Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-16 / 63. szám

1957. március 16., szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 V I Ti a feloszlott zsadányi Előre Tsz-hen Amikor a zsadányi Előre Tsz- mél jártam, nagy vita volt a bank és a járási tanát» tisztviselője, valamint a tsz-tagok között. Arról vitáztak, hogy a tsz saját erejéből épített épülete mennyit ér. A ta­gok, munkájukat túlbecsülték. A bank kiküldötte ezt kifogásolta. Végül — megegyeztek. Odaérkezésemkor csak figyel­tem a vitában felzaklatott embe­rek hanghordozását, kiállását, a közös munka eredményének védé­sét. A bank és a tanácsi kikül­dött távozása után megtudtam, hogy a tsz feloszlott. A tanács és a bank tisztviselői október óta akkor jártak először az Előre Tsz meglévő tagjai kö­zött. Mit osztottak szét maguk között az Előre Tsz taglal? Ott kezdem, hogy 370 kát. hold szántón, 100 kát. hold legelőn 36 tag gazdálkodott. A fő jövedelmi forrás az állattenyésztés volt. 45 darab szarvasmarha, 36 darab anyakoca, 150 darab süldó, 19 darab lő. i 4 darab ökör, 236 darab juhot osztottak szét. Harminchat tagiból csupán nyolc növényápoló volt. Háromszázihet- iVen kát. hold megművelése ennek ; a nyolc embernek volt a munká- í ja. A közös jövedelem emeléséhez ! nem volt meg a tagság közös aka_ rata. Nyilvánvaló, hogy nyolc em- j bér 370 kát. holdat Zsadányban ; nem tud megmunkálni. A gépesí- j tés sem volt kielégítő. Ahány tez- j tag, annyi felé húzott. Az egyes I üzemágak a helytelen kapcsolat folytán nem akartak egymáson segíteni. Mindenki arra hivatko­zott, hogy megvan a munkaköre és csak ott kell eleget tenni. A munkától több tsz-tagot függetle­nítettek. Mindenki parancsolni akart. A közgyűlésen egy vélemé­nye® volt a tagság, de amikor dol­gozni kellett, vagy esetleg a nö­vényápolóknak segíteni, akikor mindenki talált fontosabb mun­j kát*A tagok azt nézték, hogy hol, | mennyit lehet keresni. fi munkák irányítása nem egy ember kezében volt A szétforgácsolt munkaerő telje­sítménye elveszett, (A 25 kát. hol­das tábláiban egy ember dolgo­zott). A növénytermesztésben dol­gozók irigykedve nézték a süldő­nevelőket, ha azok munkájuk be­fejeztével hűsöltek. Az egyik tsz-tag négy darab nyárfát mutatott. A fák kb. 25 évesek. Koronájuk, egyesek jóvol­tából, megritkultak, csak egy-két karvastagságú ágat hagytak meg rajta. Ilyen emberek vannalí ná­lunk — szólt közbe az egyik tag —, akiit a közöst ennyire megko­paszt ották. A közös gazdálkodás gondola­tát a tagság egy része nem ve­tette el. Első típusú csoportot ala­kítottak, úgy tervezik: őszre ön­álló tsz-szé fe jlődnek és jól megné­zik, hogy kiket vesznek fel ma- j guk közé. A vásárlók a |*uIá felett találják meg az árut Az állami kereskedelmi fel­ügyelet ellenőrei februárban 2171 esetben tartottak ellenőr­zést a budapesti és vidéki üz­letekben. Az állami kereskedel­mi felügyelet ellenőrei márci­usban és áprilisban még „erő­sebben” készülnek fel az üzle­tek és a piacok ellenőrzésére, hogy a vásárlóközönség a pult felett találja meg az árut és ne sántítson kárára a mérleg. SOkiió A Selyemtermeltető Szövet­kezeti Vállalat központjához húsz kiló Ascoli fajtájú selyem­hernyó-pete érkezett Franciaor­szágból. A külföldi petéket vérfelfrissítés céljából hozták be Magyarországra. A húsz ki­ló selyemhernyópetéből kikelő mintegy 30 millió hernyót ki­osztják a tenyésztők között. .<9 »<0 »<9a<o *i<o »<• X«ro 3»<o X<e M«WOW*»< tt >X II « •* >—* «* >X •• X< •• X< «• «• X •• X •• X •• X •• ÚJGEPEK —1' -------------------­a Gyűlni Harisnyagyárban \ mesyc ipari üzemei között az első volt, amely az el­lenforradalmi megmozdulás u- tán már decemberben elérte a múlt év harmadik negyedévé­nek termelési szintjét. Ez év­ben a termelési szint hétről- hétré további emelkedést mu­tat. örvendetes eredmény ez, hiszen a népgazdaságban mu­tatkozó károk csak a termelés növelésével hozhatók helyre. Van azonban ennek a többter­melésnek árnyoldala is. Garai elvtárs, az üzem igazgatója el­mondta, hogy az üzem még so­ha nem termelt annyit, mint az utóbbi hónapokban, azonban .az üzem vezetősége — ellentét- n más üzemekkel — inkább a termelés fékezését tartja fon­tosabbnak, mint a növelését. Az őzem további működése sürgetően követeli meg a géppark felújítását. Az elmúlt években az országba ér­kező modern gépeket a buda­pesti üzem kapta. Tizenkét év alatt a gyulai üzem mindössze két új szovjet gépet kapott. Ez abból a helytelen gazdaságpoli­tikából eredt, mely jellemzője volt az utóbbi éveknek. A For­radalmi Munkás-Paraszt Kor­mány helyes politikája változ­tatott ezen a helyzeten. Ez év­ben az országba huszonnyolc nagy teljesítményű, technikai­lag fejlett csehszlovák gyárt­mányú gép érkezett. Ennek fe­lét, tehát tizennégyet, a gyulai üzem kapta. Ezeken E*«ó pillanatban ez furcsán hangzott és mindjárt megkérdeztük: miért van erre szükség? Az üzem gépeinek túlnyomó többsége elavult, kor­szerűtlen. Ezeken a gépeken termelt áruk kereslete az utób­bi időben lecsökkent. Sem mi­nőségben, sem választékban az üzem termelvényei nem tud­ják felvenni a versenyt a bu­dapesti harisnyagyár termelvé- nyeivel. Az utóbbi időben szin­te teljesen raktárra dolgozik az üzem. Az itt gyártott, síma pa­mut és flór-harisnyákat mind­inkább kiszorítják a tetszető­sebb, tartósabb műanyag- és bordázott mintás harisnyák. Az üzem jelenlegi gépparkján az igényeknek megfelelő árut elő­állítani nem lehet. a duplacilinderes nagy teljesít­ményű harisnyakötő-gépeken a jelenlegi igényeknek megfelelő, minőségileg príma térdharis­nyákat és bokafixes zoknikat gyártanak. Egy-egy gép napi kapacitása 120 pár. Előnye ezeknek a gépeknek, hogy a harisnyakötés egész folyamatát elvégzi, szemben a régi elavult gépekkel, melyeken kü’ön munkafolyamatokban készül a harisnya szára, sarka, feje. Mint az üzem vezetője mondta, ezek a gépek fél év alatt kifi­zetik magukat. Ezekkel a gé­pekkel olcsóbban, jobb és tet­szetősebb árukat lehet gyárta­ni. Az új gépeket már beállí­tották és március 20-tól kezdve minden gépen beindítják a fo­lyamatos termelést. (N. S.) Az önálló üzem még nem elegendő, a jövedelmezőség biztosítása Tudósítás a műszaki értelmiség értekezletéről Ériesítfük a lakasságat és a