Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-03 / 101. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1957. MÁJUS 3., PÉNTEK Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM 1 > Mai számunkból: A Gyulai Kötőipari Vállalat első negyedévi eredménye: 11© százalékos tervteljesítés. 381 ezer forint nyerésé« Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy április havi Lottö-tárgyjutalomsor- solás eredményét lapunk szombati számában közöljük * * 4 4 * 4 4 * 4 $ * 4 * ,4 Május elsejei seregszemle to Május elsejei nagygyűlés a Hősök-terén A magyar történelemben, mindössze hat hónapot pergetett le az idő 1956. októberétől 1957. május elsejéig, de erről az időről soha nem feledkezhetünk meg. És május elsején magára UUátt^ország fővárosa dolgozóinak többszázezres tömege barátnak és ellenségnek megmutatta: híve a szocializmusnak, s minden erejét a további feladatokra összpontosítja a párt zilárd vezetésével. Megmutatta ez a felvonulás és a nagygyűlés a nép és a vezetők közötti egységet, a közös cél, a dolgozók boldogulása, a szocialista haza felépítése érdekében. Az idei május elseje külsőségeiben is sokkal inkább idézte a régi harcos május emlékét, a népnek és vezetőinek egységét, szoros összefogását. Nem a felvonuláson volt- a főhangsúly, hanem a Hösök-terén rendezendő nagygyűlésen, majd utána a derűs népünnepélyeken, majálisokon. A Hősök tere a fővárosi dolgozók május elsejei nagygyűlésének színhelye ünnepi díszt öltött. Mindefelé vörös és nemzetiszínű zászlókat lenget a szél. A Műcsarnok homlokzatán a magyar nép szabadságáért vívót évszázados küzdelem nagy alakjai: Dózsa, Rákóczi, Kossuth, Petőfi, Táncsics, a magyar munkásmozgalom nagy harcosai, az 1919-es dicsőséges tanácsköztársaság vezetője, Kun Béla, valamint Dobi István és Kádár János arcképe tekint a térre. Szemben a Szépművészeti Múzeum épületén a testvéli kommunista és munkáspártok vezetőinek arcképeit helyezték el. Körös-körül a feliratok a proletárinternacionalizmus nagy ünnepét, a békéért harcoló népek összefogását, a világbékéért, a szocializmusért küzdő népek legyőzhetetlen támaszát, a Szovjetuniót, a Magyar Népköztársaság vezető erejét, a Magyar Szocialista Munkáspártot’ éltetik. A tér harmónikus díszítését a proletáriátus felszabadításáért vívott harc lángeszű vezéreinek, Marxnak, Engelsnek és Leninnek hatalmas képe zárja le a Magyar Ifjúság útja torkolatánál felállított dísztribünön. A tribünhöz sorra érkeznek a párt és a kormány vezetői, a kormány tagjai, a politikai, a gazdasági és kulturális élet vezető személyiségei, valamint a külföldi vendégek. Fél tíz órakor a párt és a kormány képviselői a térre vezető főbb útvonalak mentén gyülekező dolgozók elé mennek és köszöntik őket a nagy ünnep alkalmából. A Dózsa György úti aluljárónál Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Révész Imre, a Városliget felőli részen Kállai Gyula, Kiss Károly, Foci: Jenő, Kossá István, Ugrat Ferenc, az Építők Székháza előtt pedig Marosán György, Somogyi Miklós, Horváth Imre, Úszta Gyula köszönti a dolgozókat. Tíz óm előtt néhány perccel induló hagjai csendültek fel különböző irányokból. Megelevenednek a térre vezető útvonalak, a-főváros kerületeinek dolgozói elindulnák a Hősök- terére. A dísztribün közepén már helyet foglalnak: Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP intéző bizottságának tagjai, Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Horváth Imre külügyminiszter, Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter, Kossá István pénzügyminiszter, Dögéi Imre földművelésügyi miniszter, dr, Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter. Ugyancsak a dísztribünön foglalt helyet a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A dísztribünön voltak a magyar dolgozók május elsejei ünnepségre hazánkba érkezett szovjet, kínai, albán, bolgár, csehszlovák, jugoszláv, koreai, lengyel, német, olasz, román, skót, vietnami szakszervezeti küldöttségek tagjai. Eljöttek az ünnepségére a hazánkban tartózkodó külföldi kulturális, kereskedelmi küldöttségek tagjai, továbbá a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok pamncsnokságának képviselői M, I. Kazakov hadseregtábornok vezetésével. Az embererdő nőttön-nőtt, a több százezer főnyi tömeg nemcsak a Hősök terét tölti meg teljesen, hanem a Dózsa György út mindkét oldalág a városliget felé eső útvonalakat is messze ellepi. A Hikes hangulatban minduntalan énekszó csendült fel a dolgozók ajkán, éltették a pártot, a forradalmi munkás-paraszt kormányt, a testvéri szovjet népet, a világ dolgozóinak összefogását. A lelkesedés csak fokozódott, amikor Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke a tér elején felsorakozott dolgozókhoz ment és köszöntötte őket. A kormányelnök elbeszélgetett a dolgozókkal, a szocializmus építését tevékenyen segítő munkásokkal, dolgos mtmkásnőkkel, édesanyákkal, gyermekeikkel, fiatalokkal. A dolgozók közül többen régi ismerősként üdvözölték Kádár Jánost, akivel együtt vettek részi az elmúlt évek munkájában, harcaiban. Sokan szorították meg kezét, kifejezve hálájukat, szeretetüket kommunista helytállásáért és biztosítva arról, hogy megvédelmezik a proletáriátus hatalmát. Tevékenyen dolgoznak, hogy mielőbb felépülhessen a szocialista Magyarország. Kádár János közben nyilatkozatot is adott a magyar telelvízió számára, amely a rádió mellett ugyancsak közvetítést adott a fővárosi dolgozók május elsejei ünnepségéről. Tizenegy óra után pár perccel felcsendültek a Himnusz hangjai, jelezve a budapesti dolgozók impozáns május elsejei nagygyűlésének kezdetét. A nagygyűlést Marosán György, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára nyitotta meg. Marosán tíjörgj megnyitó beszéde a Hősök-terén tartott nagygyűlésen — Elvtársak! Marx és Engels 1847 őszén bocsátotta útjára a Kommunista Kiáltványt. Ennek a kiáltványnak a bevezető sorai szerint: A kommunizmus kísérlete járja be Európát, s ez ellen a kísértet ellen száll harcba a cár, Metternich és a pápa. Sok évtized telt el azóta, s a kommunizmus1 nagy harcok árán valósággá vált, j a „Világ proletárjai egyesüljetek!“1 jelszó jegyében győzött a gondolat és az eszme. — Marx és Engels útmutatása alapján, 68 esztendővel ezelőtt egy nemzetközi konferencián a világ munkásosztályának vezetői elhatározták, hogy május elsejét a nemzetközi munkásmozgalom napjává teszik. Hatvannyolc esztendő telt el azóta, s j mi elmondhatjuk, hogy az öt világrészen ezen a napon min- denütt nem tízezrek és százez- ' rek. hanem száz és százmilliók ünnepük a munkát, a szocializmust és harcolnak is ott, ahol: nem győzött a munka, a szocializmus. (Taps). *— A világ kapitalista és impe- j rialista vezetői most nagy kíván- i csisággal néznék minden májusi j ünnepre. Azt hiszem, egyik iránt sem érdeklődnek olyan nlagyon, mint a budapesti iránt: vajon mi is történik itt, vajon a munkás- osztály, a parasztság, a haladó értelmiség bebizonyítja-e, hogy a magyar nép szívében és lelkében mélyen gyökerezik a kommunizmus eszméje? A világ valamennyi kapitalista rádiója, újságja és bérence azt üvöltötte október végén, hogy a kommunizmus eszméje idegen a magyar néptől. A kommunizmus eszméjével nálunk azok a hordák, csürhék, szemetek és huligánok szálltak szembe, akik mindig a magyar nép ellenségei voltak. — Nézzetek most az itt felsorakozott százezrekre, nézzetek a budapesti munkásokra, a budapesti értelmiségiekre, Budapest dolgozóira! A párt hívó, mozgósító szavára százezrek vonultak ide meghallgatni a párt szavát, hogy mi a teendő holnap. (Nagy taps.) Felkiáltások: Éljen a párt!) Százezrek tesznek hitet amellett, a- mit Önök most jelszóként hangoztatnak: Éljen a párt! — az a párt, a- melyet meg akartak semmisíteni, amely párt most újra itt van, s kezébe vette az ország és a dolgozó nép sorsát! (Éljenzés.) ' — Engedjék meg, hogy meleg szeretettel, őszinte testvéri barátsággal köszöntsem itt a párthoz, a munkásosztályhoz hű budapesti dolgozókat, a gyárak, hivatalok munkásait! (Éljenzés és taps). Szeretettel köszöntőm a Magyar Szocialista Munkáspárt Intéző Bizottságának tagjait és a forradalmi munkás-paraszt kormány tagjait! (Éljenzés és hosz- szantartó, zúgó taps.) — Szívélyesen üdvözlöm a budapesti diplomáciai testület megjelent tagjait és engedjék meg, hogy forró szeretettel köszöntsem a május elsejére hazánkba érkezett nemzetközi szákszervezeti delegációt, a Szovjetunió, Kína, Csehszlovákia, Lengyelország, Ro- ■ mánia, Jugoszlávia, a Német De- | mokratikus Köztársaság, Olasz- | ország, Skócia, Bulgária, Albánia, [ Korea, Vietnam. Egyiptom, Szíria, szervezet dolgozóinak képviselőit, s a vegyipari szakszervezetek nemzetközi szövetségének képviselőit. Köszöntőm azokat is, akik nem fértek be erre a térre és a- klknek tízezrei vonulnak még Budapest utcáin. Hallják itt, a gyűlésről ezt a köszöntést és üdvöz- ! lést. — Mai gyűlésünk szónoka Kádár János elvtárs (éljenzés és taps). Mielőtt átadnám neki a szót, engedjék meg, hogy valamennyi munkás, kommunista harcos nevében beszéljék Kádár evtársról. Nem veszi zokon Kádár elvtárs, ha a munkások százezrei előtt erről a kérdésről nyíltan beszélünk, «*- Az októberi események alatt a magyar munkásmozgalomnak szerencsére volt vezetője, aki* nek megmaradt az embersége« a becsülete és harcos múltja, s aki felé érdeklődéssel nézeti mindenki, akit érdekelt a párt« a munkásosztály sorsa. Kádár János volt az a kommunista, a- ki maga köré gyűjtötte a párt kommunista magvát. Az ő vezetésével harcoltunk kegyetlenül nehéz időben, s nem tértünk le arról az útról, amely elvezetett minket ide. — Az ellenség és mások azt szerették volna elérni, hogy ne legyen vezető pártunk, s ne legyen ennek a vezető pártnak vezetőgarnitúrája. Kádár elvtárs maga köré gyűjtötte a harcosokat, Münnich, Rónai, Fehér, Apró, Kiss elvtársakat és a többieket, és minket nem lehetett letéríteni az útról. Helyes volt, hogy nem tér- » (Folytatás a 2. oldalon.)
