Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-23 / 145. szám

1951. június 23., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Békés megyei Népújság Szerkesztőségének Békéscsaba Mi, a Békés megyei Tanács KISZ alapszervezetének tagjai til­takozunk az imperialisták atom,- és hidrogénbomba robbantási kí­sérletei ellen és követeljük az atom- és hidrogénbomba robbantási kísérletek azonnali beszüntetését, s e pusztító fegyverek megsemmi­sítését, A BÉKÉS MEGYEI TANÁCS KISZ ALAPSZERVEZETE Ahol valamikor vad szik volt — mást dúsan ringó búzatáblákat találtak S ahol még most javítják a földet, azt mutatja a kép. A hatal­mas földgyalu több mázsa sárga földet hord a területre. Aranyat ér ez a tsz-nek, mert jövőre itt is vígan aratják a dúsan lengő, bő­termő búzát a szövetkezetiek. Helyes a talajjavítás, csak tudni kell • módját — mondja Csáttó Zsigmond a tsz elnöke. Aki kíváncsi rá jöjjön el hozzánk, szívesen látjuk. Szín Béla A füzesgyarmati „Aranykalász” Tsz legelőjén Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának* elnöke a tsz egyik legidősebb tagjával beszélget a régi élményekről, a jelen eredményeiről. Soha Ilyen búzánk nem volt — mondja a közelgő 70 éves idős bácsi. A dúsan ringó búzatáblák, ame­lyeket 2-3 éve javí­tottak nagy ter­mést ígérnek. Szün telenül hirdetik a talajjavítás ered­ményét. A képen látható, amint Do­bi elvtárs beszél­get Csattó Zsig­mond tsz elnökkel a gazdaság 100 kát. holdas búzatáblá­ján. Közel 120 má­zsa átlagtermés várható — állapít­ják meg mindket­ten. Ezelőtt 4—5 mázsa termett hol­danként. Ez nagyon szép eredmény. Sok szép acélos búza — gyobb jövedelmet biztosát a közös kollektíva tagjainak. na­Kozzászólás olás: „Mi a helyes a belterjes gazdálkodás kialakításáról" A belterjes gazdálkodásról e- gyóni véleményemet fejtem ki. Sok vitával e kérdést nem lehet megvalósítani. Vita és határozatok sora született az elmúlt évek és hónapok alatt a belterjes gazdálko­dásról, a pártkongresszusokon, or­szággyűléseken, nagygyűléséként értekezleteken és így tovább. Vé­leményem szerint cselekedni szük­séges, mégpedig azonnal, figye- lembevéve az illetékes szervekhez beérkezett tudományos és gyakor­lati javaslatokat. Javasolom, hogy a belterjes gaz­dálkodás megvalósításához első lépésként abból induljunk ki, a- mit ez év májusában Kádár elv- társ mondott az országgyűlés vita­A nyári betakarítási munkákat a gépállomások aratógépekkel és kombájnnokkal teszik könnyebbé és gazdaságosabbá. A dolgozó pa­rasztságnak évekkel ezelőtt mód­jában volt a gépi aratás előnyei­ről meggyőződnie közvetlen ta­pasztalatai alapján. Láthatta ol­csóságát, a kisebb szemvesztesé­get és nem utolsó sorban a lehe­tőséget a gyors betakarításra. Sajsnos, ebben az évben bizo­nyos fokú idegenkedés tapasztal­ható a gépi aratás, de főleg a című cikkhez intézkedjünk az egész dolgozó nép érdekében. A következőket javasolom: A mezőgazdaságra fordítan­dó mindenféle állami támogatás^ hitelt ás kedvezményt, a talajerő visszapótlás elengedhetetlen felté­telétől tegyék függővé, vagyis csak azok kaphassák meg, akik biztosít­ják évről-évre a helyes trágyake­zelést, és szántóterületük 25 szá­zalékát minden évben szervestrá­gyával és a szükséges műtrágyák-* kai megtrágyázzák. Ha a szövet­kezetek