kizflMakat, . hogy raktárunkra nagyobb mennyiségű csempeáru érkezett, Ezért ismét vállaljuk csemüeMlytiák, kandallók, paraszti boslyakemencék iisiyszinea való beépítését Vidékiek részére, ha egy-egy .községben 3—4 beépítésre való megrendelés összegyűlik, a* anyag kiszállítását mi végezzük. VASIPARI VÁLLALAT KÁLYHÁS RÉSZLEGE Békéscsaba, Kinizsi u. 11. Csütörtökön délelőtt az MSZMP megyei intéző bizottsága megbe­szélésre hívta meg a megye ve­zető műszaki értelmiségeit. Az értekezleten több műszaki vezető úgy nyilatkozott, hogy a párt intéző bizottságának ez az in­tézkedése újszerű dolog. Klaukó elvtárs, a párt megyei intéző bi­zottságának elnöke helyesen vá­laszolt, hogy ez nem új, hanem a jól bevált, régi módszer felújítása. A beszélgetés során szinte mindegyik vezető foglalkozott az üzem életével. A Békéscsabai Ru­hagyárból Nagy elvtárs arról szá­molt be, hogy a munkástanács, a műszakiak és az üzemi MSZMP szervezete Icőzött jó a kapcsolat. A pártszervezet véleményét min­den fontos kérdésben Igényelik. A párt Intéző bizottságában jó felkészültséggel rendelkező mű­szaki értelmiségiek Is vannak. Szakembereinknek, különösen az utóbbi időben nagy gondot okozott a több alkalommal han­goztatott üzemi önállóság kérdése. Az önálló vezetésben most már érvényesül az üzem jövedelmező­ségére való törekvés, s a szükség­letek tényleges felkutatása és a külföldi keresleti A jövedelmezőség biztosításáért a Pamutszövőtoen hasznos intéz­kedéseket valósítottak meg. A többi között a hulladék anyagok­ból jelenleg az üzem szükségle­tére munkaruhákat készítenek. Ilyen törekvésről számolt be Gulyás Mihály állatorvos, ami­kor elmondta, hogy az orosházi baromfitelepen lévő állatorvosi teendőket annak ellenére, hogy mint vállalati állatorvos, magán­praxist nem folytathat — szívén viseli. Serfcézhízíaló melléküzemet szerveztek 1956-ban. Ez százezer forintos tiszta jövedelmet hozott eddig. Ezenkívül lehetne tészta­üzemet létesíteni, mely több dol­gozónak munkát adna. így állan­dósítani lehetne a baromfifeldol­gozó iparban foglalkoztatott mun­kások létszámát. Minden felszólaló kifogásolta a műszaki értelmiség továbbképzé­sének elhanyagoltságát, Szóvátet- ték egy műszaki klub felállítását Is. Véleményünk szerint a csü­törtöki műezalki vezetők baráti megbeszélése helyes volt; Ilyen megbeszéléseket a jövőben íe kí­vánatos tartani.­Március 16-án este 6 érakor: Hajnalban, délben, este Jókai bért. 4. íz. szelv. Farsang temetése... Szombaton este a Balassi Kul- túrotthonban a Kötöttárugyár fiataljai vidám, farsangzáró bá­lát rendeznek „Farsang teme­tése5’ címmel. A nagyszabású bálra meghívták az üzemek farsangoló fiataljait.------------------o-------- — Ha l, mikor lesz uáeár? IIHÍÍiHiiHlllillliliiliTiílllillüiIIIM vadai ■ Március 17-én Békésen or­szágos kirakodó vásár, Füzes­gyarmaton országos állat- és ki­rakodó vásár lesz. Moziműsor* SZABADSÁG FILMSZÍNHÁZ, Bé­késcsaba. Március 14—17: Látogatás a felhőkből. BRIGÁD FILMSZÍNHÁZ, Békéscsa­ba. Március 14—18: Cár és Acs. TERV FILMSZÍNHÁZ, Békéscsaba; Március 14—17: Bagdadi tolvaj. SZABADSÁG FILMSZÍNHÁZ, Gyo- ma. Március 15—18: Mese a 12 találat­ról. BÁSTYA FILMSZÍNHÁZ, Békés; Március 14—18: Szegény szerelmesek krónikája. ERKEL FILMSZÍNHÁZ, Gyula.