Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-24 / 70. szám
1031. március 24., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 méhAíy óka az orosházi I. sz. általános iskolában Néhány nappal ezelőtt a Békés megyei Jókai Színházban pedagógusaink megbeszélték problémáikat, feladataikat. A hozzászólások során elmondották, hogy az oktató és nevelő munkának a jövőben is a marxizmus— leninizmus, a szocalisia pedagógia szellemében kell folynia. Ezen a nagygyűlésen ott voltak az orosházi pedagógusok képviselői is, és ők is hasonlóképpen foglaltak állást további munkájukkal kapcsolatban. Orosháza egyik legjobb általános iskolája, az I. számú. Amikor felkerestük őket, Szabó Mihály, az igazgató örömmel mondotta, hogy iskolájában már hetekkel ezelőtt rendes kerékvágásba fordult az élet. Oktató és nevelőmunkánknak a jövőben is a marxizmus-leninizmus az alapja — mondotta dr. Jóború Magda, a művelődésügyi miniszter első helyettese a Békés megyei pedagógusok nagygyűlésén A napi munka első mozzanatát látjuk ezen a képen. Gazsi Sándor Vilii osztályos tanuló, iskolai ügyeletes az •lmúlt nap eseményeit jelenti Szabó Mihály igazgatónak. Megkezdődnek az órák. Kopogtassunk be a Vili. b. leányosztályba! A tanári asztal előtt Szeme- nyei Ágnes számol be arról, hogy előző nap, otthon, hogyan készült fel az orosz nyelvórára. Enessey László- nét, az orosz nyelv és irodalom tanárát nagyon szeretik tanítványai. Türelmes, jó pedagógus. Ez látszik Szemenyei Ágnes feleletein is, persze az is, hogy készült. Amikor a szavak után a fordításra kerül a sor, meglepődve hallgatjuk, milyen szép kiejtéssel beszél: „Lob i scsoki u Pétyi buli kraszniimi... Petinek az arca és a homloka piros volt,“ a Vili. a. osztályúban a magyar órán készítettük. Szebenszkl Eta., figyelmesen hallgatja az előadást, de nemcsak ő, hanem valamennyien. Az orosz óra után meglátogattunk egy magyar irodalom órát is. A Vili. a. osztály táblájánál Bihari Zoltánná tanárnő Ady költészetéről beszél. Tanítványai figyelemmel kísérik az előadást és később a felelések során nagyon szépen elmondják azt; hogy mi jellemzi Ady Endre költői munkásságát, forradalmiságát, — minden felelet után úgy éreztük, hogy Bihari Zoltánná tanárnő tanítványai nemcsak értik, hanem a szívükkel érzik is Ady minden sorát, műiden gondolatát. . — Ady megutálta a gerinctelen polgárságot — felel a harmadik padban •gy kislány —, ezért fordult a munkásosztály felé. Ady- Endre nagy nemzeti (hagyományok örököse volt..: Vége az órának! Papp László pedellus megkongatja a csengőnek kinevezett, régi gránáthüvelyt. Emlékszem, valamikor, amikor én is kisdiák voltam, bizony sokszor vártuk szívszorongva az óra végét jelző csengő hangját. Igaz, ez csak akkor volt így, amikor „nem készültünk“ és talán éppen reánk került volna a felelés sora. Amint hallottuk, az iskola általános tanulmányi eredménye igen jó, tehát ezzel át is húzzuk azt a „gyanúsítást“, hogy az óra végét jelző csengőszóra ma is felsóhajtanak a tanulónak. Ennek ellenkezőjét még az is bizonyítja, hogy Bihari tanárnő órája után alig akarnak lemenni a gyerekek az udvarra, mert r égyen- öten is kérdeztek volna még néhány apróságot Ady Endre életéről. Ragyog a tavaszi napsugár, a friss szellőben kecsesen bókolnak a fák, — kicsik, nagyok pirosodó arccal fordulnak a melengető, jó öreg nap felé. Ilyenkor előkerül a tízórai, kifli, vajaskenyér, lekváros, amit éppen az édesanya csomagolt kisleányának, vagy kisfiának. Hancúrozás, hahota, kacagás az egész udvar. A felügyelő pedagógus mosolyogva ügyel a rendre. Amikor vége a szünetnek, a napfényes udvaron felsorakoznak az osztályok és fegyelmezetten, rendezett sorokban indulnak fel a tantermekbe. Megörökítettük ezt a pillanatot, majd később, a- mikor újra felhangzott a következő óra kezdetét jelző csengetés, meglátogattuk a IV. a. fiúosztály tornaóráját, a tornateremben. — Sorakozó! Vigyázz! Balra át! Bordásfal előtt állj fel!.:. Faragó Éva tornatanárnő nagyon szereti a gyerekeket, és a tornát is: — Nemrég óta vagyok az I. sz. általános iskolában, — mondotta —, de őszintén mondhatom, szeretek itt tanítani. Sajnos, a tornatermünk nagyon elhanyagolt állapotban van, sok bajt okoz ez az oktatásnál. El kell mondanunk ,hogy Faragó Éva tanárnő nagyon is igazat mondott, mert az elmúlt évben egy furcsa intézkedés miatt az iskola tornatermében termény- forgalmi gabonaraktárat rendeztek be és a két-három méter magas búzatenger alaposan tönkretette a terem finom padozatát. Pénzük sajnos, nincs a rendbehozásra ;: : Alig néhány órát tartózkodunk az Orosházi I. sz. Általános Iskolában, de mindaz, amit cikkünk elején mondottunk, igazság: az iskola újra a tudományok, a szocialista nevelés fellegvárává válik: S. E. Csütörtökön délelőtt Békés megye pedagógusai nagygyűlésen vitatták meg problémáikat és feladataikat. A Békéscsabai Jókai Színházat zsúfolásig megtöltő pedagógusokat dr. Jóború Magda, a művelődésügyi miniszter első helyettese tájékoztatta több kérdésről. A nagygyűlést Tóth Lajos, a Békés megyei Tanács művelődési osztálya vezetője nyitotta meg, majd dr. Jóború Magda tartotta 'meg tájékoztatóját. Értékelte az októberi ellenforradalmi eseményeket, és elmondotta azt, hogy azokban a napokban a pedagógusok hatvan ezres tömegének többségét az jellemezte, hogy nem fordultak szembe a nép államával. — A fokozott demokratizálás hívei vagyunk a közoktatás terűin- tén is, természetesen a szocialista demokrácia alapján. Határozottan kijelentjük, hogy oktató és nevelőmunkánknak a jövőben is a marxizmus-leninizmus, a szocialista pedagógia szellemében kell foly- nia. Dr. Jóború Magda tájékoztatója további részében a hazafiság, a nacionalizmus és internacionalizmus, a nyelvoktatás, a tantervek, a tankönyvek és az ifjúsági mozgalom támogatásának kérdéséről beszéli. Bejelentette, hogy áprilistól általános bérrendezésben részesítik a pedagógusokat, mely intézkedést követi majd a kötelező óraszámok 18, illetve húszra való csökkentése és az alacsony óradijak rendezése is. Közös akarattal, közös munkával kell megteremtenünk azt a bizalmat, mely ifjúságiink szocialista nevelése érdekében a legdöntőbb, — fejezte be a Békés megyei pedagógusok előtt elmondottt tájékoztatóját dr. Joború Magda. / • A felszólalások során Sándor Jenő, a szeghalmi gimnázium igazgatója rámutatott arra, hogy az ifjúságért a pedagógusok, a szülők és az egész társadalom felelős, Csausz Vilmos sarkadi igazgató a szakmai és ideológiai képzés új módszereinek kialakítását javasolta. Kovács László a körösladányi általános iskola igazgatója felhívta a pedagógusok figyelmét arm a veszélyre, hogy egyesek a politika- mentes oktatást tartják helyesnek, ami viszont — véleménye szerint a szocialista neveléssel ellentétes, és az ellenséges ideológia beférkőzését segíti elő. A nagygyűlés további felszólalói elmondották azt, hogy a Békés megyei pedagógusok döntő többsége '(é'iieivét is bizonyítani é karfa azt, hogy az ifjúság szocialista nen^^eít a híve. Szerkesztőségi üzenetek Egy szenvedélyes mozilátoga- tó, Csorvás: Levelében elmondottakra választ csak lakcímének ismeretében küldhetünk. Kérjük, közölje a szerkesztőséggel pontos címét! Aggódó szülők, Szeghalom: Kérjük Önöket, közöljék pontos címüket, hogy érdemben tudjunk foglalkozni az ü egyeli BALZAC: Chabert ezredes és más elbeszélések A magyar olvasó közönség Bal- zaci írói nagyságát inkább csak hatalmas, sodrólendületű realista regényéből ismeri, pedig az „Emberi színjáték“ monumentális művének alkotója az elbeszélés területén is otthonosan mozgott és a realista, társadalomábrázoló művei mellett, színes fantáziájú, romantikus írásai is híressé tették. Balzac talán legérdekfeszítőbb és legmozgalmasabb története a Chabert ezredes, amelyben egy háborúból visszatért katonatiszt viszontagságait mondja el, akinek halálhírét költötték és amikor újra felbukkan, rokonai nem akarnak tudomást venni róla. A címadó elbeszélésen kívül, a kötetben az író több más kiváló novelláját is megtaláljuk. Hegedűs Géza: Szatírák könyve Ez a könyv — vidám hangulatú kritikai írásosk gyűjteménye — három részre oszlik: fabulák, humoreszkek és epigrammák. Humoreszkek gyűjtőcím alatt főként irodalmi életünk karrikatúráit közli a kötet; Az epigramma sorozat pedig jelentékenyen hozzájárult a műfaj feltámasztásához, felfrissítéséhez. Hunyadi József: Holló« vitéz A „Hollós vitéz“ Hunyadi János életregénye. írója elsősorban a katona Hunyadi János, a török ellem évtizedes harcok nagy hadvezérének alakját rajzolta meg. A könyv azért jelentős, mert a törökkel vívott nagy csaták ábrázolása, kortörténeti jellege és háttere kitűnő. Igen szépen bemutatja a regény a fiatal Hunyadi Itáliában eltöltött esztendőit is, rávilágít a huszita háborúkban való részvételre. Mindezeken túl izgalmas leírást ad a kor intrikákkal teli politikai életéről.
