Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-23 / 118. szám

1051. május CS., ostUttrttth

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

(Zöld széna) mm idiótádon

Most van az ideje a legkivá-1 na, hogy levegőzhessen a nyár- lóbb tömegtakarmányt adó nővé- son. Még esőben is szépen és zöl- nyünk betakarításának, a lucer- den fog száradni a szénánk, mert nakaszálásnak és a szénakészítés- a „kalapéról (tetőfedésről) az' eső nek. Legtöbb helyen már kaszál- | lecsorog és a ki-ki bukkanó fórnak, de a széna ázik és ázik nap- ró nap csak a széleket barnítja nap után. Mindenki tudja, hogy a meg. Ugyancsak a széleken torzóid lucernaszéna táplálóbb. De . ténik a kilúgozódás is az eső álhogyan készítsen zöld szénát, ha tál, ami az össztömeghez viszo- mindig esik és esik és újra csak nyitva elenyésző csekélység.

esik az eső?

Ehhez szeretnék egy-két

! Állványos szénaszárításnál is gya- | igen ügyeljünk a laza rakásra és

korlati tanácsot adni, és meg- főleg az alsó „szeüőztetőnyílások” könnyíteni a töprengők helyzetét, meghagyására, mert ezek nélkül Aránylag jó a helyzetük az befülledhet, megpenészesedhet a olyan üzemeinknek, melyeknek széna. Itt is a kiképzett „kalap'*- légáramlásos szénaszáritójuk van, ról (tetőfedő széna) az eső lecsu- (Elektromossággal meghajtott, rog, a szélrészek bámulnák éslú- ventillátoros szárító), mert bízó- j gozódnak ki, de a tömeget adó nyos mértékig függetlenítik és belső részek szép zöldek és jól függetleníthetik magukat az esős kiszáradtak lesznek.

Időjárástól. Ajánlatos azonban vé- | Kis mennyiségben igen jó konyább rétegben tenni a szári- eredményeket érhetünk el, ha tóra a szénát, mert azért csak kukoricagórlban szárítjuk a szé- nyirkos levegőt fúvatunk a szé- nát. Jó a légjárhatósága, védve nába, és a vastag renden rakott van az esőtől és a kilúgozódástól széna befülledhet. jis. Itt is a laza-rend a lényeg. A

Igen jó zöldszénát készíthetünk górékban a rácsozatot (jók a gya- elektromos szárító nélkül is az potrácsok is) vagy egymás felett alábbi eljárásokkal: í helyezzük el 80 cm-re, vágy tetőFinn-nyárson való szárítás, szerűen (kúpba állítva) állítjuk Ügyeljünk arra, hogy ne legyen fel. Az elhelyezet rácsokra rakjuk túl tömtött a nyársra rakott szé- fel a szénát 40 cm vastagságban.

V < V

/

Széna

GÓBÉ

uT\

I légtét -V

1 széna-»

i

\

Száríthatunk cserényeken vagy j A barna (kissé iúgozódott) szé- állványokon (gyapotrács) jó és na keményítőértéke 13 kg/q. zöld szénát akkor is, ha azokat: A zölden szárított lucernaszéna padlástéren, vagy csűrökben ál- ' emészthető fehérjéje 13 százalék, lítjuk fel.' Történhet ez fél te tők' ~A barna (kissé Iúgozódott) lu- alatt is. [ cernaszéna emészthető fehérjéje

Ezeket a szénaszárítási módo- 3 5 szazalék- kát azért javslom, mert a több 1 látjuk tehát, a zölden szá

munka megtérül. A zöld széná- rított ‘“cernaszéna szinte kifejez- ban tudjuk azt, hogy a Karotin hetetlen“‘ többet ér, mint a kilú- elnevezésű provitamin van (A sz. §ozo“- elégezett barna széna, mi- a. 30-70 százalék.) A barna szé- nöségben és tápértékben is. nában ez csak igen kis mérték- Nem ‘laSyhatunk veszni ezres ben található fel (1-2 százalék). !ertékeket.az ázó és lekaszált lu- A kilúgozódott szénában pedig cernatáblákon. Márpedig le kell egyáltalán nincsen. A „Karotin’1- kasza‘ni a lucernát, ha itt az ide- ra pedig a szervezetnek, főleg a T mei [ az elvénült lucerna ve- fiatal szervezetnek, nélkülözőé- sz'.t A tekéből ®s a következő ka tétlenül szüksége van. szólást is elveszíthetjük a késé

sei,

gondok

A zölden száradt széna keményítőértéke 34 kg/q.

Sxőlőművelő

AIbel Gyula. g. tanár, Orosháza, Mg. Technikum

jmcsörlők gyártását kezdték meg

Makón

A Makói Gépgyárban mindinkább rátérnek a különféle mező- gazdasági kisgépek gyártására. Pénteken megkezdték az SFC jelű szőlőművelő csörlő első, kisebb sorozatának készítését.

Az országban itt készül majd először ez az újfajta mezőgazdasági eszköz, amely az egykori gőzeke elvén működik. Kétszázötven köbcentiméteres Pannonia-motor

' egy talFcskaszerű, közös alvázra j szerelt csörlőt működtet, amely | több száz méteres i drótkötélen , húzza a kapát, szőlőtöltögető, vagy egyéb szőlőművelő eszközt, j Az üzemben ezenkívül négyezer kukoricamorzsolót, három- j ezer szecskavágót gyártanak az idén, s megkezdik a különböző I űrtartalma takarmányfüllesztők készítését is.

Sokat panaszkodnak

mostanában a termelőszövetkezeti elnökök, vezetők, hogy keveset támogatják, segítik őket a járási vagy a megyei szervák. Nem is olyan régen még az volt a baj, hogy túlságosan beleszóltak a szövetkeztek életébe, kívülről, erőszakosan irányították gazdálkodásukat, amiből rengeteg kár származott. Most, sajnos a másik végletbe jutottunk. Sok gondjukra nem kapnék választ termelő- szövetkezeteink.

Egyszóval ia problémák, gondok tömegével kell megküzdeniök a szövetkezeteknek. Ugyanakkor a városi és a járási tanácsoknál annyira lecsökkentették a létszámot, hogy jóformán senkisem maradt, aki a szövetkezeteket patronálná. Ugyanez a helyzet a megyei tanácsnál is.

II „mindenes“ tsz közgazdász

Az előbbiekben utaltunk arra. hogy a termelőszövetkezeteknek most kétszeresen szükségük van a segítségre. Ám a járásoknál, városoknál megszüntették a tsz- szervezői, a könyvelői, az építési előadói, a beruházási előadó beosztást.

Maradt egy termelőszövetkezetij közgazdász, akinek a termelőszö-1 vetkezeti ügyeken kívül egy cső- j mó más kérdéssel is kell foglal-1 koznia.

Van a járási, városi mezőgazda- sági osztályokon osztályvezető is, de neki az osztályvezetői teendő- i kön kívül el kell látnia a főagro- nómusi, vagy főállattenyésztő funkciót is. Már ebből látható, ‘ hogy nem maradt ideje a szövetkezetek segítségére.

LESZ!

Hétfőn este tartotta ülését az MLSZ tanácsa. Az ülésén határoztak az 1957—58. évi NB I-es bajnoki kiírásról és egyben úgy határoztak, hogy a május 25-re tervezett országős értekezletet nem tartják meg. Tehát az új bajnoki évadban minden további tárgyalás nélkül létrehozzák az

NB I: 16 csapattal;

NB II: 3 csoportban 18—18 csapattal;

NB III: 9 csoportban 16—16 csapattal.

Eldőlt a nagy kérdés, lesz NB III., úgy gondoljuk, ezt a határozatot minden vidéki sportszerető ember nagy lelkesedéssel fogadja. A sport egyesületeken a sor, bizonyítsák be, hogy méltóak lesznek az MLSZ határozatához,

Ki intézi a beruházásokat ?

Már az előbb szó volt arról, j hogy megszűnt a beruházási, elő- I

adó beosztás. Ezelőtt a járási beruházási előadó, más beruházások mellett, a termelőszö vetkezetek beruházásaival ‘kapcsolatos pénzügyi kérdések megoldásában adott segítséget. Az építésügyi előadó az anyagbeszerzésben, a kivitelezés^ ben segítette a termelőszövetkezeteket. Tárgyalt a termelőszövetkezeteik nevében különböző vállalatokkal.

Most ugyan van a megyei tanácsnak tervosztálya, azonban az nem tud ilyen irányú segítséget adni a szövetkezeteknek. Ha egy szövetkezet istállót akar építeni, először betervezi, tárgyal a bankkal a hitelről, kér egy műszaki rajzot, összekötetésbe lép a 'különböző vállalatokkal és így tovább... Mindez természetesen a termelő- szövetkezet elnökének, vagy valamelyik vezetőnek kell lebonyolítania.

Az igaz, hogy olyan eset is fennállhat, amikor is a szövetkezet maga készíti el az épületet teljes egészében. Azonban nem ez a jellemző. Például tavaly is különböző beruházásokra 16 millió forint állami hitelt kaptak a szövetkezetek, s az idén is több, mint 8 és félmilliót igényeltek. Nem közömbös ilyenkor az sem, hogy mennyi a költségvetés, az illető vállalat mennyiért készíti el a szóbanforgó beruházásit. Az államnak, de a szövetkezetnek sem mindegy, hogy 200 000 forinttal olcsóbban, vagy drágábban készült e el a létesítmény. Most — ahogy mondani szokták — köny- nyen „átrázhatják” a termelőszövetkezetek vezetőit.

A megyei tanács mezőgazdasági csoportjánál, amely _a mezőgazda- sági osztályon belül működik, három ember van hivatva a megyében lévő szölfetkeaetek intézésére: egy termelőszövetkezeti felügyelő, egy termelőszövetkezeti közgazdász és egy revizor.. Természetes ez is kevés, de mint már előbb említettük, a járásoknál, városoknál sókkal rosszabb a helyzet.

Nincs szó az önállóságok megsértéséről

Nem arról van most szó, hogy a régi hibák megismétlődjenek. Helyes a termelőszövetkezetek önál- I lósága és mérhetetlen károk származhatnának 'abból, ha ismét sokan beleszólnának gazdálkodásukba. Azonban, azt is figyelembe kell venni, hogy a termelőszövetkezetek számos olyan problémával küszködnek, amelyeket nem tudnak önállóan megoldani. Az a i helytelen álláspont, hogy a szocia- i lizmust építő állam egyáltalán ne : szóljon bele segítőén a falu szocialista szektorának, a termelőszövetkezeteknek a gazdálkodásába. I A legutóbbi hetek, hónapok tanulsága bizonyítja, hogy milyen bajok származhatnak ebből.

Egyszóval szükség van a fokozottabb ellenőrzésre és segítségre. Ez azonban a jelenlegi körülmé- ! nyék között nem oldható meg, mert, ha valahol baj van, a megyei, vagy járási szervek akkor jönnek rá, amikor már rendszerint késő. Egymásután érik a „megle- petések1’ a járási, vagy a megyei tanács illetékeseit, j Nem a termelőszövetkezetek önállóságának megsértéséről van tehát szó, hanem a nagyobb segítségadásról. Ezt pedig meg kell va- j lahagy oldani, ha másként nem. i létszámemeléssel. Ez áldozatot jelent ugyan a népgazdaságnak, de sokkal nagyobb lehet azoknak a 1 kárőknak az összege, amelyeket ; ezzel megelőzünk.

I Helyes volna minél előbb rendezni ezt az ügyet. Szó sincs arról, hogy a régi létszámot ismét visszaállítsuk, de a szükséges lét- ^gondoskodni kellene.

uiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiillillliiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimimimimjuiiiiiiiiiimiimiiiuiiiiiiiiimmmiiiiuuinuimmimmiuuuumuii

Májusi séta

az Alföld „Tündérkertjében“

„Óh természet, óh dicső természet! Mely nyelv -merne versenyezni véled?"

Ha valaki májusban, a szerelem jyánapjában látogat el a Szarvasi Arborétumba, a magyar Alföld ,,Tündérkertjébe", önkéntelenül is Petőfi fent idézett szavai jutának eszébe. A 85 holdas, Európa szerte híres kertben, az év minden szakában szívet-lelket gyönyörködtető látványt nyújtanak a természetkedvelőknek a világ minden tájáról származó fák, dísznövények és cserjék, de ezekben a napokban talán a legszebb, legváltozatosabb „köntösbe" öltöztette őket a természet. Felejthetetlen élmény látni a festők ecsetjére kívánkozó, csodálatos színekben pompázó kertet.

Bármilyen fáradtan is érkezik ide a „vándor", szinte pillanatok alatt üdén, felfrissülve, teletü- dővel szívja az üdezöld levelek és tarka virágok bódítóan kellemes illatát.

Akad itt persze „gond" is bőven: nehéz határozni, hogy melyik úton induljunk sétára, mert egyik irányba szebb kép csalogat, mint a másikba. Ezenkívül állandóan fülünkbe hatol a park vezetőjének a figyelmeztetése: „kizárólag csak az utakon szabad közlekedni, semmit leszakítani nem szabad, stb..." Ezt bizony nehéz betartani! A tikkasztóan meleg déli órákban szinte incselkedve „kínálja” hűvös árnyait a fehér nyárfaóriás, a vöröstölgy és más terebélyes fa lombja. Szeretnék egy pillanatra ismét gyermek- lenni, mindenről megfeledkezve pajkosan száguldozni egyik ritkaszép fától vagyonkörtől a másikig, leszakítani egy-egy szép virágot vagy különleges falevelet, hangosan utánozni a madárvilág érdekes „nyelvét". Nehezen bár, de uralkodók magamon s szinte mámoros .részegséggel nézegetem a mesébe illő kertet.

A Holt-Körös partján fekvő részben járva a virágzó japán tulipánfa vonja magára a figyelmet. A gesztenyefához hasonló lombozató, fán 7—8 szirmú, fehér-Iilacsíkos óriástulipánok dísz- lenek. A kert egy ékessége a Mississippi környékén őshonos mocsári cyorus (lombhullató fenyő), amely most hajtja üdezöld tűlsvltit. Érdemes megállni az USA-ból származó tarkalevelű- és az Észak Európai eredetű sárgalevelű juharfák alatt, vagy a halványsárga, illatosvirágú kőrisfa alatt is. A 100—150 éves fehér nyáróriások között 5—6 méteres átmérőjű törzseket lehet látni. Igen értékes példánya a kertnek a törökmogyoró fa is, amely egy óriási bokorhoz hasonlít. A földszinttel néhány centi magasan már szétágazik s hatalmas lombsátorja nagy területet beárnyékol. Vigyázó szemmel őrködnek a kert vezetői és dolgozói minden szem törökmogyoró mag felett, mert pácolássál ennek a fájából készítik az értékes „rózsafa" bútor- és hangszer- doboz anyagot. Az idősebbek még emlékeznek arra az időre, amikor a kert úri tulajdonosai németországi kereskedőknek adták el a fát, s a magyar ipar, mint „rózsafát" drága pénzért vásárolta vissza. Ma az ország minden vidékén igyekszenek meghonosítani a drága fát. A legkülönbözőbb színű és levelelű fenyők, tölgyek és más fák közölt messzire virítanak a piros és duplafehér virágú gesztenyefák, alattuk pedig díszcserjék, pünkösdirózsák, harangvirágok tarkítják a füvet. A középkínából származó alpesi rózsának még levele, sincs ilyenkor, egyetlen sárga bokornak tűnik a rózsafa.

Nem kevesebb feltűnést keltenek a díszestollú, kényeskedő pávák és egyeb madarak sem. A szarvasi „Pepikert“-ben járva nem győzzük csodálni a természetet és az emberi kéz alkotó erejét. Jól esik tudni azt, hogy ez a csodálatosan szép kert a miénk, a magyar dolgozó népé, mert a felszabadulás előtt csak a kiváltságosok gyönyörködhettek benne. Ma már ezrével utaznak ide az ország minden részéből, de külföldről is sokan töltenek itt kellemes órákat, napokat.

ARY RÓZA