Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-23 / 118. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. május 23., esBtttrtöh A Ruhagyár ifjú kommunistái §i ver nlom élén Egynéhány üzem versenytáblá­ján mintha megállt volna az idő. Ugyanis elsárgult, időrágta papí­rok még a múlt év szeptemberé­ről, vagy 1956 harmadik negyed­évének versenyeredményeiről tá­jékoztatnak. Olyan is akad, ame­lyiken semmi sincs, pedig volna mivel dicsekedni, hiszen az üze­mekben már lüktet az élet, vívó­dik az új a régivel s versenyre kel­tek' ilyen, vagy olyan formában ez emberek. De mindezen túl jól­eső; érzés fog el akkor, ha a leg­frissebb eredményeket és verseny- kihívásokat olvassuk, s ebből ar­ra következtethetünk, hogy itt már túllépték a „rubikont”, oszla­dozni kezd az ámokfutók által vert por,: a versenyellenes hangulat. Tlven híradós adja tudtúl a já­rókelőknek, hogy a Békéscsabai Ruhagyárban él és egyre inkább terebélyesedik a munkaverseny Nos lássunk csak túl a táblán, a falon. Nézzük, mi van az üzem- bán? Pezsgő munka, vidám leány- kacaj, s ahogy Koponyicza Misá­tól — a KISZ alapszervezet ve­zetőjétől — megtudjuk: egyre fo- | kozódó versenylendület. Nem dics­vágyból, hanem az érett és fele­lősséget érző, fiatal gondolkodásá­val adja tudtunkra, hogy az él- j vonalba, a legelső perctől az ifjú j kommunisták, a szövetség tagjai csatlakoztak. Mint később kide­rült, ez a helyesebb megfogalma- , zás: ők szálltak síkra és ők kéz- i deményeztek a pártszervezet és az ÜB támogatásával, hogy életre- keljen a verseny. í Erő és sikerbe vetett hit fűti ezt a kis kollektívát, pedig — igaz, szép eredmény ez is — az üzem létszámához mérten kevesen van­nak. De akaratuk, élniakarásuk és okos szavuk eljut az üzem dolgo­zóihoz, mert ezek az elhatározá­sok lelkes vitától hangos ifjúsági taggyűlésen, jól megfontolt hatá­rozatokban és utána egységes cse­lekvésben öltenek testet. A mód­szer: nem formális és szóiban hangoztatott kinyilatkoztatás, vagy felajánlás — ami elég gya­kori volt ezelőtt a taggyűléseken —, hanem a még szervezeten kí­vüli dolgozótársaikat hívják ve­télkedésre a KISZ-tagök. Zahorán Judit például Mácsok Pál vezető­ségi taggal méri össze tudását. Úgy hírlik, túl akarják szárnyal­ni a 99,5 százalékot. Az első pilla­natra furcsán hat ez a szám, de tévedés ne essék, ez a minőségre és nem a mennyiségre vonatkozik, mert fő feladat a versenyben a minőségi terv teljesítése A Ruhagyárban úgy látszik, nem öntik ki a fürdővizzel a gye­reket. A régi ifjúsági szövetség idején is sok kezdeményezés volt, amit újra megvalósítanak. A VIT tiszteletére indult verseny során például már hatásosan tevékeny­kedik a — régen is jól bevált — minőségi őrjárat, s a KISZ tagjai keményen veszik fel a küzdelmet az olyan hang ellen, amely a régi ; szövetséget minden módszerében I hibásnak találja, ök megvédik igazukat. Meg is mondják ezt nyíltan. A pénznek senki sem el­lensége, s úgy jó, ha miinél több van. Ha jobb a minőség, akkor 1 több a kereset, és a másik: hát nem furcsa dolog lenne, ha épp egy ruhagyári dolgozó vásárolná j meg a magagyártotta, ferde nya- j kú inget? Azért, hogy nekik több i keresetük, a vásárlóknak minél \ kevsebb bosszúságuk legyen, so­kat tehet a minőségi őrjárat. A- j zért, hogy ezt éledre hívták, csak elismerés illetheti az ifjú kommu­nistákat. Ennek az üzemenek fiataljai már sok szép siker tanujeléf ad­ták. Versenyeztek akkor, amikor nemes vetélkedésüket mint má- kony lepte meg a bürokrácia. Most új formák, új módsze­rek keresésével buzogtatják meg tudásukat és szorgalmukat. írják csak ki büsz­kén, mint most is, hogy teljesí­tették Ígéretüket: többet és job­bat adtak, s ma jobbat, mint teg­nap. Helyes a ruhagyári KISZ törekvése és példájuk révén más üzemek ifjú kommunistái is töre­kedjenek arra, hogy lekerülje­nek a versenytáblákról az elavult papírok. Szánjanak síkra és mu­tassák meg, hogy októberrel nem állt meg az élet, s munkálko­dásuk révén induljon minden dolgozó részvételével nemes szo­cialista verseny. Deák Gyula Gyermeknapra készülnek a nőtanácsok Soha ilyen készülődés nem előzte meg a nemzetközi gyermeknap megün­neplését, mint most. Már hetek óta készülnek a nőtanácsok erre a napra. Békéscsabán a városi nőtanács már 25-én, szombaton délelőtt megkezdi a gyermekek szórakoztatását. Szombaton dél­előtt 11 órakor bábszínház várja a kis óvodásokat a Balassi és a téglagyári k u 11 ú rőt th © nban. Azok az óvodások, akik a bábszínházba nem tudnak elmenni, azok házi rendezvényeken ünnepük meg a gyermeknapot. sport, szórakoztatja a gyermeke­ket. | A megye többi városában, köz* ségében hasonló programmal ké­szülnek a nőtanácsok a nemzet­közi gyermeknap megünneplésé­re. Gyulán szintén már 25-én, szombaton dél­után megkezdődik a gyermekek szórakoztatása. A nőtanács veze­tőségi tagjai mesedélutánokat tartanak az óvodában és az is­kolák alsó tagozataiban, és kicsi ajándékokkal is kedveskednek az apróságoknak. Vasárnap 26-án azonban már korán reggel meg­kezdődik a gyermekek napja. Reggel hét órakor zenés ébresztő, 9 órától mesefilmelőadásokat ve­títenek a három moziban. Tíz órakor kezdetét veszi a nagysza­bású rollerverseny, az állami áru­ház rendezésében. Délután 3 óra­kor jelmezes felvonulás az úttö­rőházból a Sztálin úton, a Szent István téren át a ligetbe. Ezt kö­vetően megkezdődik a ligetben a szabadtéri színpadon a „Tündér Ilona” mese színmű bemutatása, öt órakor a városi nőtanács üd­vözli a gyermekeket, majd uzson­nával kedveskedik a kicsinyek­nek. Egész délután körhinta, reggel hét órakor zeneszóra éb­rednek Gyula város gyermekei.- Tíz órakor rollerversenyt rendez­nek, ahol a győzteseket díjazzák; Azt követően pedig atlétikai ver­seny, 11 órakor filmbemutatók, matinék, közben labdarúgó-mér­kőzések, délután jelmezes felvo­nulás. Tréfás versenyeket mutat­nak be az iskolások és a KISZ* tagok közösen, öt órakor vidám műsor következik. Bemutatkozik a gyermekek kedvence, a Csim- bum cirkusz, és még ki tudja fel­sorolni mindazt az érdekességet, mellyel felejthetetlenné teszik a gyermekeknek ezt a napot. í MIKROSZKÓP A háromszÍMMzászló Nem is olyan kisdologf ez!... Gyakran történnek olyan dolgok, melyeket apróságnak neve­zünk, de később rájövünk, hogy n?m is olyan kicsinység az, mint- ahogy gondoltuk. Egy ilyen apróságban volt része a napokban a gyomai közön­ségnek. Öreg fiúk, kövérek és soványok, hosszúak és alacsonyak futballmeccsét rendezték meg. vagy máskép: lebonyolítóira került a két városrész „Mirhóhát” és „Fegyvernek" közötti küzdelem a 0- ás osztályba való bejutásért. Az „attrakció” kitűnően sikerült. Már maga a bírói so'p