Békés Megyei Népújság , 1957. február (2. évfolyam, 27-49. szám)

1957-02-13 / 36. szám

% 1957. február 13., szerda n biztonságos gazdálkodásért Ősidőktől kezdve a parasztem­ber létalapja a föld. Az ellenfor­radalmi próbálkozás a többi kö­zött ezt a létalapot akarta kirán­tani a dolgozó parasztok lába alól. Sokhelyt nyíltan, arcátlanul köve­telték vissza a földet a volt nagy- birtokosok, majd később harcmo­dort változtatva, igyekeztek és igyekszenek ma is zavart kelteni. Ennek az állapotnak vet véget * napokban megjelent kormány- határozat és az ezt követő tör­vényerejű rendelet, amely módot ad a hibák kijavítására és bizto­sítja, hogy ezután akár állami gazdaság, termelőszövetkezet, vagy egyéni gazda zavartalanul hasz­nálhatja a birtokában lévő, vagy * rendelet alapján birtokába ke­rülő földet. Viszont, aki a rende­lettől eltérő módon kísérli meg a birtokviszonyok megváltoztatását, azt a törvény ereje szigorúan sújt. ja. A parasztembernek nem kell tehát ezután attól rettegnie, hogy a birtokában lévő földet, amelybe esetleg évelőnövényt vetett, vagy gyümölcsöst telepített és rendesen művelt, valaki más a magáénak követelje. A rendelet védelmet je­lent mindenfajta támadási kísér­let ellen. úgy igye. keinek EGYES HELYEKEN a földek birtoklása körül még na­gyobb bonyodalmat teremteni, hogy a tanács végrehajtó bizott­ságának hatáskörébe belekontár- kodva, különféle „bizottságokat“ alakítanak, amelyek keretében egyesek halászni akarnak a zava­rosban, igyekszenek a termelőszö­vetkezet kialakított tábláit meg­bontani, s céljuk érdekében még a jól működő termelőszövetkeze­tet is megpróbálják szétzülleszte­ni. A rendelet lehetővé teszi az ilyen ellenséges tevékenységek erélyes visszautasítását és meg­torlását. A törvényeket és a ren­deleteket csak a tanács végrehajtó bizottsága hajthatja végre, s ez a földrendezésről szóló rendelet végrehajtásánál sem történhet másképpen. Természetesen, más kérdés az, hogy a tanács végrehajtó bizott­sága figyelembe vehet és kell is, hogy figyelembe vegyen olyan célszerű, hasznos javaslatokat, a- melyek a köz érdekét szolgálják és könnyebbé teszik a vitás kér­dések megoldását. A községi ta­nács hallgassa meg az érdekelt egyéni gazdákat, termelőszövetke­zeteket, az állami gazdaságok, gépállomások és más érintett szer­vek képviselőit és utána a tör­vény előírása szerint döntsön tel­jes joggal és felelősséggel. határán be­told megművelésére képtelenné válik, akadálytalanul eladhatja, vagy haszonbérbe adhatja föld­jét, továbbá aki úgy gondolja, hogy nagyon kicsiny, életképtelen a gazdasága, nyugodtan vásárol­hat hozzá földet, olyan mérték­ben, amelyet a rendelet megszab és így a munkát gazdaságosabbá, a megélhetést könnyebbé teheti. Természetesen a rendelet nem engedi azt meg, hogy a föld új­ból a kizsákmányolás eszközévé váljék. A volt munkanélküli sze­gényparasztok által elátkozott, meggyűlölt cselédtartó rendszer nem térhet vissza többé semmi­lyen formában sem. Azért szabja meg a rendelet, hogy a magánsze­mélyek által megszerezhető mező. és erdőgazdasági földterület a jö­vőben családonként — a föld mi­nőségétől függően — legfeljebb 20—25 kát. hold lehet. Ennél több. re egy családnak nincs szüksége a megélhetéshez, s különben is a parasztok által régen hangozta­tott elv az, hogy mindenkinek csak annyi földje lehessen, a- mennyit maga és családja erejé­vel meg tud művelni. Akinek azonban jelenleg több földje van, azt megtarthatja. Több hivatalos nyilatkozat világosan és határo­zottan leszögezte azt is, hogy a párt és a kormány az elmúlt 12 év szocialista vívmányait megőr­zi, sőt igyekszik azokat tovább­fejleszteni. Egyik ilyen jelentős eredmény