nem rendelkeznek elegen­dő saját termelésű is tálló trágyá­val, úgy azt felvásárlás útján sze­rezzék be. Meg vagyok arról győződve, hogy kombájn-munkák iránt. Mik az okai az idegenkedésnek? A fő ok az, hogy az előző időben elköve­tett hibákat felnagyítják, eltú­lozzák és a kombájnaratásban nem látnak fejlett gépi technikán alapuló segítséget. Igaz, voltak hibák az előző években, sőt még azt sem mondhatjuk, hogy kisebb hibák az idén nem fognak előfor­dulni. Ezek a hibák bosszantóak ugyan, de nem csökkentik a gépi munkák előnyeit. Nézzük meg tehát, hogy levonandó a 330 Ft-ból, és csak a maradványt kell készpénzben fi­zetni. Ha tehát 1 kát. holdon 10 mázsa búza terem, akkor 45 kg- ot kell természetben beadni és készpénzben kell fizetni 222 Ft-ot. (Ez az egyénileg dolgozó parasz­tokra vonatkozik.) adottságoktól föggően hozzá kell számítani kisebb tisztítási, szal- malehúzási költségeket is, de ez nem számottevő, ha az eredmé­nyességgel állítjuk szembe. Érdemes tehát kombájnnal aratni? Igen, érdemes és gazda­ságos. Fel kell számolni azt a maradiság sugalmazta szemléle­tet, amely ellensége a kombájn­aratásnak, és amely meggátolja a dolgozó parasztságunkat abban, hogy a technika fejlődése útján jelentkező segítséget igénybe ve­gye,' Kiss Sándor üzemgazdász ezer vagon szervastrágyát szállí­tanak el. Például Békéscsaba két nagy hizlaldájának sertéstrágyá­ját mind kiszállítják. A városi tan nács vb. ülésein minden évben ha­tározatokat hoznak, hogy nem en­gedik kiszállítani a sertéstrágyát és mégis kiszállítják, hozzáteszem jogosan, mert nem akad Békéscsa­bán termelőszövetkezet, vagy e-r gyénileg gazdálkodó dolgozó pa-i rasztok, akik azt felvásárolnák. Ennek következményeként Békés­csaba város szántóterülete évről- évre veszít talajerejéből és lehetet­lenné válik a terméshozamok nö­velése lehetetlenné válik bármi­lyen belterjes gazdálkodás meg­valósítása. A tsz-mozgalom fejlesztése érdekében nem kellene visszari­adni attól, hogy a magasabb típu­sú tsz működési engedélyét csak azok a csoportok, vagy dolgozó parasztok kaphatnak meg, akik biztosítják a szántóterületükhöz szükséges, illetve a belterjes gaz­dálkodás megvalósításának, elen­gedhetetlen feltételét, a szükséges trágyamennyi&éget, a trágya he­lyes kezelését. Ahhoz, hogy e két javasla­tot meglehessen valósítani, a szer­vestrágya vásárlására állami tá­mogatást, feltétel nélküli hitelt kel­lene kedvezményesen biztosítani. Egyezik véleményem állasá­ban Dupsi elvtárssal, amikor cikkében megírja, a belterjes szó kezd köznapivá, elcsépelté válni. Éz1 k'észtáfett elsősorban arra, hogy hozzászóljak ehhez a cikkhez és hogy csak a tennivalókra korlá­tozzam véleményemet. Ezt a hozzászólásomat azért te­szem, mert nyolc éve gépállomásí vezetői gyakorlatom alatt sokszol) bírálták a gépállomás munkájának minőségét és sohasem beszéltek a minőségi feltételekről. Én csak egy minőségi feltételre hívom fej a figyelmet: a tápanyagokban sze­gény talaj rossz szerkezeténél fog­va rögös, nem rendelkezik a szük­séges összetartó erővel, emiatt nem is lehet rajta minőségi munkát végezni. Ha ez évről-évre még romlik, akkor nem teljesíthető a dolgozó parasztoknak az a kíván­sága, hogy a gépi munka minőségi javulást eredményezzen. összefoglalva: az a