Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-25 / 95. szám

19ÍP7. áitrili* £5., csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSAG MÉG EGY el kell mondani! Egy héttel ezelőtt jártunk Gyomén, és meglátogattuk az, általános gimnáziumot. Darvas csatlakozást, meg azt a nevet­séges dolgot is, hogy „16 éven felüli" filmeket is megnézhes­Tibor igazgatóval beszélgettünk,! senek. Már a két követelés ősz aki elmondta problémáikat, el- szehasonlítása is azt bizonyítja, mondta azt, hogy a gyomai hogy a tanulók nemcsak a saját gimnázium fejlődő intézmény,! fejük után mentek akkor, ami­ép a jövő tanévben, amikor kor decemberben ilyen rend- megnyitjik a IV. osztályt is, zavarást okoztak, komoly, mondhatnánk súlyos | elhelyezési nehézségekkel küz- Ne vegyuk tehát a szó szoros denek majd. Beszéltünk arról ertelmeben fizika! atkkyt»- is, hogy az iskola tanulói és pe- megnyilvánulásnak a berontást, dágőgasai aránylag nyugodtan ** kérdezzük: nem berontás-e viselkedtek az októberi esenté- az, amikor a diákok úgyneve- nvek során, mindössze decem- zett „küldöttsége” azt követeli bérben került sor rendzavarán az igazgatótól (aki két óra hosz­ra, amikor a diákok lehetetlen „tárral” velük (!) hogy ..... . ne tanuljanak és hogy rendel­küveteléseket hangoztattak az . .. , , , , , , jen el szünetet, magyarul iskola igazgaotja előtt. Megír- sztrájkot, amire a Szabad Eu- tuk, hogy Juhász Kálmán pe- répa uszított.) dagógus (aki azóta disszidált) i gs miért mosogatjuk a disz- volt a fő hangadója a rendza- szidálásával mindent beismerő varásnak, annak, hogy — idé-; Juhász Kálmánt azzal, hogy síink a megjelent cikkből: | csak „része volt abban, hogy a „annyira feltüzelte a diákokat, hogy berontottak az igazgatói szobába, és különböző lehetet­len követeléseket hangoztat­tak.” tanulók be mertek jönni a ta­náriba, és követeléseiket elő­adták.* Nem csomagolhatunk sem­mit selyempapírba, mert az el­A cikk megjelenése után né- lenforradalom sem tette azt. hány nappal levelet kaptunk Dervas Tibor igazgatótól, aki cikkünk e mondatát kifogásol­ja és nem ért vele egyet. Köz­li velünk, hogy beszélgetésünk során a következők hangzottak Természetesen megvetendő módszereiktől távol állunk, de az igazságot úgy mondjuk el, pőrén és nyíltan, ahogyan tör­tént. Juhász Kálmán uszított, és nemcsak része volt a rend­el: „Juhára kartársnak része | zavarásban! volt abban, hogy a tanulók be mertek jönni a tanáriba, és kö­veteléseiket előadták. Ez a meg­beszélés, mely közel két óráig tartott, nem berontás jellegű wärt” Nagyon sajnáljuk, hogy Dar­vas Tibor, a gimnázium igaz­gatója nem ért egyet azzal, amit írtunk. Nyilvánvaló, és senki sem gondolhatja azt, hogy a diákok úgy rontottak be az igazgatóhoz, hogy sarkaiból ( ifordították az ajtót és asztalt sapkodva, tajtékozva követel­ték többek között az emlékeze­tes kétnapos sztrájkhoz való Mi ebből a tanulság? Első­sorban az, hogy az eseménye­ket mindig kritikusan, és sem jobbról, sem balról nem befo- lyáf^ilhaló módon, kell megítél­ni Sokkal inkább erősebb és hivatása magaslatán álló le3Z az a tanári testület, amely nyíl­tan, és köntörfalazás nélkül el­ítéli azt a Juhász Kálmánt, aki megcsúfolta hivatását és a ta­nulóifjúságot az ellenforrada­lom szekerébe akarta, befogni. Ez az igazság és ezért mind­ezt még egyszer el kellett mon­dani. S. E. Sántít példán! ott is a belterjesség, ahol három­ezer literes