a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése. Ha sok hiba is történt a termelőszövetkezetek létrejötténél, azért mégsem min­den rossz, amit eddig végeztünk ezen a téren. • sem mondhatunk le tehát arról, hogy EZUTÁN A LEHETŐSÉG ______________________lül töreked­ni kell minden jogos igény kielé­gítésére, ahol lehet, vegyük fi­gyelembe az érdekeltek kívánsá­gát és úgy intézzük, hogy a kár­talanításra szorulóit ne kerülje­nek hátrányosabb helyzetbe, mint azelőtt voltak. Viszont tudomásul kell vennünk azt is, ..ogy min­den sérelmet, vagy vélt sérelmet orvosolni nem lehet. A „vissza az ősi földet“ és más hasonló, zava­ros jelszavaik nem mást akarnak, mint a fegyverrel megvert, de még mindig acsarkodó ellenforra­dalom provokációs kísérleteit. A rendelet lehetővé teszi az ön­kéntes, a megegyezésen alapuló földcseréket, a föld haszonbérbe, vagy részművelésre adását és bi­zonyos kereteken belül a föld adás-vételét is. Az elmúlt évek­ben ezeket megtiltották, vagy erősen korlátozták, ami többek között szintén hozzájárult alüioz, hogj»a földet sollen értéktelennek tekintették, könnyen túladtak raj­ta, vagy parlagon hagyták.- Ez­után, ha a gazda megöregszik, a az egyéni gazdálkodókat türelme, sen, fokozatoson az önkéntesség elvének legszigorúbb betartásával meggyőzzük a szocialista nagyüze­mi gazdálkodás előnyeiről. Ezért a földrendezésről szóló rendelet a szocialista nagyüzemi gazdálko­dás ez idáig lerakott alapját, a már kész, kialakult formáit nem engedi megbontani. A rendelet szigorúan kimondja, hogy az ál­lami gazdaságoknak és termelő- szövetkezeteknek a törvényesen kialakított területét elhelyezésé­ben megváltoztatni, vagy — egyes eseteket kivéve —- csökkenteni nem szabad. Szükség van erre az előrelátó intézkedésre, hiszen a jeleik máris azt mulatják, hogy a parasztem­berek szívesen szövetkeznek, ha a saját maguk szabad akaratából társulhatnak össze és olyan for­mát választanak, amelyet legjobb­nak tartanak. Ez a szabad lehető­ség nem csökkenti, hanem inkább növeli a szövetkezeti gazdálkodás iránti érdeklődést. A kormányha­tározat és a törvényerejű rende­let megteremti a nyugodt, bizton­ságos gazdálkodás légkörét mind a szövetkezetek,, mind az egyéni gazdák számára. Elősegíti a ter­melési kedv növekedését, a hasz­not hajtó, jól jövedelmező gazda­ságok kialakítását, növeli a föld­höz való ragaszkodást és a pa­raszt i munka becsületét. szín Béla 2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÉ.fSAG Á fogkrém hiány oka — nincs tubus Az egyik fontos tisztálkodási eszközből, a fogkrémből hiány van. A hiány oka, hogy a Fémdo­boz- és Tubusművek energia és nyeroany ag$iiámy miatt nem ezállí- I tanak elegendő tubust. Ezért a régi termelésnek, a havonta gyár­tott egymillió tubus fogkrémnek, | csak a felét, tudja elkészíteni az Elida Gyár. K : R E K — Jugoszlávia Rijeka kikötőjé­be befutott az a hajó, amely az Amerikából és Kanadából Ma­gyarországra feladott csomagokat hozza. Ezekért amennyiben a megengedett mennyiségű ruhane­műeket, vagy élelmiszereket tar­talmazzák, nem kell vámot fizet­ni. A vámkezelést végző személy­zetet harminc fővel megerősítet­ték, hogy a tengerentúlról és az európai országokból most érkező csomagok — amelyek száma na­ponta mintegy hatezret tesz ki — minél rövidebb idő alatt eljussa­nak a címzettekhez. » — A néphadsereg új vezérkari főnöke. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Hegyi László vezérőrna­gyot a néphadsereg vezérkari fő­nökét felmentette és egyidejűleg Ugrál Ferenc ezredest a néphad­sereg vezérkari főnökévé kinevezte * — Az elmúlt év őszén felbom­lott békéscsabai Űj Élet Tszcs új­jászervezése folyamatban van. Eddig Szabadság és Szabad Föld néven két új tszcs alakult az Űj Éle' volt tagjai közül. * 1959. február 11-én, a Békés­csabára kiterjesztett baromfi- és sertéspestis-zárlat feloldódott. — Letelt a vadászati időszak. Februártól csak duvad, vadliba és vadkacsa vadászatát engedélyez­ték. A megyei vadászok 12 ezer­nél több fácánkakast és közei 35 ezer darab nyulat ejtettek, az el­múlt vadászati idényben. Me­gyénk fáeánállománya — szak­emberek becslése szerint — 100 ezer darab. * — Hat nj, vagy újjáalakult tsz részére adták ki az elmúlt héten a megyei tanács mezőgazdasági osztályán a működéshez szüksé­ge« „Megerősítési okiratot“. így az engedélyezett tsz-ek száma 16I-re emelkedett. * — Dévaványán 1950. október végén az ellenforradalmi tanács kisajátította a községben működő hét tsz tulajdonát képező ingósá­gokat. ugyanekkor a termelőszö­vetkezeteket erőszakkal feloszlat­ták. Jelenleg négy taz-foen folyik a közös gazdálkodós szervezése. Mind a hét tsz-ben követelték a tagok az előző jogok visszaállítá­sé tf * —• Hunyán az Űj Élet Tae kéri a régi jogaikba való visszaállítását. A községi és járási tanács gyors intézkedésére van szüksége, hogy minél hamarabb visszakapják az elhurcolt felszereléseket és álla­tokat. * — A lsz-ek jogvédelmének to­vábbi szervezése folyamatban van. Azok a tsz-ek, amelyek az elmúlt évben nem kötöttek jogvé­delmi szerződést, most folyama­tosan keresik fel az ügyvédi mun­kák özösségeket a szerződések megkötése, illetve megújítása vé­gett. • — A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya most dolgozza ki a „községi állattenyésztési egyesü­letek működési alapszabályát^ Az egyesület a községi tanács mel­lett működik majd. Egyedüli fel­adata: az állattenyésztő munka javítása (törzskönvvelés, apaállat és legelő gazdálkodás helyes meg­szervezése.) A megye kiváló szak­emberei havonta egy, vagy két alkalommmal szakelőadást tarta­nak az állattenyésztés időszerű kérdéseiről, ezekben az egyesüle­tekben. Ezeken a gyűléseken vi­tatják majd meg az összes állat- tenvéaztéese’ kapcsolatos kérdése­ket.’ őlUéteű í£f s IV. „...A bukott istenek szeretnék mégegyszer megdörögtetni az eget...“ — írja a Független Újság egyik, szerkesztője a november 2-én megjelent vezércikkében. Akaratlanul is egyenlőségi jel kívánkozik e mondat és Mini- szenty beszéde közé. Miért? Azért mert a kardinális „megbulwtt rendszer“-ről beszélt. Lényegében mind a ketten elparentálták a népi demokratikus rendszert. De hogy e tétel ne okozzon senkiben kétséget, a lap egyik költőjének tollából ilyen sorok látnak napvilá­got a november 3-i számban: „Egy bilincs volt a íöld, az ég — és Magyarország mégis talpra állt!’’ Aligha lehetne egyértelműbben kifejezni: a magyar népnek nem a népi demokrácia kell, hanem a burzsoá restauráció. Mert, ha va­laki talpra állt október 23-a után ezen a földön, akkor a magyar burzsoázia, volt az, amely nem kicsit dörögtette meg, ha nem is az eget, de a földet. Tűz emésztette és vér áztatta. Tolsztoj, Lenin, Dosztojevszkij műveinek lángjai nyaldosták, Turner Kálmán, a Hazai Fésűsfonó hegesztőjének és mások­nak a vére áztatta hazánk földjét. És megjelentek a politikai életben a tőkések olynevű képviselői, mint Meskó Zoltán, egykori nyilasminiszter. És a „tartaléksereg“: a. börtönökből kiszabadított közönséges bűnözök, mint Varga Rezső sikkasztó, aki a Dudás vezette különítmény tagjaként részt vett Sarkadi István ügyész és Fodor Pál főhadnagy meggyilkolásában. Mindezt a Független Újság egyik szerkesztője a november 1-i számban megjelent vezércikkében gigantikus harcnak nevezi, me­lyet ,,a becsületes világ szimpátiája“ kísért. És mit írtak erről a nyugati lapok? Westdeutsches Tagblatt november elején ezt írta: ,.Elképzelhetetlen borzalmak — ez volt az események következmé­nye; bűnösök csakúgy, mint ártatlanok — ezek voltak az áldozatok. Vérben tobzódó lincs-törvény lett úrrá az országbanA düsseldorfi Deutsche Volkszeitung szerint: „Attól az időtől fogva, hogy Budapestet elhagyták a szovjet páncélosok, szörnyűséges tömegmészárlás, valóságos szentberta- lan-éjszaka kezdődött." Kétségtelen, hogy a világ egy bizonyos része — ha nem is a becsületes része — szimpátiával viseltetett az októberi események­kel. A francia Le Monde tudósítója a lap november 2-1 számában így kezdte tudósítását: „A forradalom, vagy ha úgy tetszik, az el len­forradalom győzött Magyarországon.” Fekete Pál. a megyei forra­dalmi tanács vezére ugyanekkor a Független Újság november 3-i számában „Éljen a magyar forradalom,!“ című cikkében „örök di­csőséget” és „hálát" emlegetett azoknak, akik meggyújtották a „for­radalom“ lángját. Majd leszögezi: ..Hőseink, a ti példátok nyomán rontottunk mi is elkínzóinkra“. Bizony, mennyire „elkírtozták” őt is, állami támogatással elvégezte a pedagógus főiskolán a szakosított tanfolyamoí és így lett belőle orosz-szakos tanár. Aonak a népnek a Herében írt, amelynek államától anyagi tá­mogatást kapott, annak a népnek nevében éltette az ellenforra­dalmat, amely őt megbecsülte, főni hősi koszorút azoknak a fe. jére, akik gyilkolták a legjobb komi) nuti síik at, munkásokat, parasztokat, értelmiségieket. Soil A nép követelésének kiáltot­ta. kt, törvénnyé szentesítette a gyilkolást. Elit nevezi a Független Újság Magyarország talp ráállásának. És csak természetes, hogy Fekete Pálnak is az volt a legfontosabb dolga, hogy az Éljen a magyar forradalom című cikkében a Szovjet­uniót gyalázza. Elvakult gyűlöletében a Szovjetunió kormányát re­akciósnak nevezte. Azoknak az embereknek a kormányát, akik 194.1- ben vérükkel öntözték a magyar földet, hogy Hitler és Horthy fasisz­ta hordáját elűzzék innen, hogy a magyar nép birtokba vehesse sa­ját hazáját.' Arra a népre és kormányra szórta az átkot, amelynek fiai vérüket adták most is, hogy ne ülhessenek újra a magyar nép nyakára az Észterházyak. Reakciósnak bélyegezte azt a kormányt, amely a világ békéjének c megmentéséért oly sok erőfeszítést tett és tesz. „Amíg egyetlen orosz katona van hazánkban, amíg egyetlen bujkáló gyilkos les orvul magyar áldozatra... nem tehetünk biz. tonságban.“ Igen, ilyen mondatokat írt le Fekete Pál, bujkáló gyilkosnak ne­vezte annak a hős népnek a fiait, amely elsőnek a történelemben megalkotta a szocialista társadalmat. Ennek a hadseregnek a je­lenlétéi mondta a legnagyobb veszélynek a magyar népre nézve. Minden bizonnyal csak azért, hogy segítse szabaddá tenni az utat a hercegeknek, a báróknak, $ egyéb koronás tolvajoknak. Mindezt nagyon egyértelműen fejezi ki a Független Újság vers­ben, cikkben és tárcában is. A december 9-i számban megjelent tárcában ilyen mondatok olvashatók: „...Sötétség... borul kicsi szo­bámra... hiába nézek ki az ablakon, látni előre semmit nem le­het...“ De november 3-án az újság költője szerint: Van már igazság! Itt van, im, a sírból fényre fölhozott’.’» Tehát november 3-án még ..fény volt ebben az országban, de­cember 9-én pedig már „sötétség“. Amikor még a lincs-törvény uralkodott az országban, akkor „fény" ömlött el a magyar földön, amikor meg az Észterházyak újra kiszöktek az országból — „sötétségbe” borult itt minden. Az »zent igaz, hogy a koronás tolvajoknak és Mindszentyéknek nem terem többet ebben az országban babér. És azt hiszem, ez nem is olyan nagy baj. Aki mégis bajnak tartja — nem tehetünk róla. (Folytatjuk.) CSEREI PÁL

Next

/
Thumbnails
Contents