Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-16 / 63. szám

t BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 1957. március 16., szombat ÜNNEPELTEK megyénk dolgozói Hazánk nemzeti ünnepét, 1848.! gyénk dolgozói ét tanuló ifjúsága március 15 109. évfordulóját me- 1 is megünnepelte. Március 14 Az iskolai ünnepségek során megemlékeztek Petőfi, Táncsics és a többi nagyjaink szerepéről. A mczőberényi iskolában Petőfi Sándor utolsó útjáról emlékeztek meg. Petőfi a szabadságharc ide­jén sokáig Mezőberényben tar­tózkodott, s innen indult el -a sza­badság lánglelkű költője Bem hí­vó szavára Segesvárra, ahol az ütközetben életét áldozta az ál­tala hirdetett jobb jövőbe vetett hitért. Békéscsabán, a Jókai Színház­ban tartották meg az ünnepséget. A díszünnepség elnökségében fog­laltak helyet a párt- és a társa­] dalmi szervek képviselői. A meg- hívott vendégek munkások, diá- I kok, termelőszövetkezeti tagok, ; értelmiségiek voltak. A Himnusz hangjai után dr. j Maday Pál mondott ünnpei beszé­det. Beszédében méltatta 1848 di­cső szabadságharcát. A beszéd után a zeneiskola énekkara ma­gyar népdalokat énekelt. Hosszan és melegen ünnepelte a közönség ja nagymúltú munkásdalárdát, a- j kik régi munkásdalokat énekel- j tek. A rövid, színvonalas műsort | a munka érdeméremmel kitiinte- | tett Balassi táncegyüttes „szalag- i tánca“ zárta be. Március 15 Békéscsabán a párt, a Hazafias I Szarvason a pártbizottság, az is­Népfront, iskolák, a tanács, tö~ , ... .. ,, , . , , ,,,, , ... , . . ’ .. kólák, szövetkezetek helyezték el megszervek es vállalatok képvi­selői megkoszorúzták a Kossuth- | koszorúikat a Szabadság-emlék- szobrot. műnél. /VVVVVVVVVVVVVVV*) A Pravda a magyar esztrádművészek moszkvai vendégszerepléséről Moszkva. A TASZSZ jelenti: Zascdavszkij azt írta a Pravdá­ban, hogy a magyar esztrádművé- szek vendégszereplése már másod ízben jelzi Moszkvában a tavasz eljövetelét. — Az egész változatos műsort életörömtől duzzadó, tavaszi mo­tívumok szövik át —, írja Zasz- lavszkij. A cikk dicsérettel em­lékezik meg Varga András opera­énekesről, Vadas Zsuzsáról, Gemcsi Sáriról. Az egész műsor zenei aláfestését — írja a Pravda cikke — Chappy jazz-zenekara ad­ja. A kicsiny, de jól összehan­golt együttesben fúvó- és ütőhang­szeres virtuózok játszanak. Zasziavszfciij így folytatja: „A magyar esztnádmak tehetséges mű­vészei vannak, nagy a technikai tu­dásuk, viszont nincs egységes stí­lusuk. Észrevehető a két irányzat összeütközése és harca. Az együk: a népi eredetű nemzeti művészet, a másik pedig a főleg ameri­kai jazz forrásából táplálkozó mű­vészet. A magyar művészek szelle­mesen kigúnyolják az amerikai 1 Folyii pjfihplfgatás. A kihall­gatott^ búskomoran ül a saásé A rendőr bajtárs ke- zavai pattognak. Kérdez: Mit akartak kezdeni már­ciusban? — Tessék elhinni, hogy nem akartunk — könyörög a vádlott. — Akkor miért ragasztották ki a MŰK röplapokat? — A Szabad Európa mond­ta... Mindent megmond Szatmári János válasza. A Szabad Európa rádiója uszít a rend ellen, hat­hét diákocska pedig hozzáfog, s gyártja a nyugtalanító, fegy­veres felkelésre uszító cédulá­kat. A következő tettes Susán Pál. — Mikor ragasztotta Id a cé­dulákat? — Nem emlékszem egészen rá... De kár is folytatni a kihall­gatás leírását. Maróti László, | „tánc“ szögletes, durva, vulgáris fogásait. Kigúnyolják, de néha utánozzák is. •Megelégedéssel állapíthatjuk meg. hogy a magyar esztrádművészek- ben ez ma már csak esőkevény. A magyar esztrád — fejezi be cikkét Zaszlavszüdj — sikeresen töri új útját: a magyar népdalból, a nagyszerű népi táncból meríti alkotó művészetét. ~»0*­A nyári menetrenJ jemlíts 2-iin lép életbe A menetrend összeállítása j rendkívül nagy feladatot ró a j MÁV-ra. Az idei nyári menet- ! rend hosszú hónapok gondos : munkája után most készül. A nagyközönség számára készülő j menetrendet hatvanezer pél- I dányban nyomtatják — az au­tóbusz-menetrend külön jele­nik meg — és most is hét fo­rintos áron kerül forgalomba. Az új nyári menetrend június 2-án lép életbe. KÜLFÖLDI Peking. (MTI) A „Havi irodalmi szemle“ című kínai irodalmi fo­lyóirat legújabb száma Csen Szán kínai költő versét közli. A kínai költő „A menetelő történelem hulláma“ címmel emlékezik meg az októberi magyar események­ről. Vajon el lehet-e azt felejteni, hogy a felszabadult magyar földet a szovjet katonák vére öntözte — írja szenvedélyes hangú költemé­nyében többi között a kínai köl­tő. • Bonn. Mint a DPA jelenti, a nyugatnémetországi ifjúságvédel­mi törvény megvitatásakor a tör­vényelőkészítő bizottság CDU— CSU tagjai azt az álláspontot kép­viselték, hogy a filmek megtekin­tésének korlátozásánál a fiatalo­kat három csoportba kell osztani. Az első csoportba tartoznak a hat —tíz év közötti, a másodikba a tíz—tizennégy év közötti gyerme­kek, a harmadikba pedig a 14— 18 év közötti fiatalok. Hat éven aluli gyermekek egyáltalán nem tekinhetik meg a felnőtteknek készült filmeket. * Moszkva. (MTI) A Kultúra i Zsizny (Kultúra és Élet) a VOKSZ folyóirata cikket közöl a mai ze­ne problémáiról. A cikk írója Arom Hacsatúrján, a neves szovjet ze­neszerző meleg szavakban mél­tatja Bartók Béla szerepét a mo­dem zene történetében. * Moszkva. A Moszkvai Állami Lenin Könyvtár egyik helyiségé­ben kiállítás nyílt a könyvtár magyar és magyar vonatkozású anyagaiból. A -kiállítás középpont­jában a legutóbbi időszak ma­gyarországi eseményei állnak. • Moszkva. (MTI) A TASZSZ je­lenti: Március 7-től 14-ig tartot­ták meg Moszkvában a szovjet rádiós dolgozók értekezletét. N. Danyilov, a Szovjetunió kul­turális ügyei miniszterének he­lyettese tartott beszámolót „A rá­diós munka fogyatékosságairól és megjavításának módozatairól.“ Az értekezleten jelen voltak D. T. Sepilov és P. N. Poszpjélov, az SZKP Központi Bizottságának tit­kárai. D. T. Sepilov beszédet mon­dott. A tanácskozás részvevői felhív­ták a szovjet rádió és televízió dolgozóit, hogy teljesebben és ak­tívabban használják fel a rádiót a dolgozók kommunista nevelésére. t Roma. A TASZSZ jelenti: P. Sz. Tyerehov traktoripari és me­zőgazdasági gépgyártási miniszter­helyettes vezetésével szovjet kül­döttség érkezett Veronába a 34. nemzetközi mezőgazdasági és ál­lattenyésztési kiállításra. Ilyen is történi Hosszú ideig azt hitték Nagyszénáson, hogy Jávorka László a legjobb, leghűbb kommunista az egész földművesszövetkezetnél. Jó ideig, 1956. májusáig ő volt a földművesszövetfcezet párt-titkára. A jól végzett munka után később ii ryvezető elnöknek választották. E magas beosztásban találta az ellenforradalom is. Nagyszénáson éppúgy, mint másutt az ellenforradalmárok leg­főbb törekvése volt, hogy a vezető funkcióban lévőket azzal az in­dokkal, hogy „kompromittáltak“, a „rákosistákat“ leváltották. Felszólították Jávorka Lászlót is, hogy hagyja el az irodát. Első felszólításra még csak nagyokat sóhajtott, de amikor már másod­szor is felkérték, hogy hagyja el a helyiséget, akkor térdre esett és összetett kézzel könyörgött, hogy ebből a jó állásból ne mozdítsák el, hiszen ő nem tett semmit. — „Párttag is csak azért voltam, hogy megtudjam, miről beszélnek, sohasem voltam kommunista'' — mondotta. Sírt, könyörgött, mint egy gyerek, elárulva pártját, munkás- osztályát, azt az osztályt, akiből származott, aki belőle, a nyomorék emberből is embert faragott. Az ellenforradalmárok megkegyel­meztek áruló lelkének és a felvá sárlási osztályhoz tették, jelenleg is ott dolgozik. Ilyen is történt, ilyenek is voltak, akik az embereket megté­vesztve, felszínen lebegtek, akik mindent elkövettek, saját szülő- anyjukat is megtagadták volna az írt, hogy jó pozícióhoz, vezető funkcióba jussanak. Ezek az emberek a karrieristák. Joggal mondják most a nagyszénás! kommunisták: megnézik, hogy kit vesznek maguk közé. Nincs helye és soha többet nem lesz helye a pártban gyáva, megalkuvó, a mu-vkásosztály árulójának. Miért fogja el szorongás F. S. eívtarsat Néhány nappal ezelőtt, az egyik álhtorvos ismerősömmel F. S. elvtárssal találkoztam, az októberi események óta első ízben. Azelőtt az MDP-ben tagjelölt volt. Beszélgetés közben a pártra, a pártba való belépésre