is szenzációt keltett, lévén az nem más, mint egy hosszú duda, mely­nek más alkalmakkor az a hivatása, hogy a teheneket a csordába szólítsa. így esett meg, hogy a folytonosan szabálysértést torló bí­rói közbelépés az éppen akkor hazafelé tartó csorda teheneit majd­nem egészben >a fotbaUpályára csalogatta és csak a terelők „em­berfeletti” munkája, tudta azokat szándékuktól eltéríteni. Mókásak voltak a határbirák is, maga az egész „mérkőzés” bővelkedett tré­fás. jelenetekben, bár sokan azt állítják, ha a gyomai rendes csapa­tok a komoly mérkőzéseken is ilyen lelkesen játszanának, hát sok­kal előbb állnának a bajnokságban, mint most. A rendezők alapos munkáját dicséri az a körülmény — hogy bár ez az esemény hétköznap zajlott le — közönsége mégis na­gyobb volt a vasárnapi meccseknél, s így csinos összeg jutott a sport egyesületinek. Ez volna a dolognak az apró oldala. Ezzel a meccsel kapcsolatban azonban más is történt. Az egész községben elterjedt a híre annak — és ezt lépten-nyomon-beszelik — hogy éppen pártbizottsági tagok és funkcionáriusok voltak, akik ez, egészet kezdeményezték és pontosan azért, hogy ezzel örömei, vidámságot szerezzenek a lakosságnak. S ők voltak azok, az állami funkcionáriusokkal együtt, akik meg is szervezték és végre is haj­tották. így lett az apróból nagy dolog! Hogy miért? Gyakorlatban tapasztalja a lakosság: vezetőink nem kívánnak elefántcsont toronyban tartózkodni, hanem kilépnek az egyszerű emberek közé. Közöttük járnak-kelnek, részt kémek bánatunkból, örömünkből, sőt igyekeznek nekünk saját személyük­ben is örömet szerezni. Ez pedig már nagyon-nagy dolog pedig azért, mivel az ilyen „apró" dolgok is hozzájárulnak a párt és a nép közötti kapocs még közvetlenebbé tételéhez. Kádár Lajos Magyar üveg Törökországban A Miskolci Üveggyár az idén negyvenezer négyzetméter áttetsző üveg gyártására kapott megrendelést Törökországból. Ai első tízezer négyzetméter mennyiséget már útnak is indí­tották. A II. magyar vasút- és hídépí­tő zászlóalj 1945 február végén Gödöllőn, az ott ideiglenesen mű­ködő fogolytáborban önként je­lentkezőkből alakult meg. A zászlóajl első állomása ör- szentmiklós község volt. Itt csat­lakozott ahhoz a szovjet zászló­aljhoz, mellyel a háború befeje­zéséig együtt működött. A magyar zászlóalj igen vegyes összetételű volt. Legnagyobb részt munkásokból állott, de sok volt közöttük a paraszt és értelmiségi is. Gondolkozásmódban is ennek megfelelően különbözők voltak, — Eddig a németek tartották megszállás alatt az országot, most meg majd az oroszok fogják — mondogatták maguk között. Hűi­dig a németeknek dolgoztunk, ez­után pedig az oroszoknak fogunk. Ezt az országot pusztulásra ítéli a földrajzi helyzete. A népek or­szágúján letapossák úgy, hogy csak gyászos emlék marad belőle, melyet az utókor siratni fog. Aznap, amikor a zászlóalj ör- szentmiklósra megérkezett, a fa­luban csak vörös zászlókat lenge­tett a hideg télvégi szél. A hosz- S2Ú menettől fáradtak voltak, a gond és töprengés, a haza sorsa miatt való aggódás pedig kedv- telenné, fásulttá tette őket. Miért jelentkeztek mégis ön­ként a fasizmus elleni harcra? Ami volt, annál rosszabb már nem lehet — gondolták. Sokan csak az egyéni helyzetükön akar­tak ezzel változtatni: a munka­nélküliség, a kiszolgáltatottság,, jognélküliség, a