Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-12 / 109. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! ) Növényápolás — növénykísérlct iiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiilifltiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiuiitiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiil MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1957. MÁJUS 12., VASÁRNAP Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM AZ ORSZÁGGYŰLÉS •• SZOMBATILLESE Az Országgyűlés szombati ülését néhány perccel tíz óra után nyitotta meg Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke. / Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Já­nos, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Anto István, Apró Antal, Biszku Béla, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Dolleschall Frigyes, Horváth Imre, Incze Jenő, Kállai Gyula, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, dr. Münnich Ferenc, Nagy József né, dr. Nez- vál Ferenc, Révész .Géza, Tausz János, Trautman Rezső, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány tagjai, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban ott volt a budapesti diplomáciai testületek számos vezetője és tagja. Az Országgyűlés elnöke lezárta a Minisztertanács elnökének be számolója feletti vitát. II vitában elhangzottakra Kádár János, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke válaszolt A Szüllösi Állami Gaz­daság II. üzemegységé­ben ekekapázzák a fe­ketegyökeret, ami kül­földön is igen nagy ke­resletnek orvén. í Mezőhegyesen, a Déltiszántúli Cu- ^korrépanemesítő és Növénykísérleti "telepen Rudnyánszki Béla telepvezető Iföldieper-kisérletet szemlél. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Gondolom, az Országgyűlés tár­gyalását íigyelő minden ember «gyeiért velem abban, hogy az Országgyűlés jelenlegi ülése ma­gán viseli közéletünk néhány új, igetn egészséges vonását, Ez a vita, a tárgyalás, a hozzászólások, a- melyek itt a beszámolóhoz elhang­zottak, illetve a beszámolót követ­ték, nem formálisak, a felszólalók a lényegről beszéltek. A szavak visszanyerték értelmüket. Nem felejtettem el az íróknak azt a megállapítását, amely körül­belül tíz hónappal ezelőtt hangzott el, amikor afelett keseregtek, hogy a szavak elvesztették az ér­telmüket. Azon a véleményen va­gyok, hogy az íróknak, — még a- Bok-nak is, akiket joggal korho­lunk, vagy szidunk — bizonyos kérdésekben igazuk volt, s ha visszagondolunk az elmúlt eszten­dők közéletére, igaznak kell mon­si emberek hogyan lesznek mégis ellátva kenyérrel?“ És van egy sor hasonló kérdés. Ha a földművesszövetkezetek ké­kei és az imperialisták erőinek törekvésével állunk szemben. Egyetértés van a tekintet- lyan vonását illetően is, hogy . mi a békés egymás mellett élés hívei vagyunk. Ez a mi részünkről u- gyancsak nem frázis. Számunkra az a megfelelő, ha normális ál­nénk. Lehet, hogy ez baj, de azt hiszem hasznos is, mert emberi közelségbe kerültünk, meglátjuk azt, amiben a má­a párt tagjainak százezrei egy üttesen képezik a munkásosztály bölcsességét az úton érvényesülhet bizo- máit, akkor igazi szövetkezetek | lamközi viszonyt teremtünk, vagy ’ ' k egy sajátos funk-i tartunk fenn bármilyen társadal­a falu szocialista át- ! mi rendezkedésű állammal. Itt nvos mértékia már érvénvpcíil ' lesznek, ellátnak egy sajátos funk- j tartunk fenn bármilyen társadéi­rVTS&T uZS»!