vagy emnál i® nagyobb tejhozamú teher,leikkel dicseked­nek, de az istállótrágya kezeletle­nül! romlik, pusztul, vész. Vagy esetleg valahol drága takarmá­ny okkal, költséges kezeléssel, ^£ték«í óa fehérjét tudják magter- nagy tojáshozamú tyúkokat ne- j g* m bizony, ha teszik, veinek és tartanak, de ugyanott á ^ lleín> M k<ii „ámítani, lucernákat nem járja a pulyka, a vizikifutók nincsenek kacséval, libáikkal hasznosítva. Sok ilye® j ség, egyedül a vezető szakember nem megfelelő személyes tulaj­donsáig* miatt. A takarmány termesztés belter­jességének Ismertetője, jellemzője pl. aa, ha egy kát. hold területein — az adottságok figyelembevéte­lével — a legnagyobb kemányftő­Mcst pedig aMPefenék szerény | javaslatot tenná: példát sorolhatok fej, de ez aa egy-kettő Is elég ahhoz, hogy a vi­lágos fejű ember meglássa: nem anitak, hogy a belterjességbe® van ám a hiba ilye® helyeken, hanem a gazda- ságvezetőben. Bizony, bizony, Mi lenne az akadálya a mezőgazdasági munkák befejezésével ősnél, té­lé® gyakorlati gazdák, tsz-vezetők | részére a megyénkben — egy-toét a belterjes : helyen rövid üzemszervezési és üzemszervezés, de még inkább a ! üzem vezetési tanfolyamat tartaná- vezetése a vezető Baakentber Ke-! nak? OzemszerveiBéM akbpismere- mélyi tulajdonságaitól is függ és j tehet nyújtó füzeteket adnának ezért sohasem lehet drága egy jő • kezükbe. Talán megkísérelhetnék szakember az üzem-ben. Mert néz- jaz elmulasztottakat pótolni, itt ie züik csafk ezt is példán. A belter- ; javítaná valamit a múlt hibáin jew üzem terv előírja, a fokozott; Vagy sor kerülhetne arra, hogy műtrágya hmnátofat, de a gaz­dafiógveató nem élt a műtrágya üzemszervezési, üzemi szaktanács­adást szervezzünk. Egy-két tsz­«Míáhnaaásához, va-gy nem szeret Iliéi lehetne, üzemi adatgyűjtést «maßt u tárni amézni, azzal bíbelőd- végezni, aa így nyert adatokat fel­ni, mi lesz altikor? Jól, rosszul, de dolgozná ée a kőaoeség részére, a kukább „rosszul“, ezzel íekudjók a gazdstánsadaírmmk hasznára for- íondjáFt ég ha nme» eredmény, dftani. ekkor a jövő évben már ki sem j Sok kérdés. De én úgy érzem, «KÓriáít. elhagyják és-lassan „le-, hogy nagyon időszerűéit, épül“ a „megszervezett” belterjes-! Szín Béla Hozzászólás a hozzászóláshoz A Népújság április 18-i számá­ban megjelent „Szabó Sándor földműves, Orosháza" aláírású hozzászólás szinte sommázása volt mindazok véleményének, akik az Árpád-kerti vitával kap­csolatban megfeledkeztek a lé­nyegről. Szabó Sándor, miköz­ben a Ságvári-ligeti szabadtéri színpad megépítése és Gyopáros látogatottságának biztosítása mel­lett tör — nagyon helyesen! — lándzsát, szószerint ezt írja: — „Ugyanis, ha már szórakozásról van szó..” — És szerintem itt van a kutyus sírftarrtja! Az Árpád- kertf „tánchely" megvalósításával nemcsak szórakozásról, hanem ennél sokkal de sokkal többről van szó, arról, hogy Orosháza if­júságának színe-virága és mind a becsületese, egyre jobban ott­honának érezze a város és a já­rás eme nagy kulturális múltú művelődési házát! Tehát nem csupán a könnyű szórakozásról van sző, amit Árpád-kert nélkül is megtalálhat mindenki a kocs­mák melletti kerthelyiségekben és Gyopároson, sőt otthon tobor­zott baráti körten is. Az a művelődési ház vezetősé­gének a célja, hogy e város mind­két nemű fiatalságát az elmélyül­tebb, maradandóbb értékű szó ragozások feli fordítsa a könnyű szórakozások eszközével. Ennék pedig nem az a legjobb módja, hogy Orosháza ifjúságát arra ser­kentsük, hogy hátat fordítva a művelődési háznak, attól több száz méterre, vagy Gyopáros ese­tében, több kilométerre keresse a tánclehetőségét. A művelődés: fe­lelős ■ tényezőit nem vezérelheti elgondolásaikban a vendéglátó- ipar pénzbevételi szempontja, kasszaterve. Túl kell látníok sa­ját orrukon és túl a szórakoztató ipar orrán. Nem kell félni! A mintegy 30 060 lakosú városból a művelődési ház és az Árpád-kert látogatói mellett bőségesen jut minden napra a vendéglőknek, és Gyopárosnak is a szórakozni vágyókból, csak győzzék hellyel. Tehát bármilyen szimetria-féltés- be és egyéb ál-aggodalomba búj­tatott „konkurenciától félés" tel­jesen felesleges. A tavasz és nyár közben elmúlik s a szabadtéri szórakozóhelyek ifjú népe kény­telen-kelletlen beszorul a kocs­mák füsíö« levegőjébe, vagy szét­széled más, nem valami épületes szórakozási lehetőségek hajszolá­sára. Ellenben azok, akik majd az Arpéd-kerti tánc- és okosan szórakoztató műsorok mellett megszokták a művelődési ház kö­zelségét, kuítúrlégkörét, azok ősz­szel és télen is ragaszkodni fog­nak hozzá, mert az ottani zene-, énekkarban, táncesoportban, szín­játszóknál, a különféle hasznos (foto, rádiós stb.) szakkörökben s a sakk, píng-pong játékában, szí­vet, elmét és kedvet derítő han­gulatában megtalálják az igazi művelődési és nem utolsó sorban srórakozási lehetőségeiket. Emiatt úgy érzem, egyetlen szülő sem haragudnék. Az Árpád-kerti terv lényege tehát Orosháza ifjúsá­gának a művelődés közvetlen for­rásához való invitálása! — Me­lyik becsületes, felelős vezető és dolgozó ne értene ezzel egyet9 Huszár Rezső megyei művelődési előadó. A termelés hajtóereje a szocialista munka verseny A szocializmus építésének szükségszerű vele­járója a szocialista munkaver­seny. Ha holnap jobban aka­runk élni mint ma, ahhoz több, olcsóbban előállított és jobb minőségű termékre van szük­ség. S ehhez segít hozzá a ver­senymozgalom, a dolgozók al­kotó vágyának kibontakoztatá­sa. Jól tudták mindezt az ellen- forradalmárok s éppen ezért intéztek olyan dühödt támadást a szocialista munkaverseny el­len. Gálád tevékenységük nyo­mán a megye üzemeiben, gyá­raiban is időlegesen megszűnt a versenymozgalom. De csak időlegesen, mert egyre több helyütt ismét kibontakozott a megújhodott munka verseny, amely elveti azt, ami régen rossz volt, s táplálja, mindazt, ami jó volt. ilyen versenyre van szükség, hanem olyanra, amelyben nem a százalékok, a grafikonok, ha­nem a versenyző emberek játszók a főszerepet. Ahhoz, hogy a megújhodott verseny- mozgalom elérje a célját, sok­kal többet kell törődni a ver­senyző emberrel. Segíteni kell munkájában, a termelésben, mert ahhoz, hogy növekedjen a termelékenység, csökkenjen aa önköltség, nem elég csupán a verseny szervezése. Igen fon­tos, hogy a verseny körpontjá­ba kevés, de a legfontosabb feladatot állítsák. A Gyulai Új alapokra helyezett munkaversenyre van most szükség, mert kétségtele­nül régebben a sok helytelen vonás gátolta a jó eredmények elérését Mi volt régen a hely­zet? Verseny volt a versenyért, s amint a szakszervezeti veze­tők nemrégiben megtartott kétnapos konferenciáján Gás­pár Sándor főtitkár megállapí­totta; „... összekevertük a célt az eszközzel. A szocialista mun­kaverseny, a felajánlások szer­vezése már nem eszköz volt, hanem céllá vált. Nem az volt a cél, hogy magasabb legyen a termelékenység, hanem a ver­seny szervezése, holott a rao- eialLsta munkavwseny a áte­melés és a termelékenység emelésének egyik eszköze. A másik hiba az volt, hogy nem láttuk világosan: a szocialista munkaverseny dinamikája, a helytelen módszerek miatt egy­oldalúan a mennyiség hajszolá­sához vezetett. Á verseny csak a magasabb százalék eléréséért folyt, s ez oda vezetett, hogy nagyon drágán termeltünk töb­bet." Világos, hogy mostan nem Harisnyagyárban a KISZ. kez­deményezésére indítottak ver­senyt a fiatalok. Mivel több fiatal százszázalékon alul telje­sít, ezért a verseny középpont­jába a százszázalékos termelés elérését állították. A tapasztal­tabbak ehhez adnak segítséget, a lemaradók pedig azért vetél­kednek egymással, hogy emel­jék a termelést. A Békéscsabai Ruhagyárban a verseny célja, az anyagtakarékosság, az ön­költség csökkentése, valamint, a minőség javítása. Ezzel küzde­nek a gazdaságos termelés el­éréséért, aminek megvalósulá­sa természetesen a dolgozók életkörülményeinek állandó ja­vulásával jár együtt. Biztató ielek már mutatkoznak, de sok még a tennivaló, hogy üzemeink, gyáraink dolgozóit áthassa a szocialista munka v er se ny szel­leme. További előrehaladásunk ' szempontjából azonban első- sorb«b-ta» üzemi szakszervezet kezdtményezés, á | verseny jó megszervezése, s rendszeres értékelése. A szocia­lista munkaverseny gazdája to- ; vábbra is a szakszervezet. £p- I pen ezért nem várhatnak hö- : zömbösen arra, hogy a ver- I senymozgalom önmagától ki- ; bontakozzék. Cselekdni keß I mielőbb, hiszen nem moncfha- I tunk le a termelés hajtóerejé- í ről, a szocialista ^ un ka ver­senyről. Különleges háztartási gépek bemutrrtóia Szerdán délelőtt a Belkeres­kedelmi Minisztérium vasmű­szaki főigazgatósága házi kiál­lításon mutatta be a legújabb háztartási gépeket. A sok érde­kesség közül is az új rendsze­rű robot-gép ragadta meg leg­inkább a látogatók figyelmét. Ez az ötletes szerkezet mos, padlót kefél, porszívásra alkal­mas, habot ver, tésztát kever, bútort fényesít, cipőt tisztít és elfér egy nagyobb aktatáská­ban. Csupán egy „szépséghibá­ja’* van: gyártását csak a jövő évben kezdik meg. Érdekes az a mérleg is, amely nem nagyobb egy lapos tányér­nál, de ennek ellenére száz. ki­logrammig pontosan jelzi a súlyt. Ezt ugyancsak a jövő év­ben vásárolhatja meg a közön­ség. Bemutattak még kétfajta burgonyahámoző gépet. Az egyik vízturbina-meghajtású, csapra szerelhető, a másik kézi meghajtású. Mindkettő percek alatt hámoz meg egy kiló bur­gonyát. Ez a konyhai munkát megkönnyítő gép 150 forint lesz. , Az újdonságok közé tartozik még a kicsi és higiénikus főző­sütő edény, amely azért külön­leges, mert a fedő részébe van beépítve a főzőtest. Bizonyára i örömet okoz majd a háziasszo- j nyolcnak az újfajta dagasztó­gép is, amelynek ötven forint lesz az ára. Egyszerre akár ót- ! tagú család részére is készíthe­tő benne tészta. A Háztartási Eszköz és Bádogárúgyár is be­mutatta egyik új gyártmányát, | az. áramvonalas fagylaltgéoet A bemutatott újdonságok . kö­zül ez az egy már az üzletekben is kapható, 270 forintos fo- ■ gyásztól áron. (MTI) | rrrrrrrrrrrrrrrnr ELADÓ 28 kilowattos, 386 Voltos, 142» Ford DRB jelű, rövidre zárt VILLANYMOTOR. Cím: Béke Mg. Termelőszö­vetkezet, OROSHÁZA, Telefon: 130. A Kisújszállási Ládagyár nagy mennyiségű NÄDAT VÁSÁROL. Cím: LÁDAGYÁR, ’ Kisújszállás Telefon: 83.

Next

/
Thumbnails
Contents