyomoruk miatt szánták el magukat arra, hogy hogy bármi áron pénzhez jutnak; Mezecet és Blaskovicsot a bécsi államügyészség fogházába szállították. kozás 25-én délután 6 órakor lesz, zetés fortélyait. Mind a négyen eddig huszonnégyen jelentkeztek, I tagjai az ifjúsági szövetségnek. KRESZ verseny less Békéscsabán MSZHSZ megyei titkársága és a megyei rendőrkapitányság közrendészeti osztálya közösen dolgozza ki a gépjármű tulajdonosokkal, Debrecenbe kéne menni Nemcsak óhaja, hanem számáé- j szervezete ugyanis kirándulást ka ez csaknem száz gyulai moto- szervez- A motorosok örömmel \ vettek ezt a kezdeményezést és rö- rosnak. Az MSZHSZ gyulai városi, édesen ellátogatnak Debrecenbe. Szövetkezeti napot rendeznek Kondoroson JüíiAíllH¥¥&$ termelőszövetkezetei június 30-án, Kondoroson szövetkezeti napot rendeznek. Erre több egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot is meghívnak. A megye járásaiból küldöttségek érkezését várják. A szövetkezeti nap célja: a szövetkezeti munka megvitatása; a szövetkezeti gazdálkodás népszerűsítése az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok körében. A tavalyinál 30 százalékkal jobb a fácánszaporulat Békés megyében A Körösök ártereiben sok fácántojást elpusztított az árvíz, mégis a tavalyinál 30 százalékkal magasabb a fácánszaporulata megyében. Igen sokat segítettek ebben a vadászok, akik a lucernakaszálás idején ezrével mentették meg a fácántojásokat, amit kotlókkal és keltetőgépekkel keltettek ki. A kis fácáncsibék egy részét mesterségesen -nevelték fel, többségét azonban „örökbe adták” a vadon élő csirkefalkával járó fácánkotlóknak. HlA/lQO Ültünk egymás mellett szótlanul. Ügyet sem vetve egymásra. A közös gondunk az volt, hogy a csabai kertmozi falánk szúnyogjait elhesegessük magunkról, amelyek egyre vadabbul rohamoztak. Majd néztük a híradót, amely az országgyűlés munkájáról adott számot. Hallgattuk, hogy nehéz lakásgondjaink vannak és évente mintegy 100 ezer fiatal pár kél egybe és mindnek lakás kellene. Nagy gond nehezedik tehát az ország vállára. A híradó után a „Párizs és tavasz“ című film kockái peregtek, s az első képen Párizs e- gyik utcáját láttuk, melyen autók özöne közlekedett. A figyelemmel telt csendet ön örte meg. — Rövid megjegyzése volt így hangzott: Ez igen, itt minden embernek autója van, ez nyugat! Én azt mondom, félrevezették, nem igy van. ön mondhatja azt, hogy ez kommunista propaganda. Én azt, hogy igaz, mert ha kommunista propa ganda, akkor annak igaz-^F nak kell lennie, ön kérheti, hogy állításom bizonyítsam. És én most ezt teszem. Segítségül hívom ebben a kai pvtalista propagandát a szemünk élőit pergetett filmet. Miről is volt szó? Igen! Egy becsületes nyomdász szakmunkás, rá ver•' sokat dolgozik. Nem autóról álmodozik, hanem kerékpárját szeretné felcserélni motor biciklire. De a kapzsi szoknyavadász kereskedő autója dédelgetett biciklijét is tönkreteszi és vajon mi lett volna, ha nem szúr szemet az undok ke-, reskedőnek munkásunk szép kis felesége? De ho- - gyan is élt az a munkásházaspár. Emlékezzünk csak. Nem díszes lakásban és keveset ettek. Nem állt a soffőrje a ház elé, amikor munkába sietett, hanem a csúszó-mászá kereskedő „jóvoltából’’ kölcsönkér ékpáron hajrázott az üzembe. És ha jól megnézte a filmet, akkor azt is kihámozhatta, hogy kis részük motorra kapott, többségük bringára és taposták. Volt ebben a filmben jó sok igazság és bemutatta a nyugati munkás életét és én ezt használom fel propagandának. Megmutatta azt is. hogy, ha boldogulni akarsz, o- jánll .fel feleséged egy vén mocsoknak néhány éjszakára, s ha ezt nem teszed, vegyél sorsjegyet, s talán nyersz főnyereményt és *e1.jesül vágyad, lesz jobb lakás és futja, nem autóra, hanem csak motorkerékpárra. S ha már itt tartunk, engedje meg, hogy hozzátegyem: nálunk sem fenékig tejfel az élet, mégis sok mun.* káser,aliidnak van motorkerékpárja és szép bútora, lakása, de nem a családi élet beszennyezése, hanem becsületes munkája, árán.- O. Cy.