cseléd- zsellér- j sors, a taxi volánja mellé jutott mérnöki diploma... — mindez j egyenként is elég ok volt a je­lentkezésre. Meg aztán Hitler hordái... ;..Egyik nap már korán felkel­tek. A tavaszt sejtető februárvégí napsugár kicsalta őket szállásbe- j lyükről és kíváncsian nézegették ' új környezetüket, a községben el­helyezett szovjet alakulatokat, a falu népesedő utcáit. Meglepte őket valami. Előző nap csak vörös, sarló-kalapácsos I zászlót láttak, most pedig... vajon, hogy kerültek fel a magyar zász­lók is? — Ki merte ezt megten­ni? — itt is ott is csoportokba ve­rődve kérdezték egymástól a ka­tonák. — Ebből még nagy baj lesz — volt egyik-másik vélemé- I nye. Volt olyan is, aki úgy gon- | dotla: na, most legalább az oro- ; szók is megtudják, hogy nem otthon vannak. De ki lehetett az a vakmerő fickó, aki ezt meg merte tenni?! — Akárki volt, be- ' csületére válik — mondogatták és kárörvendően gondolták, hogy ha a szovjetek ezt a sok zászlót észreveszik, a guta megüti őket. De nem baj, hadd tudják meg, hogy ez a föld Magyarország. — A gyávábbak csak suttogtág ma­guk között, hogy ez az egész ma­gyar zászlóaljat kellemetlen hely­zetbe sodorhatja. Legjobb lenne még időben leszedni, mert eset­leg azt gondolják, hogy a ma­gyar katonák között vannak a tettesek. Még meg is tizedelhetik a zászlóaljat, ha akarják, vagy az egészet úgy, ahogy van, kivi­szik Szibériába. Amikor a magyar zászlóalj pa­rancsnoka a parancsnokság épü­letéből kilépett, szintén meglepő­dött, a piros, fehér, zöld színű zászló megpillantására. A zászló­aljparancsnokság épületén hatal­mas zászló lengett, mely egészen az épület fölé magasodott. Éppen akkor érkezett oda a szovjet zászlóalj összekötő tiszt­je, Jermakov főhadnagy. Barát- 1 ságosan nyújtotta a kezét, és mintha semmit sem venne észre, j a napi feladatról és általános kér- ; délekről kezdett beszélni. A ma­gyar parancsnok nem hívta he ai épületbe. Látszott rajta, hogy csak félig-meddig figyel Jerma­kov főhadnagyra és valamit még ott a kapuban el akart intézni. Aztán egyszer csak a beszélgetést megszakítva kitört belőle: „És a zászló, és azok a zászlók? — mu­tatott a századok szálláskörletei felé. Jermakov főhadnagy megle­pődött arccal kérdezte: — Miért, önök nem magyarok? — Azok vagyunk mi, de ki tet­te ki a zászlókat? — Önök megfelejtkeztek erről, mi azonban nem. És arra nem is lesz szükség többé, hogy önök megfeledkezzenek róla. Jermankov főhadnagy válasza gyorsan elterjedt a magyar kato­nák között. A zászlóaljparancsnokság zász- lórűdjára pedig hamarosan feike* rült két keresztbe odaerősített kis vörös zászló. Ezzel a zászlóval in­dult nyugat felé a II. magyar va* süt- és hídépítő zászlóalj, hogy munkájával segítse a vörös zász­lók alatt harcoló szovjet elvtársa­kat. Pásztor Béla Bővítik a mozgó TBC- szűrő-vizsgálatot Az Egészségügyi Minisztérium az idén tovább bővíti a mazgó TBC szűrő-vizsgálatot, amelynek munkája nagyjelentőségű a tuber­kulózis korai felismerése és gyó­gyítása szempontjából. Rövidesem magyar gyártmányú ernyőfétny- képszűrő autóbuszt kap az Orszá­gos Kotrányi TBC Intézet, azután több megye szűrőszolgálata. Az idén megvalósuló bővítések­kel elérik, hogy az év végéig az ország valamennyi megyéje ren­delkezik mozgó tbc szűrővizsgá­lattal.

Next

/
Thumbnails
Contents