<* * «* * **• — «-j- «-«tad« amit mi kommunisták a „ár. alakítását is segíteni fogják. Mi-1 van az Egyesült Államok. Az ző még az emberi közelség. | siknak igaza van. Meglátjuk a j Azt hiszem, hogy itt az Ország- j hibáját is, és azt hiszem, rend- | Pesek lesznek arra, hogy igazi, gyűlésben nincs olyan ember, j szerünk szerencséjére meg is eleven funkciójukat betöltve se- aki valamilyen lényeges ok! merjük most már mondani, güsenek megoldani a parasztság miatt többre tarthatná magát a j (Nagy taps.) És így, csak ezen értékesítési és beszerzési problé másiknál. Nincs közöttünk olyan, akire csodálattal nézhet­is az a kollektív bölcsesség, ;®s tunkban üdv értelmezünk j lyen szövetkezet az, mi a szövetke-1 Egyesült Államok, amely tényleg hogy ’ zeti mozgalom abban, hogy a falu j világhatalom és nagy erővel ren­lakossága szempontjából abszolút j delkezik, egy kézlegyintéssel el- mindegy, hogy ott állami bolt> intézheti Magyarországot, mert van-e, vagy szövetkezet, mert haj- : — gondolják az Egyesült Államok szálra ugyanazt a funkciót látja ! veztői — mi ez a Magyarország, el. Ez nem igazi szövetkezet és még ez is számít valamit a világ­nagyon igaza van, Z. Nagy ba- I gon? Nagyon tévednek, mert szá- tótunknak, amikor ezt szóváteszi.: mit. (Taps.) Pénzzel, csellel, pucs­1 csókkal — amit most Jordániában is piszkálgatnak és erőszakolnak ] és amit Magyarországon is meg­kíséreltek _— tud átmeneti sike- elérni az imperializmus* így érvényesül az a népi bölcses­ség, amit — állítom — ez az or­szággyűlés joggal képvisel, ha lesz bátorságunk a nép szavát meghallani, figyelembe venni és J kimondani. Ezen a tanácskozáson nagyon sok értelmes, célszerű észrevétel | hangzott el, ha nem is éles sza- j vakban, szinte kritikaként.- Ami­kor a Veszprém megyei bányász-1 Ezek az általános szövetkezetek nevezhetők másodlagos állami boltoknak, mert a szövetkezeti mozgalom lelke elveszett belőlük; ! Sok más hasonló konkrét kér- Hogy kinek a hibájából, ezt most j déssel kapcsolatban hangzott el már ne firtassuk, de, hogy ezen értelmes észrevétel, amelyekkel változtatni kell, az szent igaz; kapcsolatban az ,a feladat, hogy az i1 1 j T6K6X egyes szákminiszterek jól megje­danunk azt is, hogy nagyon sok . . .... , , . .. 6zó elvesztette értelmet azaltal, j “ ___„_______________________. ho gy elszakadt a tartalmától és lé- nvegétől De ha mai közéletünkre jel- ra ezt mint bírólatot is felfog,hat. lemzo valami, akkor jellemző j juk mert a vezetők is észrevehet. az is, hogy a szavak újra visz­gedésére megszüntettük a begyűjtési rendszert, és azt visszaállítani nem is fogjuk. nem helyes, hogy a nyolc órai j Természetesen ez új problémát munkaidőből igen jelentékeny idő | jelent. Emlék-szem az egyik pa­Mindnyájunk nagy niegele- gyezzók maguknak és foglalkozza­szanyerték az értelmüket. Kö­zülünk nagyon sokan- hosszú éveken keresztül aktívan részt vettek a társadalmi életben. Hányszor előfordult, hogy ösz- szejöveteleken, gyűléseken, a tanulás valamilyen formáján beszéltünk a* proletárdiktatúrá­ról, beszéltünk a burzsoázia laszti dolgozóra, aki — nem tu­dom hirtelen megmondani, hova — bement valamelyik dunántúli járási tanácshoz és megkérdezte, igazán eltörölték-e a begyűjtést és egy félóráig magyaráztatta magá­ték volna ezt már korábban, hi­szen ahogy a felszólaló mondta, intézkedést vártak tőlük; Ilyen észrevétel volt az is, amit Z. Nagy barátunk mondott, hogy a beszá­molóban aránylag kevés szó esett i ezt meg tudná nekem mutatni?“ a mezőgazdaságról. Pénzügy-mi-1 Az illetőnél ott volt a hivatalos írás, megmutatta neki. A paraszt­| Ámde ezzel készítik elő világrhére- tekben a teljes vereségüket, mert ... , . , . , (ezekkel az imperialista törekvé­A vitában mégis az a legfonto-j már ma nemcsak az úgy. sabb, hogy egyetertes van a fo neyezett kommunista áUamok aj. 0rSZaegy^“!nak szemben, hanem mindazok az államok és népek, amelyek szaba­nak velük. félreérthetetlenül abszolút többségében élesen elítéli az októ­beri ellenforradalmi j dón és függetlenségében akarnak felkelest, j (Úgy van, taps.) Nem szük- mínt a kapitalista földesúri rend­szer és a fasiszta állam visszaállí­tására tett kísérletet. Ez teljesen kiderült a felszólalásokból és a nak, hogy tényleg eltörölték. Azt 1v^.?gbó1’ amit a felszólalások mondja: „hát nincs egy írás, ahol niszterünk sem beszélt részlete­sebben a mezőgazdaságról és ezt ; ember megnyugodott, el is indult . ..... .. .... ,az új Pénzügyminiszter az első ,kifelé ^ azután visszajötti No ez vad gyűlöletéről, amiatt, hogy mindjárt bírálatnak is felfoghatja, r€ndben van ezt már értem ho°v elvesztette a hatóimat. De ezek {méghozzá jogos bírálatnak. ’ ' h°gy szavak azokban az a szavak azokban az években | Szóbakerült olyan kérdés is, u- elszakadtak a tartalomtól, el- ; gyancsak Z. Nagy barátunk rá­szakadtak a lényegtől. Sokszor széről —. hogy helyes volna, ha mondtuk, hogy proletárdíkta- | a termelőszövetkezeti mozgalom túra, de nem gondoltunk rá,! és a földművesszövetkezeti moz- FiOgy mi az. | galom nem teljesen külön vona­l-lat jelentene és nem teljesen kü- r lön, egymástól függetlenül fej* j lődne. Ez az észrevétel nem elő- (szőr merült fel és. eljön az al-ka- ! lom, amikor sokat fogunk ezzel foglalkozni. a begyűjtést eltörölték, meg is va­gyok nyugodva. De most azt mondja meg nékem, hogy a váro­keltet tek. Kiderült az is, hogy az ország- gyűlés tagjainak túlnyomó több­sége a népi demokratikus hata­lom, a népi demokratikus állam hive azzal a belső tartalommal, hogy ennek az államnak bizto­sítania kell a szocialista társa­dalom építését, végső fokon tel­jes felépítését. Október viharos, véres nap­jaiban azonban megtanulta az egész, nép, mi az, hogy néphatalom, s megtanultuk azt is, hogy mit jelent a re- vansért lihegő volt kizsák­mányoló osztályok bosszúja.; I így vagyunk a többi szavakkal! is. Egjetw’íés van Külpolitikánkban is helyesen Erre a tanácskozásra jeliem- be. A mi általános földművesszövet­kezeteink fő baja az volt, hogy a szó igazi értelmében nem a ( szövetkezel funciáját töltötték j A mi külpolitikánk —* imperialistaellenes, a szocia­lizmus és a béke nemzetközi erői­re támaszkodik; Arra törekszik, hogy erősítse a szocialista tábor országainak egységét és ezen be­lül a mi népünk és országunk szem-pontjából különleges fontos­ságú szovjet—magyar barátságot; Az országgyűlés többsége — meg­állapítható — ezzel is egyetért; Egyetértés van atekintet­! ben is, hogy bár mi -nem a katonai j blokkpolitika hívei vagyunk, de a szocializmus és a béke erői jo­gos önvédelmi szervezetének te­kintjük a varsói szerződést Hívei vagyunk a varsói szerző­désnek, következésképpen hívei vagyunk annak is, hogy aszov­séges részletesen indolkolni, hogy a Magyar Népköztársaság kor­mánykörei nem foglalkoznak,­mondjuk például Ausztria társa­dalmi rendjének felforgatásával, (derültség). Azt hiszem, még a kérdés feltevése is feleslegesnek látszik; De, hogy bizonyos álla­mokban, például az Egyesült Ál­lamokban igenis a kormánykörök feladatai között szerepel a Magyar Népköztársaság belső társadalmi rendjének folforgatása, az szintén mindenki előtt világos, úgy, hogy amikor mi azt mondjuk, hogy a békés egymás mellett élés hívei vagyunk, akkor nálunk a szó és a cselekedet egybe vág. Az ameri­kai imperialisták - is, mégmkább sajtójuk emberei a békés egymás mellett élésről beszélnek és a bé­ke híveinek tüntetik fel magukat. De ebben a kérdésben a szó és a tett homlokegyenest ellenkező. Népünk nyugalma és élete szempontjából, további fejlődé­sünk szempontjából nagyon jet csapatok Magyarországon fontos és jó dolog, hogy~Tezek- tartózkodjanak, addig, amíg iin- \ ben az alapvető fő kérdésekben perialista agresszív törekvések* (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents