Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-25 / 95. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPŰJSÁG 1957. április S3,, csütörtök HÍREK Április Csütörtök m 35 Márk | Űj gépek A Külkereskedelmi Vállalat Új gyártmányok exportját kezdi meg. Ezek közijtt találhatő a hat tonnás, úgynevezett törpe építődaru és a DIMÁVAG Gépgyárban készülő ötezres autódaru. Mind a DIMÁVAG, mind az építődarut gyártó Lőrinci Gépgyár felkészült arra, hogy nagyobb külföldi rendeléseket is kielégíthessen Az Építésügyi Minisztérium gépesítési igazgatósága és a NIKEX jó együttműködése nyomán született men az a gondolat, hogy külföldre kölcsönözzék a nagy gyárépítkezéseknél alkalmazott, jelenleg használaton kívül álló építőipari gépeket. ELŐZETES JELENTÉSEK szerint, a második félévben javul a tüzelőellátás. így lehetővé válik, hogy megindítsák a SZOT tüzelő akcióját. A tervek szerint az idén mintegy 470 000 család vásárolhat szenet, fát, a SZOT akciójában. ♦ Fiák fitfyelem ! Úttörő iaíiÉrúgók toborzása A Békéscsabai Hőre labdarúgó szakosztálya kéri azokat a 12—14 éves fiúkat, akik szeretik a labdarúgást és egyik sportkörhöz sem tartoznak, jelentkezzenek csütörtökön délután 3 órakor a stadionban, Kalmár edzőnél. A jelentkezőket részletesen megtanítják a labdarúgás részleteire, s a legjobbakből állítják össze az úttörő csapatokat. /"■ O' -< MEZŐHEG YESEN 150 forint egy deciliter tej, de jogosan! Hinni kellene... A Mezőhegyest Állami Gazdaságban a jelenlegi takarmányszűkében május végéig, az új takarmány etetéséig igyekeznek megtartani a 9 literen felüli istállóátlagot, Ennek érdekében a tehenészbrigádok versenyeznek. A gazdaság vezetősége és a szak- i szervezet azokat a munkacsapatokat, melyeknél nem csökken az istállóátlag, 200—200 forinttal jutalmazza, azon felül minden deciliter tej többletért ebben az időszakban 150 forint jutalmat ad a tejtermelést növelő tehenészeknek. A versenynek ez a jutalomformája igen ösztönző a tehenészekre, mert így va- lamennyiük nyerhet. Ennek eredményeként olyan szorgalommal gondozzák a teheneket, hogy ne csak megtartsák, hanem túl is szárnyalják a jelenlegi istállóátlagot az új zöldtakarmány etetéséig. Április 25-én este fél 8 órakor: Csárdáskirálynő Katona és szelvény bérlet. Szabadság Mozi, Békéscsaba. Április 25—28: Kirakat mögött. Brigád Mozi, Békéscsaba. Április. 25—máj as 1: San Salvatore. Terv Mozi, Békéscsaba. Április 25—28: Tiltott szerelem. Szabadság Mozi, Gyo- ma. Április 24—26: Három jóbarát. Kossuth Mozi, Orosháza. Április 25—május 1: Jelentéktelen emberek. Erkel Mozi, Gyula. Április 25—május l:Két- v állomás. Táncsics Mozi, Szarvas Április 25—május 1: Bagdadi tolvaj. Béke Mozi, Orosháza. Április 25—május 1: örök éjszaka titka. Bástya Mozi, Békés. Április 25—május l: Tánc és szerelem. Vörös Október Mozi, Mezőkovácsháza. Április 24—26: Vízkereszt, vagy amit akartok. Rádióműsor Csütörtök, április 25 Kossuth Rádió 8.10 Könnyű zene. 8.40 Ifjúsági kórusok. 9.00 Édes anyanyelvűnk. 9.05 A Gyermekrádió műsora. 10.10 Picking tanár úr Budapesten. 10.40 Ka’o- debó Mária Brahms-dalokat énekel. 11.00 Jusif Idris egyiptomi író két novellája. 11.20 Verbunkosok. 12.10 I Operarészletek. 13.00 Fatma. Elbeszélés. 13.20 Zenés kirándulás. 14.00 Mai- ] gitsziget. Irodalmi műsor. 14.40 Ma- I gyár szerzők népdalkórusai. 15.20 A ! Gyermekrádió rejtvényműsora. 16.10 i Magyar népdalok. 17.00 A belterjes ; gazdálkodás útján... 17.10 Heti hang- ! versenykalauz. 18.10 Várlak én..; Hanglemezek. Í8.45 A szocialista tá- ;bor gazdasági ereje. 19.00 Tánczene. j 20.20 A Rádió Világszínháza. Faust. ! 22.40 Emberek között... Boldizsár Iván tollrajzai. 22.50 Tánczene. 23.30 Zene- i kari hangverseny. Petőfi Rádió 14,20 Német fúvószene. 14.40 Opera - ! kettősök. 15.10 A külföldi sajtó ha- l sábjairól. 15.20 Tánczene. 15.35 Bródy I Tamás filmzenéiből. 16.20 Az Ifjúsági | Rádió műsora. 17.10 A dunántúli prog- j romoktól a Somogyi—Bacsó gyilkosságig. Előadás. 17.25 Színes népi mu- z^ka. 18.20 Válaszolunk hallgatóinknak. 18.30 Madrigálok. 19.05 Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15 Operett- és filmzene. 19.45 Sporthír- adó. 20.00 Könnyű zene. 21.05 Esti mulatozás. 21.S0 Karádi népdalok. 21.50 Mi így látjuk... 22.00 „Felgördül a függöny." 22.45 „A dal szárnyára veszlek." A megtorpant tavasz aggodalomra készteti az embert. A szorgalmas szántó-vető az eget fürkészi. El keine már a jóidő. Földben a mag, elvetve a jövő Ígérete. Eső már volt, napsütésre vár a csírázó élet. hogy megáldassék a nép kezem u irkája, í Jó eredményekkel indult a tavasz. A parlagon heverő termelési ikedv új erőre kapott, értelmet nyert. A régi sérelmek feledésbe1 mennek, mert nem kelnek lábra újak. A parasztságot sújtó kötele- : ző beszolgáltatás már a múlté, — | a jelené a reménykedés. De ez a reménykedés mégsem teljes. „Ügy is elviszik“ — mondják egyes emberek, mert a tavalyi bizalmatlanságot most is éltetik, táplálják, légből kapott hírek, rosszindulatú emberek, akiknek nem tetszik a földműves ember szorgalmas igyékvése. I „Akit a kígyó megmart, fél az a gyíktól is“, s az elmúlt években nem egy kígyómarás érte paraszt- ! Ságunkat. Beszolgáltatás, erőszakos tsz-szervezés, a túl gyakori tagosítások, az aránytalanul alacsony állami átvételi árak, kedvét szegték. A föld nehéz, kibírhatatlan teherként nehezedik tulajdonosaikra, s aki teltette, igyekezett szabadulni tődé. Mindez a múlté, de az egykori kígyómarásdk mérge még mindig fertőz, élteti a gyanakvást, a bizalmatlanságot, mért rémhírek járják a falvakat, hogy „minden marad a régiben“. j Majd az évvégi számvetés el tat possa a rosszindulat ellenséges gyíkjait, mert ez a számvetés mér megújult gazdaságpolitikánk alapján íródik. Van már orvosság, van. már alapja a bizakodásunknak, pártunk mezőgazdasági tézisei bátor kritikát mondanak a múlt hibái felett, s a hazánk sajátosságainak megfelelő mezőgazdaság-fejelesz- j test tűzi ki célul. „Arccal a belterjesség felé!“ — mondja pártunk mezőgazdasági programja, s a belterjesség a mi' viszonyaink között az egyéni gyarapodás legbiztosabb záloga. • i A múltban elnyomott I namzetgazd agító ösztönök szabadulnak fel a tézisek nyomán. Az 1 ; egyéni érdekeltséget is bekapcsolja a szocializmus magyarországi építésébe. Az ember, ember marad, hasán méri le a világ jobbulását, a szó is csak akkor hat rá, ha naponként meggyőződik igazáról. A magyar földműves nem a „békebeli“ állapotokra függesztette szemét, a nehéz időkben, hanem a felszabadulás utáni három-négy esztendő szellemét kívánta vissza. A mező- gazdasági tézisek azóta elért eredményeket fenntartva szabad teret engednek az egyéni kezdeményezéseknek. Határozottan leszögezi: amit a földműves megtermel, legyen az övé, rendelkezzen szabadon termékeivel. Természetes, hogy továbbra is támogatjuk a szövetkezeti mozgalmat, továbbra is a szocialista mezőgazdasági nagyüzemben látjuk a magyar mező- gazdaság jövendőjét, de a kollektivizálás hibás módszereit elvetjük, és a szóbeli meggyőzés mellett a példamutatásra helyezzük a fősúlyt. Nem kívánhatjuk a paraszt embertől, hogy felcserélje egyéni gazdaságát, ha saját szemével nem győződött meg arról, hogy a közösben jobban megtalálja számítását, jobban tud élni. A bizakodás jogot. gyanakvással azonban nem „okra megy az ember, csak önmagának árthat vele, mert nem megy úgy a munka, ha nem mozog frissült erővel a kéz, megsínyli a föld, kevesebb lesz a termés, s a számvetésnél rájön: jobb lett volna hinni... Szin Béla Békési anyakönyvi hírek Születések: Somogyi Zsigmond és Fazekas Eszter fia Imre zsigmond, Püski János Gergely és Domokos Ilona leánya Mária. Házasságkötések: Biácsi János és Nagy Ilona, Sípos István és Hegedűs Etelka, Marosi Kálmán és Pocsal Ilona, Farkas István és Varga Ilona. Halálozások: Darabos Imréné szili. Erdei Eszter 56 éves, Rabatin Imréné szül. Kiss Julianna 72 éves, Fekete László 81 éves, Verik Antal István 80 éves, Püski Gergelyné szül. Bányai Mária 78 éves, Kovács Istvánná meter Julianna 79 éves, Alb DeméleiR- 82 éves, Varga Ferenc 71 éves, A belterjes gazdálkodás mulatói A mezőgazdasági üzemszervezésnek és üzemvezetésnek legfontosabb és legkényesebb kérdése a belterjesség. Ma erről sokat hallunk, sokat olvasunk. Minek a jele ez? Érezzük, tudjuk — sokan talán csak sejtik —, hogy a magyar mezőgazdaság jövője fordul meg a belterjességen. Még a kevésbé képzett mezőgazdasági szakemberek is tudják, hogy a régi rendszerű külterjes viszonyoktól éppen csak, hogy ellépő mezőgazdaság a világpiaci versenyben kíméletlenül alulmarad. Miről is van most szó tulajdonképpen? Arról, hogy nálunk — mielőtt ténylegesen és eredményesen hozzálátnánk a belterjességhez, a vezető út kiépítéséhez, — számolnunk kell azzal, hogy az elmúlt években eléggé elhanyagoltuk a mezőgazdasági szakemberek üzemszervezési képzését. Mezőgazdasági tanfolyamainkon, középfokú iskoláinkban, de még a felsőbb oktatásnál is nagyon kevés gondot fordítottunk az üzemszervezés komoly és alapos tani- ! épületeket, állatokat, felszerelést fására. Már pedig a szocialista stb. nagyüzemi mezőgazdaság el sem képzelhető alapos elméleti felkészültség nélkül, — üzemszerveaő szakemberek nélkül. Igaz, hogy ezt. csak könyvből nem lehet megtanulni. Az is igaz viszont, hogy alapjait csak hosz- szú évek komoly gyakorlataival lehet elmélyíteni és megszerezni. Márpedig az üzemszervezés feladata, hogy az ismert termelési tényezőket, a befektetett értékeket és a munkát helyes' kapcsolatiba hozza, hogy az egyes üzemágak a legnagyobb jövedelmet tudják majd szolgáltatni. Mit jelent ez a gyakorlatban? a) Meg kell alaposan és részleteiben ismernem a termelési tényezőket ott, azon a helyen, ahol én belterjes mezőgazdasági üzemet akarok szervezni, azaz 'ismernem kell: az Időjárást, a talajt, a közlekedést, domborzati és vízrajzi viszonyúkat, értékesítési lehetőséget és munkaerőhelyzetet eSb. te) Ismernem kell a mezőgazdasági üzembe befektethető: óén a:, c) Teljes alapossággal ismernem I kell a felhasználható emberi, gépi j és állati munkaerőt. | Ezen három csoport teljes és alapos ismeretében foghatok hoz- I zá csak egy belterjes üzem meg- [ szervezéséhez, vagy egy már mű- . ködő üzem meg bírálásához. Nem I gyerekjáték, nem kis feladat ez. Komoly elmélyedést, sok-sok adat összeszed ásót és nagy elméleti és gyakorlati felkészültséget kíván. A fentieken kívül pontosan tudnom kell, hogy mi a különbség a külterjes és belterjes gazdálkodás között. No, ezt már csak tudjuk — mondhatja bálki is. Én nem merném ezt ilyen határozottan állítani. Soksok ismérve és hátulütője van ám ennek. Általában azt szoktuk mondani, hogy a mezőgazdasági üzemben befektetett érték, — a munka- és az így elért terméseredmények viszonya mutat reá legjobban a gazdaság belterjességére. Nézzünk erre a dologra egy példát: Ha én egy katasztrális holdon eddig termeltem, mondjuk, búzaértékben tíz mázsát, és most szokásos agrotechnikán felül egy mázsát adók, s így most már 13—14 métermázsa búzaértéket termelek ugyanazon a földön, vagy az eddig felhasznált kát. holdankénti öt munkanapot tízre emelem és így érek el, mondjuk, két mázsa búzaárték emelkedését, altikor belterjesen gazdálkodtam, hátha még összekötöm a több trágyázást, a több munkával, akkor még nagyobb eredmény elérését biztosítom, még belterjesebb lesz a termelésem. Természetesen a belterjesség fokozásának határt szab a jövedelmezőség, de gyakorlatilag nálunk ez a veszély még nagyon messze van s erre gondolnunk sem kell. A belterjesség jellemzői tehát összefoglalva: nagyobb befektetés, több munka, nagyobb szakértelem, több trágya (jól kezelt), több műtrágya, fokozottabb gépesítés, változékony (sokoldalú) termelés, korszerű állattenyésztés s az egyes üzemágak arányosítása. Láthatjuk I ebből, hogy milyen sok mindenre j kell gondolnunk és milyen sok té- Inyezőt kell figyelembe vennünk, ha át akarunk térni a belterjességre. Ezekhez aztán még hozá- I jön az is, hogy minden egyes 'üzemágnál kalkulációkat kell vé- ! gezni arra nézve, hogy kifizetődő-e az illető üzemág és hogy mi- jlyen arányban kell beállítani az ■egységes üzemben, mert arra is : gondolni kell, hogy egy-egy lát- iszólag nagy jövedelmet hozó üzemág mellett az egész mezőgazdaságii üzem lehet ráfizetéses is. i Példát is említsek? Ha túlzottan | kifejlesztem a kertészetet és , azt — azért, hogy nagy és gyors .készpénz jövedelemre tegyek szert ■— tömöm trágyával, de a szánt ó- I földi üzemtől elvonom, mi követ- jkezik be? Leromlanak a szántók, j visszaesik a termésátlag és a ki- i váló, jól jövedelmező kertészet I mellett mégis ráfizetéses lehet az i egész üzem. Tehát a üaemszerve- I zenél mindig kézben legyen a ce- jruaa, helyén a józan ész, mert imákként félrevisz a szekér és csa- j i odúnk elképzelései nkben, Ici'áb- i rendülünk és mivel a legkevesebb I ember hajlandó sikertetemségek- ' ért sajátmagát okolni, szidni fo- | gunk mindent és mindenkit — elsősorban is azt, aki a belterjes gazdálkodást nekünk ajánlotta, ; Pedig nem lesz igazuk, mert ha a jfent leírtakat figyelembe vesszük ;és jól elkészülünk, és nem sző- ' gyeijük a szakemberek, szakinté- Izetek tanácsát, segítségét figyelembe venni, nem érhet csalódás, öröm és hasznos l<»'z a gazdálkodás.