véleményem) hogy a belterjes gazdálkodás első tennivalóit elmondottam és ha azokat megvalósítjuk, csak azt követően lehet eredményesen vi­tatni, hogy ki így, ki úgy fokozza a belterjes gazdálkodás által a ter­méshozamokat, vagy mit ért a bel­terjes gazdálkodás megvalósításán. Nem helyeslem és tiltakozom minden olyan gépesítés ellen, a- melyet a tsz-ek talajmunka gépe­sítése címén állami támogatással) vagy kézpénz vásárlás útján való­sítanak meg és azt a belterjesebb gazdálkodás szólamaival takarják. Helyesebb lenne, ha a tsz-ek, a gépesítésre ütemezett pénzt első­sorban a talajerő visszapótlására és az álattenyésztés növelésére for­dítanák. Az állattenyésztés, vala­mint a szállítási munkák gépesí­tését csak ezt követően lehetne végrehajtani. Hidi Antal ÁMG igazgató, Békéscsaba mibe» nyilvánul meg a ksmbájnaratás előnye Fontossági sorrendet nehéz len- i van az aratás és cséplés idejével ne megállapítani, de vegyük elő­ször azt, hogy az országnak sür­gősen gabonára van szüksége. A kombájnaratással 10—12 nappal lerövidül az aratás és a cséplés ideje. (A legrosszabb viszonyo­kat vettem figyelembe.) Ez azt je­lenti, hogy a kombájnnal betaka­rított gabona ennyivel kerül ha­marabb a zsákba, illetve a ma­lomba. Másik előnye a kombájnaratás­nak. hogy igen kevés emberi munkát vesz igénybe. Az aratás­nál, behordásníj^s cséplésnél megtakarított munkaerőt a nö­vényápolásnál lehet alkalmazni. A kapásnövényeknél, de főkép­pen a kukoricánál a termésátlag kialakulására igen nagy hatással Mennyibe keriii 1 jegybeeső második vagy harmadik [kapálás időbeni elvégzése. Mind- |ezek figyelmen kívül hagyásával j is a tény az. hogy kát holdanként :4 ember mentesül a betakarítás­sal járó nehéz testi munkától; Minden rágalom ellenére biz­tos, hogy mintegy 10 százalékkal csökkenti a szemveszteséget a kombájnaratás. Nem hangzik túl­ságosan merésznek az a kijelen­tés. hogy a kombájnolás ára kifi­zetődik a szemveszteség csökken­téséből kapott gabonatöbbletből. Itt figyelembe veszem azt, hogy kombájnolás esetén nem szüksé­ges a cséplőgéprész kifizetése, mert,az már benne van a kom- Ibájnolás díjában; kb. learatása ? A megye területén átlagosan 330 Ft a kombájnaratás díja. Ki­sebb eltérés (5—7 Ft) gépállomá­sok között lehetséges. Az elcsé­pelt szemmennyiség 4.5 százalé­kát természetben kell számolni, de ez felvásárlási áron számolva Mit fizet a mezőgazdasági termeiőszöyetkezet T A mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteket az állam 60 százalé­kos állami támogatásban része­síti. Az előző példa szerint a me­zőgazdasági termelőszövetkezet a következőt fizeti: 330 Ft-ból le­vonva 60 százalék, marad 132 Ft (330—198 = 132 Ft). A 198 Ft-ot az állam fizeti a gépállomásnak. A 132 Ft terheli a mezőgazdasági termelőszövetkezetet. Természet­ben fizetendő 45 kg., levonva (132—108 = 24 Ft) a mezőgazda- sági tsz-et terhelő összegből ma­rad készpénzben fizetendő 24 Ft. kh-anként. Az eddigi költségekhez a helyi záró beszédében: cselekedjünk és megyénkből minden évben több ......................................................................................................................................................... Ér demes-e kembájnnal aratni ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents