Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-12 / 109. szám

st BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 195". május 12-, vasárnap Az országgyűlés szombati ülése (Folytatás ae 1. oldalról.) zalai annak az éles és szigorú megítélésnek, amellyel ezzel teljes egység van az ország leg- kapcsolatban ott találkozunk, főbb törvényhozó szervében. a^0j a dolgozzó nép ereje — a Meg vagyok győződve arról is, tömegekben — összejön! És hogy teljesen igazuk van. (Ügy van )- .,ir A fő kérdésekben megnyilvá­ez a teljes egység nemcsak egyetértésből értelemszerűen az itt jelenlevő 298 képvise- "uIt egyetértésből értelemszerűen J . .. . j- következik — s ezt a képviselők lő velemenyet szande^t es .fe^ett.k felszólalÓ£aikban _ akaratat fejezi ^ i, ..... annak felismerése és helyeslése is, magyar nép °* UJ-S1 ° , hogy az akkori adott helyzetben *s egyetért eze en az ‘ elkerülhetetlen és törvényszerű veto kerdesekben. (Helyes- (^ &gy olyan üj vezetőszervet 1®S-) | teremtenünk, amelyik síkraszáll a Ebből az egyetértésből —, nép ügyéért és megvédi a nép ami ezekben a főkérdésekben alapvető érdekeit. Tehát, ha jól megnyilvánult — logikusan és értettem a vitát, és azt hiszem azt értelemszerűen következik, | nehéz félreérteni, az országgyűlés hogy az Országgyűlés abszolút j helyesli a forradalmi munkás-pa- többsége élesen elítéli a Nagy raszt kormány létrehozását és azt Imre kormány politikáját, a fő vonalat, amelyet eddig köve- amely mindezekben a fő kér- tett. (Ügy van! Hosszantartó désekben, végső következtetés- taPs-) rögtön megmondom azt ben, elárulta a munkásosztály 1S. ho*y hatalmát, a szocializmust, el­árulta a népet és a nemzet füg- j getlenségének ügyét. Nagyon j sok éles, kritikus megállapítást hallottunk itt a vitában a Nagy j Imre kormány politikájáról, s megmondom őszintén, az itt el- j hangzott kritikák, vélemények j már egy kicsit a parlament i I légkör által kifinomított váltó- I hogy a hasonlatnál marad-! azzal kezdte, hogy leszögezte, mi- j megismerni, hogy történik és ne­jak __ volt olyasmi, hogy ne ben nem ért velünk egyet. Ezt a héz volt meglátni, hogy mit kell lo pj, ne légy gazember, ne szókimondást helyeselni lehet, tenni. Ezért bizonytalanság volt a légy karrierista, de dolgoz- mert így lagalább lehet tudni, vezetés jobbik és tisztességes ré­zál tisztességgel, tiszteld a hogy például Beresztócy képvise- széről. népet, szüléidét és így to- \ lőtársunkra milyen kérdésekben I Ugyanakkor bent volt a vezetés- vább. Erre mindenki rámond- és milyen mértékig számíthat az ben a másik rész is, s itt a Nagy ta, hogy ámen. (Derültség.) országgyűlés. Most én például, Imre csoportról kell bezsélnem, a- És utána mikor széjjelmen-1 mint pártíunkcionárius, — mert melyet mi akkor nem ismertünk tek, bizony a részvevők je- az is vagyok álláshalmozásom kö- teljes mértékben. Ezt is meg kell lentős része mindenféle hun-, vetkeztében (derültség), — tudom, mondani, mert nem tagadhatom cutságot és gazemberséget hogy Beresztóczy képviselőtár-i megszavaztam, hogy NagyIm- kezdett csinálni, éppen a sarura a tekintetben nem számít- re legyen a miniszterelnök. Ezt fordítottját annak amit ott hatok, hogy a hívő katolikusokat soha nem is fogom letagadni, mert beszéltek. (Derültség és taps) a kommunista meggyőződésre té- ezt abban a meggyőződésben, a>b- Azután, hogy lelkiismereti rítse át. (Derültség és taps.) j bant a hitben tettem, hogy minden A dolgot egy kicsit a tréfás ol-j hibá.ia ellenere Nagy Imre mégis konfliktus se legyen, hát ne- ; dalán nézzük, de ez csak a lényeg i becsületes ember, mégis a mun- künk kommunistáknak is meg megértése miatt van. A lényeg az: kásosztály oldalán áll. Később az- volt a magunk gyónása, azt meg kell mondani véleményünket tán^kiderült, hogy nem így van! önkritikának hívják. (Derült-,és így kell kialakulnia a döntés- ség és taps.) „ , , . .. , . tel álljuk és hajtsuk végre. Ez a lényege és azt hiszem, eb- ™ ben is egyetértés van. az országgyűlés megadta ne­künk azt az erkölcsi és poli­tikai támogatást, ami a mun­ka további sikeres viteléhez a kormány számára elenged-; hetetlenül szükséges. És ezt; köszönöm a tisztelt ország- gyűlésnek. A vita visszatükrözte, hogy Mi is volt ezzel a vezetéssel! A nefc, de a döntést azután becsület- | vezetésnek ez a része nem volt olyan helyzetben, miint a másik fele. amely nem mi történik. Nagy Imréék tudták, Most szeretnék néhány kérdés- jmert részben ök «^Iták. (ügy sei foglalkozni, ami a vita során !van!> Tehat nem volt nehéz tud‘ akik kommunistáknak nevez­ték magukat és azt gondol­ták, hogy hasonlóan visel­kedhetnek ahhoz, ahogyan I ^ tattal | »*•*. Követke­egy rossz katolikus egesz ev- ^ ygjl ameIyre ü gondolom,! ^^pen azl * tudták, hogy mit ben gazemberkedik es husvet ho,gy külön ke]1 válaszolnom. Egy- ' ----- -------­tá ján elmegy a templomba,^ e!nézést kérek azért_ hogy meggvon es ujjaszu etve, nem mjirK]en felvetődött kérdésre , , , megnyugodva kimegy az ut- válaszolok. Ha egyes kérdésekre ■ “f* ^ hogy / í akarnak (úgy van!) és megvolt rá a módjuk, hogy mindenféle nyo­mással kényszerítsék a vezetés cára és húsvét után kedden nem térek ki, az nem azt jelenti, helyzetben egy darabig velük együtt menjen. így értük meg azt a helyzetet, amely a vezetés szé­a fő kőrdésekbfd egyetértés tan, de bizonyos kérdésekben más né­zetek is vannak. Szerintem hasz­nos és helyes dolog, hogy ez visz- «Zatükröződött a vitában. Meg­mondom őszintén, ha az ilyen vo­nás általában máris egészséges velejárója jelenlegi politikai fej­lődésünknek, akkor ez a későbbi­ekben még inkább így lesz. Van a mi mostani összejövetelünkben valami ünnepélyes és helyes, hogy ez így van, mert most égy törté­nelmi forduló mérlegét mén í a meg az országgyűlés. De a munka hétköznapjai ban is szükség lesz majd arra, hogy az egyes kérdé­sekben levő nézeteltérések még jobban kifejezésre jussanak. Mi­ért mondom ezt? Üdvözlöm Be­resztóczy képviselőtársunk felszó­lásának módját, amely szerint az­zal kezdte, hogy leszögezte, mi az, amiben nincs egyetértés. Miért jó ez; véleményeltérés feltétlenül van. Az országgyűlés tagjainak túlnyomó többségét olyan világ­nézeti eltérés nem választja el egymástól, mint amit Beresztó­czy képviselőtársunk a maga ré­széről szerintem helyesen hang­súlyozott. De hogy egyes kérdé­sekben van véleményeltérés ezt mindenki tudja, aki az életet is­meri. Nem véleményelértés kom­munisták és nem kommunisták között és lehet kommunisták köz- aött is. Gondolkozó emberek kö­zolt van árnyalati, kisebb-na- gj obb véleményeltérés. És ez nem helytelen, A helytelen az, ha ezt elhallgatjuk. Én azt gondolom, hogy bizonyos értelemben az or­szággyűlésre is vonatkozik az. a- mit — mondjuk — mi komumnis- ták pártunk Központi Bizottságára ériünk, vagy akár a Hazafias Népfront' Országos Vezetőségének ülésére, vagy bármilyen társadal­mi funkciót betöltő szervre. Ezzel nem a demokratikus centralizmus leninista elvét akarom ajánlani az országgyű­lésnek, de tényleg a dolog úgy van. Mi a dolgok helyes mene­te? Az, hogy ha az élet egy kér­dési napirendre tűz. vitas­suk meg és utána határoz­zunk. De ha határoztunk, azt a határozatot azután hajtsuk végre és védjük együttesen becsületesen. (Ügy van.) Azt hiszem, ez nem azt jelenti, hogy itt valami kommunista terroruralmat vezetünk be, ép­pen fordítva: azt szeretnék, hogy kellő időben vitatkoz­zunk. kellő időben határozzunk és kellő időben lássunk neki együttes erővel a határozat végrehajtásának, a feladat megoldásának. (Helyeslés és taps.) Vagy mondjuk ezt más vonatkozásban. Az országgyű­lés ülése a legnagyobb nyilvá­nosság meglett folyik, a rádió és á sajtó útján a nyilvánosság ismeri tanácskozásainkat,, még­is van egy ilyen kérdés: mi a jó, ha itt bent vitatkozunk egy kicsit valamilyen kérdésekben, amelyekben nincs egyetértés, vagy még nincs kialakulva az álláspontunk? — de a parla­menten kívül együttesen lé­pünk fel amellett a határozat mellett, amelyet az országgyű­lés hozott, vagy ha miközben itt ülünk, úgy látszik, hogy mindenki egyetért mindennel, és mihelyt kitettük a lábunkat az országgyűlésből, mindenki kezdi azt másképp magyaráz­ni és kezd más álláspontot kép­viselni. (Tetszés.) Azt hiszem, a nép ügyét az viszi előre, ha itt a döntés ki­alakítása során megmondjuk véleményünket, de ha egy döntés megszületett, a képvi­selő erkölcsi kötelességének tartja, hogy becsülettel kép­viselje kint az életben, min­dennapi munkájában, saját hivatása területén. Mivel a gondalatot nekem j Beresztóczy képviselő társunk i adta, ne vegye sértőnek, ha ! egy hasonlatot fogok mondani. | Én a XIII. kerületi kommu- nista párttitkár voltam nemré­giben és beszélgettünk ott az elmúlt évek tapasztalatairól. Azt mondtam, hogy a pártélet­nek bizonyos időben az volt a I rákfenéje, hogy pártrendez- i vényeken úgy viselkedtünk, ; mint valami rossz katolikus egyház. Ne haragudjék a talán j bántó hasonlatért, (derültség) ; hogyan volt ugyanis ez a va­lóságban? Valahogy összegyűl­tünk, felállt egy főpapszerű ' jelenség (derültség) és elmond­ta, amit mondani kellett, a I többiek ájtatos figyelemmel hallgatták, s utána hazamen- ! tek. Ezekben az előadásokban — kezdi elölről az egészet. (De-. hogy nem fontosak) de nem lehet i rültség és taps.) i™Lnden fonú* kérdésre kitérni. j nem a nép szégyene, Vannak ilyesfajta emberek, akik jrtt van‘a kov®t*ezo kérdés. Pe,er j hogy tudniillik az ezernyi ezer ott ülnek a kommunisták között,,Jiwlos képviselőtársunk elmondot- embernek, akik a7 ország minden kommunistáknak nevezik magú-! h°8y * nehéz időben ott voltak utasítást, útmutatást, irá kai, és azt hiszik, hogy az ilyen vidéken és várták a szót, mit kell i nyjtást vártak az ország központ viselkedés elképzelhető és össze- tenni «e* a sz? nem Hasonló j j^ból, akik fegyvert követeltek, a egyeztethető az igazi kommunista kérdésről beszélt ^ Ilku elvtárs, j kik j0bban látták, hogy mit kell magatartással. Az ilyenfajta em- jCsikesz elvtársnő és még mások , ten,ni. mint mi, akik a vezetésben berek meghallgatják a helyes in- ^s- ^ a dolog lényege? j voltunk — nem tudtunk becsüle­strukciókaí, rámondják, hogy Én az( hiszfm hwgy mi tarto_ tesen irányítást adni, amit ilyen zunk a magyar munkásosztály- helyzetben egy vezetésnek meg nak, a magyar dolgozó népnek, kel1 te,rmie- így értük meg az- a magyar kommunisták,, . hon- uían a fejleményeknek olyan me- védek, rendőrök fegésulefenek Betét, amikor beláttuk, hogy többé annyival, hogy megmondjuk: qz .ezen az úton menni nem lehet- ! s októberi ésemehyek során á abban is biztos voltam pedig tömegek részéről és a hadsereg akkor nem így festett a helyzet , egyes szervei részéről, a kom- hogy a magyar nép óriási töméséi munisták, a rendőrök részéről me? ingják érteni, hogy szakíta- megmutatkozott bizonytalanság nunk kellett és az egyenes harc és tehetetlenség okait nem a tö- útjára kellet lépni. (Köztoeszó'á- megekben kell keresnünk. jsok: *®r van. Nagy tapsi Én azt hiszem, a vezetés tekintélye nem abból áll, hogy ezeket elhallgat­ja, hanem abból ,hogy ezeket be­csületesen megmondja. Nem tudtam beszámolómban hosszasan foglalkozni az októbere események, olyan oldalával, amely( a békét, az emberiség békéjét fe­nyegette. A felszólalók közül töb­ben utaltak rá. Ez a veszély óri­ási volt, kétféle változatban is. f z ..... ..... . , . egyik változat a következő. Az »!­bolhettuk volna a hibákat. (Ál- | ienfoiradalom, amelynek amile­!a’á"“^!ly€Slé®’ lap6 ) Eí t0n‘ i ta ebben a vitában is kellőképpen kidomborodott — mindenki tudja — imperialista, soviniszta, revans- vágytól átfűtött ellenforradalom volt. Mindenki ismeri Maeyaror- Meg kell őszintén mondanom, ! szág sajátos történelmi helyzetét, hogy a vezetésnek ez a része azok- j Magyarországnak öt állam a véletlen volt, ; ban a nehéz napokban súlyos za- : szomszédja. Nincs az öt között rendben van, utána nem helye-1 sen dolgozgatnak egy-két évig és amikor előveszik őket a felelősök,! akRcw rhohdánaik egy szép öríkriti- í kát, átszellemülnek és két nappal ké^öbtf"fcfjPtá'tják á hibákat/ Ott; j' ahol abbahagyták. Ezt nem lehet | csinálni. (Taps.) Kristóf István: .szóról-szóra így van. (Ezt nem le-! hét csinálni és ezen kell váítoz-! tstni. (Helyeslés.) Visszatérve Beresztóczy képvi­selő hozzászólására, Kádár János Ezzel tartozunk a saját népünk megállapította: j becsületének, mert, amikor azt | Beresztóczy képviselőtársunk mondjuk, hogy a magyar nép a szocializmus ügyét in eg véd e I mezt e, ségek nélkül — de. ha a júliusi vonalat vihettük volna, akkor egy esztendőn belül nagy kár, nagy áldozatok nélkül kiküszö­ez szén lírás, elvtársaik! Mert itt szóbakerült sok mindenféle tör­ténelmi érdem, de azt meg kell mondani, hogy a történelmi ér­dem azé a magyar munkásosztá- ■ lyé, — as ezért talán még dol­gozó paraszt-testvéreink semfog- . nak megharagudni — amely 1918 ; ősze óta a néphatalomért harcolt, r sok vért áldozott ebben a harcá- eltökéltség vezette, ban, de ettől a céljától soha nem ! í tágított. (Nagy taps.) És nem e- ! seüegesség, tos kérdés. A ve?lés egyik felét ez a törekvés nem hogy a kapitalizmus egy különö- j varban volt. Legalább is én ama- egyetlen egy sem, amelyhez ne sen komisz formájában, a közép- gam nevében megmondhatom, j tartozna olyan terület, amely a j kor nagyon erő« marádványaival j hogy az események sodrában nem | történelem során valamikor, rö~ agyongyötört magyar nép volt az volt egyszerű dolog megérteni, videbb. vagy hosszabb Ideig, ré- elso a világon, amely a hasonló , hogy ml történt. És a következő | gesrégen, vagy nem nagyon née^n elnyomás alatt élt oroszországi j lépés, hogy mit kell tenni, még Magvarországhoz ‘tartozott. Ez népek után kivívta a dolgozó nép j nehezebb volt. Tehát nehéz volt 1 történelmi adottság volt. Mi i hatalmát. Véleményem szerint ez ! ja magyar nemzet igazi büszkesé- helyes úton járunk, gének egyik legfontosabb törté­nelmi ténye! (Taps.) amikor a nacionalista revansiz- j merik, nem tudom. év~v„ Én, sajnos, nem tudtam részle- i must elutasítjuk « ebben a kér- j bői, amikor pozitív irányban tezni az'októberi napok személyes ; désben visszatérők a Kossuth-, , gozott. Hat, ha Sz.geti Attila ^ ! élményeit, valamit azonban sze. I eszméhez, hogy minden torekve- ; melyesen nem is adott ki olyan ! retnék erről is mondani. Ha a ve- ,sürlkkel ~ mégpedig a szocialista utasítást, hogy azt a harmincnégy jzetést tekintem — s itt a párt' gondolat jegyében — a békés test- demokratát lojjek agyon a .győri és az orszAgveztést egy vezetésnek vári egymás mellett élés és a kö- j íő téren, vagy égessék el, d; volt kell vennem —, akkor meg kell zös harc formáját valósítjuk meg egy naeyon su yos úolog, a dunán- , mondanom a következőket: azak- ! a Duna-medence népeivel. Helye- | túli ellenkormóny. Jlz nem valami kori vezetés alapjában két részre j sen járunk el. piert ez a magyar bábszínházi előadás mozzanata­| osztható. Az egyik rész az, amely j nép érdeke. nak k®sz“It. hanem véres történel­iúliusban eltökélte, hogy a hibá- , .. _ .. __ i r ’ . Van egy masüt variam is. Van­kát ki fogjuk javítani, s , , ” . 1 nak elvtarsaim, ismerem a neze­meg vagyok győződve, hogy — tűket, akiknek nagyon komoly ha nem is belső viták, nézetei- , lelki probléma Szigeti Attila sze- térések. nehézségek, egyenetlen- 1 mélyiségének megítélése. Ök is­mi valóságnak. A dunántúli ellen­kormány alapgondolata az volt, hogy második Koreát csinál innak Magyarországból. (Úgy van. ósy (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents