Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-03 / 101. szám
2 BÉKÉS MEGYEI SÉPÜJSAG 1957. májú* 3., péntek MÁJUS ELSEJEI SEREGSZEMLE (Folytatás az 1. oldalról.) j hogy ez a bizalom elhalványuljon. ] tiVnfc le! Bizalommal voltunk Ká- S amint a nép bízik a vezetőkben, j dár elvtér» iránt, mert tudtuk, | mi Kádár elvtárssal együtt hí-! hogy bízik benne a munkásosztály szűnik a magyar dolgozó néoben, í és a magyar nép. Nem engedjük, i szeretjük és becsüljük. Nem fogjuk többé megengedni,] — Kérem Kádár elvtársat, tart-1 Központi Bizottságának elnöke, a hogy vezetők és tömegek közé sa meg beszámolóját. (Éljenzés és forradalmi munkás-par azst koréket lehessen verni! Van pár- | taps.) tünk, van jövőnk és lesz szocia- j • lizmus Magyaroszágon! I Ezután Kádár János, az MSZMP májiy elnöke szólt az egybeeereg- lett, több százezres budapesti dolgozókhoz. Katlsii* alánoi békédé a% 1957 májas elsejei budapesti na^^űléüen Munkások, Elvtársak, Budapesti Dolgozók! Hatvanezer öntudatos budapesti munkás gyűlt össze ezen a helyen, ahol ma állunk, 1890. május elsején, hogy Magyaroszágon először tüntessen a proletámemzetköziség eszméje mellett. Ennék hatvanhét esztendeje. Alikor a szocialista társadalom eszméje még csak a legőntudatosabb munkások szívében élt és a Duna-medence 'népeit rabságban tartó, gőgös Habsburg monarchia az egész tüntetést rendőri ügynek tekintette. Hol van már a gőgös monarchia? Elporladtak már régen azok a munkások is, akik akkor itt tüntettek, de a magyar munkás- osztály él és itt van ma is: az. elődeink szívében és reményeiben táplált gondolatok testet öltöttek. Él és győzelmet aratott a munkásfiatalom, a proletárdiktatúra, a munkás-paraszt állam, a Magyar Népköztársaság! Él, és legyőzhetetlen erővé változott a proletárnemzetköziség eszméje! Viharos hatvanhét év telt el ama 1890 év május elseje óta a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép fölött. A tőkés-földesúri rabság fekete éjszakája, háborúk, forradalmak vörös napja és ellenforadaknaik ólomfekete íe'hői követték egymást. A monarchia, a polgári köztársaság, a proletárdiktatúra, a Horthy-fasisz- ta ellenforradalom, majd a felszabadulás, a proletárdiktatúrát meg»! va’ósító Magyar Népköztársaság születése, az 1956. októberi ellenforradalmi támadás és utána a forrada’mi ellentámadás — viharos sora ez elvtársak! Ez alatt a 67 év alatt hol titokban és üldözöttként, hol Horthysta rendőrökkel és csendőrökkel verekedve, hol szabadon, ünnepi módon, de a magyar munkások, a fa'vate, a mérnöki irodák légiin tudatosabb - dolgozói mindig, rmodén év május elsején hitet tettek amellett, hogy a magyar dolgozók a proletárnemzetköziség hívei, hűek mindenkor a munkásság nemzetköziségét és sorsközös- séaét jelképező vörös zászlóhoz. Ügy gondolom, hogy jónéhány harcos, kiemelkedő magyar május elsejéről még sokáig megemlékezik a történelem: az elsőről, az 1890. éviről mindig tisztelettel gondolva az úttörő budapesti munkásra — az 1919-es május elsejéről, amikor a magyar munkásosztály leverve a monarchia és a tőire bilincseit, s először ünnepelte szabadon május elsejét. Sokáig fog emlékezni még a történelem az 1945-ös május elsejére, amikor a 25 éves dühöngő ellenforradalom és a Hitler- fasiszta hódítók fegyveres erejét szétzúzó Szovjet Hadsereg hősi harca segítségével ismét szabadon ünnepelhetett a magyar munkásosztály és az eeész magyar dolgozó nép. Végül úgy gondolom, hogy 1890. 1919 és 1945 május elseje mellett sokáig emlékezetes marad és kiemelkedő jelentőségű a mai, az 1957-es május elseje. Ebben az órában itt Budapesten, a magyar szocialista forradalom lüktető szívében és a Magyar Népköztársaság minden városában és falvában harcos tüntetéssel ünnepli a magyar dolgozó nép soksok százezernyi fia és lánya a munkásnemzetköziség, a munka nagy napját — május elsejét. Kedves Elvtársak! Miben van e különleges jelentősége a mai magyar május elsejének népünk számára, — de nyugodtan mondhatjuk —, nemzetközileg is? Abban, hogy ezen a napon az októberi ellenforradalmi támadás fölött, ti nemzetközi munkásosztály segítségével döntő győzelmet aratott magyar dolgozó nép ünnepli szabadon május elsejét — a proletámemzetköziség ünnepét. (Nagy taps.) Kedves Elvtársak! Az 1956. októberi események menetében a magyar Horthy-fa- siszta burzsoázia, amely egyrészről az ellenforradalom posványába süllyedt, áruló Nagy Imre csoporttal, másrészről az amerikai nagytőke által vezetett nemzetközi imperializmussal szövetkezett, megdöntéssel fenyegette a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjét. Halálos veszély, a megsemmisítés veszélye fenyegette a magyar munkás-paraszt államot, a néphatalmat, a proletariátus diktatúráját Magyarországon. Veszélyben volt népünk nemzeti függetlensége, a béke ügye éppen úgy, mint a gyárak, a bankok, a bányák államosítása, a földosztás', mindazok a nagy vívmányok, amelyeket népünk a társadalmi haladás 12 éve alatt elért. Külön kérdés és nem feledkezhetünk meg arról, hogy az elmúlt évek súlyos hibái jogos elkeseredést; keltettek a tömegekben és ezt ;az ellenforradalom igen ravaszul lés hatásosan tudta felhasználni a Magyar Népköztársaság rendje elleni támadásra. Még kevésbé feledkezhetünk meg arról, hogy Nagy imréék árulása nélkül, — amely a döntő időpontban megbénította az ország vezetését és megbénította a vezetéstől megfosztott, félrevezetett és tehetetlenségre I kárhoztatott magyar dolgozó tömegeket. Éneikül soha nem tudott volna az ellenforradalmi támadás úgy előretörni, mint ahogyan sikerült neki. Mindannyian emlékszünk még az e H enlönradakn i támadás sötét és véres napjaira. Budapest utcáin az ellenforradalmi terror lett az júr, tömegesen gyilkolták a kom- murás'tákaí és a haladó embereket. Az országban ezrével vetették börtönbe a párt harcosait, a termelőszövetkezeti vezetőket, a tanácselnököket, a szocializmus híveit és készültek lemészárlásukra. Megjelenítek ismét a politika porondján a tőkések, a földesurak, a bankárok, a hercegek és a grófok, élükön Mindszentyvel. Megjelentek a parlamentben, két nap aliatt 28 ellefonradalmi pártot ala- jkítoibtak, bejelentették még a hir- hedt magyar élet pártjának megmunistáknak kellett döntenünk, tűrjük-e tovább, hogy lemészárolják a nép elejét, sírba tegyék a népköztársaságot, elrabolják nemzeti függetlenségünket és háborús tűzfészekké változtassák hazánkat — vagy minden elképzelhető erővel szálljunk szembe az árulással és az. ellenforradalmat semmisítjük meg. (Taps.) Mi, kommunisták döntöttünk, Elhatároztuk, hogy harcba hívjuk a szocialista forradalom és a haza minden, az ellenforradalommal szembeszállni kész hívét, ugyanakkor isimét segítséget kértünk a magyar nép legönzetlenebb, leg- igozibb barátjától a Szovjetuniótól. (Éljen! Nagy taps. Felkiáltások: szovjet—magyar' barátság! Hurrá kiáltások.) A szovjet kormány és a szovjet nép a kért segítséget a proletár- internacionalizmus szellemében megadta. így a magyar nép a Szovjetunió testvéri segítségévei megvédte a szocializmus ügyét Magyarországon. Ez a harc nem ment áldozatok nélkül. Elvtársák! Emlékeznünk kell ezen a szabad i május elsején mártírjainkra, az I ellenforradalmárok által legyilkolt j kommunistákra, igaz magyar hazafiakra — Mező Imre, Kalamár, I Asztalos, Kállai, Biksza és a többi drága elvtársiunkra..., akik nem irnttepelhetnek többé velünk. Emlékeznünk kell azokra a pártiharcosokra,• áliíwavédeltnistákra, bon- j védőkre, rendőrökre, karhatalm istákra, akik hitükhöz, esküjükhöz I híven harcoltak és meghaltak a szocialista forradalom, a nemzeti ; függetlenség, a Magyar Népköz- ! társaság ügyéért. Emlékeznünk kell azokra a szovjet munkásokra, parasztokra, értelmiségiekre, katonákra, akik segítségünkre siettek a harcban, segítettek megvé- I den'i népi demokratikus rendsze- I rönkét, független hazánkat, békénket. Mély tisztelettel emléke- Izünk mindazokra, akik a magyar ; népnek nyújtott segítség közben a j legnagyobbat, életüket áldozva bizonyították be hűségüket a prole- . tármemzetköziség szent eszméjéhez. Örök dicsőség övezze mimd- annydutk emlékét! Kedves Elvtársak! I Erre a hősi harcra visszatekintve világosan látható, hogy alakításét is és megjelentek a falvakban és a gyáraikban is a „mindent vissza" jelszóval. % Ahogy 1919-ben Horthy gyilkos bandája mögött ott volt az entente — úgy sorakoztak fel az imperializmus sötét erői pénzzel, fegyverrel, széles propaganda gépezettel 1956 októberében is az ellenforradalom sötét erői mögött. Munkások, Elv társak! Szemtől szembe a dühöngő ellenforradalommal nekünk komoktóber ben s szocialista Ma- gyaroszág vívta élet-halál harcát a régi úri Magyarországgal és ebből a harcból a szocialista Magyarország került ki győztesen. (Nagy taps.) De a* is világos, hogy ez a harc ugyanakkor a népek, a nemzetek leigázására törő nagytőkés imperializmus és a népek szabadsága és békéje feleit őrködő proletárnemzet köziség összecsapása is volt és győzött a proletárinter- naeionalizmus, győztek a társadalmi haladás és a béke erői. (Nagy táp».) Ezért bír nagy nemzetközi jelentőséggel az 1957-es magyar május elseje. Ezen a május elsején azt ünnepeljük, hogy a magyar népnek az önzetlen és áldozatkész segítséget nyújtó Szovjetunió támogatásával sikerült megvédelmezni a szocializmus ügyét és így a magyar proletárdiktatúra, annak munkás- paraszt állama, a Magyar Nép- köztársaság él! (Taps.) 1957. május elsejének történelmi jelentősége abban van, hogy a munkáshaíalom elleni veszélyes és véres támadást, a súlyos megpróbáltatásokat a magyar nép leküzdötte és ma a szocialista országok testvéri családja tagjaként, népünk barátainak örömére, ellenségeinek bánatára, szabadon ünnepli május elsejét. (Nagy taps.) Kedves Elvtársiak, Elvtársnők! Tekintsük át a november 4 óta megtett utat Ha a harc eredményeit számba- vesszük, megállapíthatjuk — a- nélkül, hogy az önteltség bűnébe esnénk, hogy eredményeink igen jelentősék. Ha a harc eredményeit nézzük és megvizsgáljuk az élet különböző területén levő hiányosságokat is, nem lehetünk egészen ; megelégedve. ! Hiszen van nálunk még hiányosság annyi, hogy kölcsön is tudnánk adni belőle másnak. De, ha november 3 anarchikus viszo- jnyaira gondolunk, amikor a dü- jhöngő ellenforradalom és imperi- jalisita irányító gazdái már zsebükében érezték a hatalmat és az országot, amikor a szocializmus ■ ügyéhez hű hazafiak üldözött vadakká váltak saját hazájukban, a- | mikor a népgazdaság teljesen ; megbénult állapotban volt — és : így nézünk vissza a megtett útra, nem tévedünk, ha megállapítjuk, hogy a főirány, amelyet,.*;:«*, jfc§r vetünk, feltétlenül helyes és nagyok az eredménye**,AArt Milyen eredményekről beszélhetünk? Mindenekelőtt a hatalomról, az államról, a törvényes rendről. Itelhet és van is sok kri tikosunk. Vaníliák ellenségeirtk is, akik a I kákán is csomót keresnek. Az I ilyen emberek szeretnek bennünket műveletlennek, merevnek, hozzá nem értőnek, kegyetlen terroristáknak , sztálinistáknak és minden elképzelhető rossznak — ami az ő szótárukban van, szidalmazni. De azt legnagyobb ellenségeink, legrosszinduliatúbb kritikusaink sem mondhatják, hogy mi a kapitalisták és a földbirtokosok érdekeit szolgálnánk. Itt van a | kutya eltemetve. Népünk ellenségei számára a Magyar Népköztársaság