Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-24 / 70. szám

at BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1957. uiirrfiM 54.. ira«-4rnafl b/MVU.r. Lehet-e hazánk semleges állam? A múlt év novemberében Nagy J 4 Imre — aki magát kommu­nista miniszternek nevezte — az ellenforradalom nyomásának en­gedve, bejelentette az ország semlegességét, a varsói Szerződés felbontását. Sajnos abban az időben sokan eliutték, hogy ebben a kérdésiben a nyugati kormánykörök — min­den hátsó gondolat nélkül — ko­molyan szívügyökön viselik Ma­gyarország függetlenségének ügyét. Hogy lehet ezt elképzelni pél­dául arról a francia kormányról, mely gyarmatán, Algériában, ma is hatomra löveti a szabadságukért küzdő bennszülött hazafiakat; vagy arról az angol kormányról, amely megtámadta a jogos nem­zeti igényeiért harcoló Egyipto­mot? Talán elktis--.élhető ez az ’ Amerikai Egyesült Államokról, melynek imperialista körei min­déit megtesznek, hogy régi gyar­mataik és befolyási övezetük mel­lé, megszerezzék azokat a Közel­ié® Közép-Kelet-i területeket, ahol alaposan megingott az angol és francia gyarmati uralom? Nem! A kapitalizmus, az imperializmus törekvése, hogy leigázza, gyar­mati sors'ba taszítsa a kis népeket — mondjon bár saj­tójában, vagy rádiójában akár­milyen „tetszetős“ szólamokat is a kis népek védelméről. 1 iluzió, hogy Magyarország 1 „semleges“ ország maradha­tott volna. Nézzünk* csak a térképre. Ma­gyarország központi helyet foglal el Európában. Hazánk fontos stra­tégiai terület volt a múltban is kelet és nyugat határán, Hogy áh képzelhető el, hogy egy kapitalis­ta Magyarországot ne" Í?áSiítíiÍií,tí volna fel Amerika a Szovjetunió és a többi szocialista ország elleni támadásra ugródeszkának? A mi semlegességünk az imperialisták számára papírrongy lett volna. Magyarországot szovjetellenes há­ború tűzfészkeként akarták hasz­nálni. Felszítva a sovinizmust, el­kezdődött volna a nyílt uszítás és a területi követelés a szomszédos népi demokratikus országok ellen Is. De tekintsünk el az adott konk­rét helyzettől és tegyük fel elvileg a kérdést: Lehet egy szocialista ál­lam a szó nemzetközi jogi értei­méiben semleges állam? Szocialis­ta óllam-e az az ország, amely elvetve a proletárintemacionaliz- mus elvét, semlegességéből adó­dóan közömbösen szemeli egy másik szocialista ország küzdel­mét, harcát a nemzetközi impe­rializmussal szemben? Gondolkoz­zunk a kérdéseken és hamarosan rájövünk a helyes válaszra: nem! A Nagy Imre kormánynak ezek az állásfoglalásai nem a szocializ­mus ügyét, hanem az ellenforra­dalom ügyét szolgálták. I gén tanulságos, ahogyan Go- mulka elvtárs egy január­ban elmondott beszédében a szoci­alista országok egymásra utaltsá­gával foglalkozik: „Amerika, a- melyet tengerek, választanak el a világ többi részétől, amely erős és állig felfegyverzett ország, saját elnökének szavain keresztül azt állítja, hogy ha magános és elszi­getelődött, akkor „nem képes ga­rantálni még a saját biztonságát sem“. És mit mondhat Lengyelor­szág? Non is szükséges hangsú­lyozni, hogy Lengyelország, a- melyet valóban veszélyeztetnek különböző ellenséges énük — nem ! úgy, mint Amerikát, amelyet sen­ki sem fenyeget — még nagyobb erőt kell, hogy'fordítson biztonsá­gára. I Ez az oka annak, hogy a szov- | jet csapatok ideiglenes tartózko­dását nem politikánk negativumá- ! nak, hanem pozitívumának tekint­jük.