terelődött a szó. Elmondta, hogy sokat gondolkozott , az utóbbi időben, hogy mit csináljon. Még a múlt év novemberé­ben érdeklődtek tőle a kerületben, hogy mikor jelentkezik átiga­zolásra. Akkoriban fontos munka miatt nem tudott a megbeszélt időpont­ban eljutni a pártba. Közben több mint egy hónapig beteg volt. Ja­nuár óta töpreng, hogy hogyan közeledjen a párthoz. Miitor tagje­löltnek vették fel a kerületben, akkor is a taggyűlésről hívták el egy elles levezetéséhez. A politikai oktatásról is többször hiányzott. Most az esmények után munkája és betegsége akadályozta, hogy még novemberben jelentkezzen. Ügy gondolja, hogy a kerületben az elvtársak őt hanyag embernek tartják. Mit szólnak a pártban, ha ő most március közepén jelentkezw átigazolásra, mikor níáSök még november elején belépek? Elmondotta, hogy a tagjelölt felvételét az MDP-be meggyőződésből kérte. Nagyon jól esett neki és soha nem fogja elfelejteni, hogy a fel­vételét tárgyaló taggyűlésen mennyien hozzászóltak ügyéhez, és mi­lyen igazságosan foglaltak állást. Akkor úgy érezte, hogy egy össze­forrott család fogadta tagjául. Most mégis szorongás fogja el, ha arra gondol, hogy ét jelentkezzen. Érzi, hogy hiányzik neki a párt. Munkája során megfordul a tsz-ekben, az egyéni dolgozóknál, és mint kommunista szeretne segíteni. A beszélgetés után elgondolkodtam: hogy mennyire fontos elbe­szélgetni a volt MDP tagokkal. Segíteni kell a becsületes elvíár- saknak, hogy megtalálják az utat « párthoz. N. S. A Földművesszövetkezetek Szeghalmi Járási Központi Aruraktára értesíti a vállalatokat, hogy 1957 március 15-től ŰJ BÉLYEGZŐT HASZNÁL, tehát a régi bélyegző „Földművesszövetkezetek Szeghal­mi Járási Központja Aruraktára’’ szövegű bélyegző meg­szűnik, helyette ugyanezen szöveggel szakrak tár ónkén ti megnevezéssel, keretbe foglalt bélyegzőt használunk. Kik voltak a szeghalmi MŰK mögött És kinek az utasítására muk-ogtak? Novák Pál, Gyepes János, Nagy Zoltán, Szabó Lajos, S. Tóth András is, mint az előző kettő, először kibúvót -keresnek, hazu­dósnak, aztán, mikor ez nem megy, vallanak. De addig min­dent megpróbálnak. Semmire nem akarnak emlékezni. Ami­kor Szeghalom lakosságát nyug­talanították, amikor szüleik elől elbújva, rendbontást tervezget­ték, akkor nem gondoltak a kö. vetkezznényetere? Vagy már ak­kor eltökélték, hogy -mit fognak hazudni? Az ember kétségbe esik, hogy fiatal diákok mennyire tudnak hazudni. Talán lecke helyeit ha­zudni tanultak?! Nem az úgynevezett „nagy ügyek“ közé tartozik ez & szeg­halmi muk-ügy. Csupán arról van szó, hogy jelentéktelen fia­talemberek összeálltak, s hogy félelembe tartsák a lakosságot, hogy riadalmat keltsenek a köz­ségben, összeálltak és muk-os céduláikat ^ ragaszthattak a fa­lakra. Persze nem sokáig. Rend­őrségünk gyorsan nyakon csíp­te őket. De mégis érdemes gondolkoz­ni az ügyön. Az emberek, a nép örül, hogy mindjobban konszo­lidálódik a helyzet, hogy a mun­kás-paraszt kormány megvédi régi jogainkat, óvja a paraszt földjét, védi a munkás gyárát, s erre néhány diák játszani akar a szeghalmi lakossággal. Játszani, mert ne nézzük ko­molynak bűnüket, hiszen ők maguk is komolytalan, kis fi­gurák. De mit gondoltak, mert gon­dolkoztok kellett, amikor hoz­záfogtak cselekedetükhöz. Tud­ták a műk értelmét is. Mit akartak hát kezdeni újra? A vérengzést? Harcot a munkás­hatalom ellen? Az ellen a hato­lom ellen, mely iskoláztatja őket? Gondolkoztatok ezen diákocs- kák? Vagy csak azért tettétek, mert a Szabad Európa mond­ta? Nem polemizálok veletek. Hi­szen, ha tudnátok, akkor nem tettétek volna, amit tettetek: Helyette javasolnék egyet: Kér­dezzétek meg apátokat, hogyan élt abban a rendszerben, me­lyet ti propagáltatok. Kérdezze, tek meg, volt-e lehetősége gim­náziumba járni? Igen, fiatalember, kérdezd csak meg! A rendőrség ez esetben hu­mánusan büntet meg. Visszaad az életnek, hogy tanulhass, él­hess, örülhess. Nem néz ellen­ségnek. De, ha te magad a nép ellensége akarsz leírni, a nép rendőrsége, mint ellenséggel fog .elbánni veled. VARGA

Next

/
Thumbnails
Contents