fejlődésének elmúlt hat hónapjában igazán az a legrosszabb, ennélfogva népünk számára az »legfőbb jó és legfontosabb eredmény, hogy a munkáshatalom erős és a kapitalizmus visszaállításának lehetősége megszűnt. (Taps.) Népköztársaságunk alkotmányos, törvényes rendje biztosítva ivtain. Az alkotmányos néphatalmi és államigazgatási szervek helyre vannak állítva. Újjászerveztük j népköztársaságunk fegyveres erő- j it, a néphadsereget, a h atárörsé- jget, a rendőrséget, ezeken belül elsőként a karhatalmi egységek fegyveres erőit. A kulcspozíciókból eltávolítottuk az árulókat. A hatalom fegyveres biztosításénak feladatába bevontuk és bevonjuk a munkások, a bányászok, a parasztok legöntudato- sabbjait — megszerveztük a munkásőrséget. (Éljen — nagy taps.) A munkásőrség megalakítása is bizonyítéka an mák, hogy a párt és a kormány a tömegek iránti mészszerűén ő bizalommal, azokra )á- mssr/kodva vezet. Az n le’kec«>dés pedig, amellyel « munkások tömegei jelentkeznek, felvételre a . munkásőrség alakulataiba, azt jelzi, hogy a magyar munkások százezrei készek fegyverrel is védelmezni saját hatalmukat. (Taps.) Mindez egyben beszédes cáfolat azokra a hiú vágyakat kifejező ellenséges rágalmakra, amelyek szerint októberben a munkások támadtak volna a Népköztársaságra és most egy tömegektől elszakadt kormány vezetné az országot. Vannak külföldi vendégeink: nézzék meg a párt és a kormány | vezetőit; és a tőlük elszakadt tömegeket, amelyek itt állnak százezrével ezen a téren. (Éljenzés és taps.) Felkiáltások: Éljen a párt! Tisztelt nagygyűlés! Kedves Elvtársink! A népi hatalom megerősítést után másik nagy eredményünk a népgazdaság elemi rendjének és ; rendes vérkeringésének helyreállítása. Az ipari és bányásza« i ter- ímelés, úgyszintén a mezőgazda6á- i gi termelés, a 'közlekedés és keres- j kedelem munkája alapjaiban a rendes kerékvágásba került. I Már itt voltunk ezen a gyűlésen, I amikor kézbesítették nekünk a i Nehézipari Minisztérium jelenté- ,sét április hónapról. Közlik, hogy e*t a május elsejéi bányászaink úgy ünnepelték, hogy valamennyi bányászati tröszt túlteljesített« április havi tervét. (Él: *jV ■ : • . ■ '*W,g (rtW/ (- ‘ff jenzés és tape.) Hogy a termelés alapjait helyre- állítottuk, ezt elmondhatjuk annak tudatában is, hogy még igen komoly fogyatékosságok vannak. De mindenki, aki képes csak egy kicsit is tárgyilagosan nézni népgazdaságunk fejlődését, megállapíthatja, hogy a népgazdaság helyre- állítás« a vártnál nagyobb ütemben folyik. I Az államhatalom megerősítése, a gazdasági élet vérkeringésének megindítáea mellett igen jelentős eredménye féléves munkánknak, hogy iskoláink, egyetemeink, az ország legfontosabb kutató, művelődési és kulturális intézményei működnek és munkájukban fokozatosan felzárkóznak a politikai és gazdasági «Jet fejlődési üteméhez és eredményeihez. Elvtársak Minek tulajdoníthatók ezek a jelentős eredmények ? Mindenekelőtt araiak, hogy saját hibáinkkal is szakítva, a part politikáját és a tömegek tisztánlátását zavaró, a marxizmus—ie- ninizmust meghamisító, a munkásosztály érdekeit eláruló revizionista eszméket lelepleztük, visszatérünk a nagy Lenin tarolásaihoz. (Nagy taps.) E tanítások fér nyében vizsgáltuk meg a magyar helyzetet és határoztuk meg legfontosabb tennivalóinkat. Kerülgetés nélkül nevén neveztük az ellenforradalmat, lelepleztük az árulást, mindenki számára érthetően megmondtuk, hogy nálunk proletárdiktatúra van. amely közvetlenül a dolgozó tömegekre támaszkodik és ugyanakkor kíméletlenül elnyomja. az osztályéi lense etet. (Éljen — hosszantartó, viharos tap«.) Elvetettük a hazug semlegesség .jelszavát és megmondtuk, hogy a Magyar Népköztársaság hité p5»etetten tagja a szocialista (Folytatás a 3. oldalon.)