- Március 14—20: Forró mezők. TÁNCSICS FILMSZÍNHÁZ, Szarvai. Március 14—20: Tánc és szerelem, KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ, Oroshá­za. Március 15—20: Don Joan. BEKE FILMSZÍNHÁZ, Orosháza; Március 15—19: Don Juan. VÖRÖS OKTOBER FILMSZÍNHÁZ, Mezőkovácsháza. Március 16—18: Há­rom asszonj-. Egy aktából olvasta ki Az orosházi ügyészség irata* it lapozva egy egyszerű, de sokat mondó aktára talál­tam. Ebben az ügyben a já­rásbíróság a közeljövőben hoz — remélem — igazsá­gos ítéletet. Gyermek tantásd íj fizeté­sének elmulasztása elleni pa­nasz alapján indult meg az eljárás. A panasz egyrészt Stobl János ellen szól, aki már évek óta külön él fele­ségétől, és a házasságukból született két gyermek után a megítélt tartásdíjat nem fizeti. Másrészt szól a pa­nasz a szentetornyai Októ­ber 6 Termelőszövetkezet vezetősége ellen. Látszólag talán különösnék tűnik, hogy Stobl János tartozásá­ért a termelőszövetkezet ve­zetőségéhez tesznek panaszt. Pedig jogos. Stobl János szóbeli meg­állapodás alapján kötelezte magát először 1954-ben, hogy tartásdíjat fizet. Vállalt kö­telezettségét azonban csak egy ideig teljesítette. 1956. februárjától egyáltalán nem fizet. Felesége pedig két gyermekét tartja. A bíró­ságtól már kérte a tartás­díj megállapítását. A bíró­ság kötelezte Stobl Jánost, a tartásdíj fizetésére, ami­nek eredményeiként isméi fizette. Egy újabb panasz alapján, amikor Stobl János mint az Október 6 Tsz tagja nem fizietett, s a bíróság értesí­tette a szövetkezet vezetőit, hogy Stobl Jánosnak bírói letiltása van, s kérte a tar­tásdíj visszatartását és ez a- nyéhozvaló elküldését. Ezt az értesítést a bíróság 1956. au­gusztusában küldte él a tea vezetőségének. Azóta egy e- setiben sem küldtek tartásdí­jat, annak ellenére, hogy már előlegosztás és zárszá­madás is volt a tsz-ben. Az elhagyott anya most az ü- gyészséghez fordult panasz- saal, hogy tegyenek igazsá­got. Amikor az ügyész a* Október 6 Tsz, vezetőinek el­mondta, milyen panasz van ellenük, akkor kijelentették: ök úgy határoztak, hogy semmiféle tartásdíjat nem tartanak vissza, s nem avat­koznak ilyen dologba. Milyen következtetést le­het ebből levonni? Először azt, hogy a tsz vezetői a bí­rói határozatokat nem ve­szik figyelembe, másodszor pedig nem ismerik az 1955. évi 21. törvényerejű rende­letet-, amely kimondja: a ter­melőszövetkezet gyenmek- tartásdíj fizetésére kötele­zett tagjáért anyagi felelős­séggel tartozik. Ez csak egy termelőszö­vetkezet és csupán egy szembetűnő példa ama, hogy a tsz vezetői nem lehetnek közömbösek tagjainak csalá­di problémáik iránt sem. A közömbösséget most is elke­rülték volna, ha a jogsza­bályban foglalt jogaikat, kö­telességüket jobban ismerik. Ebben az esetben nem kö­vetkezett volna be az sem, hogy a tsz olyan embert ré­szesítsen védelemben, aki nemcsak a humanizmus sza­bályai ellen vét, hanem a bíróság ítéleteit is semmibe veszi. (Bondár)

Next

/
Thumbnails
Contents