“ j 17 z a megállapítás teljes mér­tékben vonatkozik hazánk- ra is. Az úgynevezett „semleges“ -Magyarországnak sem szocializ­mus, sem nemzeti függetlenség, sem béke, hanem kapitalizmus, Imperialista leigázás és háború lett volna az osztályrésze. A külső és a belső reakció ter­vei megvalósulásának a varsói szer- ! ződós értelmében hazánk területén : tartózkodó szovjet csapatok verte r- I tek gátat, amelyek a magyar kor­mány kérésére, a proletár inter- nacionalázmus szellemében segít- * ségünkre siettek. A reakciós impe­'riaJtota erők természetesen rögtön „dúrva szovjet beavatkozásról“ ' „agresszióról”, „a magyar szabad­ság elítiprásánól” kezdtek hangos­kodni, sőt az Egyesült Nemzetek Szervezete elé is vitték az úgyne- ivezett magyar ügyet, mindezt a- zonban nem másért, csak azért, hogy eltereljék la világ közvélemé- | nyének a figyelmét saját szeny- jnyes egyiptomi és magyarországi | üzelmeSkiről, lamelyek a legdur­vább agressziót és beavatkozást jelentették ezen országok bel ügye­ibe. jyja már e tények ismeretének I birtokában velünk együtt latjait és valják a kommunisták és mindinkább a többi haladó erők j is szerte la világon, hogy a ma- gyanoüiszági esmények lényegében I a reakció és a haladás, a béke és a háború, az imperialista és <i szocialista erők összeütközését je- j lentették. Így a Szovjetuniónak a nemzetközi munkásosztály, a szo- jcializmus, la haladás és a béke ügye iránti kötelessége volt segít­séget nyújtani a magyar népnek Ez a beavatkozás nemhogy sérte i- te, ellenkezőleg, megmentette nem­zeti függetlenségünket. A Szovjetunió szocialista ország. A szocialista társadalom belső lé­nyegéből fakad, hogy harcol min- I den elnyomás — a nemzeti elnyo- j más ellen is. A Szovjetunió törté­nete azt bizonyítja, hogy fennállg- | sa óta mindig támogatja az impe- | rializmus ellen harcoló népek nemzeti szabadságharcát Nemzeti j szuverénitásu nkal, függetlenségün- : két a Szovjetunióiéi kaptuk meg ; 12 évvel ezelőtt s ő a leszilárdabb , őrzője' ma I ^ szocialista országok egymás j közötti kapcsolatainak to­vábbi erősödését szolgálja a ma- ! gyár foiT-adalmi munkás-paraszt kormány most folyó moszkvai tár­gyalása i®. Nem kétséges, hogy e tárgyalás eredményeként még szo­rosabbra fűződik a szovjet és raa- j gyár nép megbonthatatlan barát­sága, akik minden erejüket a bé- | kéért, a kommunizmusért és a .szocializmus nagy győzelméért ví- ■ vott harcnak szentelik. Dal, muzsika, költészet... A kéfegyházi gépállomás MSZMP-szeruezefe A napokban megírtuk azt, hogy a Békés megyei írók Munkaközös­sége 1957. április 1-én hétfőn este 6 órakor az orosházi kultúrház színháztermében rendezi meg első, bemutatkozó irodalmi estjét. Az irodalmi esten szereplő Békés me­gyei költők és íróik műveit előadó művészek — előző cikkünkben kö­zeitekkel szemben — a következők lesznek: Görbe János Kossuth-dí- jss, Dévay Kamilla. Szilágyi Eta és Felföldy László. Az irodalmi est részletes mű­sorát a munkaközösség már ösz- szeállította. Dévay Kamilla és Szi­lágyi Eta a Békés megyéd költők bemutatásán kívül Arany János két balladáját is előadja. Gécziné Iszlay Gabriella zongoeaművésnő Chopin: Ász dur balladáját ját- sza, Mankó Leó csellóművész Psr- goiése: Siciláána, Saint-Saens: Hattyú, Liszt: Szerelmi álmok és Diigó: Szerenád című műveit adja elő zongorakísérettel. O. Kovács Imre, Orosháza ismert népdaléne­kese Petőfi költeményeire írt. nép­dalokkal szerepel, az Orosházi Ipa­ros Dalkör pedig Sass Árpád ve­zényletével Bartók: Huszámóta, Adám Jenő Kossuth-díjas: Somo­gyi dalok, Sztojanovics: Népdal­egyveleg és Petrányi: Szerenád cí­mű szerzeményét énekli. Ez az irodalmi est úttörő kezde­ményezés lesz és az írói Munka- közösség határozott szándéka az, hogy a megye más járási szék­helyein is, valamint Békéscsabán is rendez a közeljövőben irodalmi esteket. SZÍNHÁZ Moziműsor az üzem élén Néhány héttel ezelőtt még a megyében sok községi MSZMP szervezet intéző bizottságának az volt a véleménye, hogy nem érdemes a párttagokat szé'forácsolni és a gépállomásokon vagy a tsz-ekben, ahoi csak 8—10 párttag van, külön alapszer­vezetet létesíteni. Az ilyen téves németeket a központi bizottság február 26-i határozata tisztázta. Az ellenforradalom hangoz­tatta — nem véletlenül — hogy az üzemekben nincs szükség pártra. A központi bizottság határozatában, kimoridta, hogy min­den üzemben, ahol a párttagok száma legalább három fő, ott létre kell hozni az alapszervezetet. Kétegyházán is megértették az elvtársak e határozatból az üzemi pártszervezetek fontosságát és létrehozták a gépállo­más pártszervezetét. Kezdetben csak. néhány elvtárs kezdte meg a munkát, de ma már 27 tagja van a szervezetnek. A na­pokban ellátogattunk hozzájuk, hogy megnézzük, hogyan él és dolgozik az alapszervezet vezetősége és tagsága. A szerelőműhelyben találtuk meg Tóth elvtársat, az intéző bizottság elnökét. Ebéd idő volt és a szerelők összeverődve a jelenlegi helyzetről, a gépállomás bérezéséről beszélgettek. Bardóczi Miklós, Nagy Sándor és a többiek Tóth elvtársi­nak tesznek fel kérdéseket: Jobb-e most a kereseti lehetőség, mint tavaly? Hogy lehet többet keresni, ha egy, vagy két dolgo­zó van a gép mellett? Milyen a nyereségrészesedés? Tóth elv- társ minden kérdésre nyugodt, barátságos hangon adja meg a választ. A dolgozókait úgy látszik, kielégítette a válasz, egyet­értettek az egyszerű szavakkal megfogalmazott magyarázat­tal. Közben lejárt az ebédidő. Hozzáfogtak munkájuk tovább­folytatásához. Tóth elvtárs az eleki brigád traktorosa. Most egy javításra szoruló alkatrészért jött be, arra várt. Megkértük, beszéljen az üzem pártéletéről. Hogy dolgozik az intéző bizottság? — Én és az intéző bizottság többi tagja egyszerű kétkezi munkások vagyunk. Még nem sok tapasztalatunk van a veze­tésben. A járási elvtársik segítenek munkánkban. Az intéző bizottság legfontosabbnak tartja az emberekkel való beszélge­tést, a felvilágosító munkát Felkeressük a brigádokat és igyek­szünk a vitás kérdéseket megmagyarázni. A felvilágosító mun­kához nagy segítséget nyújt a sajtó. Kivágjuk a fontosabb elvi és gyakorlati cikkeket és felhasználjunk munkánkban. Mcst is van nálam egy néhány — mondja — és kiteregeti a cikkeket az asztalra. Magánál hordja a központi bizottság február 26-i határozatát, Révai elvtárs, Szakasits elvtárs írásait, — Milyen terveik vannak a munka dandárjában a szerve­zeti élet folytatására? — A tavaszi növény ápolási munkák idején is. rendszeresen meg fogjuk tartani a vezetőségi üléseket, a bizalmi értekezle­teket és a taggyűléseket. Havonta legalább egyszer sza- badpártnapokat is szeretnénk tartani. —Vannak már bizalmiak is? — Igen, brigádonként megválasztottuk a bizaXmiíatoat. Ott, ahol a brigádvezető párttag, őt választottuk meg, mert beosz­tása folytán eljut minden dolgozóhoz, minden párttaghoz, na­ponta többször is. — Az intéző bizottság hogyan folyik be az üzem vezetésé­be? Az igazgatóval állandóan fenntartjuk a kapcsolatot. Az in­téző bizottság két tagja a központban dolgozik, így erre meg­van a lehetőség. A munkástanács ülésein minden esetben részt­veszünk. Közben elkészült az alkatrész. Tóth elvtár» máris búcsú­zott és indult. — A társadalmi munka mellett arra tanítjuk párttagjainkat, hogy a munitéban is éljen járjanak. Én sem idő­zöm, én is többet és jobban akarok dolgozni. A ké tégy házi gépállomás kommunis tái jó munkát végeznek és az ö munkájuk is bizonyítja, hogy milyen font«* szerepük van az üzemi pártszervezeteknek a szocializmus építésében. (N. S.) NYILATKOZAT Március 24-én, délután íél 3 órakot : Hajualban, délben, este József A. és Rátkay. bérlet 4. sz. szelv. Március 24-én, este 6 órakor: Hajnalban, délben, este Bérletszünet.-------------------O----------------­FE LHÍV AS A 94. sz. választókerület tanácstagja, Hajzer Gábor március 24-én, du. 2 órától tartja tanácstagi beszámolóját Tanya 239. sz. alatt. A 21. sz. választókerület tanácstag­ja, Hidasi Andor, március 26-án, úu. 3 órától a Luther utcai iskolában. A 76. sz. választókerület tanácstag­ja, Molnár Béla, március 27-én du. 6 órától az V. kerületi tanács kirendelt­ségén. A 74. sz. választókerület tanácstagja, Szöllár János, március 24-én, du. 2 órától V. kér. Boczkó u. 54. szám alatt tartják tanácstagi beszámolóikat. A 165. sz. választókerület tanácstag­ja, Bencslk Pál, márc. 28-án du. 4—6 óráig fogadóórát tart Tanya 1884. sz. alatt. Békéscsabai Városi Tanács VB. SZABADSÁG FILMSZÍNHÁZ; Bé­késcsaba, Március 21—27: Két vaJio- más. j BRIGÁD FILMSZÍNHÁZ. Békéscsa­ba. Március 21—27: Dr. Danwitz há­zassága. ! TERV FILMSZÍNHÁZ, Békéscsaba. ' Március 21—27: Éjszaka lányai. ! SZABADSÁG FILMSZÍNHÁZ, Gyo- ma. Március 23—23: Emberek fehér- ■ ben. I BASTVA FILMSZÍNHÁZ, Békés. ! Március 21—27: Halló, itt Gabriella. i ERKEL ' FILMSZÍNHÁZ. Gyula. Március 21—25: Berlini románc. TÁNCSICS FILMSZÍNHÁZ, Szarvas. Március 21—24: Az élet háza. ' KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ, Oroshá­za. Március 21—25: Azokban a na­pokban. BEKE FILMSZÍNHÁZ, Orosháza. Március 21—26: Nem igaz. | VÖRÖS OKTOBER FILMSZÍNHÁZ, ; Mezőkovácsháza. Március 22—23: Mese a 12 találatról. A Népújság március 17-i szá­mában, a kórházzal kapcsolat­ban megjelent cikk egy része a : sebészeti osztályon elhalt rend­őr halálával foglalkozik, mond­ván, hogy furcsa véletlen ját- I szott közre halálánál s annak : körülményeit még mindig ho- j rnály fedi stb. A megyei orvosszakértők, a sebészeti osztály orvosainak vé- ] íeménye, valamint az elfekvő dokumentációk alapján megál- j lapíthatok, hogy 1. ) a beteg sérülése olyan ter­mészetű volt, mely jelenlegi is­mereteink szerint általában ha­j lálos kimenetelű. 2. ) Az osztály kezelőorvosai mindent megtettek a beteg ! megmentéséért (nehezen elő- I állítható vérplazmát kapott | stb.) s az alkalmazott rendsza­bályok és eljárások helyesek ' voltak. 3.) A halálos kimenetelű sé­rülés pontos leírását természe­tesen csak a kórboncolás ad­hatja meg. Minthogy az elhalt i a rendőrség kötelékébe tarto­zott, boncolás nem történt, mi­vel ehhez az illető szerv enge­délye szükséges. Amennyiben az elhalálozással kapcsolatban a homály tovább­ra is fennállna, ágy exhumálás­nak és utólagos boncolásnak van helye. Békéscsaba, 1957. márc. 23. Dr. Gombos Imre Sebész-főorvos kórházigazgató. FELHÍVÁS A Békéscsabai Városi Tanács VB. | mezőgazdasági osztálya felhívja' a vá- I ros lakosságát, hogy hybrid kukjri- | cavecőmag kapható a városi tanács j mezőgazdasági osztályán, hétfőn, szer- jdán, szombaton; félfogadási napokon. Békéscsabai Városi Tanács VB mezőgazdasági osztálya.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents