Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-12 / 85. szám
1057. április IS., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 10 %-al leiül múlták az nktáberi termelést a békéscsabai Painuíszövőben A békéscsabai Patnuiszövőben pattogó, zakatoló gépek zajától a- lig lehet valamit érteni a szükre- szaíbott szövődében. Az idegen, a- kimek füle nincs hozzászokva a szövőgépek zajához, azt hinné, meg valóban az üzem képét. Már. cius lezárása után nem szégyenkeztek a Pamutszövő dolgozói, vezetői, hiszen, ha a szeptemberi hónapot 100 százalékmák. vesszük, melyben rendes termelés folyt (sőt hogy az emberek meg sem értik ; itt még szombat éjjeli műszak is egymást, s a műszak leteltéig fa- j beszámítódott), akkor a márciusi Ián' egy szót sem váltanak. Pedig j hónapban (ahol már szombat éjjeli nem így van. A szövőnők úgy be- , műszak nincs), szél getnek itt, mintha szabadban volnának. Úgy megszokták már | a termelékenység ezt az egyhangú morajlást, hogy 10 százalékkal magasabb, beszélgetésüket sem zavarja a zaj. j mint az ofctóbsr elöM Mnapok. Azt azonban gyorsan észreveszik, i ha valahol hiba adódik. Úgy tudják már, .hol a hiba és hogyan lehet megjavítani, mint a karbantartó lakatosok. Megyénkben még nem sok üzem büszkélkedhet azzal, hogy fúltel- jeítette az október előtti termelékenységet. A Pamutszövőben ez 1 nemcsak mennyiségben mutatkozik meg, de a minőségi mutatók is szép képet adnak. Szeptemberben ! a minőségi grafikon 91 százalékot | mutatott. Addig márciusban 95,8 Most különösen jut idő arra, hogy gyorsan észrevegyék, ha a gépen hiba van, vagy éppen szál- szakadás történik, hiszen november óta egy-egy szövőnő lcét-há- rom géppel kezel kevesebbet, mint azelőtt, Októbei elüt, njok h, jszép eredmény mutatkozik a hul- !enc tíz gépén dolgozott egy-egy latíékcsökkentásnél is. Szeptem- szövöno. Ez nagy terhelést jelöl- 12 Vfllt a hulla. tett. Ezt nemcsak október óta al-jdék márciuöban már 0>8 százalék- lapították meg, de jegyzőkönyvekig csökkent Az wsón lévő ^ bizonyítják, hogy a Megyei Part- gombolyodott íonal küójál ezelőtt 1,80 forintért szállították a melbizottság Ipari osztálya már az elmúlt év tavasza óta foglalkozott azzal a gondolattal, hogy csökkenteni kell az egy főre jutó szövőgépek számát. Novemberben azután átálltak hat gépre. Persze nem egyszerű átállás történt, hiszen, ha így volna, akkor termeléscsökkenés állna be. De nem így volt, hanem kevesebb gépen is az előző termelési értéket kellett biztosítani. Október óta megyénkben talán egyedüli üzem volt a Pamutszövő, ahol teljesítmény-bérrendszerrel dolgoztak. Hogy miért volt ez helyes, ezt talán most lehet legjobban lemérni. Október óta azt lehetne mondani, -hogy a március hónap volt az, amely kiesésmentes volt. November utolsó napjaiban leállt az üzem, Több mint egyhónapos áramhiány és egyéb okok miatt január 7-én indult be e.^zör egy műszakban, j Január 10-én már három műszak- ! ban folyt a termelés. Januárban ; is és februárban is volt egy-egy bis kiesés, márciusban már teljes termelés folyt. Ez a hónap mutatta lóktermék vállalatnak, mint hasznavehetetlen árut, ma pedig fiatal gyerekek és várandós anyák felgombolyítják és így több mint 20 forintot ér kilója. Szeptemberhez viszonyítva nagyban csökkent a gépállás is. Még szeptemberben 3,3—3,5 százalék volt a gépállás, addig márciusban 2,9 százalékra csökkent. Ez azzal magyarázható, hogy a gépcsoport terhelését is jóval csökkentették, így több idő jut egy-egy gép karbantartására, ritkábban van géphiba, gépállás. Az üzem vezetősége, dolgozói a- zon vannak, hogy még többet és még jobbat termeljenek. A munkások már arról beszélgetnek, hogy az októberi kiesést pótolni kell és ennek egyik lendítője a murikaverseny lesz, amelyet május 1-re szerveznek, Nem tétlenkedik a textilműszaki tudományos egyesület sem az üzemben. Jelenleg 77 tagja van. Olyanokból tevődik össze, a. kik szeretik a műszaki, a tudomáÍJj prés — több tégla Építőiparunk több és jobb téglát kér. Lakások, üzemek, gyárak bővítése, korszerűsítése, vagy épp in újak építése elsősorban is a tcglagyártástól függ. Ehhez persze korszerűbb és nagyobb teljesít* ményű gépekre, présekre van szükség. Egyszóval a termelés jobb feltételeire. A Békési Téglagyár az utóbbi években ezen az úton ha* lad. A képen Varga Sándor és Taró Gábor látható, a* kik a Békési Tég* lágy ár nemrég ka* pott új présgépé* nek beállításán az utolsó simításokat végzik. Az új présen nemcsak több, hanem minőségileg is jobb téglát gyártanak népgazdaságunknak a békésiek. nyos munkát. A TMTE tagjai április 13-án, szombaton ülnek ösz- sze, ahol a műszaki színvonal és gazdaságosság kérdését beszélik meg. Három fő dolog foglalkoztatja most a TMTE tagjait. Az írezés tudományos vizsgálata, a szövőgép dinamikus vizsgálata és a gazdaságosság kérdése, ezenbelül a termelés emelése, az önköltség csökkentése. Munkájukhoz nagy segítséget nyújt a külföldi szaklapok fordítása, tanulmányozása, amely rendszeresen jár a TMTE tagjainak. Az üzemiben elért gazdasági, műszaki és termelési eredmény nem magától született. Ez elsősor. ban a Pamutszövő dolgozóinak ön. tudatóból falcad. Persze ehhez hozzájárult a vállalat vezetősége, a munkástanácsa és nem utolsó sorban a pártszervezet, amely most bontogatja szárnyait. A kommunisták szavai, az új igazgatóval az élen, eljutnak minden öntudatos dolgozóhoz és velük együtt, közösen érnek el napról-napra újabb sikereket, (Csepkó Etelka) r VTnnr TnrTTTnnrr Thrr^hnr^rTr'yinr Tnnní mnnr tris ttpt TrTrTnrTnrv'r T~s~<nr'<nnn A Körös mentén prémes állntienyéssto telep létesül Körösíadány környékén, a Sebes-Körösben és holtágaiban, a kubihgödrökben tömegével él va. den- és értékes bőrű pézsmapatkány. Nem egy helybeli dolgozó több tízezer forintot keresett mái-pézsma vadászattal. Ez adta azt a leleményes gondolatot a Zalka Máté Tsz volt tagjainak, hogy prémes állattenyésztő telepet alakítsanak; Hat család, 12 taggal létrehozta a rövidesen új, háxmastípusú termelőszövetkezetté átalakuló csoportot, mely egyben 21 holdas halastóban ponty tenyésztéssel is foglalkozik. Kísérletképpen pedig. egyelőre ötszáz négyszögöles kubrkgödröi alakítanak át pézsmapocok tenyésztő teleppé, mélyen a jelenleg kiszárított meder alatt és saját maguk készítette dróthálóval akadályozzák meg a leendő tenyészáUomány vándorlását, amit 34 holdas szántójukon termelt tákarrrfámhyál és apró halakká!" etfethek. Mintegy száz nőstény és hím törzsállatot varsa szerű drótháló csapdával fogják ki, a holtágak partoldalából. Úgy számolják, hogy a szapoia pézsmapatkány ok mái’ az első évben legalább 150 ezer forintot jövedelmeznek drága gereznájukkal, (prémjükkel), mely minden további évben kétszereződik. Azonkívül megpróbálkoznak még a „nutria tenyésztésével is, a Gödöllői Kísérleti Intézet segítségével. A szakcsoport tagjai szerint hasonlóan hasznosítani lehetne így a semmire nem használt, parlagon heverő holtágakat, kubikgödröket, s tekintve, hogy exportra tenyésztenek, valutát fog jelenteni az országnak. «Jiii!irnnHn!iiH«nmininintiiinii!nnmiiiiii»iHiii»iHni!i!iHininmiTHniniiiiii!iimHns?iin»ii!ii!inniBH!iiiiiiiiiiiHiiHiiiiinHHiiiHiHiiliiiiiiiiiiiiiliiiHiiiniiuiiiiiiiiiiiiiiiH!iniluiiilHlniiiiiimiiiliiiiiiuimiiiiim;uii» A közös akaratban, | tárolása sem okoz mint azelőtt. többé gondot, a régi jó szokásra hivatkozik, ami a „szent tizedet“ állapította meg és ezt kell fizetni, aki életét, egészségét, tehetségét és munkaerejét isten ajándékának tekinti és az ajándék egy írásáét rendszeresen Isten céljaira visz- sza kell fizetni. Ez a tized. Ezt várják azoktól, akik az ébredést mozgalom tagjai lesznek. Én ugyan nem fizetek tizedet, inkább nem megyek templomba. Ügy se Isten céljaira fordítják azt, hanem a papok elprédál- ják, cifraságra költik, reprezentálnak belőle. Eá is a program á! lapítja meg. Ezt kell megszüntetni, nem a tizedet kérni, miikor arról örökre lemondott a papság, már több mint száz éve. Az egyháznak is be kell látnia, hogy a történelem menetét nem lehet visszafordítaná és ne forduljon vissza a feudális társadalmi rendszerben is megvetett, 1848 márciusában pedig törvényesen megszüntetett tizedhez. — Igaz, hogy elvették az egyháztól a nagybirtokokat, de kapnak a papok az államtól fizetést ás abból meg tudnafc élaz összefogásban nagy erő rejlik. Hogy mennyire így van, azt a Battonyai Épületszerelő KiisipaiS Termelőszövetkezet példája is bizonyítja. Kezdetben, 1952 januárjában, a . „ , , , . , _ ,. mikor a szövetkezet megalakult, a ni. Nem azért teszem f el aratus-,: .... „„„ . . . , . , „ . .„ : ,22 tag mindössze 20 000 formt kőkor a búza keresztre a „papot“, } _________ hog y azt most ás a pap vigyél el. Nem értettem mi köze van a tizednek a búzakeresztefehez, Ezt ő is látta, b » következőt mondta el: Régen nem tizennyolc kévét raktak a búzake- nesztékbe, hanem csak tizet. A tizediket nevezték papnak, mert a pap kocsija járta a földéket és a keresztekről a felső kévét, a tizediket a papnak vitték el. Az emberek ezért nevezték akkor is és nevezik ma is" az utolsó kévét papnak. Ezt a rendszert tűzte ki célul a betanisto-mozgalom. Én ezt nem egy régi jó szokásnak tartom, hanem egy nagyon zöa vagyonnal rendelkezett. Meg 'még valamivel: szorgalommal és munkaszeretettel. Ahogyan teltek aÁaz évek, úgy erősödött a szövet- ikezet. Tavaly már 75 tagja és 7 részlege volt. Éves tervüket jelentősen túlteljesítették, s összesen 2 460 400 forintot tett ki a lakosságnak felhasznált anyag értéke és ia munkájuk. A kőműves részleg munkáját gátolta olykor, hogy nem kaptak elegendő téglát. Közös akarattal ezt is megoldották. Saját szükségletükre a múlt évben 160 000 téglát égették. Az idén oedig előreláthatóan 250 ezret. Ök maguk termelik ki a malterhoz szükséges homokot is a község harossz szokásnak. Ezért nem me- |tárában a homokbányában, gyek és nem is leszek híve az ébredés! mozgalomnak. Amikor ezt a programot megláttam, ak— Ezt akartam neked elmondani és ha legközelebb találkozunk, mint régi barátok üdvözöljük eg jen ást. Az októberi események A szövetkezet legyűrte az útjában álló nehézségeket, A közös kor jutottam erre az elhatóro- imunka, a közös gondok összeko- zásra és úgy érzem felébredtem.! yácsolták őket. Tavai}7 novemberben a községi tanács régi követelésüket la teljesítette: telephelyet utalt ki számukra, ahol helyei e ■‘kaptak a műhelyek, s az anyag azonban a szövetkezeteit sem kerülték el, 25 tag vált ki, illetve lépett ki. Ennek ellenére a ktsz mégis fennáll, » bár kevesebb a tagja, mégsem csüggednek. Erre egyáltalán nincs is okuk, hiszen közös vagyonuk mintegy 300 ezer forintot tesz ki. Munkájuk meg annyi van, hogy alig győzik. Különösen sók a tatarozás, átalakítás. Amint a ktsz-ben megtudtuk, ezt nagyrészt a kormánynak köszönhetik, mert amióta eltörölte az építkezéseknél a 15 saázalékos forgalmiadét, azóta egyre többen tatarozta ínak, építtetnek, A lakosság is mind nagyobb bizalommal veszi igénybe a ktsz munkáját. Az idén már öt házat tataroztak, de még mintegy harmincra van kilátás. Sőt, új házak építésére is. Mindazok, akik továbbra sem váltak meg a szövetkezettől, elégedettek a keresettel. Azért, mert darabbérben dolgoznak, ami természetesen azzal jár, hogy, aki Jobban iparkodik, többet keres. A múlt évben átlag 1300 forint volt a tagok keresete, most 1500—1800 forintot is megkeresnek. És meg valamivel igen elégedettek a tagok. Ez pedig az, hogy kevesebb lett a papírmunka. Tavaly például nem kevesebb, mint 11 adminisztratív dolgozó jutott a 75 tagra. Jelenleg az ötvenre mindössze négy az elnökkel együtt. Ezzel mintegy 100 ezer forint felesleges kiadástól mentesült a tagság, s bizony az osztalék -fizetésénél jelentősen több jut mindegyiküknek. Nem jártak rosszul tehát, akik továbbra is kitartottak a ktsiz mellett, mert felismerték: az ösz- szefogásban az erő, közös erővel többre mennek, mint ki-ki egymaga. (—a—r) Villanyt kap Szőkéd község A Baranya mélyei Szőkéd községet a közeljövőben bekapcsolják az országos villanyhálózatba. A villanyt Németiből vezetik át Szőkédre. Már megkezdték háror és félkilométeres szakaszon a betontartó oszloposk állítását. A beszerelés mintegy 300 ezer forintba kerül. A MEGYEVILL dolgozói elhatározták, hogy május 1-én kigyullad a villany Szőkéd községben. t
